Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-27 / 22. szám
▼TUG PROLETÁRJAI EGVESUIJETEKI KÓGRÁD t MSZMP "NOOKA'D MEGYEI BIZOTTSÁGA és a MEGYEI TANÄCS LAPJA XLIII. ÉVF., 22. SZÁM ÁRA: t.8C FORINT 1987. JANUÁR 27., KEDD A SZÖVOSZ főtitkára Szécsényben A mezőgazdasági lermeiés növeléséhez megvannak a feltételek Hétfőn, Szécsénybe látogatott dr. Szlameneczky István, a Központi Bizottság tagja, a SZÖVOSZ főtitkára. A Skála Áruházban köszöntötte őt dr. Witter Csaba, a szécsényi termelőszövetkezet állami díjas elnöke, Varga József, a városi pártbizottság titkára, Máté Csabáné, a MÉSZÖV elnöke. Az áruház megtekintése után ellátogattak a termelőszövetkezet biogáz-, a csomagológépeket gyártó üzemrészbe, majd Benczúrfalván megtekintették a szabadtartásos tehénállományt. Ugyanitt időt szakítottak arra is, hogy meglátogassák id. Szabó István Kossuth- díjas szobrászművészt. A SZÖVOSZ főtitkára a beszélgetések során behatóan érdeklődött a gazdálkodással kapcsolatos konkrét tennivalókról, kíváncsi volt azokra a már megtett és továbbra várható intézkedésekre, amelyek a hatékonyság növelését segítik elő. A kora délutáni órákban a termelőszövetkezet klubjában pártnapra került sor. A város üzemeiből, intézményeiből, kereskedelmi egységeiből és a termelőszövetkezetből megjelenteket Zsédely Lajos, a termelőszövetkezet pártvezetőségének titkára köszöntötte, majd dr. Szlameneczky István beszámolt a Központi Bizottság 1986. novemberi határozatával kapcsolatos feladatokról. Bevezetőjében 1973-tól 1986ig elemezte, a gazdaságban végbemenő folyamatokat; a lassú reagálástól kezdve a népgazdaság fizetési egyensúlyi helyzetében bekövetkezett előnyös változásokon át az 1985 és 36-os esztendőben bekövetkezett kedvezőtlen tendenciák felerősödéséig. A Központi Bizottság novemberi határozata az előbb említett helyzet megfordítása, a kívánatos élénkülés bekövetkezése érdekében feltétlenül szükségesnek tartja, hogy érdemleges elmozdulás következzen be a termékszerkezetváltásban, csökkenjenek a támogatások, növekedjék az ország exportképessége. Az egész gazdaságpolitikában érvényesülni kell a szelekciónak, olyan közgazdasági szabályozásra van szükség,' amely a legmagasabb piaci igények kielégítéséhez kötődik. Vissza kell szorítani, illetve megszüntetni a gazdaságtalan tevékenységet, megvalósítani a teljesítményhez kötődő differenciált bérezést, ki kell használni a nemzetközi,.elsősorban a KGST-ben rejlő lehetőségeket. Rátérve az ország mezőgazdaságának elmúlt évi teljesítményére, a következőket mondta: — Az aszály miatt 12 milliárd forint veszteség érte az ágazatot. Ennek ellenére az elmúlt évi eredmények azt bizonyítják, hogy a mezőgazdaság elmozdult a mélypontról, — két-három százalékkal növelte termelését. Tizennégy- millió tonna gabonát adott az országnak, jó irányba fejlődött az állattenyésztés, nőtt az export. Az élelmiszer-fogyasztás 7—8 százalékkal emelkedett. az egy főre eső, 80 kilogrammos húsfogyasztásban pedig a világ leggazdagabb országaihoz zárkóztunk fel. Az idei feladatokat érintve elmondta, hogy a 4—5 százalékos termelésnöveléshez megvannak a feltételek, az alapok. A mezőgazdasági nagyüzemek pozíciója javult, a kormány ösztönzi az exportra való termelést. Hangsúlyozta, hogy a mennyiség mellett elsősorban a minőség javítására, a ráfordítások csökkentésére van alapvetően szükség. Befejezésül értékelte a nemrég lezajlott szövetkezeti kongresszusok munkáját. Közölte, hogy azok növelték a szövetkezetek társadalmi tekintér lyét. Az elmúlt évben a nemzeti jövedelemnek a 24 százalékát biztosították. Jelenleg 13-féle szövetkezeti forma létezik az országban, emellett több kisebb és nagyobb közösség dolgozik. A szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése céljából az eddigi értékek megőrzését, a mozgalmi jelleg erősítését, a tagi érdekeltség fokozását, a rugalmasságot, a mozgékonyságot, a bátor és ésszerű kockázatvállalást szorgalmazta. Tájékoztatója titán Miklós József, az áfész Rákóczi étterem üzletvezetője a többi között úgy vélekedett, hogy a dolgozók öntudata sem megfelelő ahhoz, hogy jobban igazodjanak a magasabb követelményekhez és ennek szellemében dolgozzanak. Szólt a szakmában dolgozó egyes csoportok bérezésével kapcsolatos gondjairól, dr. Czuczi János, a termelőszövetkezet jogásza arra volt kíváncsi, ha 1987- ben nem következnek be lényeges változások a gazdaságban, akkor az milyen következményekkel járhat további fejlődésünkre. A kérdésekre adott válasz után, Zsédely Lajos zárszavával ért véget a pártnap. (---------------------------------^ A tartalomból: Napjaink technikája 13. oldaD Elveszett paradicsom <4. oldal) Salgótarján utcáin a felügvelők 0. oldaD V_______ v A magyarországi egyházak főpapjai, vezetői hétfőn látogatást tettek a Hazafias Népfront székházában. A találkozón, amelyen részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is, az ország. és a népfrontmozgalom előtt álló idei feladatokról adott tájékoztatást Pozs- gay Imre, a népfront országos tanácsának főtitkára. A közös célokról és tennivalókról szólva kérte az egyházi vezetőket: híveikkel együtt fáradozzanak azon. hogy a hatékony munka eredményeként csökkenjenek a társadalom gondjai, sikerüljön II modell adott, a szemléletváltás hiányzik Véget ért a fiatal közgazdászok országos tanácskozása A fiatal közgazdászok országos konferenciájának második, záró napján gazdasági növekedés vagy stagnálás kérdésének megválaszolására vállalkozott Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese. Hangsúlyozta: a ’78-tól ’84-ig terjedő időszak fő gazdaságpolitikai' irányzata kimondta, hogy meg kell kísérelni az egyensúly helyreállítását anélkül, hogy a fogyasztást drasztikusan csökkenteni kellene. A reform hatása nyomán sikerült megvalósítani az elképzeléseket; a nemzeti jövedelem átlagban 1,5 százalékkal, ugyanakkor a felhasználás csupán 0,4 százalékkal emelkedett. Ennek ellenére, 1984-ben mégis sok kritika érte a megelőző hat év gazdaságpolitikáját. Az említett időszakban ugyanis, nagyrészt a még ex- tenzív tartalékok kihasználása következett be, s a folyamat nem „csapott át” az intenzív szakaszba. Nem következett be a termékszerkezet korszerű átalakítása a világpiaci kívánalmaknak megfelelően. Exportunk túlerőltetett volt, növekedése egyre többe került az országnak. A struktúraváltás hiánya felerősítette a veszteségek növekedését és ezzel szinte egyenesen arányosan megnövekedett a termelés támogatása, a dotáció mértéke is. 1985—86 gazdaságpolitikai problémái között Pulai Miklós kiemelte, hogy meglazult a keresletszabályozás. Elszakadt a teljesítmények és a felhasználás közötti összhang, makro- és vállalati szinten egyaránt. Ezek után felmerül a kérdés: meg kell-e változtatni gazdaságpolitikánkat a VII ötéves tervidőszak további éveiben. Mint azt az Országos Tervhivatal elnökhelyettese elmondta, ketté kell választani a kérdést. Számszerűen éagy az irányát tekintve beszélünk-e a változtatásról. A világban kialakult egyfajta modell, mely a fejlődő — és közepesen fejlett — országok boldogulásához ad képletet. Lehetséges a növekedés, ha a gazdasági fejlődés elegendő biztosítékot ad az adósságállomány csökkentésére és kellő pénz marad a társadalmi célok megvalósítására. Ezt akkor érhetik el a hazánkhoz hasonlóan, közepesen fejlett államok, ha' a növekedést az export hordozza. Azt is látni kell — hangsúlyozta az előadó —, hogy a tervezett évi 3 százalékos gazdasági növekedést csakis a termelési tényezők — hatékonyság, termelékenység — változása hozhatja meg. Végezetül szólt a versenyképesség megtartásáról, ame(Folyta tás a 2. oldalon.) Berecz János a gyárlátogatást követően, munkásgyűlésen mondott beszédet. Berecz lános látogatása Nőgrád megyében Munkásgvű'és az SKÜ-ben Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tegnap Nőgrád megyébe látogatott. Salgótarjánban, a Nőgrád megyei pártbizottság székházában Géczi János, a Központi Bizottság tagja, a pártbizottság első titkára fogadta a vendéget, s tájékoztatta a megye politikai, gazdaságpolitikai, társadalompolitikai, kulturális és ideológiai életéről, eredményeiről és feladatairól. Többek között elmondotta, hogy a megye ipari és mezőgazdasági üzemeiben a XIII. kongresszus határozatai megvalósításán dolgoznak. Szólt arról, hogy a pártszervek, az alapszervezetek tevékenységének középpontjában a Központi Bizottság novemberi állásfoglalásának megismertetése, megértetése áll. Hangsúlyozta, hogy e munka hatására a lakosság körében az alapvető kérdések megítélésében erősödött az egység, nőtt a bizalom, a cselekvő egyetértés, a párt politikája iránt, a készség a megújulásra, változásra. Szólt azokról a gondokról, feszültségekről is, amelyek a politikai, a gazdaságpolitikai munka, életszínvonal-politikánk kísérői. Berecz János időszerű belpolitikai és nemzetközi kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket. Az eszmecserén ott voltak a Központi Bizottság, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság megyében tevékenykedő tagjai, a Nőgrád Megyei Tanács elnöke, a megyei, a városi pártbizottság titkárai, a megyei pártbizottság osztályvezetői, a társadalmi és tömegszervezetek vezető képviselői. Ezt követően, kötetlen beszélgetésre került sor, a propaganda- és művelődési osztály munkatársaival. Berecz János ezután a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben folytatta programját. A gyár bejáratánál a gazdasági és tömegszervezeti vezetők fogadták a Központi Bizottság titkárát, akit elkísértek megyénk párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői is. A vendégek előbb a több mint három és fél ezer főt foglalkoztató vállalat tevékenységével ismerkedtek meg dr. Szabó István vezérigazgató és Mádai István, a vállalati tanács elnökének kalauzolásával. Üzemi körséta A fémbevonó üzem megtekintése után a tíróthúzó részleget keresték föl. ahol Berecz János a munkakörülményekről érdeklődött — a Nép- köztársaság Kiváló Brigádja megalapozni azt az újabb fel- emelkedést, amit minden jó szándékú, tisztességes ember óhajt. A tájékoztatást követő beszélgetésben minden megnyilatkozó kinyilvánította változatlan együttműködési készségét a közmegegyezés erősítésében. a nemzet közös munkájában. Szó esett arról az egyházpolitikáról és párbeszédről is, ami világszerte növeli Magyar- ország megbecsülését, s ami a jövőt illetően is egyetlen járható útként kínálkozik. címmel kitüntetett — Alkotmány brigád egyik tagjától, Kükkel Erzsébettől. Majd a hengermű gyárrészlegbe vezetett az út, itt a felújítás előtt álló üzem munkájáról adott tájékoztatást Tarján András részlegvezető, azután pedig a szegverő üzemet, a kovácsológyárat és a szerszámkészítő üzemeket keresték föl a vendégek. A személyes tapasztalat- szerzést követően került sor arra a találkozóra, amelyen részt vettek a gyár pártái ap- szervezeteinek titkárai, a gazdasági és tömegszer zezeti vezetők is. A közvetlen hangulatú beszélgetésen előbb dr. Szabó István vezérigazgató tartott tájékoztatót a vállalat munkájáról. Bevezetőül azt hangsúlyozta, hogy a Központi Bizottság november 19—20-i határozata követelményeit megértve és azzal egyetértve, keresik a megoldásokat a munka hatékonyabbá tételéért a kohászatban dolgozók. Utalt arra a feszültségre, amely egyfelől a mind markánsabban jelentkező technikaitechnológiai megújulás, az egyéni teljesítmények növelését sürgető követelmények, másfelől az ezek megvalósítását szolgáló források szűkössége között áll fenn. Műszaki megújulás — A Központi Bizottság határozatának követelményei számunkra mindenekelőtt azt jelentik, hogy egyidejű előbbre lépést kell elérnünk az eszközhatékonyságban, a termelékenységben és a termékeink minőségének javításában — emelte ki a vezérigazgató, hozzáfűzve, hogy föl kell gyorsítani a műszaki, a technológiai megújulást. Az elmúlt évi munka rövid áttekintése után arról tájékoztatta a jelenlevőket, hogy az idei célkitűzéseket olyan piaci igényekre alapozták, amelyek a munkaigényesebb, jobb minőségű termékeket részesítik előnyben. E programban megkülönböztetett hely illeti az exportot, a jövedelmezőség fokozását. Mondandóját a következőkkel zárta az SKÜ vezérigazgatója: A célok elérésében kulcsszerepet tulajdonítunk a vezetés színvonala emelésének, az emberi tényezőkben levő, gazdagabb lehetőségek kiaknázásának, s a szükséges változtatásokat támogató értékrend kialakításának. Helyi tapasztalatok Berecz János a gyárban dolgozók politikai hangulatáról, a vállalati tanács működésének helyi tapasztalatairól érdeklődött a tájékoztatót követően. E kérdésekre Krajcsi József, a pártbizottság titkára, illőivé Mádai István, a vállalati tanacs elnöke válaszolt, majd a Központi Bizottság titkára szólt napjaink néhány időszerű kérdésérőL Egyebek között utalt arra, hogy a novemberi határozat jó cselekvési lehetőséget nyújt valamennyiünk számára, s kiemelte, hogy ahol jól politizáló pártszervezet van, ott könnyebb elviselni a - hézségeket, s könnyebb megtalálni a kivezető utat is. A jelenlevők közül többen mondtak véleményt, szűkebb pátriájuk életéről, valamint az ország egészét foglalkoztató kérdésekről. Többek kö- zött Benga István alapszervezeti párttitkár a bérnövekedés szűkös lehetőségeit taglalta, dr- Lendvay József főmunkatárs a mérnöki utánpótlás „kiapadását” tette szóvá, Puffá Sándor főosztályvezető pedig a szerkezetváltás helyi adottságairól szólt. Az új exportgazdasági szabályozók késői közzétételét kifogásolta hozzászólásában Lukács Györgyné, a közgazdasági főosztály vezetője, hozzáfűzve, hogy ez igen megnehezítette a tervkészítést. A fölvetett kérdésekre, észrevételekre, véleményekre Berecz János válaszolt, hasznosnak, felelősségteljesnek minősítve azt a szemléletet, amely a gyári kollektíva törekvéseit iellemzi. Kora délután a Kohász Mű« velődési Központ adott oétr hont annak a munkásgyűlés- nek. amelyen a gyár dolgozóin (Folytatás a 2. oldalon.4 Egyházi vezetők a Hazafias Népfrontnál
