Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-09 / 7. szám
Osztrák ’Storfef TcormémynyTTartforot Demokrácia és okfafös Tárgyalások szükségesek az Irak—Irán konfliktus kormányalakítás Csütörtökön megkezdődött az osztrák szocialisták és a konzervatív néppárt kormányalakítási tárgyalásainak következő szakasza. A két párt vezetői péntekig zárt aj- 'ók mögött tanácskoznak a kancellári hivatalban a követendő koalíciós politikáról, e' fősorban gazdasági kérdésekről. A konzervatívok, akik 16 év után először térnek visz- sza a kormányba, a minisztériumi tárcák felére tartanak igényt, köztük a külügyi, a mezőgazdasági, a kereskedelmi, a tudományügyi és a környezetvédelmi tárcára. A ■néppárt a belügyi vagy a hadügyi tárcát is igényli, s minden valószínűség szerint az utóbbit kapja majd meg. A tárcák elosztása és a személyi kérdések egyébként csak a tárgyalások következő szakaszában, a jövő héten kerülnek napirendre. LenqveSország Kormányfői árstop A lengyel miniszterelnök szigorú árstopot1 rendelt el néhány tej- és baromfitermékre. mert a temelők azok árát indokolatlan mértékben és az árképzés szabályai* felrúgva emelték. A kormányfő egyben kötelezte az érintett vállalatokat hogy kezdjenek tárgyalásokat a kereskedelemmel az új árakról. továbbá utasította az illetékes felügyeleti szerveket a megfelelő személyi következmények levonására. A kormányfő közbelépésére a szakszervezetek jelzése nyomán került sor. Az árakat emelő vállalatok abból indultak ki, hogy termékeik az 1987-re érvényes új szabályok szerint a szabadáras kategóriába kerültek, vagyis az árakat nem központilag írják elő. Ennek alapján döntöttek az áremelésről, anélkül, hogy korábban tárgyaltak volna a keres k ed elem m el. Az üggyel kapcsolatban a lengyel kormány sajtóirodája emlékeztet arra, hogy az 1987-es népgazdasági terv az állami ártámogatásra fordított kiadások csökkentését-írja elő és ennek megfelelően lényegesen nőtt azoknak az áruknak a száma, amelyek árait a kereskedelmi alku és nem a központi szabályozás határozza meg. A téri* azonban az infláció mérséklését és a bérek vásárló erejének megőrzését is előírja. Ennek szellemében szigorúan kell megítélni a szabad árak esetében is az áremelkedést, ami nem lehet a pazarló, szervezetlen munka anvasri következményeinek áthárítására szolgáló eszköz. A kormányfő utasítására a pénzügyminisztérium vizsgálatot indít az áremelések indokoltságának megállapítására. (MTI) A Szovjetunió változatlanul az Irak és Irá-n közötti fegyveres harc mielőbbi beszüntetése mellett száll síkra. A két állam vitás kérdéseit nein a harctéren, hanem a tárgyaló- asztalnál kell megoldani — hangsúlyozta nyilatkozatában a szovjet kormány. A csütörtökön Moszkvában nyilvánosságra hozott • állás- f oglalásban emlékeztetnek: több mint hat éve folytatódik a kegyetlen és tragikus háború Irak és Irán között, amely hatalmas emberi áldozatokat követel, gazdasági és kulturális értékeket semmisít meg, erőteljesen fékezi mindkét ország gazdasági-társadalmi fejlődését. Embertelen háborús akciókra kerül sor, mint például a vegyi fegyverek bevetése, katonai célpontnak nem tekinthető objektumok és települések támadása. A háború fenyegéti a nemzetközi hajózási útvonalak biztonságát a Perzsaöbölben, ahol egyebek között olyan kereskedelmi hajók is célpontjai a támadásoknak, amelyek a háborúban részt nem vevő államok tulajdonában vannak. A nyilatkozatban hangsúlyozzák, hogy'? az erőfeszítések ellenére mind ez ideig nem sikerült elérni a vérontás beszüntetését és a rendezést célzó politikai tárgyalások megindítását. Mi több, a konfliktus tovább szélesedik, ami veszélyezteti az egész térség békéjét és biztonságát, s más országok és erők belekeveredésével fenyeget. Ebből a konfliktusból csak azok húznak hasznot, akik mindkét fél kölcsönös kimeA Jana líbiai hírügynökség csütörtökön koholmánynak nevezte azt a páizsi közlést, hogy líbiai gépek bombázták szerdán Kouba-Ulangát, a 16. szélességi körtől délre fekvő csádi települést. Ezek a jelentések részét képezik a Líbia ellen irányuló lejáratás! propagandakampánynak — állapította meg a Jana. Párizsban azonban fenntartják azt az állítást, hogy valóban volt ilyen támadás. Denis Baudoum, a francia kormányfő szóvivője azt közölte, hogy Kouba-Ulangát, a Vádi Dum repülőtéren végrehajtott szerdai francia bombázás után másfél órával támadták a líbiai gépek. A líbiai légierő „ritka hevességgel” támadja csütörtök reggel óta az észak-csádi Zouar várost — jelentették be N?dzsamenában. Zouamái rülését, gyengülését, a «eokolonializmus közel- és középkeleti pozícióinak helyreállítását akarják. A háború olyan tényezővé vált, amely nézeteltéréseket és vitákat vált ki az arab világban és az el nem kötelezett államok között. Az imperialista erők az iraki—iráni háborút katonai jelenlétük növelésére használják fel a Perzsa-öböl térségében, továbbá arra, hogy megteremtsék az ottani államok belügyeibe való beavatkozás feltételeit. „Létérdekeik” megvédelmezésének ürügyével a körzettől több ezer kiló-méterre fekvő nagyhatalmak hadihajókat küldenek ide, különleges katonai parancsnokságokat hoznak létre, nyomást gyakorolnak a térség országaira, fenyegetve azok biztonságát. Az Egyesült Államok — habár szóban a konfliktus beszüntetése mellett száll síkra — a gyakorlatban olajat önt a háború tüzére, további vérontásra ösztönöz. Washingtonban ezeket a politikai ügyleteket és a titkos fegyverüzleteket valamiféle „szovjet fenyegetéssel” próbálják igazolni. Az állásfoglalásban emlékeztetnek arra, hogy a Szovjetunió álláspontja az iraki— iráni háború kérdésében kezdettől fogva változatlan, független attól, hogyan alakult- a konfliktus, egyebek között katonai tekintetben. A szovjet kormány nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a háború beszüntetéséhez és a béke megteremtéséhez vezető úton nincs leküzdhetetlen akadály. Az a legfontosabb, hogy mindkét fél politikai akaratCsádban a csádi kormányerők szombaton már visszavertek egy állítólagos líbiai támadást. A Vádi Dum ellen végrehajtott francia bombázás azt jelzi, hogy Franciaország közvetlenül beavatkozik líbiai határ közelében folyó harci cselekményekbe — közölte Tripoliban a külkapcsolatok- kai foglalkozó népi iroda (külügyminisztérium) vezetője több ország nagykövetével. A TASZSZ hírügynökség rámutat, hogy Franciaország — amerikai segédlettel — fokozza csádi beavatkozását. Az Ideiglenes Nemzeti Egységkormány (GUNT) kezén levő Vádi Dum bombázását indokolva, az Antenne—2 televíziónak adott nyilatkozatában André Giraud hadügyminiszter kijelentette: „szükségesnek tartottuk, hogy bizonyítsuk légierőnk lehetőségeit és hatékonyságát”. A Fehér Ház rendezésére ról és józanságról tegyen tanúbizonyságot, olyan kölcsönösen elfogadható megállapodásokra törekedjék, amelyek mind Irak, mind pedig Irán törvényes érdekeit figyelembe veszik. A rendezés alapját a nemzetközi jogrend általánosan elismert normáinak kell képezniük, elsősorban a szuverenitás, a területi épség kölcsönös tiszteletben tartása, az egjunás belügyeibe való be nem avatkozás elveinek, valamint annak, hogy sérthetetlennek tekintsék Iraknak és Iránnak a konfliktus kezdetéig tiszteletben tartott határait. A konfliktus mielőbbi rendezése érdekében a Szovjetunió időszerűnek tartja, hogy ismételten felhívja a figyelmet: fel kell számolni ezt a veszélyes háborús tűzfészket a Közép-Keleten, meg kell akadályozni kiszélesedését A kormánynyilatkozatban emlékeztetnek arra, hogy ez az álláspont szerves részét képezi a Szovjetunió elvi politikájának, amelynek célja a feszültséggócok felszámolása és a konfliktushelyzetek tárgyalások útján, valamennyi fél törvényes érdekeinek figyelembevételével, bármifajta külföldi beavatkozástól mentesen történő feloldása. A szovjet kormány kész minden módon támogatni bármilyen becsületes és építő jellegű erőfeszítést — egyebek között az ENSZ keretein belül — annak érdekében, hogy az iráni—iraki konfliktust a békés megoldás medrébe lehessen terelni — mutatnak rá végezetül a kormánynyilatkozatban. (MTI) sietett üdvözölni Párizs intervenciós lépését. Larry Speakes szóvivő közölte, hogy az Egyesült Államok „helyeselte és helyesli Franciaország csádi szerepvállalását”. Ezzel egyidejűleg Párizs folytatja a hadianyag-szállítást Hisszén Habré elnök ,Csád északi részén harcoló csapatainak. A franciaországi Nantes-ból csütörtökön elindult N’dzsamenába egy C—5A Galaxy típusú katonai szállítógép, fedélzetén francia szállítójárművekkel. A n’dzsame- nai kormány amerikai katonai segítségben is részesül, egyebek között Stinger rakétákat kap. E szállítmányok előbb a demarkációs vonaltól délre levő Oum-Chalouba repülőterére érkeznek, s onnan szállítják tovább azokat északra, a Fado-oázisba — írta a TASZSZ hírügynökség. (MTI) Franciaország fokozza beavatkozását A közel-keleti csomó 198.7. kerek évfordulót hoz a közel-keleti politikában. Mégpedig egy alapvető fontosságú esemény kerek évfordulóját: 1947. őszén fogadta el az Egyesült Nemzetek Szervezete azt a határozatot, amely önálló palesztin és ónálló zsidó állam létrehozását rendelte el. Tudjuk, hogy a két államból csak Izrael alakult meg, az 1948 tavasszal lezajlott első közel-keleti háború megakadályozta a palesztinok önálló országának megteremtését. A közel-keleti válság kulcsa azóta is a palesztin probléma megoldatlansága. A palesztin nép saját államot akar, s ehhez minden nemzetközi jogi alapja megvan. Izrael azonban úgy tartja. hogy a számára ellenséges arab környezetben egy palesztin szomszédország megalakulása életveszélyes lenne. Több háború, számtalan összecsapás, sokezemyi tárgyalás zajlott le az elmúlt negyven esztendőben a Közel-Keleten, amelynek válságát még tovább bonyolítja az a rengeteg érdekellentét, gyűlölet, összecsapás, amely a különböző arab országok és csoportok között van. Érthető, hogy a világ országainak egy igen jelentős hányada vélekedik úgy: a közel-keleti csomót átvágni csak nagy, közös nemzetköz? erőfeszítéssel lehetne. Ennek formája eav békeértekezlet lenne, amelyen valamennyi érdekelt fél részt vehetne. A gondolat nem új, vagy másfél évtizedes legalább, de megvalósítása most sincs közel. Leginkább azért, mert néhány főszereplőnek ez nem érde2 NÖGRÁD - 1987. január 9, péntek , ke. Izrael attól tart, hogy egy ilyen konferencián nem lenne elegendő érve a palesztin államalakítás megakadályozására. Nem nagyon akar ilyen értekezletet Izrael legfőbb támasza, az Egyesült Államok sem, mert Washington a maga számára sokkal előnyösebbnek tartja, hogy saját ihletésű, koreográfiájú különbékével próbálkozzon. Anr.ál is inkább reménykedik ebben, mert az amerikai ooLtika mind Izraelre mind az arab világra képes hatást gyakorolni. A különbéke-kisérletek eleddig nem vezettek átfogó közel-keleti megegyezésekhez Az izraeli—amerikai elképzelések túlságosan is elfogadhatatlanok egy sor arab országnak és erőnek, de leginkább az egyik főszereplőnek, a palesztin mozgalomnak. Ezért tartja magát Tel Aviv és Washington ahhoz, hogy a PFSZ, amely minden belső csatája ellenére ma is a palesztin mozgalom legnagyobb részének képviselője, nem lehet szereplő egy rendezésben, pláne, nem egy értekezleten. Márpedig a nemzetközi értekezlet gondolata ismét a napirenden van, hiszen az ENSZ-tagállamainak túlnyomó többsége fogalmazta határozatba, hogy sürgősen meg kell tartani a közel-keleti megbékélés konferenciáját. Ott azonban minden érdekeltnek helyet kell kapnia. A szovjet kormány tegnapi nyilatkozatában a világ legtöbb államának véleményét fogalmazta meg: a palesztin nénnek nem tekinthető más törvényes képviselője, mint a PFSZ. A veszélyes, még sok-sok fel nem robbant politikai ak. nával teletűzdelt közel-keleti földön a rendteremtés meg. követelné, hogy végre elfogadjanak bizonyos realitásokat Washingtonban és Tel Avivban. Avar Károly ABC — kínai módra Földünk legnépesebb or. szágában, az egymilliárdos Kínában a tiltó rendelkezések ellenére tavaly december óta újra és újra az utcára, terekre vonulnak a diáitok, hogy hangot adjanak jogos vagy jogosnak vén követeléseiknek. az új év első napjaiban, már olyan eseményre — pártlapok elégetésére — is sor került a pekingi egyetemen, amely baljós fényt vet a diákmozgalomra. Egy nagy betűs faliújság (tacepao) ismeretlen szerzői pedig szaDály- szerű ultimátumban követelték az első számú kínai vezetőtől, Teng Hsziao-píngtől, hogy tíz napon belül adjon választ a tüntetőknek. Joggal vetődik fel a kérdés, mit is akarnak a diákot, mi rejlik akcióik mögött. Ugyanakkor érdekes lehet azt is bemutatni: melyek a kínai oktatási rendszer fő jellemzői? A fiatalok követelései szervesen kapcsolódnak a kínai belpolitikai helyzethez. A megkezdett gazdasági reformok u*án elérkezett az idő a politikai intézményrendszer átalakításához is, ám ez nem ígérkezik gyors Cnlva- matnak. Pekingben már megalakítottak egy bizottságot, amelynek feladata, hogy elkészítse a reform tervezetét, de eroek elkészültét az év végénél előbb aligha lehet várni. A kidolgozandó reformnak a legfőbb feladata lenne az. állami és pártfunkciók szétválasztása, a hivatali bürokrácia csökkentése, a szocialista törvényesség garantálása. E törekvéseket szeretnék a diákok megsürgetni, a reformfolyamatot megsvorsftanl. Több taéeia- ón például azt hangoztatták, hogv nem felülről adagolt demokráciára, hanem alulról kiharcolt demokráciára van szükségük. ' ^ A fentiekkel párosulnak azok a törekvések, amelyek a diákok szociális helyzetét érintik. A kínai parlament, az Országos Népi Gyűlés tavasszal fogadott el törvényt a meglévő oktatási rendszer reformjáról. Most a diákok a mie'őbbi korszerűsitésért, életkörülményeik javításáért lépnek fel. A Kínai Népköztársaságban az elemi iskola öt- vagy hatosztályos, (többségében inkább öt.) Ennek elvégzése után a jól tanuló diák középiskolában folytathatja tanulmányait, amelynek alsó foka háromosztályos, a felsőtagozat pedig két- vagy hároméves. A középiskolának több fajtája van Kínában. A „teljesnek” nevezett változat hasonlít leginkább a ml gimnáziumunkra, s ezenkívül műszaki és mezőgazd isagi jellegű iskoláikban tanulhatnak a diákok. A tankönyvek újak, a „kulturális lor- radalom” idején forgalomban lévőket kicserélték. A kínai oktatás sajátossága, hogy nagy teret kap benne a helyi kezdeményezés, a ‘an- könyvek néha tartományonként különböznek. Megszigorították a vizsgák rendjét. A mai felvételi vizsgákon, nem sok sikerre számíthatna az a diák, aki — a „kulturális forradalom” idején — felvételi dolgozat helyett üres papírlapot adott be. Nagyobb fegyelemre van szükség, de az önálló gondolkodásnak is teret ikell kapni.— vallják a kínai nevelők. (Az’ országban a mintegy 800 felsőoktatási intézményben körülbelül másfél millió egyetemista tanul, s csaknem ötvenezren külföldön — elsősorban az USA-ban és N vu- gat-Európában — végzik tanulmányaikat.) Az oktatási törvényben a kilencéves kötelező iskola fokozatos bevezetését irányozták elő. Ezzel a még gondot jelentő analfabétizmust szeretnék leküzdeni. Az oktatás ingyenes, sőt a szegény családok gyermekei ösztöndíjat is k"onak. Viszont a iobb eredmények elérésében szeretnék érdekeltté tenni a hallgatókat, azért például a sencseni egyetemen oiyan reformot dolgoztaik ki, amelynek értelmében utóvizsgád díjként magas összeget keld lene fizetni, aki pedig gyenge eredményt ér el a vizsgákon, az a jelenlegi tandíj többszöröséért tudná csak tanulmányait tovább folytatni. Például ez ellen a tervezett Intézkedés J ellen is felemelték szavukat a kínai diákok. Hogy ml lesz a tüntetések! kimenetele, megjósolni jed lenleg nem lehet. Az biztos, hogy sem a politikai, sem az oktatási rendszer reformja nem olyan kérdés, amelyet napokon belül meg lehetne oldani. A jelenlegi helyzetet mindenesetre mind a reformok hívei, mind az ellenzői megpróbálják kihasználni. (Ök arra hivatkoznak. 'ám ide vezet a nyitás, a nagy liberalizálás.) Egyesekben a jelenlegi diáktüntetések és a tacepaók a „kulturális forradalom” időszakát idézik vissza. Egy munkás így írt erről a Pejcsing Zsipaa című kínai lapnak: „Mindannyian átéltük a zűrzavar évtizedét. Kína egt nem engedheti meg magának még* egyszer”. Décsi Katalin Felvonuló diákok Sanghaj ulcSln. t
