Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESUUETEKI NÓGRÁD Á'Z tűs jtíÁ.P N Ó G RÁ D M EOYg.l 6 í? OH.8 Á;3 & .ÉS A MéO % E l TA.N Á.CS“LA P J XLIII. ÉVF., 26. SZÁM ÁRA: 2,20 FORINT 1987. JANUÁR 31.. SZOMBAT Számvetés a békemozgalomban E hhez a mozgalomhoz nem kell tagsági igazolvány, bárki részt vehet benne, lelkiismerete, ideje, szorgalma és képességei szerint dolgozhat. Ez a mozgalom eleget kíván tenni az ember természetes békevágyának. Ezért is jellemzik úgy, hogy nyitott, mindig kész a párbeszédre. Ma ül össze a XI. országos békekonferencia. Az elmúlt két év munkájának értékelése mellett a magyar békemozgalom jövőbeni feladatait is kijelölik. Terítékre kerülnek belső dolgaink és nemzetközi kapcsolataink. A békéről beszélnek. Lehet is miről, hiszen 1986 nemzetközi békeév volt, gazdagodott, színesedett a béke- mozgalom. Nemzetközi méretű események, kezdeményezések — közöttük is kiemelke- dőek a Szovjetunió és a szocialista országok leszerelési javaslatai — teremtették meg a nemzetközi békemozgalom fellendülésének esélyeit. Itthon újabb békeklubok szerveződtek, erősödtek a rétegmozgalmak. Mind több önálló, spontán kezdeményezés jelezte az igazi mozgalmi jelleg kialakulását. Áttekintve a nemzetközi békeév megyei eseményeit, elmondhatjuk, hogy nőtt a lakosság érdeklődése a béke és barátsági rendezvények iránt. Csaknem hatvanezren vettek részt a rendezvényeken, tízezrek írták alá a békeszavazólapokat, amik az Országos Béketanácson keresztül eljutottak az ENSZ- hez és az októberi béke-világkongresszusra. Több újszerű kezdeményezés született: Szécsényben a Béke családi futás tömegsportakción közel száz család vett részt, Salgótarjánban békefogadónapot szerveztek. Balassagyarmaton a tavaly kialakított diákkávéházban a Találkozások rendezvénye váltott ki érdeklődést. Számtalan vetélkedő volt a békéről, a Szovjetunióról, a barátsági vonatok utasainak élménybeszámolói ugyancsak a békemozgalom formáit, módszereit gazdagították. A ,,békés” rendezvények színhelye gyakran volt valamelyik középiskola vagy más diákintézmény, mind több pedagógus, orvos és mérnök kapcsolódott be a mozgalomba. és vállalt különböző feladatokat, szervezőmunkát. Kiemelkedő esemény volt a drégelypa- lánki őszi szolidaritási nagygyűlés, a Nicaraguáért szervezett akciók sora. És sorolhatók még az események, amelyek a békemozgalomban zajlottak, és élményt, tapasztalatszerzést jelentettek a résztvevőknek, s egyben felkínálták a cselekvés lehetőségét. A békemozgalomban részt venni politikai magatartást, állásfoglalást is jelent, sőt a mozgalom egyes eseményei a közvetlen politizálásnak, a véleménynyilvánításnak is fórumot adtak. Ennek igazi értéke abban mérhető, hogyan hasznosulnak ezek a közélet más, egyre kiteljesedő demokratizmusában. M ert nemcsak a világpolitika „égető” kérdéseiről mondták el gondolataikat az emberek, hanem szóltak helyi gondjaikról, településük ügyeiről. Természetes ez, hiszen ha a békét említjük, nem elvont fogalomra gondolunk, hanem szűkebb környezetünk gazdasági-társadalmi helyzeteit is számba vesszük. A békemozgalom lehetőségei ekkéop is tágíthatok. Zs. A. (A béketanács üléséről szóló tudósítás a 2. oldalon) Öt eure szóló fejlesztési elképzelések Ülést tartott a KISZÜlf megyei elnöksége Az ipari szövetkezetek VII. ötéves tervi fejlesztési elképzeléseit tűzte napirendjére tegnapi ülésén a KISZÖV megyei elnöksége. Mint az előterjesztés is leszögezi, a nógrádi ipari szövetkezetek műszaki-gazdasági bázisa nem kedvező: az eszközökkel való ellátottság színvonala alacsonv, kicsi a műszaki felsőfokú végzettségű szakemberek aránya, kevés szakember foglalkozik a műszaki fejlesztéssel. Ugyanakkor szűkösek a fejlesztésre fordítható pénzügyi alapok, s miután több iparágban csak egy-egy sző vetkezet képviseli a megyét, a közös műszaki fejlesztésre is alig kínálkozik lehetőség. A szövetkezeti gyártmányok közt kevés az exportképes termék, s noha az utóbbi időben felerősödött a szakosodási folyamat, még mindig a heterogén termelési szerkezet a jellemző. Mindezekből egyenesen következik, hogy a szövetkezeteknek piacorientált és intenzív műszaki fejlesztési tevékenységet kell megvalósítaniuk A VII, ötéves tervi fejlesztési elképzelések középpontjába a technológiai fejlesztések és korszerűsítések kerültek, a gyártmány- fejlesztés terén a korszerű termékek minőségi és műszaki tulajdonságainak a javítása az alapvető. Ehhez kapcsolódik a termékszerkezet folyamatos módosítása. A technikai feltételek mellett növekvő szerephez kell juttatni az emberi tényezőket. A szellemi beruházás a legolcsóbb, de — amint ez a vitában is kidomborodott — a szövetkezetek e téren lépnek a legnehezebben előre. Az újtól való idegenkedés vagy akár presztízsféltés miatt is a magasan képzett szakemberek felvétele nem számottevő. A termékszerkezet alakításában és a műszaki-technikai feltételek javításában, illetve a felkészültség növelésében meg kell újulniuk a szövetkezeteknek. Ez a megújulni akarás egyelőre nem eléggé érzékelhető, noha a változások roppant sürgősek. Az ipari szövetkezetek számára fontos előrejutási lehetőséget kínál a központi programokba való bekapcsolódás, miután ezekhez a fejlesztésekhez bizonyos preferenciákat is csatoltak. A szövetkezetek fejlesztésre szánható pénzügyi fedezete ebben az ötéves tervben szűkebb a korábbi évekétől. Tavaly folyamatban levő beruházásokra, fejlesztésekre mintegy 15 millió forintot fordítottak, újonnan induló beruházásokra pedig 23 millió forintos összeget terveztek. 1990-ig mintegy 120 millió forint fejlesztési pénzeszközzel számolhatnak, melyből a szövetkezetek saját forrásból 80—85 millió forintot biztosítanak, a többit elsősorban OKISZ-támogatásból, továbbá hitelekből fedezik. A középtávú fejlesztési koncepció szerint mérsékeltebb fejlődés várható a könnyűiparban és az építőiparban, viszont dinamikusabb korszerűsödést lehet remélni a gépiparban. Nagy valószínűséggel lehet számítani a kisszövetkezetek számának további növekedésére, valamint mind a termelésben, mind a nyereségképzésben betöltött szerepük erősödésére. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1986. évi fejlődéséről • 1986-ban a termelés a számítottnál mérsékeltebben, a belföldi felhasználás a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — kb. 1 százalékkal volt nagyobb az 1985. évinél, az anyagi ágak nettó teljesítményét tükröző nemzeti jövedelem pedig mintegy 0,5 százalékkal nőtt, értéke megközelítette a 880 milliárd forintot. A fő termelőágazatok — ipar, építőipar, mezőgazdaság — egyike sem érte el a tervezett termelés- növekedési ütemet. Az export kissé elmaradt az 1985. évitől, ugyanakkor a behozatal nőtt, a cserearány számottevően romlott. A külkereskedelmi egyenleg passzív lett. A cserearányromlással korrigált nemzeti jövedelem kevesebb volt az előző évinél, a külkereskedelemben keletkezett behozatali többletet az idegenforgalom és a szolgáltatások aktívuma valamelyest mérsékelte. A konvertibilis adósságállomány nőtt, a rubelelszámolású, a nemzetközi megállapodásokkal összhangban csökkent. A külgazdasági és a pénzügyi egyensúly romlott. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának volumene körülbelül 3 százalékkal emelkedett, értéke a termelésnél nagyobb, 895 milliárd forint volt. Mind a fogyasztás, mind a felhalmozás meghaladta az 1985. évit és a tervben előirányzottat. A felhalmozást alakító, tényezők közül a népgazdasági beruházások összege 258 milliárd forintot tett ki. ez folyó áron 7 százalékos növekedést jelent és összehasonlító áron is meghaladta az 1985. évit. Vállalati beruházásokra 123 milliárd forintot fordítottak, 9 százalékkal többet, mint az előző évben. A növekedés jóval nagyobb, mint amit a terv előirányzott. A központi beruházásokra kifizetett ősz- szeg kevesebb, a tanácsi beruházásoké több volt, mint 1985- ben. A lakosság és a magán- szektor beruházása számottevően emelkedett és mintegy 54 milliárd forintot tett ki. Á szocialista szervek beruházásain belül jelentősebben a nem rubelelszámolású importgépek, valamint a hazai gyártású gépek beszerzése emel kedett. Az üzembe helyezett beruházások némileg gyorsabban nőttek, mint a beruházások pénzügyi teljesítése, a befejezetlen beruházások állománya az előző évihez hasonlóan nőtt. A népgazdaság állóeszköz-állománya gyarapodott az anyagi ágakban valamivel nagyobb mértékben, mint a termelés. 1986-ban az aktív keresők száma 28 ezer fővel, 0,6 százalékkal csökkent és az év végén 4 865 000 volt. Az anyagi ágakban 1,3 százalékkal kevesebben. a nem anyagi ágakban körülbelül 2 százalékkal többen dolgoztak, mint egy évvel azelőtt. A termelékenység emelkedése megközelítette a 2 százalékot. 1986-ban az anyagi ágak termelésének mintegy kétharmada volt az anyaghányad. Ez az arány lényegében azonos az 1985. évivel. A népgazdaság energiafelhasználása mind az anyagi ágakban, mind a lakossági és kommunális szférában csökkent, ösz- szesen 0.4 százalékkal. Az egységnyi bruttó termelésre jutó energiafelhasználás az anyagi ágakban 1.5 százalékkal volt kisebb az 1985. évinél. Az energiaforrásokon belül — a megnövekedett szénás földgázimnort következtében — az import aránya kissé nőtt és meghaladta az ösz- szes energiaforrás felét. Az év folyamán folytatódott a vállalatok decentralizálása, fejlődött a vállalati szervezet és irányítás rendszere A vállalatok majdnem háromnegyed részénél az év végéig megtörtént az új irányításra való áttérés. E vállalatok 28 százalékát közgyűlés. 51 százalékát vállalati tanács irányítja, egyötöde államigazgatási irányítás alatt működik. Megtörtént a bankrendszer fejlesztésének előkészítése. A gazdaságirányító szervek áttekintették a nehéz helyzetben lévő ágazatok, a szénbányászat. a vaskohászat, a magasépítő-ipar és a húsipar gazdálkodását, és intézkedéseket hoztak annak hatékonyabbá tételére. Törvényerejű rendeletet adtak ki a tartósan fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek felszámolásának rendjéről. Minisztertanácsi rendelet szabályozta a struktúra változása miatt átmenetileg elhelyezkedési nehézségekkel küzdők felmondási idejének meghosszabbítását és részükre elhelyezkedési támogatás folyósítását. 1986-ban folytatódott a vállalati gazdasági munkaközösségek. valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok számának növekedése. A részükre kifizetett összeg emelkedett, de az előző évinél jóval kisebb mértékben. Az év folyamán gvarapodott a belföldi székhelyű, külföldi tőkével közösen működő vállalatok száma, az év végén az iparban 24 ilyen egység volt. Az 1986. évi gazdasági teljesítmények fő mutatói Terv Tény az 1985. évi százalékában Bruttó hazai termék 102.7 kb. 101 termelése 102.3—102,7 kb. 100,5 belföldi felhasználása 100.2—101.0 kb. 103 Inari termelés 102.0—102,5 101,8 Országos építés-szerelés 101,0—101,5 99 Mezőgazdasági termékek termelése 103.0—103,5 101 Lakossági f olvasztás kb. 101 kb. 103 Egy lakosra jutó reál jövedelem 101—101.5 kb 103 Szocialista szervek beruházása (folyó áron) 103.5—105,1 105.1 Lakásépítés 86,2—89,6 95,6 (Folytatás a 3. oldalon) Közös vállalatok — termelési kooperációk vezetői érdekvédelem Pénteken, Salgótarjánban, a MTESZ székházában ülést tartottak a Magyar Kereskedelmi Kamara észak-magyarországi bizottságának Nógrád megyei tagvállalatai. A megjelenteket dr. Orbán Géza, a Magyar Kereskedelmi Kamara főmunkatársa tájékoztatta a hozzáadott értékadóról és a bevezetésével összefüggő feladatokról. Ezután Gressai Sándor, az SVT igazgatója, megyei társelnök és Bihall Tamás titkár ismertette az MKK észak-magyarországi bizottságának ez évi feladatait. Célul tűzték a megyei tagvállalatok közötti kapcsolatok erősítését, új közös vállalatok alakítását. Ennek kapcsán szóba került, hogy az SVT, a szénbányák és az Univer kisszövetkezet az eddig kihasználatlan Gyula-rakodó egyik épületében elhelyezi az SVT egyik öntödei részlegét Felvetődött egy közös tar- goncajavító bázis, valamint egy közös épületkarbantartó vállalat létrehozása. A vállalatok közötti vitás kérdések békés és kölcsönös előnyök alapján történő rendezése érdekében létrehozzák az etikai bizottságot. Nemzetközi kapcsolataikat a határ menti — csehszlovákiai — vállalatokkal kívánják bővíteni, konkrét termelési kapcsolatok formájában Ezek lehetnek esetiek, vonatkozhatnak termékekre, termékcsoportokra és hosszabb távra. A cél: a műszaki együttműködésben rejlő előnyök, lehetőségek kölcsönös kihasználása. A kamarai érdekképviselet jobb ellátása céljából javaslatot dolgoznak ki, kezdeményezik a túlszabályozottság csökkentését. A jelenlévők szorgalmazták, hogy a kamara vezetése éljen az Elnöki Tanács azon törvényerejű rendeletével. amely felhatalmazza a kamarát a vállalatvezetők érdekvédelmével kapcsolatos feladatok ellátására. Rendhagyó bányászok 14. oldal) A NÖGRÁD Rétságon *. (5. oldal) Távol-keleti kailigráfia (7. oldal) Mai számnnkban: Egy közgyűjtemény margójára (8. oldal) Iskolagalériák és környékük ö. oldal)
