Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-12 / 9. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESUIJETEKI r;

■A

Reklám és minőség

Bevezetőként két, sokatmondó adatot: vagy 200 ezer magyar gyártmányú fogyasztási cikk kapható ma a boltjainkban, s ezek közül csak mintegy 1500 viseli ma a Kiváló Áruk Fóruma bizalomébresztő, háromszögű emblémáját. Bár a hazai áruk minősége még észrevehetően elmarad a legfejlettebb országok áruinak színvonalától, azért mégiscsak előbbre tartunk ennél az 1500-as számnál. Többször ennyi kiváló árunk lehetne, ha a gyártó cég ezt a címet egyáltalán megpályázná.

Az átlagembert persze, kissé tanácstalanná teszi ez a mondat, hiszen ha hazamegy este, és bekapcsolja a tv- készülékét, azt tapasztalja: valósággal harsog a reklám. Már a tv-hiradó és a filmvetítés közé is beiktatnak öt percet...

Ha ennyit költenek a cégek erre a célra, akkor még kézenfekvőbbé válik a kérdés: miért csak 1500 a megkülönböztetett áru?

Hogy teljes legyen a válasz, újabb kérdéssel kell kezdenünk: mit is reklámoznak nálunk egyáltalán? Ha kicsit jobban odafigyelünk, megállapítható, többnnyire ilyen nevek hangzanak el: Skála, Fontana, Azúr, Egis. Vagyis az ilyen-olyan nevű cégek, vállalatok „névjegyét" sulykolják a fejünkbe, valamilyen gyorsan megjegyezhető vállalati embléma kíséretében.

Nem szabad lebecsülni ezt az üzleti propagandát sem, mert a múlthoz képest ez is fejlődés. Azért is méltánylandó még, mert az Országos Piackutató Intézet szerint a mintegy ötezer hazai gazdálkodó szervezet közül egyelőre csak néhány száz tartja fontosnak, hogy a létéről hírt adjon. A többség még idáig sem jutott el.

Mindez már azért sem túl lélekvidító, mert bennünket nem a cég fantázianeve érdekel leginkább, hanem a konkrét termék, s vele együtt persze, a minőség. Ha már felfigyelünk a hirdetésekre - az ötletességet, a szellemességet a reklámban is elismerjük arra lennénk kiváncsiak: ugyan mit, miket akarnak eladni voltaképpen? S minthogy a cégreklám még nem termékreklám, a legtöbb hirdetési műsor adós marad ezzel a válasszal.

S hogy miért marad adós, az újabb kérdésre felelve eljutunk odáig, hogy bármilyen nagy számnak is látszik a magyar gazdaság által gyártott 200 ezer fogyasztási cikk, még mindig kevés. Még most sem akkora a választék, mint szeretnénk. Még napjainkban is visszatérő bosszúságot okoznak számunkra a hiánycikkek, vállalataink nagyobbik fele még nem tart ott, hogy kínálja, s intenziven reklámozza termékeit.

Mindettől függetlenül, c vagy ötezer gazdálkodó szervezetnek még így is több lehetne a hirdethető terméke. Ha igaz az, hogy nem 1500, hanem többször 1500 magyar áru nyerhetné el a kiváló minősítést, akkor az is tény: sok vállalatunk még a színvonalas termékével sem akar büszkélkedni. Úgy véli: enél- kül is el tudja adni, akkor miért „erőlködjék”? S nem pályázza meg a háromszögű embléma jogát, mert nem óhajt vagy pedig nem mer garanciát vállalni azért, hogy tartós marad termékének a jó minősége.

A reklámnál kezdtük, és eljutottunk oda, hogy a vállalataink zöme még nem igazán piacérzékeny. Időre, évekre lesz szükség ahhoz, hogy a régi, beidegződött szokások megváltozzanak, s az eladók piaca helyett a vevők piaca váljék meghatározóvá.

M. t.

NOGRAD

AZ MSZMP NÓGRÁD MEGVEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XLIII. ÉVF„ 9. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1987. JANUÁR 12., HÉTFŐ

A part es a nép bizalmából

fl munkásörök eredményesen teljesítik feladataikat

Ünnepi egységgyiiles Salgótarjánban

Godó János beszámolóját mondja

Ünnepi gyűlést tartott szombaton Salgótarjánban a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Kun Béla munkásőregy- ség. A résztvevők között köszöntötték a 77 éves Baranyi Józsefet, a 30 éve alakult munkásőregység első parancsnokát. Ott voltak az egységgyűlésen Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, Somogyi László építési és városfejlesztési miniszter, Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Tanáes elnöke, Nagy István, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának osztályvezetője, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alakulatok, továbbá a megye, Salgótarján város párt-, állami, gazdasági, társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői.

A munkásőrség 30 éves lományát, parancsnokait, közmúltjáról, a szocializmus íük az alapító tagokat. Töb- megvédésének és megújulásé- bek között elmondotta, hogy nak történelmi eseményeiről 30 évvel ezelőtt, rendkívül Godó János egységparancs- nehéz politikai helyzetben, a nők emlékezett meg. Idézte a munkásosztály érdekeinek és munkáshatalom önkéntes a szocializmus ügyének vé- fegyveres szervezeté létreho- delme hívta életre a munkászásának szükségességét, kö- őrséget. A párt és nép bizal- rülményeit. Hangsúlyozta: a mának, sokirányú gondosnehéz napokban is léteztek kodásának légkörében a tes- olyan forradalmi erők, ame- tület olyan politikai intéz- lyek vállalták a küzdelmet, ménnyé vált, amely széles A munkások, a parasztok, az társadalmi alapokon nyugszik, értelmiségiek áldozatkész fiai, demokratikus szellemben az egykori vöröskatonák, a működik és eredményesen partizánok, a legnehezebb na- teljesítette feladatát, a har- pokban is helytálltak, védték ci kiképzésben, a gazdasági a gyárakat, a termelöszövet- építésben és a politikai neve- kezeteket, az állami intézmé- lő munkában, a párt és a nyékét. tömegek kapcsolatának erőEzt követően értékelte a sítésében. beszámoló azt a szerepet, Elismeréssel szólt az egy- amelyet a munkásőregységek ségben folyó tevékenységről,

—, köztük a salgótarjáni is— amelyre alapozva, egyre jobb vállaltak a három évtized eredményeket érnek el a alatt a társadalomépítésben, a megye egységei között folyó városok, a falvak gyarapítá- szocialista versenyben, s sában. Szólt arról a sikeres amelynek során, hatékonyan tevékenységről, amelyet a po- segítik Salgótarján és kör- litikai nevelésben, a gazda- nyéke társadalmi, gazdasági sági építőmunkában, a köz- és kulturális életének fejlőéletben, a kiképzésben, a dését. Munkájuk eredménye- fegyveres szolgálatban végez- ként, 1986-ban ismét — im- tek. Kiemelte: a munkásőr- már hatodszor — elnyerték egység eleget tett azoknak a az Élenjáró egység címet. A feladatoknak, amelyeket a politikai egység, az erkölcsi szilárdság erősítésében, a kiképzésben, a szolgálati kötelezettségek teljesítésében, az utánpótlás nevelésében vállalt. A munkásőrök többsége példásan végezte a dolgát munkahelyén és a közéletben.

Tennivalójuk a továbbiakban is az, hogy a szolgálati feladatok maradéktalan végrehajtása mellett, fegyelmezett munkájukkal segítsék a XIII. kongresszus határozatai megvalósítását, a közös értékek védelmét.

Az MSZMP Nógrád Megyei és Salgótarjáni Városi Bizottsága nevében, Szalai László, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a munkásőregység személyi ál- Az ünnepélyes eskütétel percei

munkásőrök az elsők között vannak a munkahelyi feladatok teljesitésében és közülük sokan vállalnak közéleti megbízást is. Elkötelezettségük, tetteik, példamutató magatartásuK alapján, a lakosság körében köztiszteletben állnak. Szolgálatukat egyik legfontosabb pártmeg- bizatásnak ismeri el a párttagság.

Felszólalt a tanácskozáson Somogyi László is. Átadta a munkásőregység személyi állományának, parancsnokainak a Központi Bizottság üdvözletét. Ezt követően, szólt a 30 esztendő legfontosabb mának szóló tanulságairól. Így többek között, méltatta a munkásőrök áldozatkészségét, példás munkáját, szere- tetüket, ragaszkodásukat,

amely a városhoz köti őket. Hangsúlyozta : a mai nehéz helyzetben is —, ahogy erről a Központi Bizottság novemberi állásfoglalása szól —, az egészséges optimizmus, a fegyelmezett példás munka segítheti a gazdasági gondok megoldását, a népgazdaság jövedelemtermelő képességének javítását. 'A párt a továbbiakban is számít a munkásörök helytállására.

Az ünnepélyes egységgyű- lésen kitüntetések, elismerések átadására is sor került. A Kun Béla zászlóalj, műit évi tevékenységével, hatodik alkalommal nyerte el az Élenjáró egység címet. Az első és a hatodik munkásőrszázad Kiváló század elismerést kapott. Godó Jánost, az egység parancsnokát —. soron kívül — őrnaggyá léptették elő.

(Folytatás a 2. oldalon.)

Mai számunkból:

A Hoval-sztori

Svájci licenc alapján, veszélyes hulladékok megsemmisítésére alkalmas kazám fejlesztett ki a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár szakembergárdája.

(3. oldal)

Ha megcsörren az ügyeletes telefon...

Milyen gondokat okoz a havazás Nógrádban? Képes körképünk erről számol be az olvasóknak.

(5. oldal)

Ne kártyavárat építsünk

A labdarúgó-utánpótlás nevelését az iskolákban kell kezdeni...

(7. oldal)

f&nallo politizálás

Kiállás

Ütést tarlón a KISZ Központi Bizottsága

Az ifjúság szabadidő-sportjának és a KISZ kádermunkájának továbbfejlesztéséről tanácskozott a KISZ Központi Bizottsága szombaton, az ifjúsági szövetség székházában.

Az ülésen részt vett és felszólalt Petrovszki István, az MSZMP KB osztályvezetője is.

A testület meghallgatta Hámori Csabának, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP KB 1986. december 28-i üléséről. Ezt követően Domonkos László, a KISZ KB titkára terjesztette elő az ifjúsági vezetőkkel szemben támasztott követelményekről, a KISZ-vezetők kiválasztásáról és felkészítéséről a KISZ KB intézőbizottsága által megfogalmazott határozattervezetet. Ez a követelmények között az eddiginél hangsúlyosabban kívánja meghatározni, hogy az ifjúkommunista vezetők személyiségük, felkészültségük, fellépésük alapján közszereplésre alkalmasak legyenek. Rendelkezzenek a fiatalok érdekeinek feltárásához és képviseletéhez, az érdekkonfliktusok megoldásához szükséges ismeretekkel, készségekkel, s nem utolsósorban programmal környezetük fejlesztéséhez.

A testület megállapította, hogy olyan ifjúsági vezetőkre van szükség, akik. képesek önálló politizálásra a párt politikája és a KISZ céljai melletti következetes kiállásra. Szükségesnek látta a Központi Bizottság azt is határozottabban megfogalmazni, hogy valamennyi szinten több, a munkájában és a mozgalmi tevékenységben kitűnt fizikai dolgozó fiatal kerüljön vezetői tisztségbe. A KlSZ-szer- vezetek, -alapszervezetek ezentúl közvetlenül is ajánlhatják tagjaikat bármely felsőbb KISZ-szervbe. Tisztségviselőik munkájának megítélésében a testületeknek legyen döntő szerepük — emeli ki a határozat.

A KISZ KB tavaly februárban hozott határozatot a diáksport, az ifjúság szabadidő-sportja és turizmusa fejlesztéséről. Ennek végrehajtásáról Králikné Cser Erzsébet a KB titkára adott szóbeli tájékoztatást, amelyet a KB egyhangúlag elfogadott. A testület megállapította, hogy fejlődött az ifjúsági turizmus. „A hazánk Magyarország” ifjúsági turisztikai mozgalom egyes formái (vándortáborok, diákhotel-hálózat stb) széles körben ismertek, a mozgalom a helyi kezdeményezésekre támaszkodva biztatóan bontakozik ki.

Ugyanakkor megállapította, hogy a KISZ KB diáksporttal, turizmussal foglalkozó határozata elsősorban a sporttal foglalkozók körében váltott ki érdeklődést. A KISZ vezetői és tagjai még nem ismerik kellőképpen a benne megfogalmazott törekvéseket. így még nem vált a sport a mozgalmi munka lendítőelemévé.

A diáksport szervezetének átalakítása, a Magyar Diáksport Szövetség szervezése megkezuődött, tapasztalataik kedvezőek. Sok KlSZ-szerve- zet és KiSZ-tag lépett be pár. toló tagként a'megalakult di. áksporí körökbe és -egyesületekbe. Néhány jó kezdeményezés ellenére még kevés olyan lakóhelyi közösség, sportegyesület van, amelyik egy-egy KISZ-szervezet támogatására is számíthat. Az ifjúsági szövetség célja továbbra is az. hogy a sport és turizmus a mozgalmi munka minden elemébe épüljön be, és segítse elő a fiatalok egészséges életmódjának kialakítását.

Végül a testület meghatározta jövő évi munkatervét és tájékoztatót hallgatott meg az intézőbizottság, a titkárság és a mellettük működő tanácsok, bizottságok 1987-es üléses munkatervéről. (MTI)

Egyedi raizok és akvareltek

Amatőr képzőművészek Salgótarjánban

Hosszú évek óta hagyomány már a megyében, hogy az itt élő és alkotó amatőr képzőművészeknek időszakosan bemutatkozási alkalmat biztosítanak. A salgótarjáni József Attila Művelődési Központ munkatársai a fent említettek szellemében írtak ki még a tavalyi esztendőben egy pályázatot, amelynek célja az alaptechnika gyakoroltatása volt a képzőművészetben. A várakozásokhoz mérten nagyobb mennyiségben futottak be egyedi rajzok és akvarellek a festő-, grafikus- és iparművészekből álló zsűrihez. A 15 megyei amatőr művész közel 10C alkotásával pályázott; ebből 26 került a bíráltak sorába. A József Attila Művelődési Központban január 10-én délelőtt nyílt tárlaton a közönség már a díjazott művek

alapján is szelektálhatott, értékelhetett. A díjakat egyébként a Nógrád Megyei Tanács művelődési osztálya és a művelődési központ közösen biztosította.

Egyedi rajz kategóriában Rizmayer Jánost, a balassagyarmati szociális otthon lakóját találta jutalmazásra érdemesnek a zsűri: az akvarellek készítői közül pedig Leszenszky Lászlót, a pásztói amatőr alkotókor tagját emelték ki a mezőnyből. Bemutatott munkái magas színvonaláért Szabó Ágnes, fiatal salgótarjáni alkotó a megyei tanács művelődési osztályának díját kaptaA nógrád megyei amatőr képzőművészek tárlata január 25-ig látogatható, az intézmény nyitva tartásával párhuzamosan.