Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-29 / 24. szám
AZ MSZMP NÓG RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETERI XLIII. ÉVF.. 24. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1987. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK Háztáji és kisegítő gazdaságok Új módszerek kidolgozására és bevezetésére van szükség Munkavers enyt kezdeményeztek a szénbányászok A nógrádi szénbányászok Jó munkával, termelési célkitűzéseik túlteljesítésével kívánnak hozzájárulni a nagy októberi szocialista forradalom 70. és a Nógrád—Kemerovo testvérkapcsolat 20. évfordulójának méltó megünnepléséhez. A kettős jubileum alkalmából kezdeményezett mun- kaversenyt - a kányási akna „Ifjúság ’85.” Szocialista Brigádja, s Drexler Károly brigádvezető és társai csatlakozásra szólították fel a vállalat valamennyi kollektíváját. A Nógrádi Szénbányák politikai és gazdasági vezetése felkarolta a kezdeményezést, s irányelvek közreadásával segíti a vállalások megtételét. Megyénk szénbányászainak akciója természetesen kapcsolódik a szovjet nép forradalma győzelmének tiszteletére országosan kibontakozó munkaversenyhez. Az aknáknál, az üzemeknél január végéig készítik el az idei versenyvállalásokat. A felajánlások mindenütt a helyi tennivalók végrehajtására vonatkoznak. A termelési tervek teljesítése mellett, fontos feladat a költségek csökkentése, a gazdálkodás színvonalának javítása, a munkavégzés biztonságos megszervezése. Zöld utat biztosítanak az új _ megoldásoknak. Röviden szólva: az Állami Tervbizottságnak a szénbányászattal kapcsolatos határozatából eredő tennivalók időarányos végrehajtása a cél. Előreláthatóan, a vállalat, mind a 202 szocialista brigádja, ösz- szesen. közel 3500 dolgozó részt vesz majd a munkaversenyben. A nógrádi szénbányászokra az idén 949 ezer tonna úgynevezett nyers szén felszínre küldése hárul. Ezen belül 140 ezer tonna szenet kell a lakosságnak biztosítani, s a kollektívák ezt a mennyiséget 1 százalékkal akarják túlszárnyalni. A szén minőségének javítása kiemelt feladat. A szénbányák vezetése olyan vállalásokat vár a mélyművelésű aknák és a külfejtések (Folytatás a 2. oldalon.) A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szervezésében szerdán, Salgótarjánban, az MTESZ megyei székházában a háztáji és kisegítő gazdaságok helyzetéről, valamint a középtávú fejlesztés feladatairól folytattak eszmecserét az érdekelt szakemberek — tsz-elnökök, háztáji agronó- musok, áfész-ügyintézők, az élelmiszer-ipari vállalatok, az érdekképviseleti és a társadalmi szervek képviselői. Urbán Imre, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője tartott beszámolót. Elmondta, hogy a VI. ötéves tervben megyénkben is az országoshoz hasonló tendenciák érvényesültek. Az összes mezőgazdasági termék több mint 35 százaléka, 1985- ben, a háztáji és kisegítő gazdaságokból került ki. A termelési érték folyó áron számolva, elérte az 1,7 milliárd forintot. A kistermelés jelentősége elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban növekedett. Az előadó utalt arra is, hogy a termelés, a piaci viszonyok függvényében kisebb mértékben ingadozott, az integrációs tevékenységben is ellentmondásos volt a fejlődés. Hangsúlyozta, hogy áltaA Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának újonnan megválasztott elnöksége Szabó István elnökletével, Szerdán megtartotta első ülését. A testület a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusának határozataiból adódó tennivalókat vitatta meg. Megállapította: a kongresz- szus a szövetkezeti mozgalom helyzetéhez és céljaihoz, valamint az időszerű népgazdasági és társadalmi követelményekhez igazodva elkötelezett és felelősségteljes munkát végzett. A dokumentumokban és a felszólalások során napirendre került témák lános megtorpanásról szó sem lehet, mert megteremtődtek a termelés bővítésének feltételei, kibontakozott az exportorientációjú szakosodás, bővült a tömbösített háztáji termelés, elterjedt az állatok bértartása. Rátérve a VII. ötéves terv célkitűzéseire, elmondta, hogy mérsékelni kívánják a kialakult feszültségeket és kibontakoztatják a kedvező folyamatokat. Ezt szolgálják a már eddig megtörtént intézkedések is. A részletes fejlesztési elképzelések ágazatonkénti ismertetése után felhívta a figyelmet arra, hogy néhány területen új módszer kidolgozására és bevezetésére lesz szükség. Ezek között említette a szerződéses kapcsolatok továbbfejlesztését és szélesítését, a hosszú távra szóló termelés biztonságát szolgáló garanciákat. A szövetkezeteknek — integrátorok — úgy kell szervezniük ezt a munkát is, mint a szövetkezeti termelést. A beszámolót követő eszmecserében Velenczei Zoltán, a szécsényi termelőszövetkezet háztáji ágazatvezetője, a minősítésnél jelentkező, hozzá nem értést tette szóvá. Csákány' József. a Pe- nomah igazgatóhelyettese, kiközött nagy súllyal szerepeltek a szövetkezeti mozgalom erőinek, tartalékainak mozgósításával összefüggő teendők. Továbbá az, hogy a következő időszakban az eddiginél nagyobb gonddal kell nyomon követni a gazdálkodás külső feltételeinek alakulását. A mezőgazdasági szövetkezetek előtt álló feladatok teljesítése a szövetkezeteknek és azok érdekképviseletének következetes munkáját és nagyobb erőfeszítéseit igényli. Vannak azonban olyan tennivalók — mutatott rá az elnökség —, amelyek elvégzéséhez állami intézkedésekre is szükség van. fogásolta, hogy csak tizenket- ten kérték a minőségi áruátvételt a megye kistermelői közül. Tóth László, a balassagyarmati agrokémiai és növényvédelmi állomás igazgatója felsorolta, milyen információkkal, előadásokkal, szaktanácsadókkal segítenek a szakcsoportoknak, kertbarátoknak. Dr. Jancsó Sándor, a salgótarjáni áfész főosztály- vezetője elmondta, hogy 670 ezer forinttal támogatták a kistermelőket, a szakcsoportokat. Szólt a termelési biztonság erősítéséről. Fekete László, a TIT megyei titkárhelyettese a továbbképzés érdekében az együttműködést szorgalmazta. Buchinger György méhész, a méhészek összes gondjait tolmácsolta. Jónás Antalné, a balassagyarmati tanács főelőadója, a tanács koordináló szerepét hangsúlyozta. Dr. Boruzs Gyula, a MÉM főosztályvezetőhelyettese bizonyította, hogy a háztáji és kistermelés milyen sokoldalú támogatásban részesül, elismerte, hogy a minősítés tárgyi feltételeit nem sikerült megteremteni, foglalkozott az integrálok, érdekeltségének fokozásával, az elvtelen felvásárlási verseny megszüntetésével. A vitában felmerült kérdésekre Urbán Imre válaszolt. > D tartalomból: Az SZKP KB ülésének határozata (2. oldal) Jövője is van Etesnek (3. oidaO k __________J Ü lésezett a TOT elnöksége Hosszú távú koncepció az energiaellátásról Megyénk energiaellátásának hosszú távú koncepciójáról esett szó nemrégiben a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén. A testület már korábban, több ízben is foglalkozott az energiaellátás helyzetével, illetve teendőivel, ezúttal a kétezerig szóló elképzeléseket vázolta föl. Kellő alapanyagul szolgált mindehhez a VÁTI regionális tervezési irodája által készített vizsgálat, amely az energiaágazat szakértői által megfogalmazott megállapításokra épült. Véleményt nyilvánítottak a tanulmányról az illetékes szakigazgatási szervek, a városi, városi jogú nagyközségi és nagyközségi tanácsok képviselői, valamint különféle szakmai és társadalmi szervezetek. Amint a felmérés megállapítja. a megye összes energiafelhasználása az országnak csaknem két százalékát képezi, ebből legnagyobb arányban az ipar. építőipar, valamint a szolgáltató ágazat részesül, míg a többit a lakosság, a kommunális és intézményi felhasználás teszi ki. Az energiahordozók közül legnagyobb részt a földgáz képvisel, majd a szilárd, illetve folyékony tüzelőanyagból fogyasztunk a legtöbbet, a villamos energia részaránya pedig mintegy 15 százalékra tehető. Területileg Salgótarján vezet az energiafelhasználásban, a megyeszékhely és környéke az összesnek csaknem 60 százalékát teszi ki. Nézzünk néhány konkrétabb statisztikai kimutatást. A vil- lamosenergia-fogyasztás évről évre növekszik, például az elmúlt négy esztendőben a lakosság fogyasztása 65 százalékkal gyarapodott. Megállapította a felmérés, hogy az igénynövekedéssel nem tudott lépést tartani az áramszolgáltató vállalat, ezért hálózati túlterhelések, műszaki problémák, üzemzavarok adódtak. Országosan is jónak mondható viszont Balassagyarmat és Bátonyterenye, Rétság körzete villamosenergia-ellátása, ám kedvezőtlennek minősíthető Salgótarján, Szécsény és Pásztó körzetének helyzete. Szintén emelkedett a földgázfogyasztás megyénkben, az utóbbi öt évben csaknem 40 százalékkal. Ugyanakkor, megyénkben csupán két településen, Salgótarjánban és Balassagyarmaton van távhőszolgáltatás. A vizsgálat megemlíti, hogy a megyeszékhely távfűtési rendszerének egyik legnagyobb gondja a túlmé- retezettség és kihasználatlanság. .. Ami a szilárdtüzelő- anyag-ellátást illeti: minden városkörzet-központ rendelkezik TÜZÉP-teleppel, amelyek a lakossági és kommunális igényeket nagyjából kielégítik. A propán-bután gázt használók száma eléri a 63,5 ezret, s ez már a telítettség határán van. Az országos energiapolitikai irányelvekkel összhangban várhatóan évenként 0,7 százalékkal nő a megye közvetlen energiafelhasználása. Kétezerre az energiahordozók szerkezete némiképp átrendeződik: nő a földgázfelhasználás, a villamosenergia-fogyasz- tás, ugyanakkor a folyékony és szilárd tüzelőanyag részaránya és mennyisége — a prognózis szerint — csökken. A hosszú távú koncepció utal arra, hogy a villamos- energia-ellátás két legkritikusabb helyszíne Salgótarján és Szécsény körzete, így e területeken a helyzetet javító beruházásokra van szükség. Várhatóan újabb települések is bekapcsolódnak a földgáz- ellátásba, ám a távhőellátás fejlesztése változatlanul csak a két legnagyobb városban, Salgótarjánban és Balassagyarmaton alkalmazható gazdaságosan. A megye szilárdtüzelő- anyag-ellátását a jövőben is elsősorban a Nógrádi Szénbányák és az erdőgazdaságok termelése biztosítja, remélhetően egyre javuló minőséggel. A kereskedelmi hálózat, fogalmaz a koncepció, az árusítóhelyek számát és területi elhelyezkedését illetően megfelelő, ám a műszaki felszereltséget javítani kell. A számítóközpontban Több mint 10 százalékkal teljesítette túl elmúlt évi tervét a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat salgótarjáni számítóközpontjának kollektívája. A számítóközpont — amely tavaly októberben költözött új épületbe — a megye számos vállalatának, intézményének, szövetkezetének végez adatfölclolgozást. A tervek szerint a NEDIX-vonal kiépítésével bekapcsolódnak az országos távadat-földolgo- zásba is. 4201 típusú, korszerű mágneses adatrögzítő berendezések segítik a munkát. Csombor Istvánná csoportvezető mágnesszalagot készít elő. Folyik az adatok földolgozása az R 22-es számítógépen. (Báb'el László felvételei) Idegenforgalmi mérleg A Belkereskedelmi Minisztériumban elkészült az elmúlt év idegenforgalmát összegző gyorsjelentés. Eszerint, 1986- ban, összesen 16 millió 646 ezer külföldi látogatott Magyarországra, 1 millió 520 ezerrel többen mint 1985-ben. A szocialista országokból 1 millió 190 ezerrel, a nem szocialista országokból pedig 330 ezerrel növekedett a beutazó forgalom. Csehszlovákiából érkeztek a legtöbben hazánkba —, ösz- szesen több mint 4,8 millióan —, ám ez a szám 560 ezerrel elmarad a megelőző évitől. Lengyelországból több mint hárommillióan, az NDK-ból 1,4 millióan jöttek Magyarországra, Jugoszláviából 1,2 millióan látogattak hazánkba, 540 ezerrel többen mint az előző évben. A nem szocialista országok közül Ausztriából jöttek a legtöbben, csaknem két és fél millióan. Csak májusban mérséklődött a beutazók száma, összességében azonban 390 ezerrel többen érkeztek, mint a megelőző évben Az NSZK-ból számottevő forgalom-visszaesés volt tapasztalható az év közepén, s összességében, a korábbinál 37 ezerrel kevesebben keresték fel hazánkat. A megelőző évinél többen jöttek Olaszországból, a skandináv országokból és Franciaországból, számottevően mérséklődött azonban a forgalom az Egyesült Államokból és Kanadából. Külföldre az elmúlt évben, összesen 6 millió 280 ezer magyar állampolgár utazott, 13 és fél százalékkal többen mint 1985-ben. Tőkésországokba, csaknem 16 százalékkal többen utaztak. mint 1985-ben, de a külföldi utak döntő többsége, csaknem 88 százaléka így is a szocialista országokba irányult. ,
