Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-07 / 5. szám

Emlékezés Veres Péterre Európa békéje és biztonsága összefonódik Veres Péter író születésé­nek 90. évfordulója alkalmá­ból kedden koszorúzás! ün­nepséget rendeztek a Mező Imre úti temetőben. A művészparcellában lé­vő sírnál Czine Mihály iro­dalomtörténész, egyetemi ta­nár méltatta Veres Péter munkásságát, majd elhelyez­ték a kegyelet, a tisztelet vi­rágait. ☆ Veres Péter agrárproletár, fró, 16 éves korától vett részt az alföldi agrárszocialista mozgalomban. Szülőfalujá­ban, Balmazújvárosban, 1918- ban a főldosztó bizottság, a Tanácsköztársaság idején a direktórium tagja volt. A Tanácsköztársaság megdön­tése után hadifogolyként Ro­mániába vitték. Nem sokkal hazatérését követően forra­dalmi szerepe miatt bebör­tönözték, kiszabadulása után a Magyarországi Földmun­kások Országos Szövetségé­ben és az MSZDP-ben tevé­kenykedett. A 30-as évek vé­gén csatlakozott a népi írók mozgalmának balszárnyához. A felszabadulás után a Nem­zeti Parasztpárt, és az Or­szágos Földbirtokrendező Ta­nács elnöke volt. Fontos ál­lami tisztségeket töltött be 1947-től; építés- és közmun­kaügyi, majd honvédelmi mi­niszter volt. 1948-tól főleg szépirodalmi és publicisztikai tevékenységet folytatott, 1954 és 1956 között az Írószövet­ség elnöke, 1945-től haláláig nemzetgyűlési, illetve ország- gyűlési képviselő volt. Az évforduló alkalmából az fró szülőfalujában Balmaz­újvároson is ünnepséget ren­deztek. A megemlékezés koszorú­zással kezdődött: előbb az író egykori otthona, a Veres Péter-emlékház falán, majd a Kossuth téren lévő szobor talapzatára helyezték el a megemlékezés koszorúit, vi­rágait. Ezt követően a Veres Péter Művelődési Központ színház- termében emlékünnepséget tartottak. A íino á'temfó és a kormány meghívására kedden híva. talos látogatásra Helsinkibe érkezett Nytkolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke. A repülőtéren Ma unó Koivisto köztársasági elnök, KalfcTi Sorsa minisztere .nők és más firm vezetők fogadták. Nemzetközi kérdésekkel, a szovjet—finn kapcsolatok helyzetével és lehetőségeivel foglalkozott keddi helsinki beszédében Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagija, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke. A szovjet kor­mányfő azon a vacsorán mon­dott pohár köszön tőt, amelyet Mauno Koivisto finn államfő adott tiszteletére. Nyikolaj Rizskov méltatta Finnország elvi alapokon nyugvó, stabil külpolitikai irányvonalát, amely —, mint hangsúlyozta — méltán tett szert nagy nemzetközi tekin­télyre. A két ország több év­tizede ddnamikusan fejlődő, a békés egymás mellett élésre példát mutató együttműkö­déséről szólva rámutatott: az egyenlőség elvének és egy­más szuverenitásának tisz­teletben tartása, az érdekek kölcsönös figyelembevétele azt eredményezte, hogy a két nép kapcsolatait ma a köl­csönös bizalom jellemzi. Ez a kölcsönös bizalom, a hosszú tá­vú együttműködés szilárd alap­ja, s erre vezethetők vissza a gazdasági kapcsolatokban elért jelentős sikerek. — Hangsúlyoznunk kell, hogy a Szovjetunió és Finn­ország nem kitaposott úton halad — mutatott rá. — Kap­csolataink aktív, állandó és sokoldalú fejlesztése kibőví­ti a békés egymás mellett élés politikájának kereteit, pél­dát mutat a helsinki megál­lapodásban foglaltak végre­hajtására. Természetesen nem akarjuk kapcsolatainkat ki­zárólagos modellként feltün­tetni. De látni kell, hogy együttműködésünk alapelvei és sikerei különleges jelen­tőséggel bírnak napjainkban, amikor egyes országok meg­próbálják kétségbe vonni az államok közötti békés, egyen­jogú kapcsolatoknak még a lehetőségét is, s a nemzetkö­zi bizalom aláásására töre­kednek. Nemzetközi politikai kérdé­sekről szólva, Nyikolaj Rizs­kov leszögezte, hogy az em­beriség fennmaradáséért ví­vott harcban új fejezetet nyi­tott az atomfegyvermentes világ elgondolása, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára terjesztett elő 1986. január 15-1 nyilatkoza­tában. A nyilatkozatban kör­vonalazódott új politikai gon­dolkodás tavaly kezdett konk­rét formát ölteni a nemzetkö­zi kapcsolatokban, a gyakor­lati politikában. Jó példa erre a Szovjetunió és India vezetői által novemberben aláírt új-delhi nyilatkozat. — A nemzetközi feszültség csökkentésére, a békés együtt­működéshez nélkülözhetetlen feltételek biztosítására irá­nyul az átfogó nemzetközi biztonsági rendszerről szóló, az SZKP XXVII. kongresszu­sán kifejtett elgondolás. Ezt a felfogást az ENSZ-tagor- szágok többsége cselekvőleg támogatja — hangsúlyozta Nyikolaj Rizskov. A reykjaviki szovjet—ame­rikai csúcstalálkozóról szól­va, a szovjet kormányfő rá­mutatott: jóllehet Nyugaton egyesek szeretnének úgy ten­ni, mintha nem is lett volna csúcstalálkozó, és ott nem ér­tek volna el megállapodáso­kat, nyilvánvaló, hogy már nem lehet visszatérni a ko­rábbi helyzethez. Nyikolaj Rizskov a továb­biakban szólt a stockholmi konferencia sikeres befeje­zésének jelentőségéről, az európai fegyverzet csökken­tésének fontosságáról, majd végezetül megállapította: Európa békéje és biztonsága elválaszthatatlanul összefo­nódik. Ezért a Szovjetunió síkra száll az észak-európai stabilitás megőrzéséért, s tá­mogatja Finnországnak azt a javaslatát, hogy a térséget nyilvánítsák atomfegyver- mentes övezetté, s itt és a környező tengereken hoznak bizalomerősítő intézkedése­ket. A Szovjetunió ezt a ja­vaslatot nemcsak támogatja, hanem tényleges lépéseket is tesz megvalósítása érdekében — mondotta a szovjet minisz­terelnök. Előkészületek Thatcher moszkvai látogatására Timothy Renton brit kül­ügyi államminiszter január 13-án utazik Moszkvába Mar­garet Thatcher kormányfő március végén esedékes szerv. jetunióbeli látogatásának élő. készítése céljából- Renton moszkvai küldetését brit meg­figyelők összekapcsolják Sir Goeffrey Howe és George Shultz keddi randevújával: a dél-amerikai körútjáról haza­térő brit, illetve az afrikai kőrútjára induló amerikai külügyminiszter a Bermudá­kon találkozott, hogy egyez­tessék nézeteiket a kelet— nyugati kapcsolatok és a fegy­verzetkorlátozás témakörei­ben. A brit külügyminisziérium szóvivője szerint Renton szov­jet vendéglátójával, Anatolij Kovaljov külügyminiszter- helyettessel megvitatja a ke­let—nyugati kapcsolatok átfo. gó kérdéskörét. Thatcher asszony első hi. vatalos szovjetun ióbeh lá­togatásának diplomáciái elő­készítésében London jó al­kalmat Iát a választások elé tekintő konzervatív kor­mányfő nemzetközi szerepé­nek kiemelésére. Nyomatéko­san utalnak arra, hogy Tha­tcher asszony a reykjaviki szovjet—amerikai csúcstalál, kozó után vezető szerepet ját. szott a NATO „szétzilálódott sorainak újrarendezésében”, (MTI) Megreformálták a cascót t (Folytatás az I. oldalról.) Az új évben a cascobiz- (tosítás egész rendszerét átfor­málták. Az alapcascóhoz, •—, ami azonos az 1980 óta (érvényben levő biztosítással — ezentúl többféle kiegéezí- áés köthető pótdíj ellenében. Ezek közül a legjelentősebb az úgynevezett újérték-bizto- gítás, ami azt jelenti, hogy ez ötévesnél nem régibb au­tók javításánál, illetve totál­kár esetén a kártérítésnél ér- ítékemelkedés címén az eddi­giektől eltérően nem vonnak le semmit a kártérítés össze­géből. Üjdonság az is, hogy ezentúl a külföldre utazók nemcsak határozott, hanem határozatlan időtartamra is köthetnek cascót s, ha kár éri őket az európai, vagy az ázsiai országokban, a biztosí­tó nem vonja le az önrésze- eedést a térítésből. Az alap- cascobiztosítás ugyan tar­talmaz poggyász- illetve bal­esetbiztosítást, de csak meg­határozott összeghatárig. Az (új kiegészítések lehetővé te­szik, hogy ezeknek a bizto­sításoknak az összegét — természetesen díját is — az autótulajdonos megtöbbszö­rözze. Mindazok, akik a cas­co bármelyik fajta kiegészí­tését megkötik a Hungáriá­nál és évekig nem okoznak balesetet, az eddiginél több visszatérítést kapnak a bizto­sítás díjából: míg eddig öt év után legfeljebb három hó­napi, ezentúl a tizenegyedik olyan év után, amikor baleset, mentesen vezettek, hathavi díj. visszatérítésre jogosultak. A kiegészítések bármikor megváltoztathatók, variálha­tók. Ha például ötéves elmúlt már a gépkocsi, s a tulajdo­nos nem érdekelt az újérték- biztosításban, ezt megszün­tetheti. Ha viszont huzamosabb ide­ig nagy értékű tárgyakat tart az autójában, bármikor köt­het kiegészítő poggyászbiz­tosítást. Újfajta életbiztosítás köt­hető február l-jétől „Hun­gária életjáradék-kötvény” vásárlásával. Az eddigi élet- biztosításoktól eltérően, nem havonta fizetendő' a díj, ha­nem egy összegben vásárol­ható meg a biztosítás ezertől százezer forintos névértékű kötvényekben. Bárki vehet ilyen kötvényt, amely átru­házható. A kötvénytulajdo­nos megállapodhat a bizto­sítóval abban, hogy mikortól és milyen formában kér élet- járadékot. Az életjáradékban nemcsak a kötvény névérté­két, hanem annak kamatait ts megkapják a kötvénytulaj­donosok. Az 1987-ben vásá­rolt kötvények után évi 12 százalékos kamatos kamatot fizet a biztosító. Két év eltel­tével kívánságra a Hungária Biztosító vissza is vásárolja a kötvényt, ebben az esetben azonban csak évi 7 százalé­kos kamatos kamatot fizet. (MTI) Hétfőn olyan máglya tüze lobbant fel a Peking egyete­men, amely baljós fényt vet az elvont „demokráciáért” és „szabadságért” síkra szálló kínai diákmozgalomra. A nagymúltú egyetem 14 000 hallgatója közül mintegy há­romszáz vett részt az akció­ban, amelynek során tűzre vetették a pekingi kommu­nista pártbizottság és a váro­si tanács lapjának a példá­nyait. Megfigyelők szerint a la­pok égetését elsősorban a Pejcsing Zsipao hétfői kom­mentárja váltotta ki, amely mint jelentettük — ker­telés nélkül kimondta: a tüntető egyetemisták meg­sértették a négy alapelvet, amely szerint Kína kitart a szocialista út, a népi de­mokratikus diktatúra, a kom­munista párt vezető szerepe és a marxizmus—leninizmus mellett. Az újságégetés azt mutatja, hogy a diákmeg­mozdulások mögött meghú­zódó szocializmuseilenes ele­mek újabb és újabb provoka­tív akciókkal szeretnének nyílt összecsapást előidézni a hatóságok és a diákok között. (MTI) 2 NÓGRÁD — 1987. január 7., szerda Ki zavarta a „mennyei békét"? Immár hetek óta diáktüntetésekről, sőt zavargásokról számolnak be a Kínából érkező tudósítások. Az események azért is keltenek különös figyelmet, mivel a közelmúlt szá­mos olyan kínai sorsfordulót jegyzett fel, amelyekben az egyetemek és főiskolák hallgatói a „gyutacs” szerepét töl­tötték be. A „nagy proletár kulturális forradalom” éveire emlékeztetnek, s mindenekelőtt a ma Kínában npmzeti ka­tasztrófának minősített tíz év kezdetére, amit szintén diák- tüntetések, nagybetűs faliújságok (tacepaok) jeleztek. Ugyan­erről lenne-e most is szó? — teszik fel sokan a kérdést. Mi áll a tüntetések hátterében, amelyek több nagyváros után áthúzódtak Pekingbe, s megzavarták a főváros központjának, a mennyei béke terének nyugalmát? A legutóbbi napok eseményei után a pekingi értékelők immár egyértelműen kimondják, hogy jobboldali szocia­listaellenes elemek szítják a feszültséget. Hétfőn —, ahogy arról a nyugati sajtó nagy terjedelemben beszámolt — a pekingi egyetem területén néhány száz diák újságokat ége­tett: lángra vetették a helyi pártlap. a Pejcsing Zsipao kö­tegelt, a Zsenmin Zsipaót, és a párt elméleti folyóiratát, a Hungcsít (Vörös Zászló). A pekingi helyi lap szerint ez vá­lasz volt az aznapi számban közölt kommentárra, amely le­Üjságégetés Pekingben A főváros egyik utcáján Kambodzsa ünnepén Mintha csak tegnap történt volna, pedig már nyolc esz­tendeje, hogy Kambodzsában, ebben a távoli indokínai or­szágban 1979. január 7-én, a hosszú & kemény küzdelem után diadalmaskodott a Kam­bodzsai Nemzeti Egységfront, a Nemzet Megmentéséért ne­vű tömörülés. Nem is túlzás megmentésről beszélni, hi­szen a hatalmat bitorló pol- potista vörös khmerek véres diktatúrájának három millió kambodzsai esett áldozatul. A vietnami segítséggel kivívott győzelem után megalakult a Népi Forradalmi Tanács, majd megkezdték a marxista —leninista Kambodzsai Népi Forradalmi Párt szervezését. Az ország, a Szovjetunió és más szocialista országok hat­hatós támogatásával hozzálá­tott az új népi hatalom kiépí­téséhez és megszilárdításához. Számtalan nehézség tornyo­sult és tornyosul még ma is a kambodzsaiak előtt. Főként a hosszú gyarmati örökség ár­nyéka vetődik még az ország­építő tervekre, hiszen sokáig az ipar alig fejlődött, az ipar­cikkeket a franciák szállítot­ták. Ma már elkészült az or­szág iparosítási terve, ennek értelmében olyan vállalato­kat hoznak létre, amelyek elsősorban a saját nyersanyag- forrásokra épülnek, biztosít­ják a mezőgazdaság, 9 közle­kedés szükségleteit, és a la­kosság ellátását. Ez utóbbival kapcsolatban mindenképpen figyelemre méltó, hogy a még szemmel látható nehézségek és hiányosságok ellenére — alacsony fokú még a gépesí­tés — az ország élelmiszer dolgában már önellátó lett. (Mindenekelőtt a rizstermesz­tésnek van kiemelkedő jelen­tősége a lakossági élelmezés számára, de emellett növelik az ipari növények: a gyapot, a dohány, a juta. a cukornád termesztését is.) Az országban nagy figyelmet fordítanak az állattenyésztés eredményeinek fokozására is. A napjainkban körülbelül ötmillió lakosú állam különö­sen nagy gonddal kezeli a fia­talság kérdéseit. S nem is vé­letlenül — a milliós ember­veszteségek után erre a felnö­vekvő generációra vár az új társadalom, a szocialista or­szág felépítése. Nagy nehéz­ségekkel kell még szembe­nézni az óvodai-iskolai neve­lésben: nincs elég épület, szakképzett pedagógus, de a hiányt sok esetben pótolja a lelkesedés. Égetően fontos egy új értelmiségi réteg kialaku­lása, s e téren már eredmé­nyekről számolhatnak be Kambodzsában: működnek a gimnáziumok, főiskolák, egye­temek, ahol a jövő diplomá­sait képezik. Nehezíti a békés építőmun­kát, hogy a törvényes veze­tésnek még mindig arányta­lanul sok energiát kell befek­tetnie a honvédelembe, az el­lenforradalmárok elleni küz­delembe. Sajnálatos, hogy bi­zonyos körök és országok még mindig nem akarják elismer­ni a történelmi realitásokat, és a kormányzat hatalmának aláásására törekszenek. Pedig Phnom Penh többször is cse­lekvőén igazolta eltökéltségét a délkelet-ázsiai bizalom erő­sítésére, a térség békéje és biztonsága megszilárdítására. Az előterjesztett rendezési ja­vaslatok azonban mindeddig süket fülekre találtak a leg­inkább érdekelteknél. Hazánk és a Kambodzsai Népköztársaság sokoldalú együttműködése, baráti kap­csolatai eredményesen fejlőd­nek A baráti segítség szép példájaként említhetjük pél­dául a magyar társadalmi szervezetek összefogásában s munkájával felépített magyar —kambodzsai gyermekvá­rost, amely nyolcszáz elha­gyott gyereknek ad otthont, élelmet, iskolát, ruhát. Nemzeti ünnepükön kíván­juk a kambodzsai népnek, hogy minél több szép sikert érjen el a békés országépftő munkában, és mihamarabb si­ker koronázza békét óhajtó erőfeszítéseit. — daróczl — ☆ A nemzeti ünnep alkalmá­ból a magyar párt- és ál­lamférfiak táviratot küldtek Kambodzsába. szögezte: a tüntető egyetemisták megsértették a négy alap­elvet. Ezek szerint Kína kitart a szocialista út, a népi de­mokratikus diktatúra, a kommunista párt vezető szerepe és a marxizmus—leninizmus—Mao Cetung-i eszmék mellett. Másnap, immár az újságégetést kommentálva, a lap azt ir­ta, hogy az egyetemen történtek megerősítették a kommen­tár érvényét, s arra utalnak, hogy helyes volt fellépni a burzsoá liberalizmus ellen. Nyilvánvaló, hogy aligha lehet a kialakult helyzetért egyedül külső erőket, illetve a háttérben álló szocialista­ellenes bajkeverőket felelősségre vonni. Az egyetemek di­áksága sajátosan éli át a kínai reformfolyamatot, a nyitást, a falusi lakosság egy részének gyors gazdagodását, a kül­földi áruk és külföldi eszmék, szokások robbanásszerű meg­jelenését Ez lehet az oka, hogy az elégedetlenség megnyil­vánulásai a kezdeti jelszavaktól gyorsan a ..teljes” demok­ráciát és szabadságot követelő szólamokba mentek át. Leg­utóbb már olyan tacepaót tettek közzé, amiben Teng Hsziao- pinget, az ország legtekintélyesebb vezetőjét ultimátumsze­rűén felszólítják, hogy válaszoljon követeléseikre, egyébként még nagyobb tömegmozgalmat indítanak. A pekingi lapok az utóbbi napokban egy sor olyan olvasói levelet közöltek, amelyek írói figyelmeztetik a diákságot: megmozdulásaikkal éppenséggel a nyitásnak, a demokrá­cia kibontakozásának ártanak, a reformellenes erőknek se­gítenek. A kormányzat állásfoglalásainak visszafogottsága is arra utal: elsősorban meggyőzéssel akarják ezt a diák­mozgalmat egészséges mederbe terelni. Közben azonban nem riadnak vissza attól, hogy a háttérben álló a szocia­lista eszméket támadó elemeket leleplezzék. Miklós Gábor j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents