Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-12 / 9. szám

O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O Akiről beszélnek Ha magasra szökken a láz... Kis lombik, nagy lombik, bő szájú, elegáns, karcsú. Té­gelyek hosszú sora a polco­kon, a laikusnak kibetűzhe­tetlen feliratok latin szövegei. A levegőben átható illat ter­jeng — a kémiai reakcióba lépő porok és oldatok kísé­rőjelensége. A kívülálló szá­mára titokzatos miliőben fehér köpenyes hölgyek ha-' jóinak elmélyülten a széru­mokkal teli edények fölé; a pontos, precíz munka itt a legfőbb emberi kincs. Késő délelőtti óráit éli a patinás szécsényi gyógyszer- tár. A külső helyiségben vé­nyeket szorongató betegeket szolgálnak ki, a patikaszagú csönd nyugalomhull ámokban lengi körül a látogatót. Né­hány elfojtott tüsszentés utal mindössze a terjedőben levő vírusra, bár hivatalosan nincs járvány. — A gyógyszerész, az or­voshoz hasonlóan, állandó készenlétben él — utal a szakma elhivatott voltára Antal Károlyné vezetőhelyet­tes. — Napközben laborálás- sal, gyógy szerkészicéssel és -kiadással telik az idő, s gya­korta vállalunk éjszakai ügyeletet is. A mostanihoz hasonló enyhe téli napokon megnő a forgalom, nem ritka a köhögéssel, hőemelkedés­sel betérő kuncsaft. Ovita- min, kamillatea javasolt, de ha a láz magasra szökken, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. — Mint kétgyerekes csa­ládanyának nem lehet köny- nyű összeegyeztetni a benti, felelősségteljes munkát az otthonival. — Türelem szükségeltetik mindkettőhöz. A betegekkel leginkább a vényköteles or­vosságok tekintetében gyűlik meg a baj; sokan nem értik, vagy nem akarják érteni, hogy antibiotikumokat, nyug­tátokat csak receptre adha­tunk ki. Ilyentájt — influ­enzás időszakban — a meg­előzés a legfontosabb, mert a vírus ellen védekezni gya­korlatilag nem lehet, fennáll a bakteriális fertőzés veszé­lye. Szövődményként gyo­mor- és bélpanaszok léphet­nek fel —, Nagylóc környéké­ről máris érkeztek ilyetén jelzések. — Mostanság mintha indo­kolatlanul megnőtt volna a gyógyszerfogyasztás, bizonyos „népbetegségek” — szív- és vérkeringési rendellenessé­gek — .kapcsán. — A gyógy­szerész hogyan vélekedik erről? — Fogytán a tűrőképesség az emberekben, pedig egy egv szem, elvétve bekapott tabletta nem old meg semmit. Rengeteg nyugtató fogy, a fájdalomcsillapítókról nem is szólva. A gyógyszerek 90 százalékban testidegen anya­gokat tartalmaznak, sőt szinkronban való szedésük többet árthat, hiszen kiolt­hatják egymás hatását. — Az egészségügyi felvilá­gosító tevékenység mintha e téren nem töltené be külde­tését. .. — Nézze, 22 ezer ember, 17 orvos, fogorvos, állatorvos tartozik hozzánk. Hogy a vényeket felíró orvos min­dig, minden esetben meggyő­ződik-e a vélt, vagy valós baj­ról, nem firtatom. Ha azon­ban a vények fölötti szuper- revízió során rájövünk: vala­mi nem stimmel a bélyegző és az aláírás körül, már nem tehetünk egyebet, mint ke­serű szájízzel ugyan, de elkönyveljük: a felnőttla­kosság körében végzendő felvilágosító munka még gyerekcipőben jár. Vaszari Erika Czcizd Endre űj sorozata a tevében Űj egészségvédelmi isme­retterjesztő sorozatot indít január közepétől a televízió. Czeizel Endre „Az élet él és élni aknr” címmel ezúttal egészségünk legfőbb ellensé­geit kívánja bemutatni, meg­ismertetve ugyanakkor meg­előzésük lehetőségeivel. A kéthetente az egyes mű­sorban jelentkező adások té­máit a statisztika szomorú sorrendjére, a leggyakoribb halálokok köré csoportosítot­ták. Így elsőként — január 14-én, szerdán — szóleszszá- zadunk „járványáról” az in­farktusról s ezt követi majd a daganatos betegségekről, a rákról szóló műsor. Ezekben az adásokban számba veszik a betegséget okozó örökletes tényezőket, iiletve a specifi­kus környezeti hatásokat is. Különadás foglalkozik majd az öngyilkossággal, továbbá a gyilkos szenvedélyekkel — a dohányzással és az alkoholiz­mussal —, valamint az öreg­ség és az optimális család- tervezés témaköreivel. A hét­részes ciklus valamennyi da­rabjában a neves orvosge­netikus közérthető, gazdagon illusztrált előadása mellett egy-egy téma jeles szakértő­be is közreműködik, hogy fel­világosítást adjanak a be­tegséget kiváltó okok köré­ről, megelőzésük, gyógyításuk módjairól és lehetőségeiről. A műsor igyekszik felhívni a fi­gyelmet arra, hogy az egész­séges életmód kialakítása, a gyógyítás elősegítése nem pusztán orvos és betege, ha­nem az egész társadalom kö­zös ügye. A tervek szerint a sorozat anyagát könyvben is megje­lentetik. (MTI) Magányosan Aratnak a fitotronban Beérett a búza, megkezdő­dött a téli aratás az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének fitotron- jában. A kutatók és segítőik aprólékos gonddal takarítják be a szabályozható hőmér­sékletű és páratartalmú nö­vénynevelő kamrákban be­érett termést. Nemcsak a ka­lászokat és az azokban levő búzaszemeket gyűjtik össze s vizsgálják meg, hanem mik­roszkóp alá kerül a növény minden része. További ki­próbálásra ugyanis csak a leg­egészségesebb, legjobb tulaj­donságú törzsek, vonalak, faj­tajelöltek kerülhetnek. Martonvásáron már meg­szokott a téli betakarítás, a genetikai és nemesítést kuta­tásokat segítő fitotron ugyan­is lehetővé teszi, hogy éven­te három-négy alkalommal érleljen termést a búza, il­letve csövet a kukorica. A bét várható eseményei Kedden Salgótarjánban, az MS3MP megyei végrehajtó bizottsága összegzi az új vállalatvezetési formák beve­zetésének tapasztalatait. A Hazafias Népfront megyei ap­parátusa értékeli a múlt év munkáját. Szerdán, a Mikszáth Kálmán születésének 140. évfor­dulója alkalmából rendezendő ünnepségsorozatot szerve­ző bizottság alakuló ülésére kerül sor Salgótarjánban, Balassagyarmaton az Országos Filharmónia ének- és zon­goraszólistái adnak hangversenyt a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. Csütörtökön több megyei tanácskozás lesz Salgótar­jánban. A Nógrád megyei pártbizottság a gazdálkodás múlt évi tapasztalatait összegezi és idei feladatait hatá­rozza meg. A KISZ-bizottság az idén aktuális mozgalmi­politikai feladatok költségvetéséről tárgyal; a település- fejlesztési hozzájárulás szervezésének és bevezetésének megyei tapasztalatait a népfrontbizottság veszi számba. Pénteken Bacsúr Sándor és Tibay András' képzőművé­szek tárlatának megnyitóját növendékhangverseny követi a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában. Vasárnap tömegsportnapot rendeznek a téli sportok kedvelőinek az eresztvényi sípályán és környékén. Ka megcsörren az ügyeletes lelefon. Havas körkép — hói végéről Az öreg felnéz a málló va­kolata, aládúcolt, megroggyant tetejű házra, s azt mondja: — Bizony, eljárt felettünk az idő. Az épület piszkos-fehérre meszelt homlokzatán évszám: 1910. Ekkor építették. Gazdá­ját hasonló korúnak nézem. — Nyolcvan múltam kará­csonykor — adja tudtomra. Nevet. Három, bagótól feke- téllő fog látszik alól a szájá­ban. Töpörödött emberke, ki­álló pofacsonttal, bozontos szemöldökkel. Sötétszürke ru­hája foltozott, kockás inge nem éppen tiszta, napszítta, viharvert kalapja zsíróé, lá­bán kopott bőrcsizma. Boros­tás állát napok óta nem bo­rotválta. Tudomást sem vesz róla, hogy figyelem. Mozdulatlanul áll, kezei a nadrágzsebben, fáradt, seszinű szemeivel egy­re csak a házat fürkészi: — Ahogy az anyám mesél­te, a közeli hegyoldalból bá­nyászták a követ hozzá — Csólal meg aztán. — Fél év jem kellett, hogy elkészüljön. Végre felém fordítja a fe­jét. — Kerüljön beljebb! Kitárja az ócska deszkaka­put, maga elé enged. Gubancos szőrű kutya bal­lag elénk, farkát barátságosan csóválja. — Hátra, te! — szól rá a gazda, mire az állat eloldalog. A rozzant gémeskút mellett félig hízott disznó szemezgeti a hóból az elé hintett kuko­ricát. Az öregember mellé lép, megvakarja a füle mö­gött. A koca, nyakát előre­nyújtva, tűri. — Levágom majd húsvét előtt Utána nem lesz gondom zsírra, húsra, szalonnára — csettint nagyot a nyelvével, s olyan mozdulatokat tesz a szá­jával, mintha már falatozná a jóféle disznóságokat. Az udvar végében, ahol a dombra felfutó gyümölcsös­kert kezdődik, toldozott-toldo­zott csűr árválkodik. Üres. Hasonlóképpen kihasználatlan a házhoz ragasztott istálló is. Vendéglátóm beinvitál az otthonába. A konyha köze­pes nagyságú, földes, elhanya­golt. Benne ócska ^zekrégy, ágy, asztal, két szék, vizeslóca. A tűzhely már alig langyos oldaláról régen lepattogzott a fehér zománc. Törött ülőkéjű széket tesz elém, s reszkető kézzel letörli a port egy fekete rongydarab­bal. Leülök, fázósan húzom össze magamon a nagykabátot — Csak akkor tüzelek, ha nagyon muszáj — jegyzi meg a vénember, majd hozzáfűzi: — A meddőhányóról váloga­tom a fát, a szenet Elhallgat, maga elé mereng. Percek múltán töri meg a csendet. — Hárman voltunk testvé­rek. Az apámra alig emlék­szem. Hároméves lehettem, amikor agyonütötte a bánya. Aztán magam is a bányánál kötöttem ki... Kisvártatva így folytatja: — Innen voltam az ötven éven, amikor leszázalékoltak. Rokkantnyugdíjasként álla­tokkal kezdtem foglalkozni. Ma már nem bírom. A pos­tás nem egészen kétezer-hét- száz forintot hoz havonta. Nézem elnyúzott arcát. Nem dühös, inkább kisemmizettnek érezheti magát. Bizonyára úgy gondolja, hogy felesleges volt gürcölnie egész életében. Négy erős, szakmát tanult fia van, ám semmivel nem támogat­ják. — Nem is fogadnám el tő­A szél a havat fújja, nagy pelyhekkel, csönd-fehérrel köszönt ránk január. A de­resre fagyott völgyek között fázós-álmosan nyújtóznak az utak, a természet méla ma­gányát csak ritkán veri fel a szánok surrogása, a kanya. rodó vonat füttye, egy-egy kósza gépjármű zúgása. Va­sárnap délelőtt, télidő Nógrád- ban. AHOL FOLYAMATOS A MŰSZAK A salgótarjáni MÁV külső pályaudvarán csak néhány veszteglő vonat oldja a beha­vazott sínek egyhangúságát. A forgalmistairoda jótékony melegében Varga András ügyeli az induló és érkező szerelvények rendjét. A vo­natközlekedést — az országos helyzetképhez hasonlóan —, a megye területén is nehéz fenntartani; 30—40 perces ké­sések nehezítik a személy- és teherszállítást. — A hirtelen és nagy mennyiségben lehullott hó nem kedvez a vasútnak, ám váltótakarítóink hatalmas erő. feszítés árán, de igyekeznek a befagyott váltókat megtisz­títani. lük — önérzeteskedik, s tar­kójára tolja a kalapot. — Ne­kem ne adjanak kegyelemke­nyeret. Majd’ egy évtizede él egye­dül, a felesége meghalt. Ma­gányosan birkózik a sorssal. — Talán hoznom kellett volna valami asszonyt a ház­hoz. De mindig halogattam. Most meg már, erre a kis időre... Az öreg lemondóan legyint. Nagyot sóhajt. Odamegy a tűzhelyhez, fel­emeli a fazékról a fedőt. — Bableves — közli. — Teg­nap főztem. Elég lesz vagy há­rom napra. Kijövünk a homályból a fényre. Haladunk a kapu fe­lé. Hosszan néz rám, érzem, kérdezni akar valamit — Mondja csak — bátorko­dik neki —, aztán fizetnek ezért a beszélgetésért? Mert a pénz jól jönne... Válaszomat meg sem várva, belenyúl a zsebébe, s átszá­molja egyik kezéből a másik­ba minden „vagyonát”. — Huszonegy forint ötven fillér. Elég lesz egy fél cse­resznyére, meg egy fél kiló kenyérre — nevet jót saját szavain. Vár kis ideig, s mielőtt ke­zet fogunk, azzal búcsúzik' — Nem járok csak a szom­szédba. Beszélgetünk, s köz­ben jót melegszem .. ________ Koiaj László C SALÁDI IDILL — LAPÁTTAL Nagy keresztáron, a Fő út 7. szám alatti háznál nagy a sürgés-forgás. Gál László és családja talicskával, hólapát­tal fölszerelkezve, meleg ru­hába bújva, igyekszik meg­szabadítani a kocsifeljárót a tetemes mennyiségű hótól. — Már fél órája szakadat­lan dolgozunk — mosolyog ránk szél pirosította arccal a háziasszony —, de amit ki­szabadítottunk, azt pillanatok alatt telehordja az örvény. — Holnap a Volánnál sem lesz egyszerű! — sóhajt a ra­kodógép-kezelőként dolgozó férj — lehet, hogy meg sem tudunk mozdulni... ÜGYELETRŐL, ÜGYELETRE — Tessék, ÉMÁSZ-ügyelet, Hézsnya Tibor beszél. A kaputelefonon át folyta­tott párbeszéd szerencsére mentes a rossz hírektől. Az áramszolgáltatás megyeszer- te zavartalan; a szécsényi vo­nalon vasárnap kora reggel bekövetkezett átmeneti ki­hagyást már kijavították a helyszínelő szakemberek. Csendes ügyeletet kívánva, búcsúzunk. Salgótarján városi orvosi ügyeletének rendelőjében csak dr. Budai Judit orvos és asszisztense fogadja a látoga­tót. — Néhány címre csak tér­dig érő havat tarolva jutot­tam el — tájékoztat a dok­tornő. — A párás levegő és a frontátvonulás főként gör­csös fájdalmakat, vérnyomás­ingadozást okoz az időjárás- változásra érzékenyeknél. Fel­erősödnek a reumatikus fáj­dalmak is, s gyakori az erős szédülés. A megyei kórház betegfel­vételén Buzásiné Mikó Anna nővér foglalkozik a sérültek­kel. — Csúszásból, vagy bale­setből származó betegünk ke­vés volt a hét végén, néhány boka- éa csuklóin rés azonban előfordult. A belgyógyászati problémák, elsősorban a ful- ladásos zavarok a mérvadóakj A KÖZUTAKRÖL JELENTJÜK _! A közúti igazgatóság őrjáu ratos kocsijai helyenként 80 —100 cm-es hóban cirkálnak. A KPM központi ügyeletén egymást érik az URH-jelzé- sek. Lezárt utak — az ecsegi bekötő és a csécse—pásztói összekötő — akadályozzák a zavartalan vasárnapi forgal­mat. — A megye főútjai hava­sak, hókásásak, a meliékuta- kat 10—25 centiméteres takaró borítja — informál a legú­jabb hírekről Begidsán Pák — A megye közútjain 21 hó­eke és -maró tisztítja a hó- fúvásos területeket. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ma reggelre a helyi- és távolsági autóbusz;; áratok menetrend szerint inciulh ás­sanak. Mindenesetre a mete­orológiai jelentéseket hallgat, va, nem ajánlatos a gép­kocsivezetőknek a volán mel. lé ülni. Tartós havazás, szél­lökések, tartósan fagypont alatti hőmérséklet várható. Aki mégis útnak indul, fiú gyelmesen vezessen. Amíg a zord idő tart csak remény­kedhetünk, hogy ritkán ber­reg a megyei ügyeleteken a riasztást jelző telefon. V. E. | Fodor Dániel pályafenntartó munkatársaival a Salgótarján- külső pályaudvar váltóit tisztítja meg a jégtől, hótól. | NÓGRÁD — 1987. január 1£., hétfő

Next

/
Thumbnails
Contents