Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

Á ^őgrád RÉTSÁGON „Városszegény környezet”, többszörösen — dr. Tranger Jíároly,, tanácsi osztályveze­tő szavával — halmozottan előnyös körülmények, rend­szerben-folyama than gondol­kodás, s mindezekből követ­kezően dinamikus szemléletű tanácsi (és nem tanácsi) gaz­dálkodás jellemzi a mai Rét- ságot. S persze jellemzi . a hozzá tartozó Bánkot és Tol­mácsod is. miközben a két utóbbi az élet ésszerűségeit követve őrzi vagy elhagyja a korábban rá jellemző életfor­mákat. Jómagam az utóbbi időkig — 'talán a héten, csütörtökön lezajlott tanácsülésig —* kicsit értetlenül szemléltem ezt a mára-tegnapra városi • jogú nagyközséget; ugyan milyen természetes szerepe ■ van való­jában Rétságnak a környezet életének meghatározásában? Milyen jelene és főként mi­lyen jövője lehet egy olyan településnek, amelynek múltja nem mutat kiemelkedő pon­tokat (történelmi távlatokban természetesen), nincsenek ré­gi hagyományai, amilyenek jellemzik a nem túl távoli Gyarmatot, a valamikori és újra városi rangon álló Pász­tói és így tovább. „Nincs ka­raktere" — mondogattuk nem is olyan régen még, s miköz­ben az élet természetes rend­je szerint az előrelépett stá­tusa szerint is — a fentiekből követkézve karakterévé vált néhány ötéves terv leforgása alatt a dinamizmus. ☆ Más városi és városi jogú nagyközségi- tanácsokkal egy napon (csütörtökön) tartotta a rétsági tanács év eleji . soros ülését, amelyen az idei gaz­dálkodási terv megvitatása es elfógadá'sá méltán - kaphatott a tisztségviselők részéről ki­emelt figyelmet. Ebben a nem túl jóhírűen indult évben a hirtelen jött nem várt és várt gondok közepette valóban örömteli lehet egy olyan ta­nácsülés. amelyen, l*a szeré­nyen. de mindenképpen «meg­alapozottan! arról szólhat az előterjesztés fundamentumát szolgáló tanácsi-gazdálkodási nyelvén Irt szakszöveg, hogy 1987-ben jó évet nyit a Rétsá­gi Városi Jogú Nagyközségi Tanács. Dr. Tranger Károly osztályvezető az idei gazda­ságfejlesztési terv és költség- vetés előterjesztője a közgaz­dász szemével ezt így látja, láttatja: — A rendszerben, folyamat­ban gondolkodás eredménye­ként értékelhető az, ahogy Rétság és környezete, az itt élő mintegy huszonnégyezer ember az utóbbi tíz-tizenöt év alatt egy minden tekin­tetben figyelemre méltó fejlő- désü körzetközponttá lépett elő. Az idei tanácsi tervben a korábbi év jó munkája így is érvényre jut: a tervezettnél többet! költhetnek a fejlesz­tési és működési feltételek kialakítására. A tervezett 36 százalék helyett mintegy negyven százalék a részese­dés aránya az ilyen jellegű kiadások finanszírozására. Mindehhez szükséges magya­rázatként álljon itt, hogy a tanácsok mindenütt három fő bevételi forrásból táplálkoz­nak-terveznek és persze köl­tenek is a lakossági célok el­érésének érdekében. A szabályozott helyi bevétel az egyik, az állami támogatás a másik, s ami arányaiban éppen itt Rétságon mutat má­soktól némileg elétrő vonáso­kat a volumennagyság tekin­tetében az az úgynevezett ér­dekeltségi bevétel. Ez utóbbi kedvező alakítása (1986-ban, s azt megelőzően) teszi lehető­vé ezt a mintegy négyszáza­lékos növekedést. Nem kell tanácsi szakirányú végzettség (úgy gondolom) annak felfe­dezéséhez. hogy ez önmagában is bizonyítja a gazdálkodás ésszerűségét Rétságon, miköz­ben a helyi meglelt karaktert — a dinamizmust szolgálja. Hatvanhat és fél millió fo­rintból gazdálkodik a rétsági tanács 1987-ben, a működési kiadásai, mintegy negyven- milliót emésztenek fel, míg a fejlesztési célú kiadásai több mint 26 milliót tesznek ki. Dr. Tranger Károly, a fej­lődés-fejlesztés négy „fő csa­pásirányáról" szólva elmond­ta, hogy minden ponton az ésszerű és takarékos, tehát gazdaságos felhasználásnak kell érvényesülni — ez ma mindenütt alapvető társada­lompolitikai feladat! De, következik a rendszer­ben, folyamatban gondolko­dásból is, hiszen miközben néhány beruházás befejezését elvégzik —, máris újabbakat alapoznak, kezdenek meg, s az újak között valóban újsze­rűeket is találunk. Az új kez­detei azonban, minden ponton már egy korábbi eredményre támaszkodnak. Ez nyújthat igazi biztonságot a tanácsi gazdálkodásban, ez alapozhat újabb jó évet, éveket. ☆ Rétságon ma folytatódik és a jövőben még nyilvánvalóan ez lesz a jellemző továbbra is — a lakásépítés, az új la­kóterületek kialakítása a városi jogú nagyközség és környezetinek fejlesztése. Az Mén huszonkét állami beru­házású lakás átadását terve­zik, ezenkívül 12 telepszerű többszintes úgynevezett OTP- lakást és tizenhárom családi ház építését tervezik. A lakásépítési igények —, úgy tűnik —, továbbra is erős fejlesztést követelnek meg például az építési telkek ki­alakításában: Rétságon a Me­ző Imre úti részen 126. a kö­zeli Bánkon pedig 61 építési telket jelölnek ki az idén. Mindeközben Rétságon elvég­zik 36 OTP-értékesítésű la­kás építés-előkészítéseként az ottani közművek kialakítását az év első felében. A héten megtárgyalt és el­fogadott tanácsi gazdálkodási, fejlesztési tervben szembetűnő vonásként néhány valóban új pontot is találhatunk. Ami­lyen például a megyében el­sőként éppen itt létesítendő kísérleti jellegű körzeti fel­adatokat ellátó művelődési autóbusz, vagy a tervezett kétmillió forint a Bánki-tó vízminőségének megóvására. De. nézzük akkor együtt a fejlődés négy fő irányát! ☆ Lakásépítés, telekkialakítás, cözmű-előkészítés és mindezek­hez kapcsolódóan, nyilvánva­lóan a komfortot minden szempontból megvalósító víz­szennyvíz keresztmetszet terv­szerű és környezetvédő szem­pontokra egyre nagyobb fi­gyelmet áldozó megvalósítása, előkészítése. Rétságon a rendelőhöz kap­csolódóan létesítenek egész- légügyi kislaboratóriumot az idén, ami lehetővé teszi majd, hogy az egyszerűbb laborató­riumi rutinvizsgálatokat itt helyben (a körzet lakosait is ideszámítva), elvégezzék. Ed­dig ugyanis minden labor- vizsgálattal Balassagyarmat­ra kellett menni. Az egész­ségügyi ellátás javítását ilyen aprónak tűnő, mégis jelentős lépéssel lehet szolgálni. A kis labor helyben) működése a gyógyítás és betegségfelisme­rés gyorsaságát is elősegíti a jövőben. Az élet minősége mindenképpen tovább javul egy ilyen beruházással Rét­ságon és a környékén. A közművelődési célokat sokoldalúan szolgáló körzeti, kísérleti jellegű autóbusz, amit megyei támogatással ál­lítanak szolgálatba. A körze­ti művelődési ház működteté­sével kilenc község! lakóinak nyújt majd sokirányú műve­lődési lehetőséget, feltételt — s mindez éppen újszerűsége révén a közművelődés bizo­nyos útkeresését is reprezen­tálja. A megyében mindenképpen egészen új kezdeményezés, s talán mindazokból, ami ed­dig „napirenden volt” egye­nesen következik. Az új ka­rakterből, a rétsági dinamiz­musból, amely minden pont­ján az életnek nóvumokat-új- donságokat hoz létre. Bővítve a kört, így említhető a szövet­kezetiek feereskedőház-koncep- ciója, de rögtön visszatérve a „tanácsi talajra” ugyanígy szerepelhet az átgondoltság és rendszerben gondolkodás ered­ményeként a bánki szennyvíz- tisztító telep ez évi üzembe helyezése, vagy az ugyancsak bánki napköziotthonos ellátás jelentős bővítése a helybeliek anyagi áldozatvállalása mel­lett! Rétság halmozott kedvező feltételei között nyilvánvalóan ott találjuk a közismert tényt, hogy miközben önmaga a vá­rosi szerepek ellátására töre­kedhet a körzetében élő la­kosság igényeire is figyelve, egy forgalmas nemzetközi út­vonal mentén fekszik. Egy­ként élvezi két város — Ba­lassagyarmat és Vác — ked­vező hatását is. Egyre na­gyobb figyelem jut tehát az idegenforgalmi szempontokra, a közeli Dunakanyar forgal­mának, a bánki nyár (kultu­rális) és a Bánki-tó vonzere­jének fejlesztésére és a for­galom kiszolgálására. De, egy­ben a környezetvédelem szem­pontjaira is. Két közterület-felügyelőt is munkába állítanak az idén, ami vidékeink jelenlegi hely­zetét tekintve, ugyancsak az újdonságok közé sorolható A bánki kulturális centrum ki- alakítása-átalakítása a tó hasznosításának rendszere­zettebb megformálása, a víz minőségének megóvása, sőt maga a vízcsere! megvalósí­tása is napirenden van a Rét­sági Városi Jogú Nagyközségi Tanács idei terveiben. T. P. L. Képek: Kulcsár József Külső megjelenésében is igen tetszetős sorházak épültek Rétságon. Dr. Tranger Károly Szép Antal Igazgatási főelőadó személyi számitógépet igénybe vesz munkájához a tanácson. Glrasek Károly, a művelődési központ igazgatója munkatársai körében a következő he­tek programjait állítja össze. Hugyecz Istvánná a tanácsi leiréiroda adminisztrátora. Ojabb lakások épülnek a központban. t A dinamikus település igényes lakói. t>--------------------------—-------------------------------------_______ | NOGRAD — 1987. január 31M szombat ft

Next

/
Thumbnails
Contents