Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-23 / 19. szám

TI LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP N-ÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIIl. ÉVF., 19. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1987. JANUÁR 23., PÉNTEK Zárszámadás a termelő- szövetkezetekben Országszerte készülnek a termelőszövetkezeti zárszám­adások. A tagság a szövet­kezeti demokrácia fórumain, küldöttgyűléseken, közgyűlé. seken, részközgyűléseken ér­tékeli az elmúlt év gazdálko­dásának eredményeit, és dönt az idei tevékenység irányai­ról, feladatairól. Az országban 1263 termelő- szövetkezet, s mellettük a halászati tsz-ek, a szakszövet­kezetek és a tsz-társulások készítenek zárszámadást. A TOT-nál értékelt első gyors- jelentés szerint a közös gaz­daságok teljesítménye az el­múlt évben némileg elmaradt a várakozástól. Nem sikerült az előirányzatnak megfelelően fokozni a gabonatermelés ho­zamait. és az állattenyésztés teljesítése is a tervezettnél mérsékeltebb volt. Mindeb­ben közrejátszott, hogy a ter­melőket jelentős aszálykár érte. Kétszáznál több tsz-ben gyorsított eljárással, részben állami segítséggel pótolják az aszály okozta kiesést, újra megteremtve a jövedelmező gazdálkodás alapjait. Az adatok szerint a tsz-ek bérgazdálkodása az élmúlt év­ben kellőképpen mértéktartó volt, a kifizetések alapvetően nem szakadtak el a teljesít­ményektől. A tsz-ek jövedel­me szintén kisebb a vártnál és — az előzetes adatok sze­rint — nem éri el az 1985. évi értéket sem. A fizetésképtelenné vált tsz-ek száma egyelőre még nem ismeretes. A január vé­gén esedékes mérlegzárás után derül majd ki, hogy hány üzem lett veszteséges, vagy alaphiányos, illetve vált fizetésképtelenné. Ez lesz az első év, amikor a fizetéskép­telenség ténye és annak mér­téke alapján rendezik az ilyen helyzetbe jutott tsz-ek sorsát. A mezőgazdasági szövet­kezetek egy része, több mint 200 üzem, tartósan eladóso­dott, ezt a helyzetet a zár­számadás is tükrözi. A szö­vetkezetek fölzárkózásának segítésére újabb intézkedések várhatók, amelyektől e ter­melői kör pénzügyi helyzeté­nek fokozatos megszilárdulása is remélhető. Ami a tervkészítést illeti: az országos előirányzat a me­zőgazdasági termelés 4,5—5 százalékos növekedésével szá. mól ebben az esztendőben. Az átlagosnál nagyobbak a kö­vetelmények a növényterme­léssel szemben, míg az állat- tenyésztésben — az elmúlt időszakban tapasztalható visz- szaesés után — a termelés las­sabb ütemű bővülésével szá­molnak. A nagyobb feladatok teljesítését ösztönzik az idén életbe lépett jövedelmezőség­javító intézkedések, egyebek között az állattenyésztés több ágazatában végrehajtott ter­melői áremelések és az újabb támogatások, továbbá például a műtrágya árának csökkenté­se. A közgyűléseken nagy szük­ség van a tervek alapos elem­zésére azért is, mivel a tsz-ek az 'idén az újonnan megala­kult kereskedelmi bankokkal kerülnek kapcsolatba, s egye­bek között ez is megköveteli a megalapozott elképzelése­ket a rövid és középtávú ter­vezésben. Műszaki fejlődés ­jó minőségű export Gazdaságpolitikai pártnap a balassagyarmati kábelgyárban Nagy érdeklődéssel kísért gazdaságpolitikai pártnapot tartottak csütörtökön a balassagyarmati kábelgyárban. a több száz dolgozó előtt Patterman János, a gyár pártbi­zottságának titkára nyitotta meg a politikai rendezvényt. Előadóként Géczi Jánost, az MSZMP Központi Bizottsága tagját, a megyei pártbizottság első titkárát köszöntötte, aki mindenekelőtt azt érzékeltette: mennyiben térnek el a most rendezendő gazdaságpolitikai pártnapok a januárban álta­lában megszokottól. — Most nem egyszerűen az elmúlt évi gazdálkodás ered­ményeinek számbavételéről, s az idei feladatok ismerteté­séről van szó — mondotta Géczi János. — Mint a Köz­ponti Bizottság novemberi ha­tározata is tette, hoszabb távra kell tekinteni­A gazdaságpolitikai mun­ka, a külpiaci tényezők, az irányításban, a késői helyzet­felismerésben, a nem kellő intézkedésekben, a munka szervezésében, minőségében és fegyelmében rejlő okok elemzése után Géczi János így szólt: — Nem arról van szó, hogy nem dolgoztunk. De talán nem elég jól és nem elég szervezetten. A Központi Bi­zottság határozata is figyel­meztet: változtatni kell. A cé­lokról való lemondás helyett olyan helyezetet kell terem­teni, hogy megvalósíthatók legyenek a VII. ötéves terv­ben megfogalmazottak. Eh­hez azonban mindenkinek a maga helyén másként kell végeznie a gazdaságpolitikai munkát, jobban eredménye­sen kell dolgoznia a rendel­kezésre álló eszközökkel. A megoldáshoz vezető út­ról részletesen is szólt a me­gyei pártbizottság első tit­kára. Az ipar előtt álló te­endők között megemlítette, hogy gyorsabban kell fejlesz­teni a feldolgozást- Ezen be­lül is elsősorban ott, ahol a termék magasabb szellemi ér­téket, műszaki kultúrát tar­talmaz, s így kedvezőbben értékesíthető. A termelés nö­velése mellett pedig elenged­hetetlen a hatékonyság, a jövedelemtermelő képesség fokozása. Korszerűbb, jobb minőségű, a költségekkel fo­kozottabban takarókoskodc munka révén az eredményes­ség a fő cél. A feladatok között említet­te Géczi János, az export bővítését. A korszerű, jó mi­nőségű export révén hosszabb távon is megbízható part­nerek lehetünk, ugyanakkor új piacoK szerzésére is töre­kedni kell. Üj feladatként szólt az előadó arról, hogy jobbár meg kell nézni: melyik kor­szerűtlen, gyenge minőségű termék ráfizetéses mind a vállalatnak, mind a népgaz­daságnak. Mindenekelőtt a gazdaságossá tételére kell tö­rekedni, amennyiben azon­ban nem sikerül és nem okoz ellátási gondot, . akkor meg kell szüntetni termelését. Üj és egyben nehéz helyzet ez, hiszen a foglalkoztatással függ össze. Fontos teendőként szólt a pártnap előadója a műszaki színvonal emeléséről- Alap­vető az olyan gépek alkalma­zása, amelyek jelentős ener­giát tudnak megtakarítani, de ez általában is érvényes: minden energiával, anyag­gal sokkal jobban kell gaz­dálkodni. Látványos anyagi fejlesztésre nem kerülhet sor, az eddigi lehetőségeket kell ésszerűbben kihasználni. Számos lehetőség és tarta­lék pénzbe sem kerül, az előbbrelépés forrásaiként ezek között említette Géczi János az emberi tudást, az újítást, a szocialista versenymozgal­mat. Hangsúlyozta az értékes munka még jobb megbecsü­lését. Utalt arra: jobban kell kapcsolni az elérhető bért az üzemek valós teljesítményé­hez. „Annak alapján kapjon mindenki a megtermelt ja­vakból, amilyen mértékben hozzájárult a közös vagyon gyarapításihoz. Szakítani kell az egyen iősdi szemlélettel, mert az nem ösztönöz a jobb teljesítményre” — mondotta Géczi János, majd hozzátet­te: a teljesítménnyel arányos bér előre viszi a fejlődést. (Folytatás a 2. oldalon.) A cselekvő ember érdemel támogatást! Ölest tartott a salgótarjáni pártbizottság A gazdálkodás elmúlt évi tapasztalatairól adott értéke­lést tegnapi ülésén a salgó­tarjáni városi pártbizottság Béres István, a városi pártbi­zottság titkára előterjesztésé­ben. A testület tavaly januári ülésén határozta meg azokat a feladatokat a megyeszékhely és a vonzáskörzetében dolgo­zó gazdálkodók számára, me­lyek az élénkebb haladást voltak hivatva szolgálni. A teljesítmények ismereté­ben azonban azt kell mondani: az 1985-ös év kedvezőtlen fo­lyamatai nem szakadtak meg, az élénkítésre, a teljesítőké­pesség növelésére vonatkozó célkitűzések meg. tevékenység felgyorsításában. Az építőipar a korábbinál mérsékeltebb mennyiségi igé­nyeket kielégítette. Az építési tevékenység nyereségessége csak a NÁÉV-nál haladja meg az előző évit. s továbbra sem kielégítő az építőanyag-ellá­tás. Bőséggel kínál tenniva­lót a beruházó, a tervező és a kivitelező közti együttmű­ködés javítása is. A város vonzáskörzetében dolgozó mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek tavalyi ter­(Folytatás a 2. oldalon.) A Nógrádmegyeri Vastömegcikk Ipari Kisszövetkezet a tervezett 3 millió forintos nyereséggel szemben 5,5 millió forinttal zárta az JS86-os esztendőt. A felvételen: alumíni­um távtartókat készítenek a síküveggyárak és az építő­ipar számára. — Bencze — Országos békekonferencia előtt Of formák, módszerek a békemozgalomban A közelgő XI. országos bé- deklődést a lakosság körében.' kekonferencia előkészületei- A különböző vetélkedők a nek jegyében tartotta kibőví­tett ülését tegnap a HNF me­gyei bizottsága mellett műkö­dő béke-barátsági munkabi­zottság. - -........... • — ---------­A tavalyi év béke-barátsági munkájának értékelése volt a tanácskozás első napirendje, amelyet Marczinek István, a munkabizottság elnöke ter­jesztett a hallgatóság elé. Elmondta, hogy a békemun­kában meghatározó szerepet játszott a nemzetközi békeév országos és nemzetközi ese­ményéhez való kapcsolódás, a békekonferenciára való készü­lődés. Az év során a megyé­ben mintegy hatvanezer em­ber vett részt a rendezvénye­ken, az Országos Béketanács felhívására tízezrek írták alá a béke szavazólapokat, és to­vábbították azokat az OBT- hez. A békerendezvények szí­nesek, újszerűek voltak, a hagyományos formákon túl több új kezdeményezés szüle­tett. Szécsényben például a „béke családi futás” nevet vi­selő tömegsportakció, amelyen közel száz család vett részt. Salgótarjánban a „béke foga­dónapja” rendezvény vitt új színt a munkába, Balassa­gyarmaton pedig a „Találko­zások” rendezvény a diákká- véházban váltott ki nagy ér­békéről, a Szovjetunióról, a barátsági vonatok utasainak élménybeszámolói tovább gaz­dagították a megye békemoz­galmának formáit, módszere­it, tartalmilag is erősítették az emberek tudatában a bé­kéért érzett felelősséget. A múlt év utolsó hónapjai már a XI. országos békekon­ferencia megyei előkészítésé­nek jegyében telt el. Megvá­lasztották azt a 32 emberből álló megyei békeküldöttsé­get, akik majd január 31-én Budapesten képviselik a bé­kekonferencián Nógrád megye lakosságát: Ezután Horváth Éva, az Or­szágos Béketanács titkára tar­tott tájékoztatót a XI. béke- konferencia előkészületeiről. Sorra vette azokat a szem­pontokat, amelyek meghatá­rozzák majd az egész napos tanácskozás menetét. Ezek kö­zül is kiemelte a leszerelés kérdését, az újfajta biztonság- politikai koncepcióból adódó békemozgalmi feladatokat, a háború ellenes mozgalmak megítélésének szempontjait. Hangsúlyozta, hogy a magyar békemozgalom továbbra is nyitott a nemzetközi kapcso­latokat illetően, és elválaszt­hatatlan a mai magyar tár­sadalmi valóságtól. mei tavaly 3,5 százalékkal növelték folyó áron számolt termelésüket, ami egyúttal annyit tesz, hogy természetes mértékegységben mérve csu­pán az előző évi szintet ismé­telték meg. Még az eleve mér­sékelt növekedést előirányzó tervek is irreálisnak bizonyul­tak néhány vállalatnál, miután a piaci viszonyokhoz nem tudtak kellőképpen igazodni. Nem kívánatos „önmérsékle­tet” tükröztek az exportervek is: hellyel-közzel mintegy szentesítve a vállalkozókészség hiányát, a fegyelmezetlen, igénytelen munkát a gyenge piaci tevékenységet. Az elmúlt évi összteljesít­ményeket elemezve szembe­tűnő az üzemek differenciált fejlődése. A nehezebb feltéte­lek közt is erőteljes fejlődést mutatott fel az SVT, a BRG, a síküveggyár és a Volán, az üzemek csaknem kétharma­dánál viszont továbbra is vá­rat magára a hatékonyság ja­vulására alapozott növekedés. A külső okok által is foko­zódó gazdálkodási nehézségek valamennyi gazdálkodót érin­tették. Ezek hatása azonban mérsékeltebben érvényesült volna, ha a kedvezőtlen kö­rülményeket ennek megfelelő vállalati magatartással, a vál­tozó viszonyokra való gyors válaszadással, nagyobb vállal­kozó kedvvel, ösztönzőbb ér­dekeltséggel, átgondoltabb ter­melési, piaci, fejlesztési stra­tégiával tudják ellensúlyozni. Így is számos jóirányú és si­keres törekvés igazolja: az a vállalati magatartás a példa­szerű, mely a fejlődés alap­vető feltételének tekinti a termelési szerkezet folyamatos megújítását. A kedvezőtlen tendenciák folytatódása a város üzemei­nek exporttevékenységében is érzékelhető volt: az összex­portot tekintve a vállalatok csak az 1985-ös szintet tud­ták megismételni, ezen belül is jelentősen visszaesett a nem rubelelszámolású kivitel. A rubelelszámolású kiszállítás a megelőző évihez képest di­namikus növekedést mutat. A műszaki fejlesztés néhány jó példájának elismerése mellett a város iparára az jellemző, hogy lassú az előrelépés a be1-' ruházási, műszaki-fejlesztési Ülésezett a KISZ megyei bizottsága Cél: a KiSZ tekintélyének novelese A nagyüzemi KlSZ-bizott­ságok érdekképviseleti mun­kája volt első témája a KISZ Nógrád Megyei Bizott­sága csütörtöki ülésének. A képviseleti munka ja­vításának célja a szervezet tömegbefolyásának és tekin­télyének növelése a nagyüze­mekben, — állapította meg előterjesztésében Pécsi Iván, az ifjúmunkás-rétegtanács titkára. — A KlSZ-bizottsá- goknak szerepet kell vállalni­uk a tervek véleményezésé­ben, a veszteségforrások fel­tárásában. munkájukkal gyorsítaniuk kell a műszaki haladást, és javaslataikkal segíthetik az üzemvezetés munkáját. Céljuk, hogy a tizennyolc és huszonkét év közötti korosztály élet- és munkakörülményeit rétegen­ként is alaposan ismerjék meg. Ugyanakkor a bizott­ságok adjanak segítséget az egyéni problémák mgoldásá- ban. A képviseleti munkában kapjanak kiemelt szerepet az önálló élet- és pályakez­dés, valamint a családalapí­tás problémái. A KISZ-esek erősítsék pozíciójukat, a vállalati tanácsokban és a vezetőségi testületekben­A megyei és városi KISZ» bizottságok folyamatosan kí­sérjék figyelemmel ezen bi­zottságok képviseleti munká­ját, gazdaságilag és politi­kailag is támogassák a mű­szaki haladásban élenjáró szervezeteket. Az iparban és a szolgáltatásban dolgozó, valamint az értelmiségi fiata­lok rétegtanácsa rendszere­sen tájékozódjon többek kö­zött a helyi kezdeményezé­sekről és a személyi feltéte­lekről. Második napirendként a KISZ Nógrád Megyei Bi­zottsága ez évi költségvetés* tervét vitatták meg.

Next

/
Thumbnails
Contents