Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-26 / 21. szám

o HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O Akiről beszélnek Hattól hatiß szolgálatban Lassan enyhült az elmúlt héten a tél szorítása. Kienged­te óriási markából az apró fal­vakat, a hozzájuk vezető uta­kat is. De még nincs itt a ta­vasz, még sor kerülhet egy kemény „második menetre”. Még szolgálhat meglepeté­sekkel a tél — ezt tartják a salgótarjáni városgazdálkodási üzem dolgozói. Ezért tarta­nak hóügyeletet a hét végén is. Vasárnap kerestük meg Korbely Imrét, a szolgálatos sofőrt. — Január másodikától tart az ügyelet napi tizenkét órán keresztül. A telefonon érkező bejelentéseket CB-rádión to­vábbítják, ha a szóróautó épp nem a telepen áll. Többnyire sehol sem álldogálhat, mert a város vonzáskörzetét is el kell látnia — magyarázta a gép­kocsivezető. — Mióta vezet tehergépko­csit? — Korábban a Volán autó­szerelő műhelyében dolgoztam, ott szerettem meg az autókat. Akkor szereztem meg a jogo­sítványt, még 1977-ben. Itt a városgazdálkodásnál egy IFA- billencsre kerültem, azóta ülök nap mint nap a volán mögé. — Megviselte a tél? — A hó és hideg nem. Igaz, hogy még ekkora hóban nem dolgoztam, és az is igaz. hogy mínusz huszonöt fok alatt egyszer befagyott az üzem­anyag. De az emberek is, gé­pek is bírták. Sokkal idegesí- tőbb az emberek magatartá­sa. A figyelmetlen sofőrökre is nekünk kell gyakran vigyázni. Többen parkoló járművekkel egyszerűen eltorlaszolnak egy- egy hóval borított utcát, mondván, hogy itt még elfér egy kocsi. De nem egy ekko­ra, amiről elöl a hóeke, hátul a szóróberendezés áll ki... — Hogyan telik egy napja? — Megérkezem a telepre és átnézem az autót, hogy min­den rendben van-e rajta. Igaz, hogy még december előtt ala­posan felkészítjük őket, kicse­rélünk rajta mindent, amit szükségesnek látunk a téli munkához, de sosem lehet tudni. Átveszem az ügy eletet, ez hat órától tizennyolcig tart, vagy pont fordítva. Ezután föl- töltöm a szóróberendezést só és homok keverékével, és várom a Volán, vagy a lakos­ság jelzéseit. Egy rakomány szóróanyag épp a három leg­veszélyesebb környék, Som- lyóbánya, a Rokkant és a Ke- merovo-lakótelepek felszórásá­ra elég — foglalta össze a so­főr. — Nyáron mit csinál? — Miután leszedtük az au­tóról a hóekét és a szóróbe­rendezést, IFA-billenccsé ala­kítjuk vissza. A megyehatá­ron túlra is fuvarozok vele. Már közel járok a kétszázöt­venezer balesetmentes kilomé­terhez. Szeretném elérni ezt a kitüntetést és utána sorban a többit is. De ehhez, főleg a té­li utakon, a többi autós foko­zott figyelmére is szükség van — mondta végezetül Korbely Imre. (romhányi) Beszédes statisztikák Az alkohol és ami utána jön 000 Beszédes és megdöbbentő statisztikát adott közre nem­régiben a megyei alkoholiz­mus elleni bizottság. Az adatok azt tükrözik, hogy még mindig nem sikerült úr­rá lenni önmagunkon, a mér­téktelen ivászatot sokan több­re tartják, mint saját egész­ségüket, környezetük nyu­galmát. Kezdjük talán azzal, ho­gyan alakult a Nógrád me­gyében működő büfék, ita­lozók, borozók egy lakosra jutó forgalma. Ezek száma 1970-ben, s ugyanígy 1984- ben is 217. Ám amíg másfél évtizeddel ezelőtt az egysé­gek egy főre számított for­galma 1210 forint yolt, addig 1984-ben megközelítette a 2 500 forintot. Vagyis a szá­mok megduplázódtak. És ak­kor még nem is beszéltünk a több tíz-száz ezer hektoli­terre tehető házi bor- és pálinkatermelésről. A további számadatok azonban beszélnek a követ­kezményekről. Tavaly 2100 gondozott alkoholbeteget tar­tottak nyilván a megyében. A kor szerinti megoszlást fi­gyelembe véve a legtöbb al­koholista a 30—49 évesek közül kerül ki. több mint 1400-an vannak. Az alkohol- fogyasztásra visszavezethető halálozások száma 1984-ben hatvanhétre tehető. Végezetül nem árt szólni a szülők alkoholizmusa mi­att veszélyeztetett gyerekek­ről, arról a több mint öt­száz fiatalról, akik a szülők vétkei miatt a társadalom perifériájára szorulnak, vagy állami gondozásban nőnek fel. Száz éve kezdték az Eiffel-torony építését Maupassant azzal fenye­getőzött, hogy örökre elhagyja Párizst, ha „ez a fölösleges rémség” megépül. Charles Gounod Párizs „meggyalázá- sáról” beszélt, és több más értelmiségivel egyetemben tiltakozó nyilatkozatokat írt alá. Felháborodásuk tárgya az az építmény volt, amely azután a francia főváros leg­ismertebb jelképe lett — az Eiffel-torony- Január 26'án van száz éve annak, hogy meg­kezdték a torony építését. Az építőmérnök, Gustave Eiffel bronz mellszobra ott árválkodik az északi pillér alatt, kevesek gondolnak sze­mély szerint rá, amikor fel­néznek a fémmonstrumra. A torony népszerűsége — az ellendrukkerek dacára — bizonyára előre sejthető volt. Nem véletlenül vett részt 700 építész a tervpályázaton: a létesítményt az 1889. évi pá­rizsi világkiállítás szenzáció­jának szánták, mellesleg pe­dig a francia forradalom szá­zadik évfordulójának adóztak vele. Nyilvántartják, hogy a 7500 tonna súlyú, „öreg hölgynek” titulált alkotmányba 7 millió csavarmentes nyílást fúrtak, s a 15 ezer különböző fémdara­bot két és fél millió csavar tartja össze. 1929-ig a világ legmaga­sabb épülete volt. Az elsősé­get ekkor a New York-i Chrysler Building vette át, 319 méteres magassággal- Nem­régiben televíziós adóállo­mással toldották meg: ettől 326 méteresre „nőtt”. A statisztika szerint évente mintegy 3 millió látogató ke­resi fel a tornyot. A program azután illető pénztárcája sze­rint alakul, van aki beéri a panorámával, van aki meg­engedheti magának, hogy be­üljön az első emeleti luxusven­déglőbe. A torony Párizs jelképe tehát, és üzletnek sem rossz. A Société de la Tour Eiffel bevétele eléri az évi 25 mil­lió frankot, és se szeri se szá­ma azoknak, akiknek még megélhetést biztosít a renge­teg szájtáti turista. Gondolatok Azok a rugók, amelyek az embereket a valóságban moz­gatják, a félelem és az érdek rugói, nem pedig a szeretet hevületei. (Bonaparte Napóleon) ☆ Az ember nem felejtheti el azt, akiben megérzi a neki teremtett végtelent. (Hernádi Gyula) ☆ Az élet rövidsége csekéllyé teszi a különbséget boldog és boldogtalan ember közt. A szenvedés épp úgy elfoglal, mint az öröm. (Anatole France) Elszürküli linóleum m ■«a ______ I TÖRTÉNETEK Ilpnka néni az acélgyári út egyik ósdi bérhá2aban fony- nyasztotta el ifjú éveit, fér­jét is innen kísérte a teme­tőbe. Fia. mielőtt ..férjnek ment” az NDK-ba. beköltöz­tette mozgékony, fürge kis anyját az Arany .János úti tíz­emeletes legtetejére. Köz­ponti fűtés, kényelem — még­is más. mint. az ódon acél­gyári. Ilonka néni már az el­ső napokban próbált barát­ságot kötni az egy emeleten lakókkal. A félig nyitott aj­tó mögül leselkedett, mikor nvilik a liftajtó. kit lehet megállítani legalább egy fél szó erejéig, hogy az időjárás, így, meg úgy. később odáig merészkedett, hogy ugorjon be hozzám kedves, "kóstolja meg az édes likőrt, dióból készült specialitás. A folyton rohanó lakók meg bólogattak, igen­igen a kánikula, jaj, köszön­jük az invitálást, most éppen nem érünk rá. Amikor Ilonka néni felfogta, hogy más az élet ebben a mo­dernségben, mint ott a régi bérházban, ahol az ajtók min­dig nyitva álltak, át lehetett ugorni a szomszédba egy kis pletykálódásra, vagy a folyo­són fél órákat diskurálni, szó­val, amikor megcsapta a hi­deg tartózkodás szele, más cselhez folyamodott. Elkezdte mániákusan takarítani. fel­mosni a lépcsőházat. Nem a saját ajtaja előtt, az volt a legkevésbé fontos. Hanem a szomszédok portája előtt. Ott olyan fényességet csinált, hogy a linóleum tükörnek is beil­lett. Szegények olyan elfog­laltak. nem érnek rá az egész napos rohangálásban tisztába tenni a lakáshoz vezető utat. Ilonka néni a délelőttöket nagyon szomorúnak érezte. Kihalt az emelet. Mit lehet ilyenkor csinálni? Leveleket forgatott, nézegetett, ame­lyek az NDK-ból érkeztek, amelyek a fia- egyre kitelje- sedőbb boldogságáról tudósi, tották az egyre halványuló kis asszonykát. Délutántájt aztán félrehagyta a csendes meditá­ciót, ismét megpendült az Ilonka néni szíve. Egyre gyak­rabban kattogott a lift, jön­nek haza ezek a szerencsét­len meghajszolt fiatalok. A diólikőr már az asztalra ké­szítve, mellé két pohár, hátha ma ráér valaki koccintani kö­zös barátságra. Először a sa­rokban lakó fiatalasszony ér­kezett az ordítós gyerekével. Türelmetlen szegény, ahhoz az aprósághoz, elhagyta a fér­je. Hogy eljátszogatna ő az­zal a kiá rosszalkodóval az anyja még tán szórakozni is elmehetne ezalatt, hátha be­lebotlana valami jó emberbe. De, merje-e kérni? Nem ta­lálna-e visszautasításra? A reménytelen reménykedés végső határán, amikor estébe fordul a nap és semmi nem történt, a kis asszonyka seb­tében felkapott egy boríté­kot. nem akármilyet ám, ha­nem Légiposta feliratút és bá­torságot gyűjtve becsöngetett a „tanult” szomszédhoz. Ugyan, nem akarnám zavarni, de, címezze már meg nekem ezt a borítékot, délelőtt eltö­rött a szemüvegem. anélkül meg nehezemre esik a látás. A fiamnak lesz az NDK-ba, Lipcsében él. A „tanult” em­ber gyors mozdulatokkal fir­kálta a lediktált címet, ugyan semmiség, jöjjön máskor is Ilonka néném, de most arra nincs időm, hogy leültessem egy kicsit... Egy reggelen a korán in­dulók jó reggeltje elmaradt, nem volt kinek köszönni. Le­pergett a hét, amikor az eme­leten lakók elkezdtek csodál­kozni, hát az Ilonka néni? Miért nem suvickolja a fo­lyosót? Hol lehet? A házmestertől tudták meg, kórházba került. Hiába, öreg­ség betegséggel jár. Ezzel na­pirendre tértek a dolog felett. Akkor kapták fel ismét a fe­jüket, amikor a lépcsőházban, idegen beszédet hallottak. Egy daliás szőke férfi és egy jól öltözött ifjú hölgy németül cseverészve rakodtak kifelé az Ilonka néni lakásából, búto­rokat, csecsebecséket. A temetés oly csendesen zajlott mint amily csendesek voltak a kis asszony utolsó évei. Az élet pedig folytató­dik tovább. A lakók nap nap után rohangálnak, élik az éle­tüket zárt ajtók mögött. A változás csupán annyi, hogy azóta, a folyosó linóleuma megfakult, elszürkült . . Kiss Mária A két várható escnténifci Hétfőn a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjá­ni intézetében befejeződik a fiatal közgazdászok országos találkozója. Szécsényben a városi tanács idei tervét és költségvetését tárgyalja. Kedden, Salgótarjánban a megyei párt-végrehajtóbi­zottság — egyebek között — a múlt évi tagfelvételi munka tapasztalatait összegzi, a Hazafias Népfront sal­gótarjáni elnöksége a lakóhelyi demokrácia helyzetét vi­tatja meg. Szerdán a megyei úttörőelnökség a második félévi do­kumentumokra tesz javaslatot. Csütörtökön városi és nagyközségi tanácsok hagyják jóvá ez évi gazdaságfejlesztési tervüket, költségvetésüket, munkatervüket Salgótarjánban, Balassagyarmaton. Pász- tón, Bátonyterenyén és Rétságon. A Bátonyterenyei Mát­ra Termelőszövetkezet küldöttgyűlését tartja, a HNF me­gyei bizottsága idei munkatervéről tárgyal. Pásztón, a Lovász József Művelődési Központban kétnapos díszga- lamb-kiállítás kezdődik. Szombaton zárszámadó tsz köz- és küldöttgyűlések' lesz­nek Varsányban, Nagybárkányban, Bátonyterenyén és Cereden. A /Vlulnovszkij vulkán A kamcasa kamcsatkai Mutnovszkij vulkán, bár nem tartozik a legnagyobbak kö­zé — legmagasabb pontja alig több mint másfél ezer méter —, a két krátere ál­tal kibocsátott gázmennyi­ség együttes energiája meg­közelíti a másfél millió kilo­wattot. A vulkán északi lá­bánál a geológusok óriási forróvíz- és gázlelőhely fel­derítési munkálatait végzik. Ezen a helyen tervezik egy geotermál hőerőmű építését. A kutatómunka során a szak­emberek a vulkanológiai ku­tatóintézet tudósainak aján­lásai szerint jártak el- Az in­tézet vulkánkémiai csoport­ja már több mint húsz éve figyeli a Mutnovszkij vulkán állapotát. Munkatársai rend­szeresen elemzik a szivárgó vulkanikus gázok összetéte­lét. Éppen a gázok azok az érzékeny indikátorok a föld alatti „kazánban”, amelyet összetételének változása alap­ján képet alkothatnak a szak­emberek a vulkán aktivitá­sáról, sőt előrejelzést is ad­hatnak a vulkán várható ki­töréséről. Képünkön: Minta­vétel h Mutnovszkij vulkán oldalán. íj fiat-jár Müvek ttunqarocaMÍonnak a A Technoimpex Külkeres­kedelmi Vállalat 10 millió nyugatnémet márka értékű szerződést kötött a napokban a torinói IVECO-Fiat céggel. Ennek keretében 55 Turbo— Star márkájú nyergesvonta- tó gépkocsit szállít ez év el­ső felében az olasz cég Ma­gyarországra, a járműveket a Hungarocamion állítja majd forgalomba. Az olasz vállalat egy, már szintén aláírt hároméves ke­retszerződés alapján kötele­zettséget vállalt arra, hogy a gépjárművek ellentétele­ként magyar gépipari ter­mékeket, elsősorban az olasz haszonjárműgyártáshoz fel­használható részegységeket és alkatrészeket vásárol. A Technoimpex már jó néhány hazai gépipari terméket aján­lott partnerének exportra, s a jóváhagyott terméklista alapján aláírták az első konkrét szerződést is. Esze­rint a Diósgyőri Gépgyár ko­vácsolt mellső tengelyeket és dízelmotor-alkatrészeket szál­lít a magyar külkereskedel­mi vállalaton keresztül az olasz járműipar számára. To­vábbi tárgyalások folynak más járműrészegységek ma­gyar exportjától, amelyekért újabb Fiat-járművek érkez­nének hazánkba. (MTI) Fodrásztanulók vizsgája A Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet Pécskő Uzletházá- ban szombaton a bátonytere­nyei ipari szakmunkásképző intézet 30 női-férfi fodrászta­nulója vizsgázott. A nappali és az alkalmi frizurákat a szakoktatókból álló. szigorú vizsgabizottság értékelte. S az eredmény: valamennyi fod­rászjelölt megfelelt a követel­ményeknek. Ezt megelőzően nyolc olyan tanuló vizsgájára is sor került, akik kisiparosok­nál sajátították el a fodrász­munka fortélyait. A tanuló- képzéssel a szövetkezet nem titkolt célja, hogy javítsa a szolgáltatást a kisebb tele­püléseken is. Képünkön Csepregi Dóra harmadikos tanuló munkáját ellenőrzi Szarvas Sándorné és Menczel Sándorné. — Rigó — i NÓGRÁD — 1987. január 26., hétfő

Next

/
Thumbnails
Contents