Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-02 / 1. szám
Képviselők a falugyűlésekről A falugyűlések a közélet jól bevált fórumai, hosszú esztendők tapasztalatai alapján kü. Ionosén a kisebb telepü’ése. ken kíséri élénk érdeklődés az évről évre visszatérő párbeszédet. Az Országgyűlés téli ülésszaka révén, számos nógrádi képviselővel szót válthattunk, s a beszélgetésekből az derült ki: a választókerületek képviselő a ..helyi nyílt parlamenteknek” is nagy jelentőséget tulajdonítanak. A hosszú, a késő esti órákba nyúlt beszélgetések hasznát igy summázta Vastag Ottilia, a rétsági székhelyű választókerület, képviselője: a helyszínen, .személyes tapasz, tatással szerzett információkat semmi sem pótolhatja. A választókerület eredményeiről, gondjairól a falugyűlések segítségével is valósóghűbb kép alakulhat ki. Mit tapasztaltak a tanácsi tervek véglegesítését megélő, ző tanácskozásokon — ezt kérdeztük más országgyűlési képviselőktől is. Iftzsér Gáspár: Nagyobb aktivitás Tőzsér Gáspár, a bátorryle- renyei székhelyű választókerület képviselője mindenekelőtt ezt mondta: — Számos helyem érzékeltem, hogy a falugyűléseket is felhasználták — a helyi teendőket érintő vita mellett — a Központi Bizottság novemberi határozatából adódó feladatok elemzésére. Az emberek pedig úgy szóltak, hogy megértik és felsorakoznak a nagy jelentőségű dokumentum végrehajtására. A mondandó, íiak mindenütt az volt a lényege: mindenki előtt nyilvánvaló, hogy változás csakis e jobb gazdasági munka ered. menyeként következhet be. A továbbiakban így össze, gezte a falugyűlések tapaszt*. Tatait: szembetűnt, hogy a ko. sétubjná’l is nagyobb volt Bá- tony temen ye körzetében az aktivitás. A hozzászólásokat periig jelíemezte az is, hogy az emberek látni akarják, a pénzüket hasznosan köitifc-e el; mire fordítják a rencteL ■kesésre átló, a keneténél szűkösebb anyagi forrásokat. Sokat jelez az alábbi mondat is: — Örömmel láttam. hogy közérdekből kértek saót a vitáikban, az egyéni sérelmek gondok helyett, a telepiül egészét érintő teendőkrő! szóltak. Végül egy apróság, ami a helybelieknek természetesen igen fontos. — Mostanában állandóan napirenden van a szolgáltatás. a kereskedelem és a kistelepülések kapcsolata. Ez engem különösen érin-t, hiszen a választókerületemben sok az apró falu. A falugyűlések is azt bizonyították, hogy jó visszhangja van a kistelepülések kereskedelmi rekonstrukciójának, a boltok felújításéinak és korszerűsítésének. A népességmegtartó képesség i;ly módon való erősítésére ki. Váltképpen Nagybárkány környékén, a Kis.Zagyva völgyében láttam és hallottam jó példákat. Sámfa Gábor: „E öregedő” települések A kereskedelemmel kapcsolatos véleményeket és tapasztalatokat idézte elsőkén t a falugyűlések kapcsán Sándor Gábor képviselő is. Aa ő választókerülete Pásztó és környéke. Igaz, nem olyan elégedetten szólt, mint Tőzsér Gáspár. — Jártam én is a feáugyű- Tésekre, de még mennyire jártam. A végién már azt hittem, hogy elkopik á lábam. — S, a tapasztalatot? — Gonddal és bajjal is találkoztam bőven. Bokor és Ka. tasó például határozottan az elöregedés jeleit mutatja. Ez- ael együtt, nem érezheti az ember, hogy valamilyen határozott terv lenne az itt élő emberek megtartására. A ke. reekedetend ellátás javításéért például, a pásztói áféíK egyáltalán nem vállal semmit, vagy csak résziben cselekszik. Megértem én, persze, hogy ráfizetéses itt üzemeltetni a kis boltokat, de az ott álakét ez nem vigasztalja, — Azt jelenti «*, hogy rossz szájízzel ment beaa a képviselő a falugyűlésekről ? — jüan egészen. Az ecee- gíefc például, számos figyelemre méltó eredménnyel dicsekedhetnek, a gondjaik közül. talán esse a vizet említ, hetném. Ezen segítene a régi terv vaAóca. váltása — ma már újra egyes többet beszélnek róla —, hogy völgyzáró gát kellene a Szuhupatakon, Ecseg és Cserbátuaentiván kősóét--, *. r. Bővült az építőanyag- termelés Többéves jelentős fejlesztéssel lényegesen javult, s immár az rgen veket is meghaladja az alapvető építőanyagok kínálata. Befejeződött nyolc téglagyár rekonstrukciója, további 32 üzem nehéz fizikai munkáinak gépesítése, és belépett a termelésbe a Mátra Gázbetongyár, amely 1986-ban 140, 1987-ben pedig már 225 millió kisméretű téglaegységnek megfelelő falazóelemet ad. Ez a tetemes gázbetonfcínálat az érintett térségben már csökkentette a téglakeresletet. Kialakult tehát az azonos célt szolgáló és az egymást helyettesítő termékek közötti piaci verseny, amelyben előtérbe kerültek a korszerűségi, a gazdaságossági és a minőségi követelmények. Az ablakok és ajtók, továbbá a tetőfedő anyagok választéka is bőséges. Az építőanyagok összetétele azonban nem eléggé igazodott a kereslethez. Égetett tető. cserépből például, a hazai termelés nem fedezte az igényeket, ugyanakkor betoncserépből túlkínálat vök. Falburkoló csempéből a színesés a mintás áru mennyisége meghaladta a szükségleteket, fehér csempéből pedig nem volt elegendő, ezért Csehszlovákiából és Bulgáriából kellett importálni. Az építőanyag-ipar 1986-ba® összességében a népgazdasági tervben számítottnak megfelelően, mintegy egy száza, létofeal bővítette termelését. Kedvező, hogy az átlagosnál dinamikusabban fejlődött a szigetelőanyag-ipar, továbbá a szigorú hőtechmkai szabvány követelményeit kielégítő Salaaoelemek és szerke. zetek gyártása. A hazai tér. melés bővülésével lényegesen csökkentettek a dollárelszá- molású importot, főként falazóanyagokból és csomagoló, üvegekből, de tűzálló anya. gokból még vóltozatlanöl nagy a behozatal. Az ágazat eleget tett rubedelszátnoiású szállítási kötelezettségeinek, a kon. vertibiiKs export-élőárán yza - tát pedig több .mint 5 sezá-za- iéikted túlteljesítette. Aa előzetes jelzések seermt, az építöateyag-iperf üzemek veszteség nélkül zárják az 1986-os évét Ám, ae alapvető építőanyagok gyártásának jövedelmezősége. a 2,4 milliárd forint értékű állami termelői árkiegészítés ellenére is alacsony, mmdbstwe 1—S száza- Jékos. (MTI) Eseménydús évet zárt a Technika Háza Az első, teljes évét zárba a salgótarjáni Technika Háza. A* Endre falvai AranykHáf» Termelőszövetkezet alumíniumöntödéje az elmúlt évben kezdte meg működését. Különféle konzolok és távtartók öntésével foglalkoznak, amelyből kétmillió-ötszázezer forint árbevételt értek el Endrefal- rám. A képen Burján Tamásaié és Báli Pátné öntik he atu- MMnrumot. ~9»— A korszerű létesítmény rangos rendezvényeknek adott otthont, koncentrálta az idáig meglehetősen szétaprózódott munkát, melyet a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezete fejtett ki. Az esztendő kétségtelenül legkiemelkedőbb eseményének számított a műszaki és közgazdasági hónap rendezvénysorozata. Az MTESZ-e* kívül elősegí tette a hónap siketét a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Magyar Közgazdasági Társaság aktív közreműködése. Mintegy száz tanácskozást, előadást tartottak ebben az időben, amelyeknek 7509 hallgatója volt. Jól egészítette ki az októberi rendezvény- sorozatot a MIGÉRT színvonalas műszerkiállítása. Az év során számos előadás hangzott el a kutató-és fejlesztőmunkáról. A megyei népi ellenőrzési bizottság felkérésére nagy érdeklődéssel kísért vitafórumot rendeztek a műszaki fejlesztés területén tapasztalható hiányosságok megszüntetéséről. A Technika Háza néhány országos- rendezvény színhelye volt 1986-ban. Áz OMBKE béngteszt&ekoszíájjH awtes-' te meg a bányamentők országos konferenciáját. Összejövetelük része volt a 125. évfordulóját ünneplő Nógrádi Szénbányák eseménysorozatának. Az OMBKE vaskohászati szakosztálya hívta össze a VIII. országos vas- kohászati hidegalakitó-kon- ierenciát. A Gépipari Tudományos Egyesület az ország szereléstechnológiai szakembereit látta vendégül a Technika Házában, az Építőipari Tudományos Egyesület pedig itt tartotta országos regionális elnökségi ülését. Az MTESZ szélesítette kapcsolatait megyénk gazdasági és társadalmi szervezeteivel, részt vett a megyei tudományos tanács munkájában. A csehszlovák és bolgár társszervekkel idén is folytatták cserelátogatása ikat. Az esztendő közepén kezdte meg működését a műszaki' klub, s négy összejövetelen az aktuális gazdaságpolitikai kérdések kerültek terítékre. Április végén alakult meg a seniorok tanácsa, amely a nyugállományú vezető szakembereket tömöríti. A Technika Háza mindinkább porondja a műszaki értelmiség tevékenységének, elsősorban rendezvényein keresztül. Lakat az óévre Zárgyártők a BRG-beti A képen látható bárom asszony egy hété* keresztül tanulta a/, antennaszerelés fortélyait a BRG salgótarjáni acy í- rában. Lakatforgatáshoz szokott kezük január elején mír a forrasztást és egy sor — eddig az Etzettben „ismeretle*’' — műveletet végez. Az újjávarázsolt csarnokban a tmk dolgozói rekordg.vort. u ság alatt szerelték be az antennagyártáshoz szükséges gépeket. Képek: Rigó Tibor — Az eddigi műveleteknél az igazság, hogy a pénz jól jön lényegesen bonyolultabb fel- mindenkinek és ez a fajta adat vér ránk — magyarázza munka lehetőséget biztosít a az üzemvezető. — Az asszo- többletkeresetei;. Nem mon- nyok ügyesek voltak, s lát- dóm, a két műszakos rendből hattáfc, semmi boszorkányság adódhat bejárási probléma, de nincs az antennakészítésben. igyekszünk mihamarabb orvo- Az viszont igaz, hogy más solni. Meg aztán a családo- tempóra lesz szükség, s lénye- soknál a gyerekek elhelyezé- ges szempont lesz a minőség, se. Azt hiszem a férjeknek A lakatnál értékesebb termé- megértőknek keit lenniük. A két állítunk: elő... légkörről csak annyit,: ttüoz— Nem félünk — jelenti ki nak azok, akik itt bizonyta- Mikuláné. — Tizenhét. esz- lanságról beszélnek, meg az tendeje vagyok itt és megér- emberek félelméről. Az asszu- tem már néhány változást. nyok példája mutatja, hogy — Az elején azért nem volt semmiféle pánikhangulat nincs. „Érognomtt kék kidolgozni o veszteségesen és oz alacsony hatékonysággal gazdálkodó egységek tevékenységének gazdaságossá tételez«. . ,»* (MSZMP KB 1986. november 19-20-i ülésének határozatából.) Festékszag árad szét a hatalmas csarnokban. Friss gépzsír illatával párosul, melyet a szép sorba« felállított esztergák, fúrók árasztanak ragyogóan új vastestükből. Körülöttük serényen dolgoznak a tmk-részleg lakatosai, villanyszerelői. Sürget az kiő, hiszen január 5-től már magnófejek, antennák készülnek az Elzett Szécsényi Zárgyártó Vállalat eme átrendezett épületében. Varga László technok>g«s egy köteg gépkönyvvel szemlézi a vadonatúj berendezéseket- Licskó Béla üzemvezetővel együtt a BRG salgótarjáni gyárában tanulmányozták az új termékek gyártási műveleteit, technológiáját. — Ezeket a fúróasztalokast az ott szerzett tapasztalatok alapján terveztem — magyarázza Varga László. Közben targonca érkezik újabb berendezésekkel rakotton. Hárman a fűtőkazán elemeit illesztik a helyére. A szerelők kábelkötegeket húznak ki, egyszóval nem áH meg a munka egy pillanatra sem. Licskó Béla is megérkezik, s látván csodálkozásunkat, megjegyzi: — Hát bizony mozgalmas napokat élünk. Szeretnénk, ha nem maiadna semmi az utolsó pillanatra, mert a feladat nem kicsi. A szomszédos épületben asszonyok próbálják a kész lakatot. Naponta 3500 darab kulcsot forgatnak meg a zár- szerkezetben. Monoton, ideg- feszítő munka, kesztyű nélkül tönkremenne az ember keze is. Mikuta Istvánná betanított munkás már ismeri ez éld feladatát. Negyed- magával sajátította el Salgótarjánban az antennagyártás fortélyait, s hősikén jegyzi meg: — Az ötödik nap végén minden részműveletet magunk csináltunk. Egy kicsit azért féltünk a forrasztástól, mert idáig soha nem láttunk forrasztópákát. A tarjániak nagyon rendesek voltak; megmutatták az egyszerűbb megoldásokat. így nem kellett sze- rencsétlenkednünk. — Egészen új dolgot fogunk gyártani — magyarázza Le- hoczki Béláné betanított munkás. — Nézze, itt tudom, hogy naponta 3500 lakatot kell kipróbálnom, s ezért ennyi a kereset. Az antenna más. Három, négy napig is készül egy, s csak a végén derül ki, antennát csináltunk-e egyáltalán. Ezt még meg keli szoknunk. Licskó Béla szobájába fcvrt- táija az asszonyokat, ott folytatódik a beszélgetés. Harmadikként érkezik Fiikor Bertalanná üzemi adminisztrátor. Kicsit meglepődünk, miért választotta a fizikai munkát, de válasza eloszlatja kételyeinket: — Beszélgettek itt létszám- leépítésről, s ebbe* a munkakörben semmi hasznomat nem venné az üzem- Meg hát a pénz is többnek ígérkezik. Egyébként dolgoztam én a szögezőben gépen is, úgyhogy nem ú>j nekem a fizikai munka. olyan egyszerű — folytatja Lehoczkiné. — Az antennára szerelt kábel hosszabbra sikerült az előírtnál, s a lyukak nem találtak egymásra — mosolyod ik el— Furcsa volt, hogy eddig legfeljebb íakalapáccsal dolgoztunk, s most különleges csavarhúzókitó, kombinált fogót és vaskalapácsot adtak a kezünkbe — mondja Mikuláné. — Na és az elnevezések — rázza hitetlenkedve a fejét Le- hoczkiné. ,— Dipól, reflektor, meg ilyenek. Ónozás, direktor. .. Először csak csodálkoztunk. .. Meg hogy „praxizní” a csavarokat — neveti el magát. — Időnként átjárunk a készülő üzembe — ragadja meg a szót Filkorné. — Rá sem ismerünk- Másfél hónapja még lakatot gyártottunk ott. De már kezdjük megszokni. Reméljük. a főnök azért a „régi” marad — kacsint Licskó Bélára. Az asszonyok közben visz- szatérnek megszokott munka- padjukhoz, Licskó Béla még megjegyzi: — A bloblát senki nem szered. Hiába beszélnénk itt öntudatról, meg ilyenekről; az Lehet, hogy néhányon terjesztik az ilyesmit; semmi alapja. Csak ró kell nézni az új csarnokra- Szerintem gyönyörű — mondja elfogultan. Irodájába* tolatják Róka Miklóst, a gyár igazgatóját. Mint elmondja, másnap döntenek a BRG vezetőivel a működési formáról. (Később telefonon értesített, hogy a gyáregység ti brióst kapták-) A hangulatról így vélekedik; — Azon szerencsés üzemek közé tartozunk, amelyek idejében kaptak segítséget a nehéz -i-zdálkodásból való kilábaláshoz. Ezt a dolgozók ks megértették. Szerintem sincs szó pánikról, vagy efféléről. Az viszont igaz, hogy ezt a munkát néhány dolgozó — koránál, betegségénél fogva — nem képes elsajátítani,' Számukra az illetékesek keresik a megoldást. Terveinkről csak annyit: már az ér első felében változik a kétfajta termékszerkezet aránya. Ehhez persze a január 5-én Celldömölkre utazó csoportnak is maximálisan el kell sajátítani a magnófefgyártás csínja t-bmjwt. .. T. Nemeih László Lenin Kohászati Művek: megújulási program A Lenin Kohászati Művek, nél 1986. második felében, megkezdték a 1 megújulási program végrehajtását. Csökkentették a gyengébb minőségű acélok előállítását, ugyanakkor növeltek az ötvözött, acél-gyártást. Hazai gépipari vállalatokkal közös beruházásban új gépeket vásároltak, és ezeket a termékszerkezet korszerűsítésének a szolgálatába állították. Megvásároltak a Medicor Művek miskolci üzemét, s itt elkezdték elektronikus anyagvizsgáló és mérőműszerek, különböző technológiai ló4yia*nat«eaéHö rendszerek gyártását. Közvetlen termelési, műszaki és egyéb irányú kooperációs szer. zödéseket kötöttek a KGST. országok több nagyipari üze. mével, aminek haszna már a közeli jövőben megmutat, kozik. A vállalat tevékenységét korszerűsítő intézkedéseknek köszönhetően, 1986 végére több mint öt százalékkal csökkent az egy tonna acél előállítására fordított energiafelhasználás, s mintegy télezerrel kevesebb emberrel az előző évinél több terméket állítottak élő. A hazai megrendelők részére a tervezettnél 23 ezer tonnával több árut szállítottak, a tőkéspiacon pedig terven felül ötmillió dollar értékű terméket adtak el. Az idei költségmegtakarítás eléri, a 200 millió forintot. Mindennek eredményeként, a szeptember végéig keletkezett 574 millió forint veszteséget, december végéig kigazdálkodtak, s így az LKM adós. ság nélkül zárja az 1986-os esztendőt. (MTI) NÖGRAD — 1987. joooór 2„ péntek "C. ti. L.
