Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-28 / 23. szám

KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Eeo-mix 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: Jascha Heifetz két hegedűversenyt játszik 9.48: Száncsengő. Muzsika gyerekeknek NLATUNK sítások, információk, szolgál­tatások Borsod. Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsorismertetés. Hírek, idő­járás. — 17.35: Gazdaságról zene közben. (Reklám és jö­vedelmezőség. — Mire fordí­tottak egymilliárdot?) — 18.10—18.15: Észak-magyaror­szági krónika. — 18.20: Han­2. MŰSOR: 18.40: Házi áldás meztelen tapétázó. 10.05: Rádiós’zínház 11.25: A Magyar Rádió népi zenekara játszik 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Rekiam 12.45: Törvénykönyv 13.00: Nagy mesterek, világhírű előadó­művészek 13.51: Pödör Béla vezényel 14.05: Műsorismertetés 14.10: A magyar széppróza századai 14.25: Gperaslágerek 15.00: Népzenei Hangos Üjság 15.40: Fiatalok muzsikálnak 15.56: Műsorajánlat 16.05: MR 10—14 17.00: Prágai pillanatok 17.25: Műsorajánlat 17.30: Operettkettősök 18.02: Kritikusok fóruma 18.12: Reklám RL15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Könyvújdonságok 28.28: Műsorismertetés 28*30: Esti magazin 19.1$: Az Ifjúsági Rádió bemutatója. A mahagóniember. m/3. rész. 38-38: Bessenyei Ferenc nótákat énekei 29.59: Hallgassuk együtt! 21.30: index 22.30: Tíz perc külpolitika BL30: Magyar művészek operafelvételeiből 23.93-: Mi lesz veled műanyag? 23.28: Zenetörténeti értéktár 8.19: Himnusz •09: Éjfél után... PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.09: Hírek németül, oroszul és angolul Németh Sándor operettdalókat énekei Néhány szó zene közben Magyart Imre népi zenekarának felvételeiből 12.58*: Műsorismertetés Z3.05: A tegnap slágereiből 14.00: Mi történt...? 15.05: Diákfoci 15.15: Zenerulett 17.39: ötödik sebesség 28.30: Tipp-topp parádé 29.05: Közvetítés bajnoki labdarúgó-mérkőzésről M.lSs Egy énekes, több szerep 20.05: Rockföldről érkezett 20u50: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus­ban? 21.951 Nemzedékek 22.091 Slágerfilmek, filmslágerek 22.441 Népi hangszeres muzsika 23.20: Reggearitmusok 8.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIÖ: 8.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg- geü körkép. — Hírek, tudó­— angol tévéfilmsorozat. A goló. Beély Katalin összeállí­tása. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.05: Tv-torna 9.10: Cervantes élete 10.00: Képújság 16.00: Hármas csatorna 17.05: Hírek 17.10: Civilizáció és fejlődés az Arab-öböl térségében 17.35: A nyelv világa 18.15: Képújság 18.20: Reklám 18.25: Egy szó. mint száz 19.05: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Kék fény. . . 21.05: „Az élet él és ékná akar. . .” 21.55: Csak a derű óráit számolom 22.55: Híradó 3. 2. műsor: 17.30: Képújság 17.35: Felvételre ajánljuk 18.05: „Ez vagyok én” 18.40: Házi áldás 19.05: Nasa obrazovka 19.25: Tv-torna 19.30: Schubert: a-moil Arpegione szonáta 20.00: Budapesti körzeti stúdió műsora 21.05; Híradó 2. 21.20: Betűreklám 21.25: A „D” tényező. V/2. rész 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYÁD 19.30: Tv-híradó 20.00: A múlt tanúi — Dokumentumfilm. 20.15: Az isztambuli vonat 3. rési.. 21.20: A nagy himalájai kaland — Dokumentum- sorozat. 4. rész. 22.10: Lipcsei műemlékek. — Dokumentumfilm. 23.05: Hírek 2. MŰSOR: I9w30: Tv-híradó 20.00: Tanácsadó műsor 20.05: Nincs pereskedés — Komédiasorozat. 20.40: önök estje. — Magazin. 21.30: időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt. 22.15: Csapda — tv-film. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A nindzsa színre lép (14). Színes amerikai karatekaland- film. — Kamara: Keserű igaz­ság. Magyar film. — Balassa­gyarmati Madách: AkM Mik­lós. Mikszáth Kálmán roman­tikus regényének színes ma­gyar filmváltozata. — Nagy- bátonyi Bányász: Magic-va- rázslat. — A Queen Budapes­ten. Színes, látványos kopro­dukció a világhírű együttes •nagy sikerű koncertjéről. — Nagybátonyi Petőfi: Lenni, vagy nem lenni? Színes ame­rikai film víg játék. MIT? HOL ? MIKOR? BÄTONYTERENYE — Kisterenye, kastélykerti művelődési ház: Délután ket­tőtől a játszóházba várják a gyerekeket, akik ezúttal a farsangi jelmezkészítéshez kaphatnak ötleteket. PÁSZTÓ — Tittel Pál Kollégium: A film története címmel Kocsis László előadását hallhatják délután az érdeklődők. RÉTSÁG — Asztalos János Művelő­dési Központ: Este hét óra­kor kezdődik a Józsefvárosi Színház előadása. Lali Rosze- ba Szerelmeink című szín­művét láthatja a nagyközön­ség, amelyben Pécsi Ildikó játssza a főszerepet. SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: A klubban Nógrád megyei amatőr képzőművé­szek alkotásai tekinthetők meg. — Jurij Gagarin Általános Iskola: Földi Péter festőmű­vész tárlatát láthatják az is­kolagalériában. — Lovász József Általános Iskola: Uj helyiné Csinesik Orsolya rajztanár kiállítását február 27-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Ifjúsági-művelődési ház: Délután két órától látogatha­tó a szabadidő-klub, amely szoláriummal gazdagodott. Ugyanitt a konditerem is ren­delkezésre áll az érdeklődők­nek. NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Hangszóró mellett A kor költője Baranyi Ferenc sokunk jó ismerőse (a Palócföld szer­kesztője, vezetője volt nem­rég) szerepelt a rádió prog­ramjában a hét költőiéként három alkalommal. Ennyi jár a hét költőjének mindenkor, jelenleg Hajnal Anna versei kapnak teret és némi időt az éterben — legközelebb pén­teken hallható tőle egy kis összeállítás, hétfőn ugyanis két adásban már szerepelt éppen ő. ir Baranyi Ferencre, mintha jobban „odafigyelt” volna a rádió. A műsor szerkesztői, mintha gondosabban válogat­tak volna, s ez érthető két okból is: költőnk nem csupán a hét költője volt legutóbb, de ötvenedik születésnapját is ünnepelte, s mert bízvást a kor költője is — ebből az al­kalomból a televízió nyilvá­nossága előtt vallhatott köl­tészetének szándékairól. A másik ok sokkal prózaibb, és ha úgy tetszik, sokkal aktuá­lisabb, sőt forradalmibb, (amilyen költő Baranyi Ferenc is) — a kor költőjét utoléri kora. Ma, a gondok és a gondok­kal szembenézés, olykor ön­magunkkal szembenézés ide­jét élve újra szükség van a nyílt szóra. Az érthető vers­re! A jobbítás erős szándéká­ra, mai forradalmiságra. Ügy tűnik, volt idő — jó másfél évtized, amikor a relatív kö­zösségi jómódok lila felhőket eregettek a társadalom egén, amikor á „kísérletező” költő volt a „kor költője” függetle­nül szinte minden valóban ér­tékes kísérlettől. A kísérlet lényege lehetett, hogy tud-e vajon olyan ver­set írni a költő, amit még ő sem ért meg igazán: amikor az alanyiság az élveboncolás­sal volt egyenlő, a viviszek- cióval; az érthetetlen (mond- hatatlan) versek uralták a ha­zai költészet minden korban társadalmi célokat mutató mezeit. Baranyi Ferenc ak­koriban' talán nem számított a „kor költőjének”, de talán az a kor volt hazai értelem­ben oly mértékben költőiet- len, hogy mindez megeshetett. Gyakorló versmondóként azokból a nem túl régen át­élt időkből emlékszem „ha- zányi-nagy” tanácstalansá­gokra, amikór a szép versek antológiák sorra megjelenhet­tek egyetlen közösségi létet érintő sor nélkül, (vagy ha mégis volt néhány — az mondhatatlan volt parlagi ki­fejezései miatt stb.). Most örömmel hallom újra a foly­tonos forradalmi tisztesség hangját. Az örök lázadás versbe ontott sorait, a kötele­ző és hiteles költői merész­ség új megnyilvánulásait —, hogy ezt az ide nem egészen illő, de a mai kort, s helyze­tet pontosan kifejező fordu­latot használjam. A rádiós válogatás kevéske idejét jól hasznosítva Bara­nyi Ferenc költészetének ke­resztmetszetét tudta nyújtani a hallgatónak: Balkay Géza, Csernák János. Fülöp Zsig- mond és Merényi Judit (Linka Ágnes szerkesztésében, Dobai Vilmos rendezésében), a szerelmi Urát tolmácsolta magas színvonalon, s különö­sen Merényi Judit hangja maradt emlékezetes. Az Egyszerű szavak anyám­hoz című összeállítás vers­mondójaként Csernák János jeleskedett, míg a harmadik alkalom, alkalom volt egyben arra is, hogy maga a költő mondja verseit Sumonyi Papp Zoltán szerkesztésében ösz- szefoglalva mindazt, ami a hét közben már hangot ka­pott (témában), s mindazt is felvillantsa — a közéletiséget —, amely nélkül nem lett volna teljes a kor költőjének bemutatása. ☆ „Azért írok verset, hogy a humánum jobban elszemtele- nedjen a földön” — mondja Baranyi Ferenc. Éppen ideje lenne ugyanis. Hogy a kor és költője megtalálja egymást. (T. Pataki) Olajozottan forog a kerék Új és régi sikerek a má'ramindszenti ámk-ban A mátramindszenti művelő­dési házban november köze­pén olyan esemény zajlott, amelyre előzőleg évekig nem akadt példa. Megnyitották a bátonyterenyei festőművész ta­nár, Radics István kiállítását. Az érdeklődés felüknúlta a várakozást. A körülbelül 1100 fős lakosságból csaknem ötve- nen voltak a megnyitón. Olya­nok is, akik korábban tanítvá­nyai voltak a kiállító művész­nek. Radics István tárlatát az egy hónapos nyitva tartási idő alatc háromszáz ember látta, s ezt jelentősnek tartják itt. Ügy értékelik — ahogyan azt Cso~ más Sándor, a mátramindszen­ti általános művelődési központ igazgatója elmondta —, érde­mes volt feleleveníteniük a cégi gyakorlatot, mert bebizo­nyosodott, hogy van érdeklő­dés a képzőművészeti alkotá­sok iránt. A 124 általános is­kolás mindegyike megnézte a műveket, amelyek között ta­lálhattak a helyi tájat ábrázo­lót is. A pedagógusok magyarázat­tal szolgáltak, vagyis igyekez­tek megkönnyíteni, élménysze- rűvé, elrnélyültté tenni a be­fogadást. Idén ismét bemu­tatnak egy képzőművészt, s ez — az eredeti alkotásokkal való — találkozás jótékonyan alakíthatja a gyerekek ízlését, művészeti gondolkodását. Az általános művelődési köz­pont tevékenysége iskolai köz­pontú, tehát a közművelődési munka is az oktatási bázisra épül, A kulturális élet ered­ményeit ezért főként a gyere­kek, az ifjúság körében jegy­zik. Négy esztendeje rendeztek először élőzenei bemutatót a mátramindszenti gyerekeknek a művelődési házban. Azóta az Élőzenét a falusi iskolák­nak elnevezésű program elő­adásai ebben a faluban is nagy népszerűségre tettek szert. A salgótarjáni és a bá­tonyterenyei zeneiskolai taná­rok magyarázatait, hangszeres bemutatkozásait élénk ér­deklődéssel hallgatják a gye­rekek. Többen kedvet kaptak a zeneiskolai tanuláshoz. Je­lenleg hárman járnak a fa­luból Bátonyterenyére. Egy áldozatkész szülő személygép­kocsiján szállítja oda-vissza a muzsikuspalántákat. A tudományos ismeretier­jesztésnek kiemelkedő hagye- mányai vannak a községben. Itt alakult meg. országosan is az elsők között, megyénkben az első falusi TIT-alapszerve- zet, még a hetvenes évtized elején. Addig is, akkor és az­óta is akadtak és akadnak a helybeli értelmiségiek között lelkes pártfogói és propagálói a tudományos ismereteknek, a nagyobb tudásnak, a széle­sebb látókörnek. Az alapszer­vezetnek pedagógusok, agrár- szakemberek, egészségügyi dol­gozók a tagjai, azok, akik a községi közös tanács területén élnek. A pedagógiai kultúra fej­lesztését célozzák a szülők számára évi 18—20 alkalom­mal szervezett előadások. Az egyik sorozat címe: A valósá­gos világkép, világnézet kiala­kítása 6 éves kortól 14 éves korig, a másiké: Tanuljunk meg tanulni. Ez utóbbi jó támpontokat nyújt a gyerekek otthoni tanításához. A terme­lőszövetkezetben mindig a legfontosabb és a legidősze­rűbb témákról szerveznek elő­adást. A dolgozók munkában való helytállásához ez is hoz­zájárul. Dr. Mihók Olga kör­zeti orvos az egészségügyi ne­velésben jeleskedik. Eszten­dőnként 20—25 felvilágosító előadást tart. A kultúrház nagyterme tornateremként használják, két helyiséget tanteremmé ala kítottak. Oktatási és művelő dési célokra reggel 7 órától este fél tízig nyitva az épület. Egyelőre többségében az if­jabbak élnek a lehetőséggel, de esténként a felnőttek egy része is megfordul benne. Az eredményesebb munka egyik lényeges akadálya: jó­ideje nincs végzett népműve lő vezetője a művelődési ház nak. (ok) Kameraközeiben A MENTŐK Érdekes dolog a „sorozatok lélektana”. Első példaként azt említeném, amivel hosz- szú hetek óta tele van a város, a sajtó: a Rabszolga- orsot. Térbein és időben tő­lünk nagyon távol eső világ, fekete-fehér jellemek, roman­tikus történet — óriási si­ker. És a másik véglet: hoz­zánk térben és időben na­gyon közeli történet, napja­ink problémái, hétköznapi emberek és gondok egy vá­rosszéli kórházban vagy egy fővárosi csemegeboltban — óriási siker. És most jön a következő csehszlovák sorozat: a Men­tők- Nem akarok erőszako­san aktualizálni, de ezeknek a heteknek időjárási viszon­tagságaiban naponta több­ször is láthattuk-hallhattuk őket, akik igencsak kivették részüket a hócsatából. Ma­gyar mentők voltak, de min­den bizonnyal így dolgoztak Csehszlovákiában is az otta­niak. Akiknek munkájával most az új sorozat ismertet meg minket. Január 29-én, csütörtökön jelentkezik először a 11 ré­szes sorozat, amelynek foly­tatását attól kezdve kedden- te és csütörtökönként lát­hatjuk. Az egves rész°ket szombatonként ismétlik meg majd, az első részt január 31-én, a következő hetekben pedig két-két részt együtt. A Mentőket 1984-ben ké­szítették a csehszlovák te­levízió prágai stúdióiban. A történet a cseh mentőszolgá­lat tizenegy esztendejét öle­li fel, az 1960—1971-ig terje­dő időszakot. Központi figu­rája Jandera doktor, a fiatal mentőorvos. Az ő és társai sorsának alakulásán át is­merhetjük meg a mentősök sok gonddal teli, nehéz, de szép munkáját. magánéleti és szakmai problémái'1, a konfliktusokat, és figyelem­mel kísérhetjük a betegek sorsát is. Jandera doktort Jaromir Hanzlik szemé' '«ííi meg — (magyar hang» Jakab Csa­ba), — aki a Kórház a vá­ros szélén óta karriert csi­nált. Ha jól emlékszem ak­kor is mentős volt, ma már mentőorvos. Jaromir Hanzlik 1948-ban született, a filmsorozat ké­szítésekor tehát 3b éves volt. Már a prágai Neruda gim­názium tanulójaként filme­zett és tévézett. Hanzlik az egyik legnép­szerűbb csehszlovák film­színész, számos alakítását láthattuk mi is. Néhány filmjének címe emlékeztető­ül : Gyilkos a síneken. Sze­kérrel Bécsbe. Sörgyári Cap­riccio. Jaromir Hanzlik partnerei a Mentők legfőbb szerepei­ben: Iva Hudecková, Zlata Adamovska, Josef Vinklár, Petr Kostka, Jiri Bartoska. A sorozat rendezője Jiri Ada- mec. A Mentők első filmjét te­hát január 29-én. csütörtökön este láthatjuk, nyolcórai kezdettel, a televízió 1-es programjában. (erdős) Beludzsisztáni esküvő NÓGRÁD — 1987. január 28., szerda Dobok hangjára ébredt a beludzsisztáni Zsdanov kolhoz apraja-nagyja, a türkméniai Iolatáni járásban. A jókíván­ságok Mazar Malikmamedovot és Madzsan Jagijevát köszön­tötték házasságkötésük al­kalmából. A beludzsi nép Pakisztán­ban, Iránban, Afganisztánban élő. közel 3 lliós nemzeti- - Közülük, mintegy 30 ez­ren élnek a Szovjetunióban Sok területen megőrizték nemzeti hagyományaikat és szokásaikat, nyelvüket, ru­házatukat, népdalaikat és táncukat. Az esküvőket min­dig nagy pompával ülik. Az ünnepekre színes népvisele­tet készitenek, hagyományos népi ételeket főznek és lapos kenyeret sütnek, amelyet la- vasnak neveznek. Népviselet­ben ropják temperamentumos, magával ragadó táncukat. Képünkön: öltöztetik a meny­asszonyt

Next

/
Thumbnails
Contents