Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-30 / 25. szám

Okik „kifoglak” a nagy „halat” A héi közepén indult az F—K gyantagyártás az Erdőkémia Erdőgazdasági Vegyi és Ipa­ri Vállalat rétsági gyáregységében. Idén 1000 tonnát állítanak elő ebből a termékből. Képünkön az alapanyagokat készítik elő. Energetikai fiiiskola Pakson Szeptembertől tőiskolai ok­tatást indít Pakson a Buda­pesti Műszaki Egyetem azzal a céllal, hogy korszerű isme­retekkel rendelkező energeti­kai szakembereket, üzem­mérnököket képezzen. A paksi főiskola tervét és programját csütörtökön sajtó- tájékoztatón jelentették be. El­mondták az illetékesek, hogy a felsőfokú képzés a Paksi Atomerőmű Műszaki Szak- középiskolában az 1987—88-as tanévben 25 hallgatóval indul; egyelőre hő- és atomenerge­tikai szakon. A képzést a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának okta­tói a Paksi Atomerőmű Vál­lalat gyakorló szakemberei­nek bevonásával szervezik meg. Ez rendkívül nagy előny! jelent majd a hallgatók gya­korlati felkészítését illetően. A hagyományos oktatási esz­közökön és módszereken túl felhasználják a paksi atom­erőmű magas technikai szín­vonalú műszerparkját és laboratóriumait, lehetővé te­szik az oktatás és a termelés napi összekapcsolását. A gya­korlatokra az atomerőmű blokküzemeiben. számító- központjaiban és szimuláto­rán kerül sor. A hároméves képzés ideje alatt nemcsak Pakson, de idő­szakonként Budapesten, a Műszaki Egyetemen is lesz oktatás, a legjobbak számá­ra pedig lehetőséget teremte­nek arra. hogy tanulmányai­kat folytassák és az , egyete­men mérnöki oklevelet szerez­zenek. A paksi főiskolára jelent­kezők matematikából és fizi­kából tesznek felvételi vizs­gát. A jelentkezést a Buda­pesti Műszaki Egyetem gé­pészmérnöki karára kell be­adni. Az első két tanévben az oktatás színhelye a Paksi Atomerőmű Műszaki Szakkö­zépiskola külön épületrésze lesz, a főiskolai épület előre­láthatóan 1989-re készül el. Ötször több folyékony műtrágya az Erdőkémiától Az elmúlt év gazdálkodásá­nak teljes értékeléséhez még számos végleges adat hiány­zik az Erdőkémia Erdőgazda­sági Vegyi és Ipari Vállalat rétsági gyáregységében, az vi­szont már látszik, hogy árbe­vételüket 106 százalékra tel­jesítették és a vártnál 60 szá­zalékkal magasabb eredményt realizáltak. A gyáregység vezetője, Mol­nár József elmondta, hogy 1986-ot rugalmas üzletpolitika jellemezte. A tervezett meny- nyiségű faszenet, 1650 tonnát, háromnegyed év alatt állítot­ták elő, s bár kapacitásuk le­hetővé tette volna ennek nö­velését, az év közben bekö­vetkezett alapanyagár-emelé- sek gazdaságtalanná tették e termék gyártását. Gondjaik közül kiemelte az igen rap- szodikus anyagellátást. Év végi készleteik nem ér­ték el a tervezett mennyisé­get, s így fordulhatott elő, hogy a január eleji kímélet­len időjárás következtében az újabb szállítmányok nem ér­keztek meg, s emiatt egy hé­ten át állt a termelés. Bár, konkrét számolt még nincse­nek, a gyáregységvezető 3—4 millió forintra taksálja a veszteséget. Ezt pótolandó hét végi termelésekkel fog­ják behozni a lemaradást, s ha az alapanyagok időben megérkeznek, a negyedév vé­gére pótolják a kiesett árbe­vételt. Az elmúlt esztendőben kezdték meg a folyékony mű­trágya gyártását. Augusztus tói év végéig 1200 tonna ha­tóanyagot szállítottak a rét­sági, a nőtincsi és a nézsai termelőszövetkezeteknek. Eb­ben az esztendőben megköze­lítőleg hatezer tonna előállí­tása a cél, melyet kilenc tsz hasznosít majd. A hagyományos terméknek számító hígítókból 50 millió forint árbevételt értek el ta­valy. Idén megközelítőleg ugyanennyi várható, tehát a faszén kiesését más termék „felfuttatásával” szeretnék ellensúlyozni. Egyrészt az ecetsav továbbfeldolgozásának növekedése várható, másrészt a sikeres kísérletek befejez­tével szeretnék duplájára emelni a Biokoll—E jelzésű ragasztóanyag gyártását az engedélyektől függően komplex csávázószerként. Létszámuk az elmúlt évben 8 fővel csökkent, ennek .eile nére, munkaerőgondjaik nincsenek. Idei tervükben 150 millió forint árbevétel el­érését tűzték ki célul, 10 szá zalékkal többet, mint az el múlt esztendőben. Sörárpa — nagyobb területen Eredményes évet zárt a sörárpa-termesztési társa­ság, amelynek taggazdasa­gaiban 1986-ban, 94 ezer tonna sörárpát takarítottak be. Az üzemek az átadott termény után tonnánként — a termelői áron felül — 5 százalék többletbevételhez jutottak. Az idén tavasszal, a gyá­rak megnövekedett. 130 ezer tonnás alapanyag-szükség­letéhez igazodva, a növényt a tavalyinál várhatóan na­gyobb területen vetik el. Ja­nuár közepéig már több mint 30 ezer hektárra kö tött szerződést a társaság a partnerüzemekkel. A társa­ság kész arra is, hogy to­vábbi, akár 10 ezer hektár termésére szerződjön. Er>e lehetőséget ad. hogy a r.agv üzemek a télen kipusztul őszi növények helyére rész­ben tavaszi árpát akarnak vetni. Többszörös milliomosok... Nem a lottón és nem is a totón nyertek. I Jövedelmező kisvállalkozást sem vallhat­nak magukénak. Gazdag örök­ségben hasonlóképpen nem volt részük. Nagyon is sok fejtörés árán, kitartó, szívós munkával teremtették elő a milliókat. Anyagilag ugyan ők is jól jártak, de fáradozásuk igazi haszonélvezője a ke­nyéradó gazdájuk. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek hideghengerművének újítóiról van szó. A gyárrész­legben az átlagosnál magasabb színvonalú az újítómozga­lom. A vállalatnál az elmúlt évben 613 ötletet vetettek pa­pírra az új iránt fogékony dol­gozók. s ebből 189-et erre a munkaterületre nyújtottak be elfogadásra. — Kis létszámú, háromszáz­negyven főnyi kollektívánkra jelentős feladatok hárulnak — magyarázza Túrán Sándor fő­mérnök. Az idén 55 ezer ton­na készárut, főleg szalagacélt és Dexion-Salgó állványszer­kezetet kell legyártanunk. Ezen túlmenően mintegy 10 ezer tonna csőgyári alapanyag előállítása is szerepel a prog­ramunkban. Sajnos, a terme­lés műszaki feltételei egyre mostohábbak, s csaknem két és fél évtizede üzemelő gépi berendezések már elavultak. Muszáj tehát újítanunk, hogy ezáltal is elősegítsük terveink teljesítését. A gyárrészlegben sokan újí­tanak. A nagyobb gazdasági eredményt hozó újítások vi­szont azoknak a nevéhez fű­ződik, akik magasabb műszaki képzettségűek, valamint be­osztásukból eredően teljesebb a rálátásuk a szorító gondok­ra, a megoldandó problémák­ra. Az alább szereplő újítók együttesen ötvenöt számotte­vőbb ötlet birtokosai és az ál­taluk kimunkált újítások kal­kulált haszna összesen kilenc­millió forint. — Ma már az újításoknak rendszerint több gazdája van — mondja a főmérnök, aki 1963-tól dolgozik a kohászat­ban. munka ni ellett tanult, s á Kiváló •* újító kitüntetés arany fokozatával rendelke­zik. — Az új típusú konvek­torgyűrű kigondolásához és bevezetéséhez ötünk szakmai tudására volt szükség. Alkal­mazásukkal javultak a hőát­adási viszonyok a villamos kemencékben, ebből követke­zően ugyanannyi acél kilágyí- tásához a korábbinál kevesebb energiára van szükség. Simon Csaba még csak 31 éves, de már tizennyolc újí­tás egyszemélyi, vagy társ­szerzője. A technológia veze­tője úgyszintén az arany foko­zatú újító. — Valamilyen alapanyag hiánya gyakran okoz nekünk fejfájást — közli. Egyik al­kalommal nem érkezett meg a várt alapanyag. Az a ve­szély fenyegetett, hogy le kell állítani egy nagy termelékeny­ségű berendezést, s tizenkét embernek nem lesz munkája. Sikerült úgy módosítanunk a gyártási technológiát, hogy el­fekvő anyagból előállítottuk a piaci igényeknek megfelelő minőségű terméket. Három és fél évtizede szol­gálja az SKÜ-t Dániel Károly, a gyárrészleg fődiszpécsere. Beszélgetőtársaim közül az ő újításai érték el a legtöbb megtakarítást. Olyan nagy „hal” egyik „pecása”, amelyet még a legrátartibbak is szí­vesen elfogadnának maguké­nak. Érthetően büszkén mesé­li: — Azelőtt kézi számológép és logarléc használatával tör­tént a termelés irányítása. Mi, négyen létrehoztuk a számító- gépes programozást. Erinek kö­vetkeztében egy százalékkal csökkent a hulladék, és ugyanennyivel növekedett a készáru aránya. A megtakarí­tás évi értéke tízmillió forint. Újításunkat olyan színvona­lúnak ítélték az elbírálók, hogy a haszon öt százalékát kaptuk meg jutalomként. Ál­talában ennél alacsonyabb szokott lenni a haszonkulcs. Könnyű József programos tősgyökeres kohászcsaládból származik, az elődei is a vál­lalatnál keresték a kenyerü­ket. A 40 éves fiatalember vi­szonylag keveset újít, de ja­vaslatai mindenkor nagyará­nyú költségcsökkentést tesz­nek lehetővé. — A számítógépes program megalkotásából jómagam is kivettem a részem — említi. — Másik, kevésbé jelentős közös újításunk volt a Dexion- Salgó rácsgyártási technológi­ájának módosítása. Így lehe­tővé vált az olcsóbb, hazai alapanyag felhasználása. Egyébként az importanyagok kiváltása a mi vállalatunk­nál is az egyik legfontosabb törekvés. i Az csak természetes, hogy a gyárrészleg vezetője is újít. — Ráviszi az embert a kényszer — jegyzi meg Tar~ ján András. — Újítunk a ter­melés gazdaságosságának ja­vításáért. s újabban újítunk azért is, hogy eladható ter­méket gyártsunk. Az érdesített szalag előállítását ez utóbbi cél vezérelte. Ebből az elté­rő felületi tulajdonságokkal rendelkező szalagból kétezer tonnát ' szállítottunk tavaly nyugatra, ez tette ki a tőkés­exportunk egyötödét. Erre az évre is több ezer tonnás meg­rendelést kaptunk. Kicsit büszke vagyok rá, hogy ilyen kelendő árut újítottunk. A szakemberek még elmond­ták: az újítást további okok is kiválthatják. Mint például a megrendelői igények növeke­dése. A rozsdásodás megaka­dályozására csomagolják zsu­gorfóliába a szalagacélt. A minőség megőrzését kívánják elérni azoknak az egyszerű szerkezeteknek a használatával, amelyek az alapanyag szállítás közbeni roncsolódását akadá­lyozzák meg. Aztán van olyan újításuk is. amely a gyártás meggyorsítására szo!gáI. A fel­sorolást folytathatnánk A lényeg: az újítók tevé­kenysége hozzájárul a gyár- részleg eredményes munkájá­hoz. Nekik is részük van ab­ban. hogy a hideghengermű az elmúlt évben a kohászvál­lalat árbevételének mintesv eevnegyedét biztosította, s az e'ért nyereséghez még telen- tősebb részben járult ho?7á. Kolaj László Energiatakarékos hűtőgépek Százezer energiatakarékos hűtőszekrény készül el az idén a jászberényi hűtőgép­gyárban. Ezek energiafo­gyasztása 25—30 százalékkal kisebb, mint elődeiké. A fa­gyasztószekrények választé­ka két újdonsággal . bővül. Megkezdik a 200 literes fa­gyasztó. valamint 3200.20 li­teres hűtő-fagvasztó kombi­nált gép gyártását Több hűlőszekrénytípust kész "le­nek négy-öt változatban, a különböző méretű konyhák­hoz alkalmazkodva eltérő szélességgel és magassággal E változatok közül néhánv- nak ebben az évben még csak a nullszériája készül, más részüknél viszont már a sorozatgyártásnál tartanak. Vasércimport magyar gépipari termékekért A Meialimpex Külkerer.- kedelmi Vállalat _lvi együtt­működési megállapodást kö- tö't a kiterjedt nemz ilkczi leánvvállalat’ nálózat* Ji ren­delkező NSZK-beli Metal t­gesellschaft céggel minőségi vasérc beszerzésére, s az im­porttal azonos értékű ma­gyar ipari termékek. első­sorban gépek exportjái a. A megállapodás alapján kez­dődhetnek majd meg a konk­rét üzletkötésekről a tárgya­lások. A jó mmőségű vasérc behozatalával mód nv'lik ar­ra. hogy a hazai vaskohá­szat '■emlékeinek min ísége javuljon, a termelés pedig gazdaságosabbá váljon. A Nógrádmegyeri Vastömegcikk Ipari Kisszövetkezet kovácsolórészlegében különféle sínszegeket, állvány- és szobrászkapcsokat, valamint többféle kéziszerszámot készíte­nek, amelyeket ipari vállalatok és kereskedelmi egységek részére szállítanak. Áruforgalmi jelentés Élelmiszerből bőséges, zöldségből ndm kielégítő az ellátás A múlt évi kiskereskedel­mi forgalomról ad számot a Belkereskedelmi Minisztéri­um most közzétett áruforgal­mi jelentése. Eszerint az el­múlt esztendőben a lakosság a kiskereskedelemben 563,3 milliard forint értékű árut vásárolt, folyó áron 8,2 száza­lékkal, az árváltozásokat fi­gyelmen kívül hagyva pedig mennyiségéoen 3,6 száza­lékkal többet mint a meg­előző évben. Összehasonlítha­tó árakon, a vegyesiparcik­kek forgalma bővült a legdi­namikusabban — 5.9 száza­lékkal —, de ettől alig ma­radt el az élelmiszerek és él­vezeti cikkek értékesített mennyisége, ami 5,3 százalék­kal volt több tavaly mint 1985-ben. A ruházati cikkek és a vendéglátás bevétele mennyiségében 3,1, illetve 2.3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az állami kiskereskedelem és a szövet­kezeti üzletek értékesítése kö­rülbelül 8 százalékkal növe­kedett, a magánkiskereskede­lemé viszont 33,4 százalékkal. A jelentés a decemberi for­galomból megállapítja, hogy élelmiszerekből bőséges és ki­egyensúlyozott volt az ellá­tás. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből azonban a ter­melők a fővárosi szabadpia­cokra 22 százalékai keveseb­bet szállítottak, mint 1985 decemberében, s ez 27,7 szá­zalékos áremelkedést vont maga után. A gomba kivéte­lével — amiből 31 százalék­kal többet kínáltak a piaco­kon — minden zöldségféléből és gyümölcsből kevesebb volt. Decemberben a ruházati cikkek választéka jobb volt, mint egy évvel korábban. Az igényeket kísebb-nagyobb vá­lasztékhiányokkal ki tudta elégíteni a kereskedelem. A korábbinál kevesebb volt vi­szont a hagyományos férfi- télikabát, s több helyütt hiá­nyoztak a nagyobb méretű szoknyák, kosztümök. A korábbiaknál többet kí­nált a kereskedelem számos vegyesiparcikkből, például radiátorokból, fagyasztószek­rényekből, villanybojlerek­ből, asztali rádiókból, vil­lanyszerelési cikkekből és szí­nes televíziókból is. Javult a rádiók, magnetofonok, lemez­játszók, hagyományos mosó­gépek és centrifugák, vala­mint a hazai hűtőszekrények és automata mosógépek kíná­lata is, ám az igényeket ma­radéktalanul kielégíteni még mindig nem tudták. Az építőanyagok iránti ke­reslet továbbra is mérsékelt, a kínálat bőséges, de még mindig nincs elegendő ége­tett tetőcserép, fából készült ajtó- és ablakkeret. Az új hőtechnikai szabványoknak megfelelő falazóanyagokra esetenként két-három hetet kellett várniuk a vevőknek. NOGRAD — 1987, január 30„ péntek \

Next

/
Thumbnails
Contents