Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-23 / 19. szám

A Nográd Volán salgótarjáni telepén a harmadikos szakmunkástanulók besegítenek a műhelymunkákba is- A képen Deák Gábor karosszérialakatos az Ikarus autóbuszokhoz készíti a füstelvezető és merevítő alkatrészeket, akinek munkáját Mester György gya- korlatioktatáS'vezető ellenőrzi. —RT— A döntés nem lesz könnyű Megduplázni a nvereséget vaav...? sak leszünk. Azzal én is egyet­értek, hogy jelentősen növel­ni kell a vállalat jövedelmező­képességét — hangsúlyozza a gazdasági igazgató. Feltételeket, ott ahol munka van — Az évi 3 százalékos bér- fejlesztés valóban megkívánja, hogy jelentősen növeljük a teljesítményeket, a hatékony­ságot, a nyereséget. Ennek ér­dekében a bizalmiakon ke­resztül tudatosítjuk a köve­telményrendszert, hangs úiyoz- va, hogy annak teljesítése a feltétele minden elképzelés megvalósításának. Amikor a követelmények mellett agitá­lunk. akkor egyúttal megkí­vánjuk a feltételek folyamatos biztosítását is. A szakszerve­zeti bizottság, a vitára alapot adó véleményének és állás­pontjának kialakításánál fi­gyelembe veszi a bizottság mellett dolgozó közgazdasági bizottság állásfoglalását, vé­leményét. A közösen kialakí­tott elképzeléseket terjesszük a bizalmitestület elé, vállalva a felelősséget, a feladatok si­keres végrehajtását, annak megértetését, hogy ott kell dol­goznunk. ahol munka van — egészíti ki az előbbieket Nagy Ferenc, a szakszervezeti bi­zottság titkára. * A döntés nem lesz könnyű. Az alapszituáció a következő: szerényebb jövedelem és biz­tonságosabb holnap, vagy en­nek fordítottja. Venesz Károly Veszélyben az érdekeltségi alap — Nemrég kaptam meg az ÉVM 1987. évi tervkészítéssel kapcsolatos irányelveit. Eb­ben első helyen szerepel, hogy az évi bérfejlesztés mértéke — 4 százalék — egyezzen meg a népgazdasági tervvel — mondja bevezetésképpen Ho- lecz Zoltán«é, a vállalat gaz­dasági igazgatóhelyettese. — Mi a VII. ötéves tervünkben 1987-re, 3 százalékos bérfej­lesztést terveztünk, a koráb­bi szabályozókat figyelembe véve. Ha ezt most meg akar­juk valósítani, akkor az állam által ránk rótt adókötelezett­ségeket figyelembe véve. 1987-ben, az 1986-ra terve­zett nyereségünket meg kell duplázni, azaz húszmilliót kell elérni. Ebben már szerepel a jövedelmezőbb külföldi mun­ka. Amennyiben ezt nem tud­juk elérni, akkor a korábbi években összegyűjtött érde­keltségi alapunkat. amely több millió forint és a jövőt szolgálja, feléljük, s könnyen bekövetkezhet, hogy a követ­kező évben már aiaphiányo­Versengő bankok az események a * ©'gyorsultak bankszférában: decemberben szinte naponta adtak hírt az újságok a kereskedelmi bankok alakuló köz­gyűléseiről. Januárban pedig szervezetileg és helyileg is elkülönültek egymástól, s nssg- kezdték tevékenységüket. Mit is jelent mindez az érdekeltek, tehát a vállalatok, szövetkezetek számára? Egyelő­re csak a cégtáblák változtak, hiszen az új pénzintézetek jogutódként mindazt a szol­gáltatást nyújtják, mint korábban, az MNB, és természetesen folyósítják a régebben föl­vett hiteleket. Ám mindenképpen érdekes időszak elé nézünk, hiszen alapvetően meg­változott a helyzet' Ügy is fogalmazhatunk: immár nem a vállalatok keresik az egyetlen nagy bank kegyeit, hanem a bankok pró­bálják megnyerni új ügyfeleiket. Nem vélet­len, hogy tevékenységükről, szolgáltatásaik­ról értesítik mostani és potenciális ügyfelei­ket, kis túlzással élve, reklámozzák magu­kat. És ebben a versenyben, ha csak részle­gesen is, de a kisbankok, vagyis a szakosí­tott pénzintézetek szintén részt kérnek ma­guknak. A vállalatok hosszú évtizedek után most merőben más helyzetbe kerültek. Egy fél év várakozás után, július 1-ét követően ma­guk választhatnak, hogy kivel, mikor szer­ződnek, nem kötik őket a jogszabályok egyetlen nagy pénzintézethez sem. Már az alakuló közgyűléseken elhangzot­takból nyilvánvalóvá vált, hogy teljesen át­alakul a banki politika. A kulcsszó az üz­let lesz, vagy ahogy a Magyar Hitelbank ala­kuló közgyűlésén megfogalmazódott, a bank ugyanolyan vállalat, mint a többi, csak ott pénzzel kereskednek. De ugyanúgy nyere­ségből él a pénzintézet, most már, mint a többi gazdálkodó- Tehát száműzni kell az üz­leti szótárakból az ügyfél megjelölést. Ezen­túl egyenrangú partnerek ülnek a tárgyaló- asztal két oldalán, hogy kölcsönös előnyök alapján kössenek szerződést. Már sokszor leírták, de érdemes újból meg­említeni, hogy a több bank nem jelent au­tomatikusan több pénzt is. A népgazdaság jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé, hogy a pénzpiac megelőzze a reálszférát, liberáli­sabb szabályozás alacsonyabb jegybanki ka­matlábak révén túlzott és kielégíthetőt.en keresletet támasszon a beruházások piacán. De nem mindegy, hogy a meglévő pénzt, tőkét, hogyan és főleg, kinek osztják el. Magyarán mondva, az új kétszintű bank- rendszerben az üzleti érdekeltség alapján szerveződött pénzintézetek a hiteleket a ko­rábbinál hatékonyabban ítélhetik oda. Nem elhanyagolható szempont, hogy maguk is gyűjthetnek betéteket, meggyorsíthatják a hitelek forgását, vagy más módon növelhetik kihelyezéseik nagyságát. Ám ezzel még nem értünk a lehetőségek végére, a bankok kötvényt bocsáthatnak ki, tőkéjükkel résztulajdonosokként különböző vállalkozásokba foghatnak, sőt az elmúlt év végén megjelent új jogszabályok szerint még leánybiztosítót is alapíthatnak, ha éppen eb­ben látnak fantáziát­A megpezsdülő SS T kében, pénzben, vagyonban mérhető nyere­séget hoz. Űj szemléletet plántálhat gaz­dasági életünkbe, a maga sajátos eszközei­vel dinamizálhatja a gazdaságot, a szó iga­zi értelmében vett partnere lehet a vállala­toknak és szövetkezeteknek. De megújítása, bármilyen gyorsan halad is, nem helyette­sítheti azokat a folyamatokat, amelyeknek a reálszférában kell megindulniok. A kétszin­tű bankrendszer megteremtése, a pénzinté­zetek közti verseny kialakulása csak kere­téül, szolgálhat a struktúra-átalakításnak, a föllendülő termelésnek. önmaga mindezt nem érheti el, sőt a reálszféra lemaradása fékezőleg hat a pénzügyi életre is. Hiába van meg a szándék és a pénz, ha híján vagyunk megfelelő hatékonysággal termelhető és el­adható árucikkeknek, megfontolt, és dina­mikus üzletpolitikával rendelkező vállala­toknak. Enélkül a bankszféra sem töltheti be eredeti funkcióját, a tőke hatékony ára­moltatását. L M. A mostoha időjárás közbeszólt... Wlít mutat a kazöriak mérlege? Számvetésre készülnek a Kazári Zöld Mező Termelő­szövetkeze iben. Megyénk egyik legkisebb mezőgazdasá­gi üzeméről van szó. Aktív tagjainak száma ötvenegy, átlagos állományi létszáma százhetvenhat. A gazdálkodó egység 2360 hektár földdel rendelkezik: ebből 1000 hek­tár a szántó, 560 hektár az erdő, a fennmaradó területet gyepként és legelőként hasz­nosítják. Milyen eredményekre szá­mítanak a kazáriak? Ott jár­tunkkor Dudás László elnök csak becsült adatokkal tudott szolgálni, mivel végleges mér­leg még nem állt össze. Esze­rint az 57 millió forint árbe­vételi tervnek előreláthatóan nem tudott eleget tenni a ki.s létszámú ám igyekvő kol­lektíva, mert a mostoha idő­járás negatívan hatott a nö­vények termésére. A búza 41 mázsás hektáronkénti át­lagtermése még elfogadható, a napraforgó viszont csak 15 mázsát hozott a remélt 23 mázsával szemben. Árpából 35 mázsát takarítottak be egy hektárról. Az erdőből évente 1700— az osziaiyvezeto. Támogatjuk a gazdasági vezetést A Kerteli Vörös Csillag Termelőszövetkezet becskei varrodájában az elmúlt éves árbe­vételi tervet 145 ezer forinttal teljesítették túl az itt dolgozó asszonyok, akik a Gyom­ról Ruhaipari Szövetkezet részére készítenek férfidzsekiket. 1 •' ~ - -RT-y Tatai fatfiflaltqép Kínába Termékeinek több mint 80 százalékát konvertibilis elszá­molású piacon értékesíti az idén a tatai Frigidéi- Ipari és Szolgáltató Kisszövetkezet. Legnagyobb tételben — akár­csak az elmúlt két évben — ezúttal is nemzetközi színvo­nalú fagylaltgépeket gyárt. Négy- és hattégelves gépük egyrészt energiatakarékos működése, másrészt az azo­nos teljesítményű külföldi gépeknél jóval alacsonyabb ára miatt keresett itthon és külföldön. A kisszövetkezet az idén először Kínába is szállít fagvlaltgépeket. Már sorozatban gyártják a vendéglátó-ipari gépek 1986-os budapesti nemzetközi szakvásárán bemutatott két új terméküket, az üzemi gyorsfagyasztót és a fagylalt­tárolót. Az új fagyasztó a korábbi 15—20 perc helyett 10 perc alatt fagyasztja meg a fagylaltmasszát. Közel állok a valósághoz, ha azt mondom: — nem minden építőipari vállalat dicsekedhet ennyi konkrét feladattal. A hiányzó megbízásokat pedig majd felkutatjuk. Reményke­dünk egy külföldi munka el­nyerésében. ahol hasznosítani tudjuk korábban szerzett kül­földi tapasztalatainkat. Ennek a megbízásnak az elnyerése azért is kívánatos, mert Sal­gótarjánban nem szeretnénk feladni a már elért pozícióin­kat. Ugyanis a város vezetői és dolgozói is elégedettek a munkánkkal — állítja a pártve­zetőség titkára, majd kisvár­tatva így folytatja: — Az ez évre tervezett 3 százalékos bérfejlesztést viszont kevésnek találom annak ellenére, hogy elismerem, eléréséhez hatmil­lióval, vagy még ennél többel kell a nyereségünket ebben az évben növelni az 1986-ban tervezettel szemben. A na­gyobb fejlődést kellene kitűz­ni, mert erre képesek va­gyunk. Viszont több dolgon változtatni kell. Ide sorolha­tom a hatékonyság erőteljes növekedését, a szervezettség jóval magasabb szintre való emelését, a követelményrend­szer felülvizsgálatát és folya­matos karbantartását. Az erre irányuló intézkedésekben, azok megértetésében és a végre­hajtásra való mozgósításban a pártvezetőség, a gazdasági vezetést egyértelműen támo­gatja. A nagyobb teljesítmé­nyeket kiváltó anyagi ösztön­zés viszont legyen differenci­ált, ugyanakkor konkrétan mérhető, a kifizetett bérek pe­dig valóságos teljesítményeket tükrözzenek —, hangsúlyozza Hvizdos KárnlT — Az előzetes tájékoztatás »lapján figyelembe véve az egyre szűkülő beruházási le­hetőségeket, én jónak tartom az ez évi kapacitáslekötést — folytatja az előbbi gondo­latot Hvizdos Károly, a vál­lalati pártvezetőség titkára. — Ha a tavalyihoz mérjük, ak­kor az 1987. évi tervkészítés némileg késésben van, ha vi­szont az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium által összeállított irányelvek idő­pontját veszem iigyelembe, akkor a Ivógrád Megyei Ta­nácsi Építő- és Tervező Vál­lalatnál az ez évre szóló ter­vezési munkákat nem érheti elmarasztaló szó. A most fo­lyó sokrétű tevékenységben az alapvető kédés: mire épül az ez évi terv, milyen lehetősé­gek kínálkoznak és mit kell tenni? Megalapozott szerződésekkel — Zömében a már meglévő élő szerződésekre épül az ez évi program. Ez azt jelenti, hogy kapacitásunk 80 szá­zalékát lekötik a tavalyról átjövő és a minimális mér­tékben újonnan kezdődő mun­kák — pillant fel az előtte lé­vő évi feladatokat rögzítő ki­mutatásból Misztrik Imre, a vállalat műszaki és vállalko­zási osztályának vezetője. — Egyébként építésből és sze­relésből 200 millió íörint be­vételre számítunk, ami ugyan még nem végleges, de öt szá­zalékkal nagyobb, mint 1986- ban volt. A növekedést a na­gyobb nyereség, az állandó rezsiköltségek és az egyéb gazdálkodási követelmények igazolják. Az előbbihez jön még a készárutermelésből adódó 35—40 millió forint. A tervezőrészieg 12—14 millió forintos árbevétele döntően külső cégeknek végzett mun­kából jön össze. A program­ban lévő és már kivitelezés alatt álló munkák jelentős részét — 120 millió forint “r lékben — versenytárgyalá­son nyertük el. Jórészük ta­nácsi megbízás, de jó partne­rünk az‘ OTP is. Áraink a maximált árak körül vannak. — Mely területekre kon­centrálják a vállalat eszkö­zeit, a rendelkezésre álló fi­zikai dolgozókat? — Ebben az évben komoly erőpróbát jelent Balassagyar­mat. ahol mi építjük fel a 12 tantermes iskolát, a nevelési és kultúrközpontot. Jelenleg tartjuk az ütemet. Pásztón to­pábbra is a városközpontban dolgozunk, Salgótarjánban vi­szont nagyon beszűkül a te­vékenységünk — hangsúlyozza valamint a hazánkkal szom­széd Ausztriába. A mezőgazdasági üzem egy nyolctagú brigádja dolgozik Budapesten, s az anyagmoz­gatókat a Hungária Műanyag- feldolgozó Vállalat foglalkoz­tatja. Ugyanez a vállalat biz­tosítja a műanyag asztalterí­tők anyagát az asszonybri­gádnak, s a nők éventn mint­egy 90 ezer négyzetmétert szabnak méretre. A lakatosok csoportja a Vegyépszernek és a salgótarjáni síküveggyár­nak végez vasasmunkákat. Az elmúlt esztendőre célul tűzött nyereség 3 millió fo­rint volt. Az elnök szerint tervszinten várható a gazda­sági eredmény. Ezekben a napokban a hó, a fagy és a hideg által enge­délyezett munkálatokat vég­zik a termelőszövetkezetben, ígv például előkészítik a me­zőgazdasági gépeket a maj­dani indulá'’"'!. Az ez évi elképzelé ek is testet öltöttek már, ismertek a különféle mutatók. Dudás László meg­említette: a tervezett árbevé­tel 64 millió forint, s ehhez 4 milliós nyereséget kell majd elérniük­2100 köbméter fát szoktak kivágni- A fát kis mértékben bánya- és szőlőlémként, na­gyobb részben tüzelőként ér­tékesítik. Az állattenyésztésben egye­dül szarvasmarhát tart a termelőszövetkezet. A 210 te­hénből ötvenhármat kister­melőkhöz helyezett ki az üzem s kedvezményes áron juttaija legelőhöz, takar­mányhoz, abrakhoz, répasze­lethez a gazdákat. Az el­múlt évben 260 ezer liter te­jet fejtek és adtak el a pász­tói tejüzemnek. A legjövedelmezőbb ágazat tavaly is a fuvarozórészleg volt, árbevétele meghaladta a 23 millió forintot. A meg­lévő tizennégy tehergépko­csival vörös salakot szállíta­nak a közeli salakbányából az ország legkülönbözőbb te­lepülésére. A megmozgatott csaknem 30 ezer tonna sala­kot a városgazdálkodási üze­mek, a parképítő vállalatok, a sportegyesületek, a műem­lék-felügyelőségek hasznosí­tottál elsősorban. Érdekesség- i ként említjük meg: a tsz gépiárművei fuvaroztak vörös salakot a Margitszigetre,

Next

/
Thumbnails
Contents