Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
n Központi Statisztikai Hivatal jelentőse (Tolytatás az 1. oldalról) Ipar Az ipari szervezetek bruttó termelése a tervezettnél mérsékeltebben, 1,8 . százalékkal emelkedett. Az áilami iparvállalatok 1,3 százalékkal, az ipari szövetkezetek 3,6 százalékkal növelték termelésüket. A magánkisipar, valamint az egyéb ipari szervezetek teljesítménye az átlagosnál gyorsabban emelkedett. Az ipari termékek értékesítésében az export aránya az előző évihez képest mérséklődött. A lakosságnak eladott termékek mennyisége 2,1 százalékkal, a beruházási célú értékesítés 6,5 százalékkal, a termelőfelhasználást szolgáló 1,5 százalékkal emelkedett. Az állami és szövetkezeti iparban foglalkoztatottak száma mintegy 10 ezer fővel, 0,7 százalékkal csökkent, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2,1 százalékkal emelkedett. Az ipar állóeszköz-állománya a termelést meghaladóan bővült, az eszközhatékonyság romlott. Az ipar anyagigényessége összességében alig változott. Az anyaghányad a gépiparban, az építőanyag-iparban és a villamosenergia-iparban csökkent, a többi ágazatban emelkedett, vagy változatlan maradt. A vállalati jövedelmezőség, valamelyest meghaladta az egy évvel korábbit, noha az exportált termékek fajlagos előállítási költsége emelkedett. Az energiahordozó források között a szénhidrogének aránya az 1985. évi 59.9 százalékról 60,8 százalékra nőtt oly módon, hogy mind a kőolaj-, mind a földgázfelhasználás részesedése emelkedett. A villamosenergia-termelés 28 milliárd kilowattóra volt, közel 5 százalékkal több mint 1985-ben. A Paksi Atomerőmű, a 3. sz. blokk üzembe helyezésével, a villamosenergiatermelés 27 százalékát szol» gáltatta. A nettó villamos- energia-import 3 százalékkal csökkent, aránya az összes villamosenergia-felhasználá- son belül 27 százalékra mér- séklődött. A széntermelés 23 millió tonna volt, majdnem 1 millió tonnával, 3,8 százalékkal kevesebb az előző évinél. A 2 millió tonna kőolaj- termelés megközelítette az előző évi mennyiséget. Földgázból 7,1 milliárd köbmétert termeltek, 5 százalékkal kevesebbet, mint 1985-ben. A vaskohászat termelése 1,2 százalékkal emelkedett. A vaskohászati termékek kivitele rubelelszámolású viszonylatban fokozódott, a konvertibilis elszámolású piacokon jelentősen csökkent. Az acélgyártás minősége és a termék- szerkezet javult: a nemesacélok és az abból készült termékek aránya emelkedett. A Dunai Vasmű új kokszolóblokkjában az év végén megindult a termelés. Az alumíniumkohászat 3,4 százalékkal fokozta termelését. Növekedett az alumínium-félgyártmányok és ezen belül a magasabb feldolgozottsági fokú ötvözött termékek, valamint a tőkésimport-megtaká- rítást biztosító termékek aránya. A kivitel mindkét viszonylatban emelkedett. A gépipar termelése 2.8 százalékkal nőtt. A villamosgépipart kivéve, valamennyi gépipari ágban bővült a termelés, legnagyobb mértékben, 4,8 százalékkal a híradás- és vákuumtechnikai iparban. A kapacitáskihasználás több területen romlott. Rubel viszonylatba majdnem annyi, nem rubelelszámolású piacokra kevesebb gépipari terméket értékesítettek, mint az előző évben. Belföldre 6,9 százalékkal növelte az ágazat eladásait, ezen belül különösen a fogyasztási cikkek szállítása bővült jelentős mértékben, 14,6 százalékkal, de emelkedett a beruházási célú értékesítés is. Üzembe helyezték a hűtőgépgyár évi 50 ezer darabos háztartási hűtőszekrény- és mélyhűtőláda-gyártó kapacitását. A vegyipar termelése 1,3 százalékkal emelkedett. A kőolaj-feldolgozó ipar termelése meghaladta az előző évit, a szerves és szervetlen vegyiparé ugyanannyi, a műtrágya- és növényvédőszer- gyartásé kevesebb volt, mint 1985-ben. Számottevően növelte termelését a háztartási és kozmetikai vegyipar, a gumiipar és néhány más ágazat. A vegyipari termékek exportja rubel viszonylatban kissé csökkent, nem ru- bel viszonylatban számottevően bővült, ez azonban nem volt elegendő az árcsökke- n es bői adódó bevételkiesés pótlásara* Belföldre a vegyipar az előző évinél 1,7 százalékkal több árut szállított, ezen belül fogyasztási célra 6,2 százalékkal többet. A vegyiparban befejeződött több jelentős beruházás. Átadták többek között a Tiszai Vegyi Kombinát lineáris polietiléngyárát, bővítették az EGIS Gyógyszergyárban a generikus gyógyszerek gyártását. Az építőanyag-ipar 1,9 százalékkal termelt többet, mint 1985-ben. A korszerű építőanyagok — gázbeton, falazóanyagok, betoncserép — termelése többszörösre emelkedett. A könnyűipar termelése és értékesítése az 1985* évi szinten maradt. Jelentősen nőtt a papír- és a nyomdaipar termelése. Ehhez hozzájárult többek között, hogy a Csepeli Papírgyár bővítette hullámlemez-, illetve hullámdo- bozgyártó kapacitását. A ruházati ágazatok termelése összességében csökkent. Az élelmiszeripar 1,5 százalékkal fokozta termelését. Emelkedett többek között a vágott baromfi, a növényolaj-ipari termékek, a tartósítóipari cikkek termelése. A húsipar valamivel, a cukoripar jóval kevesebbet termelt az előző évinél* Az élelmiszeripar a lakosság igényeinek kielégítése mellett termelésének csaknem egyötödét exportálta. Építőipar Az országos épftfci-Bzerelesi munkák volumene 1 százalékkal kevesebb volt az 1985. évinél. A kivitelező építőipar termelése megközelítette az előző évit, az építőiparon kívüli szervezetek építési tevékenysége mintegy 6 százalékkal csökkent. A magánépítkezések volumene kb. 4 százalékkal növekedett. A kivitelező építőipar építési munkáinak körülbelül háromnegyede beruházási, egynegyede fenntartási jellegű voltAz exportra végzett építési munkák volumene nem érte el az 1985. évit, aránya a kivitelezők teljesítményében 5—6 százalék körül alakult. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma az előző évhez képest 9 ezer fővel, 3,2 százalékkal csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2,9 százalékkal meghaladta az előző évi szintet. 1986-ban a tervezettnél több, 69 346 lakás készült el, mintegy 3 ezerrel kevesebb az 1985. évinél* Az épített lakások 11 százaléka állami erőből, 89 százaléka magánerőből épült. A tervezettet meghaladó lakásépítésben szerepe volt az építkezések támogatására adott újabb kedvezményeknek. A fővárosban mind az állami-, mind a magánlakás-építés elmaradt az előző évitől. A lakásáta- adások ütemessége romlott. Mezőgazdaság — erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek bruttó termelése a tervezettnél kisebb mértékben, kb. 1 százalékkal haladta meg az 1985* évit. A növény- termelés és az állattenyésztés azonos mértékben nőtt. 1986-ban összesen 14,2 millió tonna gabona termett, közel 600 ezer tonnával, 4 százalékkal kevesebb az előző évinél. A terméscsökkenés fő oka a kalászos gabonák termésátlagának az aszályos időjárás miatti visszaesése volt. Búzából 5,8 millió tonna termést takarítottak be, 12 százalékkal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. A búza vetésterülete 3 százalékkal, 4,36 tonnás hektáronkénti hozama csaknem 10 százalékkal maradt el az 1985. évitől. A 7,2 millió tonna kukoricatermés 6 százalékkal haladta meg az előző évit* A több termés teljes egészében a vetésterület növekedésének az eredménye, a termésátlag 6,28 tonna volt, lényegében azonos az 1985. évivel. A cukorrépatermés a vei tésterület és a hozamok csökkenése következtében 8 százalékkal kevesebb lett az 1985. évinél. Napraforgóból az eddigi legnagyobb, mintegy 860 ezer tonnás termést takarították be. A termés" többletben a vetésterület és a_ hektáronkénti hozamok növekedésének egyaránt szerepe volt. Az 1,3 millió tonna burgonyatermés 8 százalékkal ke- vesebb az 1985. évinél. A zóldsegtermés lényegében azonos az előző évivel. Ezen belül gyökérfélékből, vöröshagymából és fokhagymából kevesebb termett, ugyanakkor jo, illetve több volt a termés egyebek között zöldpaprikából, paradicsomból. Gyümölcsből összesen 13 százalékkal több termett, mint egy évvel azelőtt. A termés kétharmadát adó alma meny- nyisége megközelítette az 1 2 millió tonnát, ami 22 százalékos növekedésnek felelt meg. Szőlőből 660 ezer tonnát szüreteltek, 43 százalékkal többet, mint az előző évben, de 15 százalékkal kevesebbet az 1981 1985. évek átlagos termésénél. Az 1987 januári állatszám- lálas előzetes adatai szerint az ország sertésállománya 8,7 Büllió darab volt, 4,8 százaival több az egy évvel korábbinál. A szarvasmarhák szama ugyanekkor 1,7 milliót tett ki, 2,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. A juhállomány tovább csökkent. A vágóállat-termetes meghaladta a 2,2 millió tonnát, az előző évhez képest 3 százalékkal mérséklődött Ezen belül azonban a vágóbaromfi termelése 9 százalékkal emelkedett. A fontosabb állati termékek közül tejből valamelyest többet, gyapjúból és tojásból 3—4 százalékkal kevesebbet termeltek, mint 1985-ben. A mezőgazdasági üzemek alaptevékenységen kívüli tevékenysége mintegy 4 százalékkal bővült. Az ágazat ösz- szes bruttó termelése majdnem 2 százalékkal meghaladta az 1985. évit. Az aktív keresők száma a mezőgazdaságban és az erdő- gazdálkodásban 36 ezer fővel, 3,7 százalékkal kevesebb volt, mint 1985-ben. A létszám- csökkenés nagyobb része az alaptevékenységet végzők körében következett be. de mérséklődött az ipari, építőipari stb. munkákon dolgozók száma is. Az erdőtelepítés 8 ezer hektár volt és az erdőfelújítás is tervszerűen alakult. A telepítések 90 százalékát az értékesebb fafajok — tölgy, bükk, fenyő — alkották. A nettó fakitermelés megközelítette a 6,9 millió köbmétert. Elsősorban a tűzifatermelés bővült, az ipari fa mennyisége lényegében nem változott. Termeli infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövetkezetek az 1985. évinél 4,6 százalékkal nagyobb tömegű árut szállítottak, áru- tonnakilométer-teljesítménvük — a szállítási távolság rövidülése folytán — lényegében az előző évi szinten volt. A vasúti közlekedésben mérsékelten, a csővezetékes szállításban jelentősebben nőtt a teljesítmény, a közúti közlekedésben megközelítette az előző évit, a vízi közlekedésben — a tengerhajózásban bekövetkezett mérséklődés miatt — csökkent. A távolsági személyszállítást valamivel kevesebb utas vette igénybe, mint 1985-ben. Ezen belül a vasúton utazók száma tovább mérséklődött az autóbuszokon viszont megállt az utasszám több éve tartó csökkenése. A helyi tömegközlekedés utasforgalma 1 százalékkal emelkedett A helyi érdekű vasút utasainak száma némileg mérséklődött, az összes többi járműfajtáé nőtt A közforgalmú vasúti hálózat fejlesztése során __ t öbbek között — 244 kilométer vágányt átépítettek, 20 kilométernyi. pályaszakaszt villamosítottak, 73 kilométernyi pályához térközbiztosítókat szereltek fel. Folytatódott a vasútállomások rekonstrukciója. A vasút járműbeszerzései 22 új villamos mozdony, ío motorvonat és kocsi, továbbá 238 teherkocsi forgalomba állítását tették lehetővé. Az országos közforgalmú utakon folytatódtak az út- és hídkorszerűsítések. Átadták a forgalomnak az Ml-es autópálya Herceghalom—Biator- bágy közötti, valamint az M5-ÖS autópálya újabb 7 kilométeres szakaszát. A közúti és városi tömegközlekedésben 1140 új autóbuszt, 12 metrókocsit és 8 trolibuszt helyeztek üzembe. Az év folyamán a korábbi eveknél több, összesen 118 ezer új személygépkocsit értékesítettek. Az állomány az év végéig 1 millió 539 ezerre nőtt. Ebből 1,5 millió a lakosság tulajdonában volt. A távbeszélő-hálózat fejlesztése a lakossági források bevonásával gyorsuló ütemben folytatódott. Az év során összesen 57 ezer fő- és mellékállomást kapcsoltak be és számuk ezzel meghaladta az 1,5 milliót. A rádió műsorszóró hálózata 4 új adóval gyarapodott, a televízió-átjátszóadók száma 17-tel nőtt. 1986 végén az állami és szövetkezeti kiskereskedelem 55 600 boltja és vendéglátó- helye, valamint mintegy 29 ezer magánkereskedő biztosította a lakosság áruellátását Az év folyamán az állami és szövetkezeti boltok és vendéglátóhelyek számának csökkenése megszűnt, folytatódott az üzlethálózat alapterületének növekedése. A magán-kiskereskedők és vendéglátók száma 1986-ban is Számottevően emelkedett. Az üzletek nyitva tartási rendje valamelyest javult, de változatlanul nincs eléggé összhangban a fogyasztók igényével. Javítókarbantartó és egyéb fogyasztási szolgáltatást a szocialista szektor mintegy 16 ezer hálózati egysége és a 150 ezer kisiparos jelentős része végzett 1986-ban. A vízgazdálkodás tervszerű fejlődése nyomán a közüzemi vízművek napi átlagos termelőkapacitása 3,1 százalékkal bővült, megközelítette a napi 5,5 millió köbmétert. Külkereskedelem 1986-ban a behozatal volumene 2 százalékkal nagyobb, a kivitelé 2 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi forgalom 58 százalékát a szocialista országokkal bonyolították le, valamivel nagyobb részét, mint az előző évben. Rubelelszámolásokban tovább bővült a KGST-orszá- gokkal folytatott kölcsönös árucsere: a behozott áruk mennyisége 4 százalékkal több, a kivitt áruké ugyanannyi volt, mint az előző évben. A behozatal energia- és anyagjellegű termékekből, fogyasztási iparcikkekből, valamint mezőgazdasági élelmiszer-ipari termékekből fokozódott jelentősen, a gépimport elmaradt az 1985. évitől. A kivitel mezőgazdasági-élelmiszer-ipari árukból nőtt, a többi árufőcsoportban nem érte el az előző évi szintet. A nem rubelelszámolású külkereskedelmi forgalomban a behozatal volumene 1 százalékkal nőtt, a kivitelé több mint 3 százalékkal csökkent. A behozatal elsősorban ipari késztermékekből, a termelés műszaki színvonalának korszerűsítését szolgáló gépekből, valamint fogyasztási iparcikkekből fokozódott. Mezőgaz- dasági-élelmiszer-ipari, valamint anyagjellegű termékekből valamivel több, energia- hordozókból számottevően kevesebb volt az 1986. évi import, mint az egy évvel korábbi. A kivitel csökkenése elsősorban a mezőgazdasági- élelmiszer-ipari export nagyarányú visszaeséséből adódott. A népgazdaság 1986. évi összes behozatalának értéke jelentősen meghaladta a kivitelét. A behozatali többlet a nem rubelelszámolású forgalomból származott. A meny- nyiségi^ változások mellett a kedvezőtlen áralakulás is tetemes veszteséget okozott a népgazdaságnak. A cserearány — behozatali árak emelkedése és az exportárak csökkenése folytán — 1986-ban 7,5 százalékkal romlott. Idegenforgalom 1986-ban 16,6 millió külföldi látogatott Magyarországra, 1.5 millió fővel, 10 százalékkal több az előző évinél, és több mint az 1980-as évek bármelyikében. A külföldiek háromnegyed része szocialista országból érkezett. A Magyarországot felkereső külföldiek közül 10,6 millió volt a turista, aki egy napnál hosszabb időt töltött az országban. Számuk 900 ezer fővel, 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kereskedelmi szálláshelyek száma egy év alatt 8 ezerrel, ezen belül a szállodai férőhelyeké 3400-zal bővült. ..A magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma 6,3 milliót tett ki, ez az 1985. évihez képest 800 ezres, 14 százalékos emelkedést jelent A kiutazások 86 százaléké-’ ban szocialista ország volt az úti cél. A nemzetközi idegenforgalom devizabevételeinek és kiadásainak egyenlege az előző évinél nagyobb aktívummal zárult rubel- és nem rubelelszámolásokban egyaránt. Jövedelem, fogyasztás Az egy lakosra Jutó reáljövedelem 1986-ban a tervezett 1 1)5 százalékkal szemben, mintegy 3 százalékkal emelkedett. A növekedés mögött a munkából származó jövedelmek és a társadalmi jövedelmek hasonló ütemű bővülése állt. A tervezettet meghaladó reáljövedelem-növekedésben a nominális jövedelmek gyors kiáramlása játszott meghatározó szerepet, a fogyasztói arak színvonala a tervezetthez közelálló mértékben, 5,3 százalékkal nőtt. 1986-ban egy munkás és alkalmazott bruttó havi átlag- keresete 6540 forint, a mező- gazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 5760 forint volt, körülbelül 8 százalékkal, illetve 7,6 százalékkal több, mint 1985-ben. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, valamint a mezőgazdasági szövetkezetben dolgozók közös gazdaságból származó reálkeresete — a tervben előirányzott szintentartással szemben —, egyaránt 2 százalékot meghaladó mértékben emelkedett. A pénzbeli társadalmi jö- ,vede,lrnek összege 1986-ban, körülbelül 148.5 milliárd forint volt, 8 százalékkal több az előző évinél. Ebből nyugdíjakra 99,2 milliárd forintot fizettek, ki> ez az összeg 8 százalékkal haladta meg az 1985. évit. A nyugdíjasok száma egy ev alatt mintegy 38 ezer fővel nőtt és 1986. év v^gén elérte a 2 337 000 főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj, havi átlagos összege, 1986-ban 3565 forint volt, 6,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Családi pótlékra 1986-ban 21.5 milliárd forintot fizettek ki, 1 százalékkal többet az eloz° _évinéI- A pótlékban részesülő családok száma csekély mértékben csökkent. A gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj 1986- ban kifizetett együttes összege 5,6 milliárd forint volt, ez 28 százalékkal haladta meg sz egy évvel korábbit. ] NÓGRAD - 1987. j< A természetbeni társadalmi jövedelmek — egészségügyi, oktatási, kulturális stb. szolgáltatások — volumene, mintegy 2,5 százalékkal meghaladta az 1985. évi szintet. 1986-ban a lakosság egy főre jutó fogyasztása a tervezettet meghaladóan, körülbelül 3 százalékkal emelkedett Ezen belül a termékek fogyasztása gyorsabban, a szolgáltatásoké valamivel mérsékeltebben nőtt. A kiskereskedelem összehasonlító áron 3,5 százalékkal több árut értékesített, mint az előző évben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek bolti eladása 5,2 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 5,9 százalékkal nőtt. A ruházaticikk-forgalom volumene 2,9 százalékkal, a ven- déglátásé 2,4 százalékkal csökkent. . Az alapvető élelmiszerekből es elvezeti cikkekből a kínálat az év egészében kielégítő volt. A takarékbetét-állomány az ev folyamán kamatokkal együtt 30 milliárd forinttal emelkedett és december 31-én 274 milliárd forintot tett ki A kötvényekbe fektetett lakossági megtakarítások összege 1986-ban több mint 3 milliard forinttal emelkedett Népesedés, egészségügy, oktatás 1987 január 1-jén az ország népessége 10 622 000 fő volt, 18 °>2 százalékkal kevesebb mint egy évvel koráb- ban 1986-ban 128 000 gyermek született, mintegy 1700-zal kevesebb, mint 1985-ben, de va- ami'noÍ utobb’ mint 1983-ban futó 9-8i4'ben*', Az ezer Iakosra volt eIveszuletések száma 12,1 Tavaly 146 ezren haltak meg közei 1200-zal kevesebben mint 1985-ben. Az ezer iakosW 3vt0 i’8 haIál<«ás némi- leg kisebb, mint az előző évben volt. A csecsemőhalandóság ugyancsak csökkent. Ezer elveszüiött közül egyéves kora előtt 19 halt meg, eggyel kevesebb, mint 1985-berh A fejlesztések és megszű- nesek egyenlegeként a működő korházi ágyak száma az “V folyamán 1500-zal, 103 900- ra bővült. 1986-ban tízezer lakosra 97,8 kórházi ágy jutott A szociális otthoni helyek tnlt^nn986; "V Végén 38 600 olt 700-zal több, mint egy évvel korábban. 8y aAwnŐdeu helyek sz^ma az elmuU evben UOO-zal csőkK6nt és az év végén fí7 9nn volt, 100 bölcsődéfkorűra 17 8 hely jutott ' 1986-ban az óvodai helyek szama ajOO-za! csökkent de eferml *VOf az óv°dás korú Óvodáskorúak 92 százaléka jár azAált^f6~I9*8!'es tanévben az altalános iskola nannaii nak^cltk 1342 eZren tanul- nak csaknem ugyanannyian, mmt egy évvel korábban Az 744*0 yt,er!?/k száma 1986-ban Il o'Z6- b,ŐJÜIt A tanulók a százaléka napközis. A 8. osztályt befejezők od százaléka továbbtanul? a ko? rabbiakhoz hasonlóan, fe'e káSő°lána?’ f6le szakrnon- b 4Í‘etve szakiskolában. A középiskolák nannaH többe?3«’ miníegy 800 «vei ifknUVK szakmunkásképző Wn CZerreI kevesebben tanulnak, mint az eiőző tan müók *A jközéplskdákban ta- nulók egyötöde lakik diákottéretangiz^86nbaapnpa?30t°agO7f A felsőoktatási intézményekben közei 100 ezren ta nu nak, ebbő, fi4 .900-an nappah tagozaton. A 18—22 éves népességből a felsőoktatás! zalékreSZeIU]6k aránya 9.6 száhal^tőkA47nSíékrffi 24a700tÍhOnban 1986-ban 24 700-án szereztek diplomát. Budapest, 1987. január 30 Központi Statisztikai Hivatal □r 31., szombc-L 3
