Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-14 / 11. szám

Szovjet-amerikai tárgyalások Genfben Döntő szakasz lehet a hetedik forduló Julii Voroncovot, a Szov­jetunió külügyminiszterének első helyettesét nevezték ki a nukleáris és űrfegyvervezetek korlátozásának és csökkenté­sének kérdéskörében folyta­tott genfi tárgyalásokon részt vevő küldöttség vezető­jévé — jelentette be kedden Moszkvában tartott sajtóér­tekezletén Vlagyimir Pet- rovszkij külügyminiszter-he­lyettes. A sajtóértekezletet a nuk­leáris és más tömegpusztító fegyverek teljes, az évszázad végéig történő felszámolását meghirdető szovjet program január 15-i évfordulója al­kalmából tartották. Petrovszkij hangsúlyozta: a Szovjetunió véleménye sze­rint a tárgyalások január 15- én kezdődő hetedik fordulója döntő szakasz kezdete lehet. A küldöttségvezetés szintjének emelése új_ lendületet adhat a tárgyalásoknak, amelyeken most az a cél, hogy a reykja- viki megállapodásokat-»a nem­zetközi politika valóságává változtassák. E cél érdekében a Szovjetunió korábban már minden lehetségesei megtett, a reykjaviki találkozón létre­jött megállapodásokat és az amerikai álláspontot figye­lembe véve tette meg novem­ber 7-i javaslatát Genfben. Erre azonban nem érkezett kedvező amerikai válasz. Nem járt eredménnyel a december eleji szakértői megbeszélés sem. Ezért a Szovjetunió ja­nuár 8-án javasolta, hogy emeljék első külügyminiszter­helyettesi szintre a küldött­ségek vezetését. Az Egyesült Államok a ja­vaslatra úgy válaszolt, hogy Máx Kampelmann küldött- segvezetőnek a külügyminisz­ter tanácsadójává történt ki­nevezése megemelte a veze­tés szintjét. A külügyminiszter-helyet­tes elmondta, hogy a Szov­jetunió nem tett újabb konk­rét javaslatot szovjet—ame­rikai csúcstalálkozóra vo­natkozóan. A csúcstalálkozó­val kapcsolatban, a szovjet álláspont változatlan: konkrét eredményekkel kell járnia, ami jelen esetben a reykja­viki eredmények gyakor­latba való átültetését jelenti. Hangsúlyozta, hogy az izlan­di fővárosban ismertetett szovjet javaslatcsomag az engedmények egyensúlyát biztosítja, éppen „csomag”- mivolta tette lehetővé, hogy a találkozó során olyan magas szintre jussanak a nukleáris fegyverek felszámolásának kérdéskörében, így a „cso­mag” szétbontása értelmetlen lenne, elképzelhetetlen. Januárban egész sor tár­gyalás kezdődik, illetve a ve­gyi fegyverek betiltásával foglalkozó konferencia már folyik is Genfben. Január 22- én szakértői szintű megbe­szélések kezdődnek az atom­fegyver-kísérletekről, 27-én folytatja munkáját a bécsi utótalálkozó, 29-én pedig a haderő-csökkentési tárgyalá­sok újabb fordulója kezdődik Becsben. A tavaly január 15-én meg­hirdetett nagyszabású szovjet leszerelési program évforduló­jának előestéjén több po­litikus nyilatkozatban méltat­ta a Mihail Gorbacsov által előterjesztett kezdeményezé­sek jelentőségét. Egon Bahr, a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt leszere­lési szakértője egy nemzetközi tanácskozás alkalmából tartott sajtóértekezletén kijelentette: Nyugat-Európának támogatnia kell az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltására vonatkozó szerződés megkö­tését. Bahr ugyanakkor utalt arra, hogy az Egyesült Álla­mok olyan nukleáris fegyver­fajtákat akar kifejleszteni amelyeket korlátozott méretű hadszíntereken vetnének be az európai kontinensen. A szovjet leszerelési prog­ram — amelynek keretében az évezred végéig felszámol­nák a tömegpusztító fegyve­reket — az egész emberiség vágyait tükrözi — mutatott rá Jamaguti Szendzi, a Nagasza- ki elleni amerikai atomtáma­dás áldozatai tanácsának el­nöke. Azokat a nyugáti állí­tásokat, miszerint a szovjet lépések csak propagandacé­lokat szolgálnak, egyértelmű­en cáfolja az a tény, hogy a Szovjetunió több mint másfél éve tartja magát az atomkí­sérletekre vonatkozó, egyol­dalúan vállalt moratóriumá­hoz. William Kashtan, a Kanadai Kommunista Párt főtitkára sajtónyilatkozatában kiemel­te, hogy a szovjet javaslatok idén is ösztönző erővel hatnak a nukleáris fegyverektől men­tes világ megteremtéséért ví­vott küzdelemre. A népek harca a nukleáris fenyegetés megszüntetéséért 1987-ben is bonyolult és veszélyes nem­zetközi légkörben folytatódik, hiszen a Reagan-kormányzat elutasító álláspontja az atom­robbantások kérdésében, a nukleáris és vegyi fegyverek amerikai fejlesztése és telepí­tése tovább élezte az amúgy is súlyos nemzetközi helyze­tet. Kohl nemzetközi sajtóértekezlete Helmut Kohl nyugatnémet kancellár kedden, két héttel az országos választások előtt megtartott nemzetközi sajtó, értekezletén, az NSZK poli­tikájának folyamatosságát hangoztatta. Rámutatott arra, hogy országa hosszú távon a párbeszédet és az együttműkö­dést kívánja folytatni a ke­leti és délkeleti szomszédai­val. Ä nyugatnémet kormány­fő ez alkalommal, ellentétben a választási kampány során elhangzott, az NDK-t és a Szovjetuniót sértő némely kijelentésével, az NDK-val való kapcsolatok pozitívan alakuló mérlegére, a másik német államból az NSZK- ba látogató személyek nagy számára, az ifjúsági csere bő­vülésére, a kulturális megál­lapodásra és a testvérvárosi érintkezés jelentőségére em­lékeztetett. Azt fejtegette, hogy Bonn kitart az együtt­működés gyakorlati politiká­ja mellett, noha most sem mulasztotta el változatlan alapelvként emlegetni az •.újraegyesítést, mint célt”. Kijelentve, hogy az NSZK az úgynevezett Németország- politikát a szélesebb kelet— nyugati viszony keretében ágyazva kezeli, Kohl kulcs­szerepet tulajdonított a Szov­jetunióhoz fűződő kapcsola­toknak. Kijelentette: az NSZK a Szovjetuniónak és minden más keleti és délkeleti szom­szédjának jövőbe mutató együttműködést ajánl fel a velük kötött szerződések, va­lamint a helsinki záróokmány szellemében. A PAP lengyel hírügynök­ség tudósítójának kérdésére válaszolva Kohl külön is ki­tért arra, hogy kormánya szigorúan a keleti szerződé­sek megtartásának talaján áll. A kancellár reményét fejez­te ki, hogy Reykjavikra épít­ve folytatódhat a nagyhatal­mak párbeszéde, konkrét megállapodások születhetnek, és 1987-ben újabb csúcstalál­kozót tarthatnak. A genfi szovjet—amerikai leszerelé­si tárgyalások január 15-én kezdődő újabb fordulójáról szólva a NATO-partnerek ne­vében támogatásról biztosítot­ta az Egyesült Államok ál­láspontját. Hegielenf 1 aruzehklt magánkihallgatáson a Pravda 25 ezredik száma Huszonötezredszer jelent meg kedden \a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának vezető lapja, a Pravda. A lap ebben az év­ben másik jubileumra is ké­szül: május 5ién lesz 75 éve annak, hogy a nyomdagépek­ről lekerült első száma. A lap megalapítója, eszmei irányítója és első szerkesztője Vlagyimir Lenin volt. Ezt a tényt a mostani, 25 ezredik szám első oldalán is hangsú­lyozza, s kiemeli: azóta is hűen követi Lenin útmuta­tását, a dolgozó tömegek agi­tátora, propagandistája és szervezője. Jelenleg, az átalakítás, a gyorsítás és az ügyek nyilvá­nos intézésének időszakában különösen megnőtt a sajtó szerepe. Ez közvetlenül tük­röződik a Pravda hasábjain is. Keddi számában a kö­vetkezőket írta: „Az . újság­nak, mint néptribunnak a szerepe különösen megnő most, amikor a szovjet em­berek szoros egységben hozzá­láttak az SZKP XXVII. kong­resszusa történelmi határo­zatainak megvalósításához, a szellemét, tartalmát és mére­teit tekintve valóban forradal­mi átalakítás végrehajtásához, a szovjet élet minden szférá­jának megújításához.” A Pravda azt ígéri legfon­tosabb hírforrásának, a sok., milliós olvasótábornak, hogy véleményükre, bírálataikra, támogatásukra támaszkodva mindent megtesz a párt által kezdett nagyszerű ügy sikere, az ország társadalmi és gaz­dasági haladásának meggyor­sítása, az életkörülmények ja­vítása és a béke megszilárdí­tása érdekében. Shultz kőrúton George Shultz amerikai külügyminiszter hétfőn este Nigériából hat afrikai orszá­got érintő kőrútjának ötödik állomására, Elefántcsont' partra érkezett. Shultz kedden találkozott Félix Houphouet-Boigny ál­lamfővel, a magánvállalkozá­sokon és külföldi tőkebefek­tetéseken alapuló gazdaság- fejlesztés afrikai „mintaor­szágának” vezetőjével. Az amerikai külügyminisz­ter nigériai látogatásán a kétoldalú kapcsolatok téma­körén kívül az afrikai válság' gócok kérdését is megvitatta vendéglátóival, köztük Ibra­him Babangida államfővel. A dél-afrikai és. a csádi hely­zetet eltérően ítélték meg. Nigéria egyrészt hatékonyabb gazdasági szankciókat szor­galmaz a pretóriai rezsim el­len, másrészt pedig ellenzi Franciaország és az Egyesült Államok katonai beavatko­zását a csádi polgárháborúba. fogadta a pápa II. János Pál pápa kedden a Vatikánban magánkihallga­táson fogadta Wojciech Jaru- zelskit, a lengyel államtanács elnökét, a LEMP KB első tit­kárát. Jaruzelski korábban, már találkozott a katolikus egyház fejével lengyel földön, de először tanácskozott vele a Vatikánban. A hetven percig tartó négyszemközti találko­zón —, amint a Vatikán köz­leménye hírül adta — a pá­pa és vendége „komoly, elmé­lyült” megbeszélést folytatott a lengyel társadalom hely­zetéről, a lengyel állam és egyház viszonyáról, valamint a világbéke kérdéseiről. A magánkihallgatás után a szentatya a lengyel delegáció többi tagjával is találkozott. Előttük elmondott rövid be­szédében II. János Pál „két­ségtelenül történelmi jelentő­ségűnek” nevezte Jaruzelski látogatását. Kifejezte remé­nyét, hogy a lengyel államfő látogatása „gyümölcsöző lesz Lengyelország és Európa szá­Honecket—Hakaszone tárgyalások Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, az NDK Államta­nácsának elnöke és Nakaszo- ne Jaszuhiro japán kormány­fő kedden délelőtt Berlinben folytatta tárgyalásait. A megbeszélésen a két ál­lamférfin kívül, részt vet­tek az NDK párt- és állami vezetésének más tagjai, illet­ve a japán miniszterelnök kíséretében levő személyi^ ségek is. A japán kormányfő hétfőn érkezett az NDK-ba. Erich Honecker és a japán vendég még hétfőn megtartotta első találkozóját. Nakaszone kedden, a V tár­gyalások megkezdése előtt koszorút helyezett el a fasiz­mus és a militarizmus áldo­zatainak emlékművénél. Izraeli gépek palesztin táborokat támadtak Izraeli repülőgépek kedden palesztin táborokat támadtak a kelet-libanoni Bekaa-völgy- ben, a szíriai határ közelé­ben. Idén ez volt a negyedik izraeli légitámadás libanoni palesztin célpontok ellen. Ál­dozatokról és károkról egye­lőre nem érkezett jelentés. Bejrút nyugati, mohamedán felében, kedd délelőtt isme­retlen fegyveresek elrabol­tak egy francia újságírót. A 31 éves Roger Auque úgyne­vezett szabadúszó riporter: több sajtószervnek, köztük egy belga rádióállomásnak dolgozott a libanoni főváros­ban. Elrablásakor társasá­gában volt egy Paul Marc- hand nevű francia újságíró, akinek sikerült elmenekülnld az emberrablók elől. Az izraeli támogatást élve­ző „dél-libanoni hadsereg” három katonáját ölték meg libanoni ellenállók egy keddi rajtaütés során, az izraeliele által létesített dél-libanoni „biztonsági övezetben.” ☆ Richard Murphy, közel- keleti ügyekkel foglalkozói amerikai külügyi államtitkár kedden Szaúd-Arábia fő­városában, Rijádban tárgyalt Célja az, hogy eloszlassa a konzervatív arab államok Wa­shingtonnal szembeni aggá­lyait, amelyek az iráni fegy­verszállítási ügy kipattanása nyomán erősödtek meg. ;l A kabuli bejelentés szerint január 15-én egyoldalú tűz­szünet lép életbe Afganisztán­ban. A kormánycsapatok — és értelemszerűen szovjet szövetségeseik is — vissza­vonulnak bázisaikra, s nem indítanak új hadműveleteket. Ezzel a lépéssel akarja az af­gán vezetés megerősíteni új nemzeti megbékélési politi­káját, s elérni azt, hogy Vé­get érjen a több mint hét éve tartó öldöklés. Tavaly nyáron, amikor Af­ganisztánban jártam, magam is tapasztaltam, mit jelent a háború ennek a nagyon sze­gény, s egyben nagyon gaz­dag országnak. Nemcsak az afgán és szovjet katonák je­lenléte, az éjszakánként hangzó ágyúdörgés, és az al­kalmi rakétabecsapódások mutatták: háború van. A har­cok miatt sok a rokkant és sebesült, visszaesett a gazda­sági fejlődés, elszigetelődtek egymástól az ország egyes vidékei. Csak a légi közlekedés volt akkor többé-kevésbé biztonságos, a hegyi utakon legfeljebb megerősített kon­vojok közlekedhettek a nagyvárosok között. Igaz, a Esti kommentár lesz-e béke Afganisztánban? légi közlekedés biztonságát is kérdésessé tette, hogy a dus- mánok, (így hívják Afganisz­tánban az ellenforradalmáro­kat), hozzájutottak az igen korszerű amerikai Stinger, vállról indítható légvédelmi rakétákhoz. Ezekkel a fegy­verekkel nemcsak az afgán és szovjet harci gépeket és helikoptereket támadják, de a polgári szállítógépeket is. Az afgán forradalmi veze­tés különösen tavaly május óta, amikor Nadzsib vette át a kormányzó Afganisztáni Né­pi Demokratikus Párt veze­tését, nagy erőfeszítéseket tesz a megbékélésre több olyan tekintélyes párton kí­vüli politikust kereskedőt, törzsi vezetőt vontak be a forradalmi tanácsba, akiknek jelenléte mutatta, szakítottak a múlt hibáival Nadzsib fő­titkár hangsúlyozottan építet­te a kapcsolatot a vallási ve­zetőkkel, gyakran látogatja a mecseteket, nagyobb összege­2 NÓGRÁD — 1987. január 14.. szerda két juttatott a muzulmán szenthelyek karbantartásá­ra. Ez ébben a mélyen hívő iszlám országban különösen fontos, hiszen az ellenforra- dalmárszervezeteknek két fő jelszavára támaszkodnak: 1. Afganisztán szovjet megszál­lás alatt áll; 2. Kabulban hi­tetlenek kormányoznak. A szovjet csapatok, vagy, ahogy hivatalosan nevezik őket a „korlátozott létszámú szov­jet kontingens” létszámának csökkentése, nevezhetjük a csapatkivonás kezdetének, már tavaly ősszel megtörtént: akkor hat ezred távozott Af­ganisztánból. A csapatkivonás­ról, már évek óta tárgyal Genfben Afganisztán és Pa­kisztán Diégo Cordovez ENSZ- diplomata közvetítésével. Most az várható — ezt az afgán ENSZ-nagykövet New Yorkban jelentette be, hogy a korábbinál sokkal ra­dikálisabb kivonási menet­rendeb tesznek közzé. A Szovjetunió több fzben kifejtette, hogy távozni kíván Afganisztánból. Nem akarja viszont, hogy csapatai távoz- tával déli határainál veszé­lyes helyzet alakuljon ki, s Afganisztánban elmélyüljön a válság. Az is nyilvánvaló, hogy a különböző ellenforra- dalmárszervezetek, amelyeket a nyugat és néhány arab olaj- ország pénzel, miféle rend­szert hoznának létre, milyen szövetségesi elkötelezettsé­get vállalnának. Mindez te­hát megfontoltságot, jól meg­alapozott döntéseket követel. Az afgán vezetés kinyilvá­nította: kész a kormányzatot kibővíteni, koalícióra lépni azokkal a pártokkal, amelyek most külföldön szervezked­nek, ha ezek elfogadják az ország el nem kötelezettségét, a Szovjetunióval való jó­szomszédság elvét, s az or­szág társadalmi-gazdasági fej-i lesztése mellett vannak. Hí­rek szerint, néhány fegyveres csoporttal sikert is értek el a tárgyalásokban. Kérdéses, mi­ként válaszolnak majd a fő dusmánszervezetek vezérei ? Ezek ugyanis, visszautasítot­ták az ajánlatot eddig. A helyzet tehát nyitott. Az elkö­vetkező hat hónapban eldől­het majd, hogy a tűzszünet­ből béke lesz-e Afganisztán­ban. iráni kapcsolat Üiabb leleplezések Kis Csaba, az MTI tudó­sítója jelnti: Megdöbbentő jelentéssel állt elő hétfőn este a CBS amerikai televíziós társaság: híradójában megbízható for­rásokra hivatkozva azt kö­zölte, hogy Oliver North al­ezredes, az „iráni kapcso­lat” központi figurája halál­lal fenyegette meg az egyik nagy nemzetközi fegyver- kereskedőt arra az esetre, ha elárulná a titkos üzleteket másoknak. A CBS szerint North ezt egy iráni fegy­verkereskedőnek, Ghorba- nifamak mondta, kijelentve: „Megadja neki az alkalmat, hogy mártír legyen". Egy másik furcsa leleple­zés az ügv másik főszerep­lőjétől, Robert McFarlane volt nemzetbiztonsági ta­nácsadótól származik, ő az NBC televíziónak jelentette ki, hogy Reagan elnök sze­repének kisebbítésére North- tal és John Poindexter ak­kori nemzetbiztonsá i tanács­adóval együtt meghamisí­tották a tényeket, s ő maga egy hamis feljegyzést ké­szített ennek alátámasrtá- sára. McFarlane eddigi nyi­latkozataiban ellentmondá­sok voltak abban, tudott-e az elnök már 1985-ben az Izrael által Iránnak ameri­kai megbízásból teljesített fegyverszállításokról. A kér­dés igen fontos lehet a vizs­gálatban abból a szempont­ból, hogy történt-e törvény- sértés. McFarlane, aki személye­sen nem jelent meg a kép­ernyőn, most azt mondta a televíziós társaságnak. hogy a botrány napvilágra kerülte után North összeállította a Fehér Ház számára az ese­mények időrendi táblázatát, s benne volt az 1985. augusz­tusi megbeszélés is. A há­rom főszereplő azonban más­nap úgy döntött, hogy csök­kenteni kell az elnök szere­pét. McFarlane ezért hamis feljegyzést készített. North pedig1 törölte feljegyzéséből a korábbi jóváhagyásra vonat­kozó részeket. Reagan no­vember 19“i ssi* ókonferonctá- ján határozottan tagadta, hogy korábban tudott volna izraeli fegyverszállításokról. Raimond Argentínában — Younger Falklandon George Younger brit hadügy­miniszter hétfőn a Falkland-szi- getcsoport fővárosában, Stanleyben kijelentette: a brit vezetés álláspontja a szigetek kérdésében változatlan, a Thatcher-kormány a szigetla­kok érdekeinek „hatékony védelmét” tartja szem előtt és tiszteletben tartja jogai­kat. hogy maguk döntsenek hovatartozásukról. Younger vasárnap érkezett hatnapos „ténymegállapító” látogatásra a szigetekre. Argentínában tett kétnapos hivatalos látogatást Jean- Bernard Raimond francia külügyminiszter. Raul Alforr sin elnökkel valamint argen­tin kollégájával folytatott tár­gyalásai után Raimond a szigetek ügyében tárgyaláso­kat sürgetett Argentína és Nagv-Britannia között. Raimond sajtóértekezletén bejelentette, hogy Francois Mitterrand az év vége teít hivatalos látogatásra Arge&«É* nába készül.

Next

/
Thumbnails
Contents