Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-23 / 19. szám
NÓGRÁDI TÁJIAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Huszonnyolc esztendeje végzi a kézbesítői teendőket Mátramindszentcn Oláh Páiné. Naponta mintegy kétszázötven napilapot, hetilapot, folyóiratot juttat el az előfizetőknek a postai küldeményeken kívül. A Galéria GYIK-műhelye középiskolásoknak A Magyar Nemzeti Galéria gyermek, és ifjúsági képző- művészeti műhelye új szakkört indít középiskolások részére. Elsősorban olyanok jelentkezését várják, akiknek érdeklődése, esetleg tanulmányai összefüggenek a képzőművészet tárgykörével és akik még nem töltötték be a 17. életévüket. A szakkör nem felkészítő jellegű, nem a továbbtanuláshoz nyújt segítséget, hanem a fiatalok eredeti vizuális elképzeléseinek megvalósításához. A jelentkezéseket január 30-ig írásban kérik beküldeni: Magyar Nemzeti Galéria GYIK-mű- hely 1250 Budapest, Postafiók 31. A szakkör februárban indul, s foglalkozásokat minden hét péntek délután 5 órá. tói 7 óráig és szombaton délelőtt *10 órától 12 óráig tartják. A jelentkezőket írásban értesítik a felvétel feltételeiről. A vendéglátás idei tervei A Belkereskedelmi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint az idén az állami és szövetkezeti vendéglátóipar a tavalyihoz hasonló mennyiségű étel- és üdítőital-forgalommal, s az alkoholtartalmú italok eladásának csökkentésével számol. A kellő mennyiségű és minőségű ételhez a szükséges alapanyagok rendelkezésre állnak, kivéve a belsőséget, a nemes halakat, valamint a drágább húsféléket, amelyekből inkább csak a magasabb osztályba sorolt vendéglőknek, szállodáknak jut. Az idén tovább bővül azoknak a vendéglátóhelyeknek a köre, amelyekben kímélő ételeket is árusítanak. A Belkereskedelmi és az Egészségügyi Minisztérium közösen programot dolgoz ki, amelynek eredményeként néhány éven belül olyan ételsorokat állítanak öszsze, amelyekkel ki tudják elégíteni mindenütt az egészséges, alacsony kalóriájú táplálkozás híveit. Diabetikus ételeket jelenleg mintegy 120 fővárosi és vidéki vendéglátóhelyeken kínálnak, s számukat az év folyamán 200-ra akarják növelni. A fővárosi City Grill-üzle- tek mintájára vidéken is megkezdték az olcsó melegszendvicset, sültkrumplit árusító étkezdék létesítését. A Pest Megyei Vendéglátóipari yál- lalat Érden megnyitotta az első „Duci buci” nevű gyorsbüfét, amelynek specialitása a cipóban sült csülök. Gyorsan népszerűek lettek a Gyermek- élelmezési Vállalat tányérbisztrói, amelyekből a fővárosban négy működik. Egyperces jegyzet Amolyan kis háború zajlik most a téllel. A hófútta országutakon, már, amelyiken egyáltalán járni lehet, úgy ülnek a sofőrök a vezetőfülkében, mint akik nem tudják: elérik-e céljukat. Árokba csúszott buszok, teherautók, személykocsik, az utak mentén elhagyott, háborította jármüvek: megannyi figyelmeztető, aki tud, maradjon otthon. Hiába azonban minden felhívás, vannak halasztást nem tűrő ügyek - a létfontosságú szállításokról most ne is beszéljünk melyek indulásra késztetnek, így jártam magam is, mennem kellett, s mit mondjak: régen vezetek, de ilyen nehezen még nem értem célba. Most nem az út viszontagságairól akarok beszélni, hanem arról, hogy válságos időkben, mintha szebbik, barátibb arcukat mutatnák az emberek. A segítőkészségnek annyi jelét láttam, s tapasztaltam magamon is, hogy a metsző szél, a kavargó hó, az éppen csak járható út ellenére is melegség öntött el. Mert láttam, amint vadidegenek húzzák, vonják egymás kocsiját, amint a gya- log igyekvőket stopolás nélkül felszedik, amint kiugrónak a kocsiból egy-egy küszködő, autójába életet lehelni igyekvő ismeretlen megsegítésére. A busz és a villamos megállóiban türelmesen várt mindenki, s ha nagynéha érkezett is belőlük egy, nem ölték egymást a felszállásnál. Mintha nem ‘Jpyouazok, a máskor kíméletlenül tülekedő, egymás mellett autóval, s gyalog elrohanó emberek lettünk volna. Jobbik énünk hasonló megnyilvánulásaival életemben egyszer találkoztam már: az 1970-es tiszai árvíznél, ami a tél mostani támadásánál is jobban igénybe vette az embereket, amikor tízezrek számára a puszta lét volt a tét. Akkor is azon tűnődtem, s azon gondolkodom most is: miért csak a béke háborúiban buknak elő szép emberi vonásaink? Nem lehetne valamit átmenteni ebből a csendes köznapokra is? (speidl) Gondolatok Az élet az ifjúság szemszögéből nézve végtelenül hosz- szú jövő; az idősek szemszögéből nézve igen rövid múlt (Arthur Schopenhauer) ☆ Mindenki szeretne megöregedni, de senki sem akarja, hogy öreg legyen. (Jonathan Swift) Finn keksz, francia kétszersült, NSZK csokoládé Séta a diabetikuspullok körül Panaszkodik az éltesebb hölgy: — Sokba kerül a mi betegségünk, higyje el. Ha változatos. ízletes étrendet akarunk összeállítani, igencsak ki kell nyitni a pénztárcát. Márpedig nekünk is vannak igényeink — betegség ide, vagy oda — egy kis nyalánkságra. édességre mi is szívesen elrágcsáljuk a süteményt. kekszet tv-nézés közben. Arról már nem is beszélve. hogy sokszor nem kapunk az üzletekben olyan készítményeket, amelyet az orvosok kifejezetten ajánlanak. A megyeszékhelyen és körzetében mintegy 4000—5000 cukorbetegségben szenvedő embert tartanak nyilván. Gyógyulásuk a gyógyszerek mellett a szigorúan előírt diéta betartásán is múlik. Az köztudott, , hogy cukros ételeket fogyasztaniok szigorúan tilos. Nem árt. ha kerülik a lisztes készítményeket, az alkoholtartalmú italokat, feltétlenül ügyelniük kell arra, hogy a szervezet kellő vita/ minmennyiséget kapjon. Sokan fütyülnek a diétára. De, sokan megpróbálnak úgy táplálkozni, hogy betegségük ne súlyosbodjon. Ez utóbbiak táborába tartozók szemével vettük nagyító alá Salgótarjánban két élelmiszer-áruház diabetikus kínálatát. ☆ ízléses csomagolás, színes papírba burkolt csokoládék, aprósütemények, málnás, epres ilyen-olyan cukorkák, szegényes befőtt- és szörpválaszték. Ez az, ami elsőként szembetűnik. Ha a vizsgálódást közelebbről folytatjuk, más egyebet is felfedezhetünk. Az édességek többsége külföldi, az árak pedig harminc forint felett kezdődnek. Ügy látszik, a különlegességeket meg kell fizetni. Nagy István, az ÉVI ABC vezetője: — A diabetikus árukat a FÜSZÉRT-től szerezzük be, ők sem rendelkeznek azonban teljes választékkal. Valóban a külföldi készítmények vannak túlsúlyban. Kínálunk például francia kétszersültet, NSZK csokoládét, finn kekszet töltve és töltetlenül. Ami magyar, az a cukorka, a kétféle — alma- és meggybefőtt, valamint a citrom, és narancsszörp. Hogy milyen a forgalom? Havonta körülbelül tízezer forint. Ha az édességek olcsóbbak lennének, bizonyára több fogyna belőlük. Rendeltünk mi kifejezetten cukorbetegeknek készült száraztésztákat is, alig fogyott belőle. A végén le kellett árazni, mielőtt lejárt volna a szavatossága. — Van-e olyan áru. amit sokan keresnek, de nem kapható? — Ilyen a búzakorpa, a búzacsíra, amihez nem tudunk hozzájutni. Felvettük a kapcsolatot a balassagyarmati malomipari vállalattal, megrendeltük tőlük ezt a keresett'terméket. Hol a szállításra hivatkoztak, hol másra. Pedig, amikor egyszer-egyszer kiraktuk a búzakorpát a pultokra, egyik pillanatról a másikra elfogyott. A Pécskő-Csemegében még gazdagabb választékra bukkantunk az édességeket illetően, ám itt is borsos áron kínálgatják magukat a diabetikus felirattal ellátott termékek. — Jómagam is cukorbeteg vagyok, ezért tudom, hogy az ember néha valóban megkíván egy tábla csokoládét, egy kis édességet. Ám kevesen engedhetik meg maguknak, hogy 35, olykor hatvan forintot fizessenek egy tábla svájci csokoládéért. Hozzánk minden csütörtökön szállítanak Budapestről cukrászsüteményeket, tortákat kifejezetten cukorbetegeknek — tájékoztat Kivés Ignác boltvezető-helyettes. Nézegetjük a listát: mokka, kókuszszelet, mákos, diós beigli, mintegy Il-féle sütemény. Az alsó határ: 12 forint nyolcvan fillér, a felső 36 forint. Búzakorpa, búzacsíra itt sem kapható. — Árulunk viszont korpás kenyeret és korpás kiflit, amely igen népszerű a vásárlók körében. ☆ Arra természetesen egyik beszélgetőpartnerem sem volt hivatott, hogy megválaszolja: miért kell a diétás készítményeket külföldről beszerezni? A hazai ipar miért nem karolja fel ezt az ügyet? Csak találgatni tudtunk: Gazdaságtalan? Nincs rá igény? Végezetül nézzünk szét a diabetikuspultokon az orvos szemével. Dr. Srsvári Erzsébet főorvos a cukorbetegekkel foglalkozó belgyógyász: — A drága csokoládé, az édesség kiiktatható az étrendből, bár tudom, néha jólesik. Sokkal fontosabb lenne növelni az üdítőitalok választékát. A Deit nem elég, jó lenne, ha lehetne kapni az Arola nevű üdítőt, több diabetikus rostos gyümölcslevet, nem beszélve a búzakorpáról, a B-vitamint tartalmazó búzacsíráról, amelyet változatosan elkészítve, kifejezetten javasolunk a betegeinknek. — ria — A sziráki ABC-ben Kétmillió forintos árukészlettel rendelkezik a sziráki ABC-áruház, melyet a pásztói áfész üzemeltet. Élelmiszerekből, műszaki, üveg-, vegyiárukból, valamint ruhaneműkből havonta egymillió-nyolcszázezer forint árbevételt ér el a község üzlete. —BT— A szülői minta a párválasztásban tele még szembetűnőbb volt. Ám annak ellenére, hogy napjainkban a fiatalok több szabadságot élveznek, és nagyobb iramban függetlenednek a családjuktól, elevenen élnek bennük azok a „programok”, amelyeket a szüleik házasságával kapcsolatban szerzett tapasztalataik, a társadalmi szokások, az emberek elvárásai tápláltak beléjük. Ez a programozottság már a partner kiválasztásában is érvényesül: ideáljaink mindig megtestesítenek valamit a szüléinkből. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy mindenki olyan társat választ, aki külső megjelenésében anyjára, vagy apjára emlékezteti — bár ez is előfordulhat. Sokkal lényegesebb hasonlóságok után kutat az ember jövendő házastársában: a szülőkéhez hasonló vélekedések, beállítottságok, az életvezetéssel és az életfelfogással ösz- szefüggő elképzelések után. A partnerválasztáson túl, a házassági viselkedés mintája is többé-kevésbé programozottan zajlik le. Ez a gyermekkorban bevésődött programsor — természetesen nem tudatosan — meghatározza és irányítja a házastársak közös életét. A fiatalok szüleik egymáshoz való viszonyát, a kettejük között lezajló történéseket — közös erőfeszítéseiket, együttműködési formáikat, konfliktusaikat, egyezkedéseiket és egymással való küzdelmeiket ismétlik meg saját házasságukban. Ez a program határozza meg többek között, hogy hány gyermeket akarnak, milyen nemű gyermekeket szeretnének és hogyan képzelik el a gyermeknevelést. A szülők közötti kóros kapcsolatformák is megismétlődhetnek a fiatalok házasságában. Gyakori például, hogy alkoholista apa lánya olyan férjet választ, aki előbb-utóbb maga is alkoholistává válik, így ismétlődhet meg a gyermek életében a szülők közötti rivalizáció, vagy beteges féltékenykedés, egymás megalázása, vagy ellenkezőleg, meghunyászkodó, kritikátlan kiszolgálása. Gyakran azonban éppen az elriasztó példa hatására olyan társat próbálnak választani a fiatalok, aki a szülőkével ellentétes tulajdonságokkal rendelkezik. A válások is nagyrészt programozottak. Köztudomású, hogy az elvált szülők gyermekei sokkal nagyobb arányban válnak el maguk is. Az sem véletlen, hogy a válásokat követőén az emberek többnyire megismétlik előző, rossz választásukat, új partnereik kísértetiesen hasonlítanak — minden válóokul szolgáló tulajdonságukkal együtt — a volt házastársra. Mindezek ismeretében és tudatában a szülőknek fokozottan ügyelniük kell arra, hogy milyen házasságmodellt nyújtanak gyermekeiknek. A kompromisszumokra és alkalmazkodásra képtelen házastársak örökös villongásai, az elhamarkodott házasságkötések és válások súlyos konfliktusai életreszóló emlékként rögzülnek és hatnak a fiatalokra. Flamm Zsuzsa MÓGRÁD — 1987. január 23., péntek 5 < Készül a hóember a Béri Általános iskola udvarán, Légy olyan, amilyennek a gyermekedet szeretnéd látni — szól az intelem. S valóban, a szülőknek alaposan meg kell fontolniuk, miről, hogyan nyilatkoznak, hogyan viselkednek, hogyan élnek, hiszen mindennapjaik tanúja és részese a gyermekük; tőlük tanul meg vélekedni, viselkedni és élni. Legyen bármilyen erős is a fiatalabb generáció szembenállása az idősebbekkel, végső soron minden fiatal felnőtté akar válni, s leginkább azokhoz kíván hasonlítani, akik hozzá a legközelebb állanak, tehát a szüleihez. Még akkor is így van ez, ha a mintaválasztás nem tudatos, sőt olykor nyíltan szembeszegül a gyermek szülei életvitelével, értékrend- szerével. Párválasztásukban és házasságukban is messzemenően befolyásolja őket az a minta, amelyet a szüleik nyújtanak a számukra. Régebben, amikor a hagyományok erősebben érvényesültek, és a közösség rendje sokkal nagyobb ellenőrzést gyakorolt a fiatalok felett, mint napjainkban: a szülőkhöz való hasonulás, értékrendjük átvé-
