Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-09 / 7. szám

Osztrák ’Storfef TcormémynyTTartforot Demokrácia és okfafös Tárgyalások szükségesek az Irak—Irán konfliktus kormányalakítás Csütörtökön megkezdődött az osztrák szocialisták és a konzervatív néppárt kor­mányalakítási tárgyalásainak következő szakasza. A két párt vezetői péntekig zárt aj- 'ók mögött tanácskoznak a kancellári hivatalban a kö­vetendő koalíciós politikáról, e' fősorban gazdasági kérdé­sekről. A konzervatívok, akik 16 év után először térnek visz- sza a kormányba, a minisz­tériumi tárcák felére tarta­nak igényt, köztük a külügyi, a mezőgazdasági, a kereske­delmi, a tudományügyi és a környezetvédelmi tárcára. A ■néppárt a belügyi vagy a hadügyi tárcát is igényli, s minden valószínűség szerint az utóbbit kapja majd meg. A tárcák elosztása és a sze­mélyi kérdések egyébként csak a tárgyalások következő szakaszában, a jövő héten ke­rülnek napirendre. LenqveSország Kormányfői árstop A lengyel miniszterelnök szigorú árstopot1 rendelt el néhány tej- és baromfitermék­re. mert a temelők azok árát indokolatlan mértékben és az árképzés szabályai* felrúgva emelték. A kormányfő egy­ben kötelezte az érintett vál­lalatokat hogy kezdjenek tár­gyalásokat a kereskedelem­mel az új árakról. továbbá utasította az illetékes fel­ügyeleti szerveket a megfele­lő személyi következmények levonására. A kormányfő közbelépésé­re a szakszervezetek jelzése nyomán került sor. Az ára­kat emelő vállalatok abból indultak ki, hogy termékeik az 1987-re érvényes új sza­bályok szerint a szabadáras kategóriába kerültek, vagyis az árakat nem központilag írják elő. Ennek alapján döntöttek az áremelésről, anélkül, hogy korábban tárgyaltak volna a keres k ed elem m el. Az üggyel kapcsolatban a lengyel kormány sajtóirodája emlékeztet arra, hogy az 1987-es népgazdasági terv az állami ártámogatásra fordított kiadások csökkentését-írja elő és ennek megfelelően lénye­gesen nőtt azoknak az áruk­nak a száma, amelyek árait a kereskedelmi alku és nem a központi szabályozás határoz­za meg. A téri* azonban az infláció mérséklését és a bé­rek vásárló erejének megőr­zését is előírja. Ennek szelle­mében szigorúan kell meg­ítélni a szabad árak esetében is az áremelkedést, ami nem lehet a pazarló, szervezetlen munka anvasri következmé­nyeinek áthárítására szolgáló eszköz. A kormányfő utasítására a pénzügyminisztérium vizsgá­latot indít az áremelések in­dokoltságának megállapításá­ra. (MTI) A Szovjetunió változatlanul az Irak és Irá-n közötti fegyve­res harc mielőbbi beszüntetése mellett száll síkra. A két ál­lam vitás kérdéseit nein a harctéren, hanem a tárgyaló- asztalnál kell megoldani — hangsúlyozta nyilatkozatá­ban a szovjet kormány. A csütörtökön Moszkvában nyilvánosságra hozott • állás- f oglalásban emlékeztetnek: több mint hat éve folytatódik a kegyetlen és tragikus há­ború Irak és Irán között, amely hatalmas emberi áldo­zatokat követel, gazdasági és kulturális értékeket semmisít meg, erőteljesen fékezi mind­két ország gazdasági-társa­dalmi fejlődését. Embertelen háborús akciókra kerül sor, mint például a vegyi fegyve­rek bevetése, katonai célpont­nak nem tekinthető objek­tumok és települések támadá­sa. A háború fenyegéti a nemzetközi hajózási útvona­lak biztonságát a Perzsa­öbölben, ahol egyebek között olyan kereskedelmi hajók is célpontjai a támadásoknak, amelyek a háborúban részt nem vevő államok tulajdo­nában vannak. A nyilatkozatban hangsú­lyozzák, hogy'? az erőfeszí­tések ellenére mind ez ideig nem sikerült elérni a vér­ontás beszüntetését és a ren­dezést célzó politikai tárgya­lások megindítását. Mi több, a konfliktus tovább szélese­dik, ami veszélyezteti az egész térség békéjét és biz­tonságát, s más országok és erők belekeveredésével fenye­get. Ebből a konfliktusból csak azok húznak hasznot, akik mindkét fél kölcsönös kime­A Jana líbiai hírügynökség csütörtökön koholmánynak nevezte azt a páizsi közlést, hogy líbiai gépek bombázták szerdán Kouba-Ulangát, a 16. szélességi körtől délre fekvő csádi települést. Ezek a je­lentések részét képezik a Lí­bia ellen irányuló lejáratás! propagandakampánynak — ál­lapította meg a Jana. Párizsban azonban fenn­tartják azt az állítást, hogy valóban volt ilyen támadás. Denis Baudoum, a francia kormányfő szóvivője azt kö­zölte, hogy Kouba-Ulangát, a Vádi Dum repülőtéren végre­hajtott szerdai francia bom­bázás után másfél órával tá­madták a líbiai gépek. A líbiai légierő „ritka he­vességgel” támadja csütörtök reggel óta az észak-csádi Zouar várost — jelentették be N?dzsamenában. Zouamái rülését, gyengülését, a «eo­kolonializmus közel- és közép­keleti pozícióinak helyreállí­tását akarják. A háború olyan tényezővé vált, amely nézet­eltéréseket és vitákat vált ki az arab világban és az el nem kötelezett államok között. Az imperialista erők az iraki—iráni háborút katonai jelenlétük növelésére használ­ják fel a Perzsa-öböl térsé­gében, továbbá arra, hogy megteremtsék az ottani álla­mok belügyeibe való beavat­kozás feltételeit. „Létérdeke­ik” megvédelmezésének ürü­gyével a körzettől több ezer kiló-méterre fekvő nagyhatal­mak hadihajókat küldenek ide, különleges katonai pa­rancsnokságokat hoznak lét­re, nyomást gyakorolnak a térség országaira, fenyegetve azok biztonságát. Az Egye­sült Államok — habár szóban a konfliktus beszüntetése mellett száll síkra — a gya­korlatban olajat önt a hábo­rú tüzére, további vérontás­ra ösztönöz. Washingtonban ezeket a politikai ügyleteket és a titkos fegyverüzleteket valamiféle „szovjet fenyege­téssel” próbálják igazolni. Az állásfoglalásban emlé­keztetnek arra, hogy a Szov­jetunió álláspontja az iraki— iráni háború kérdésében kez­dettől fogva változatlan, füg­getlen attól, hogyan alakult- a konfliktus, egyebek között katonai tekintetben. A szov­jet kormány nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a háború beszüntetéséhez és a béke megteremtéséhez vezető úton nincs leküzdhetetlen akadály. Az a legfontosabb, hogy mindkét fél politikai akarat­Csádban a csádi kormányerők szomba­ton már visszavertek egy ál­lítólagos líbiai támadást. A Vádi Dum ellen végre­hajtott francia bombázás azt jelzi, hogy Franciaország köz­vetlenül beavatkozik líbiai határ közelében folyó harci cselekményekbe — közölte Tripoliban a külkapcsolatok- kai foglalkozó népi iroda (külügyminisztérium) vezető­je több ország nagykövetével. A TASZSZ hírügynökség rá­mutat, hogy Franciaország — amerikai segédlettel — fokoz­za csádi beavatkozását. Az Ideiglenes Nemzeti Egység­kormány (GUNT) kezén levő Vádi Dum bombázását indo­kolva, az Antenne—2 televí­ziónak adott nyilatkozatában André Giraud hadügyminisz­ter kijelentette: „szükséges­nek tartottuk, hogy bizonyítsuk légierőnk lehetőségeit és ha­tékonyságát”. A Fehér Ház rendezésére ról és józanságról tegyen ta­núbizonyságot, olyan kölcsö­nösen elfogadható megállapo­dásokra törekedjék, amelyek mind Irak, mind pedig Irán törvényes érdekeit figyelem­be veszik. A rendezés alapját a nem­zetközi jogrend általánosan elismert normáinak kell ké­pezniük, elsősorban a szuve­renitás, a területi épség köl­csönös tiszteletben tartása, az egjunás belügyeibe való be nem avatkozás elveinek, va­lamint annak, hogy sérthe­tetlennek tekintsék Iraknak és Iránnak a konfliktus kezde­téig tiszteletben tartott ha­tárait. A konfliktus mielőbbi rendezése érdekében a Szov­jetunió időszerűnek tartja, hogy ismételten felhívja a fi­gyelmet: fel kell számolni ezt a veszélyes háborús tűzfész­ket a Közép-Keleten, meg kell akadályozni kiszélesedését A kormánynyilatkozatban em­lékeztetnek arra, hogy ez az álláspont szerves részét ké­pezi a Szovjetunió elvi poli­tikájának, amelynek célja a feszültséggócok felszámolása és a konfliktushelyzetek tár­gyalások útján, valamennyi fél törvényes érdekeinek figye­lembevételével, bármifajta külföldi beavatkozástól men­tesen történő feloldása. A szovjet kormány kész minden módon támogatni bár­milyen becsületes és építő jellegű erőfeszítést — egyebek között az ENSZ keretein be­lül — annak érdekében, hogy az iráni—iraki konfliktust a békés megoldás medrébe le­hessen terelni — mutatnak rá végezetül a kormánynyilatko­zatban. (MTI) sietett üdvözölni Párizs in­tervenciós lépését. Larry Speakes szóvivő közölte, hogy az Egyesült Államok „helye­selte és helyesli Franciaor­szág csádi szerepvállalását”. Ezzel egyidejűleg Párizs folytatja a hadianyag-szállí­tást Hisszén Habré elnök ,Csád északi részén harcoló csapatainak. A franciaországi Nantes-ból csütörtökön elin­dult N’dzsamenába egy C—5A Galaxy típusú katonai szállí­tógép, fedélzetén francia szál­lítójárművekkel. A n’dzsame- nai kormány amerikai kato­nai segítségben is részesül, egyebek között Stinger raké­tákat kap. E szállítmányok előbb a demarkációs vonaltól délre levő Oum-Chalouba re­pülőterére érkeznek, s onnan szállítják tovább azokat északra, a Fado-oázisba — ír­ta a TASZSZ hírügynökség. (MTI) Franciaország fokozza beavatkozását A közel-keleti csomó 198.7. kerek évfordulót hoz a közel-keleti politikában. Mégpedig egy alapvető fontosságú esemény kerek évfordu­lóját: 1947. őszén fogadta el az Egyesült Nemzetek Szerve­zete azt a határozatot, amely önálló palesztin és ónálló zsidó állam létrehozását rendelte el. Tudjuk, hogy a két államból csak Izrael alakult meg, az 1948 tavasszal lezaj­lott első közel-keleti háború megakadályozta a paleszti­nok önálló országának megteremtését. A közel-keleti vál­ság kulcsa azóta is a palesztin probléma megoldatlansága. A palesztin nép saját államot akar, s ehhez minden nemzetközi jogi alapja megvan. Izrael azonban úgy tart­ja. hogy a számára ellenséges arab környezetben egy pa­lesztin szomszédország megalakulása életveszélyes lenne. Több háború, számtalan összecsapás, sokezemyi tárgyalás zajlott le az elmúlt negyven esztendőben a Közel-Keleten, amelynek válságát még tovább bonyolítja az a rengeteg érdekellentét, gyűlölet, összecsapás, amely a különböző arab országok és csoportok között van. Érthető, hogy a világ országainak egy igen jelentős há­nyada vélekedik úgy: a közel-keleti csomót átvágni csak nagy, közös nemzetköz? erőfeszítéssel lehetne. Ennek for­mája eav békeértekezlet lenne, amelyen valamennyi ér­dekelt fél részt vehetne. A gondolat nem új, vagy más­fél évtizedes legalább, de megvalósítása most sincs közel. Leginkább azért, mert néhány főszereplőnek ez nem érde­2 NÖGRÁD - 1987. január 9, péntek , ke. Izrael attól tart, hogy egy ilyen konferencián nem lenne elegendő érve a palesztin államalakítás megakadá­lyozására. Nem nagyon akar ilyen értekezletet Izrael leg­főbb támasza, az Egyesült Államok sem, mert Washington a maga számára sokkal előnyösebbnek tartja, hogy saját ihletésű, koreográfiájú különbékével próbálkozzon. Anr.ál is inkább reménykedik ebben, mert az amerikai ooLtika mind Izraelre mind az arab világra képes hatást gyakorol­ni. A különbéke-kisérletek eleddig nem vezettek átfogó kö­zel-keleti megegyezésekhez Az izraeli—amerikai elképzelé­sek túlságosan is elfogadhatatlanok egy sor arab ország­nak és erőnek, de leginkább az egyik főszereplőnek, a pa­lesztin mozgalomnak. Ezért tartja magát Tel Aviv és Washington ahhoz, hogy a PFSZ, amely minden belső csa­tája ellenére ma is a palesztin mozgalom legnagyobb ré­szének képviselője, nem lehet szereplő egy rendezésben, pláne, nem egy értekezleten. Márpedig a nemzetközi értekezlet gondolata ismét a na­pirenden van, hiszen az ENSZ-tagállamainak túlnyomó többsége fogalmazta határozatba, hogy sürgősen meg kell tartani a közel-keleti megbékélés konferenciáját. Ott azonban minden érdekeltnek helyet kell kapnia. A szovjet kormány tegnapi nyilatkozatában a világ legtöbb államá­nak véleményét fogalmazta meg: a palesztin nénnek nem tekinthető más törvényes képviselője, mint a PFSZ. A veszélyes, még sok-sok fel nem robbant politikai ak. nával teletűzdelt közel-keleti földön a rendteremtés meg. követelné, hogy végre elfogadjanak bizonyos realitásokat Washingtonban és Tel Avivban. Avar Károly ABC — kínai módra Földünk legnépesebb or. szágában, az egymilliárdos Kínában a tiltó rendelkezé­sek ellenére tavaly decem­ber óta újra és újra az ut­cára, terekre vonulnak a di­áitok, hogy hangot adjanak jogos vagy jogosnak vén követeléseiknek. az új év első napjaiban, már olyan eseményre — párt­lapok elégetésére — is sor került a pekingi egyetemen, amely baljós fényt vet a di­ákmozgalomra. Egy nagy be­tűs faliújság (tacepao) isme­retlen szerzői pedig szaDály- szerű ultimátumban követel­ték az első számú kínai ve­zetőtől, Teng Hsziao-píng­től, hogy tíz napon belül ad­jon választ a tüntetőknek. Joggal vetődik fel a kérdés, mit is akarnak a diákot, mi rejlik akcióik mögött. Ugyan­akkor érdekes lehet azt is bemutatni: melyek a kínai oktatási rendszer fő jellem­zői? A fiatalok követelései szer­vesen kapcsolódnak a kínai belpolitikai helyzethez. A megkezdett gazdasági refor­mok u*án elérkezett az idő a politikai intézményrend­szer átalakításához is, ám ez nem ígérkezik gyors Cnlva- matnak. Pekingben már meg­alakítottak egy bizottságot, amelynek feladata, hogy el­készítse a reform tervezetét, de eroek elkészültét az év végénél előbb aligha lehet várni. A kidolgozandó re­formnak a legfőbb feladata lenne az. állami és pártfunk­ciók szétválasztása, a hiva­tali bürokrácia csökkentése, a szocialista törvényesség garantálása. E törekvéseket szeretnék a diákok megsür­getni, a reformfolyamatot megsvorsftanl. Több taéeia- ón például azt hangoztatták, hogv nem felülről adagolt de­mokráciára, hanem alulról kiharcolt demokráciára van szükségük. ' ^ A fentiekkel párosulnak azok a törekvések, amelyek a diákok szociális helyzetét érintik. A kínai parlament, az Országos Népi Gyűlés tavasszal fogadott el tör­vényt a meglévő oktatási rendszer reformjáról. Most a diákok a mie'őbbi korszerűsitésért, életkörül­ményeik javításáért lépnek fel. A Kínai Népköztársaság­ban az elemi iskola öt- vagy hatosztályos, (többségében inkább öt.) Ennek elvégzése után a jól tanuló diák közép­iskolában folytathatja ta­nulmányait, amelynek alsó foka háromosztályos, a fel­sőtagozat pedig két- vagy há­roméves. A középiskolának több fajtája van Kínában. A „teljesnek” nevezett válto­zat hasonlít leginkább a ml gimnáziumunkra, s ezenkívül műszaki és mezőgazd isagi jellegű iskoláikban tanul­hatnak a diákok. A tanköny­vek újak, a „kulturális lor- radalom” idején forgalom­ban lévőket kicserélték. A kínai oktatás sajátossága, hogy nagy teret kap benne a helyi kezdeményezés, a ‘an- könyvek néha tartományon­ként különböznek. Megszigo­rították a vizsgák rendjét. A mai felvételi vizsgákon, nem sok sikerre számíthat­na az a diák, aki — a „kul­turális forradalom” idején — felvételi dolgozat helyett üres papírlapot adott be. Na­gyobb fegyelemre van szük­ség, de az önálló gondolko­dásnak is teret ikell kapni.— vallják a kínai nevelők. (Az’ országban a mintegy 800 fel­sőoktatási intézményben kö­rülbelül másfél millió egye­temista tanul, s csaknem öt­venezren külföldön — első­sorban az USA-ban és N vu- gat-Európában — végzik ta­nulmányaikat.) Az oktatási törvényben a kilencéves kötelező iskola fo­kozatos bevezetését irányoz­ták elő. Ezzel a még gondot jelentő analfabétizmust sze­retnék leküzdeni. Az oktatás ingyenes, sőt a szegény csa­ládok gyermekei ösztöndíjat is k"onak. Viszont a iobb eredmények elérésében sze­retnék érdekeltté tenni a hallgatókat, azért például a sencseni egyetemen oiyan reformot dolgoztaik ki, amely­nek értelmében utóvizsgád díjként magas összeget keld lene fizetni, aki pedig gyen­ge eredményt ér el a vizsgá­kon, az a jelenlegi tandíj többszöröséért tudná csak tanulmányait tovább foly­tatni. Például ez ellen a tervezett Intézkedés J ellen is felemelték szavukat a kínai diákok. Hogy ml lesz a tüntetések! kimenetele, megjósolni jed lenleg nem lehet. Az biztos, hogy sem a politikai, sem az oktatási rendszer reformja nem olyan kérdés, amelyet napokon belül meg lehetne oldani. A jelenlegi helyzetet mindenesetre mind a refor­mok hívei, mind az ellenzői megpróbálják kihasználni. (Ök arra hivatkoznak. 'ám ide vezet a nyitás, a nagy li­beralizálás.) Egyesekben a jelenlegi diáktüntetések és a tacepaók a „kulturális forradalom” időszakát idé­zik vissza. Egy munkás így írt erről a Pejcsing Zsipaa című kínai lapnak: „Mind­annyian átéltük a zűrzavar évtizedét. Kína egt nem en­gedheti meg magának még* egyszer”. Décsi Katalin Felvonuló diákok Sanghaj ulcSln. t

Next

/
Thumbnails
Contents