Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-13 / 293. szám

; Több mint szerencsés adottság. Kapcsolat: iskola és művelődési intézmény Drégelypalánkon közvet­lenül egymás mellett helyez. kezdik el az általános iskola és á művelődési ház, benne a könyvtárral. A közös udvar alsó vége a tanácsháza terü­letével érintkezik. Ideális elhelyezkedés, bár telepü­lésszerkezeti leg akkor lenne példás, ha ehhez az épület- együtteshez kapcsolódnának még mások is. például üzle­tek, eszpresszó, a' centrumok „mindent egy helyen” termé­szetes elve alapján. Az udvaron fiúk kergetik a labdát, lányok fogócskáz- nak. Kulturált környezet A művelődési ház épületét két éve bővítették a könyv­tári szárnnyal. Nyolc és fél ezer kötettel bír, s három és fél száz olvasóval. Évi 44 ezer forintos beszerzési költségé­vel kiemelkedik az átlag­könyvtárak közül. Ugyanez vonatkozik a bel­ső környezetre. A megszo­kottnál tisztább, rendezet­tebb, kulturáltabb, s ami fő: vonzóbb intézmény. Az első tér helybéli olvasásra is szolgál. Az egyik asztalkán 'a gyerekek, a másikon a fel­nőttek számára helyeztek el ajánlott műveket. Negyven­féle folyóirat között lehet választani. A falakon három tabló, megkönnyítendő az is­kolások eligazodását a betűk tengerében, a katalógusok­ban. . — Szép, szép a könyvtá­runk. de szebb is lehetne — hárítja el a dicséretet ro­konszenvesen Pásztor Zsolt- n'é, aki négy éve vezeti az intézményt, középfokú könyv­tárosi végzettséget szerzett, s október közepétől megbízott művelődésiház-igazgatóként is tevékenykedik. — Na­gyon örülök viszont annak a kapcsolatnak, ami köztünk és az általános iskola között az utóbbi években kialakult. Szakköreinket pedagógusok vezetik, a tanárok rendszere­sen elhozzák a gyerekeket rendezvényeinkre. Kölcsönö­sen keressük egymással a kapcsolatot, a lehetőséget. Pedagógusok vezetésével működik a versbarát- és kép­zőművészkör. a nyolcadiko­sok az iskolában gyakorol- zeti. A foglalkozásokra a költségeket és a helyet a mű­velődési ház adja. Á citerá- sok az iskolában gyakorol­nak. Rendszeresek, minden lehetséges tárgyból, a rend­hagyó irodalomórák, az őrsi és raj foglalkozások a könyv­tárteremben . Az együttműködés a mun­ka színvonalát érzékelteti, hogy a nyárra meghirdetett olvasónapló-pályázatra 8 diák nevezett be, s hárman továbbjutottak a megyei döntőbe. < Adódtak feszültségek is Megyeri Károly iskolaigaz­gató az egyrhásmellettiség gyakorlati előnyeit ecseteli. A kultúrház nagytermét tor­nateremként is használják, már öt esztendeje. Mérete kielégítő, nem szükségjelle- gű. Az intézmények fűtése közös. Az iskolai kazánok szolgáltatják a hőt a művelő­dési háznak és a könyvtár­nak is. — Ez a mi köldökzsinó­runk — magyarázza az igaz­gató. — S ebben a helyzet­ben lehet-e, szabad-e mást tenni, mint egymásra tá­maszkodni. egymás munká­jára alapozni, építeni? Min­ket az oktatási törvény, a rendelkezések csak megerő­sítettek korábbi gyakorla­tunkban. — Ügy tűnik, mintha so­sem lett volna egymással problémájuk, noha előzőleg hallottam bizonyos súrlódá­sokról. Félrevezettek volna? — Nem — feleli köntör­falazás nélkül Megyeri Ká­roly.' — Voltak súrlódásaink, de sohasem szubjektív okok miatt, sohasem tartalmi té­ren. Két dologból adódtak a nehézségek: a fűtésből és a tornatermi foglalkozásokból. Kazónházunk tüzelőberende­zése elavult volt, nem tudtuk a kultúrházat kellőképpen kifűteni. Igaz. mi elsősorban a gyerekekre gondoltunk, és délelőttönként később kap­csoltuk a hálózatrá a műve­lődési házat. Vagyis olyan­kor, amikor már ott is dol­goztak volna, de a hideg mi­att nem tudtak. Ami pedig a tornaórákat illeti, az jelen­tett vitát, hogy némelyik gyerek kíváncsiságból hoz­zányúlt a színpadi eszközök­höz. a függönyhöz;, és eseten­ként azok megrongálódtak. Ma már nincs probléma. A nyáron 60 ezer forintért fel­újítottuk a keringetőrend­szert, a fegyelmet pedig meg­erősítettük Drégelypalánk tanácsel­nöke. Deme Lajos elégedett az oktatási és a közművelő,, dési intézmény együttmű­ködésével. Ügy érzi, kellően használják ki adottságaikat a gyerekek sokoldalú nevelé­se érdekében. Keressék egymást! — Nem mindenütt áű egy­más mellett a kultúrház és az iskola. A mi helyzetünk sze­rencsés, vétek lett volna nem kihasználni. Ezért is vallot­tam mindig, hogy az intéz­mények ne zárkózzanak el egymástól, hanem keressék a másikat. Ma nem könnyű közművelődést csinálni, de összefogva nem lehetetlen. Az együttműködés elmélyítésé­ben látom a fejlődés legfőbb feltételét és lehetőségét. S így a drégelypalánkí helyzet már több, mint sze­rencsés. tok) Pillanatképek a GYlVl-ből A negyven férőhelyes Nógrád Megyei Gyermek- és Ifjúság­védő Intézetben a fiatalkorúak ideglenes elhelyezését.bizto­sítják. A hátrányos helyzetű gyerekek differenciáit szántű oktatáson vesznek részt. Ambrus aknak. Andrea tanárnő földrajzórát tart az iskoláskorú. Takács sát Zoltánná gyermekfelügyelő az óvodások foglalkozá­Rig^­Áranyváros a dzsungelben tsz ecuadori őserdő mélyén, a perui határ közelében, megtalálták Valladolidnak, a spanyol gyarmati idők virág­zó aranybánya-városának a romjait. A latin-amerikai or­szág délkeleti részén találha­tó település felett négy év­százada burjánzik a buja tró­pusi vegetáció. £50 beiratkozott olvasója van a dejtári könyvtárnak, akik 18 ezer kötet könyv közüt válogathatnak. —RT— Látogatás a győztes brigádnál Munkával telt november utolsó hetének szombatja a Budapesti Finomkötött­árugyár balassagyarmati gyáregységében. A tizen­négy tagú Kemerovo Szo­cialista Brigádból, tízen dolgoztak a kommunista műszakban. A többieket játszani engedték a társak ezen' a napon. — Salgótarjánban voltunk a munka- és művelödésmoz- galmat záró vetélkedő megyei döntőjén — mondja a brigád vezetője, Molnár Jámosné. — De. aiz első adandó alkalom­mal, mi négyen is pótoljuk a munkából ránk eső részt. A munka- és művelődés- mozgalom most befejeződött kétéves szakaszában három­száznál is több szocialista brigád vett részt megyénk ter­melőüzemeiből. A végered­ményt vetélkedő döntötte el; győztes a Kemerovo brigád lett. A jeles esemény után, munkahelyükön kerestük meg őket. — Számítottak a győzelem­re? — Arra gondoltunk. hogy az első három helyezett kö­zött. lehetünk, de első helyről valójában álmodni sem mer­tünk — feleli Máthé Károly brigádtag, a termelési osztály vezetője. Szocialista módon élni, dol­gozni és művelődni. E hármas jelszó szellemében keli tény­kedniük a szocialista brigá­doknak. Ami a munkát ille­ti, azzal nincs is semmi baj a legtöbb helyütt. Társadalmi munka, kommunista műszak sokszor adódik a brigádok életében. Annál több fejtö­rést okoz a művelődési, kul­turális vállalások megterve­zése és teljesítése, főként azoknál a kollektíváknál, ame­lyek tagjai nem elégszenek meg a formalitásokkal. — Igaz, hogy sokszor ne­héz az embereket mozgósíta­ni, de állítom, mindenki tud időt szakítani a művelődésre, a szellemi, fizikai megújho­dásra is, ha igazán akarja és igényli — jegyzi meg Gaál Endre üzembiztonsági osz­tályvezető, a csapat másik tagja. Ki tudná nála jobban, ho­gyan lehet a percekből sok mindenre csenni? a gyári munkán tűi, hetente három­szor foglalkozik edzőként a kézila'bdacsapattal, ráadásul nála a sporté a legtöbb hétvége, vagy ha nem, akikor a zenéé. Mert, zenekarban is játszik a kétgyermekes családapa. — Mit szólnak a családita­gak, hogy a bnigádéliet időt rabol el tőlük? — Ahol házastórsainfc dol­goznak, ott is van brigádmoz­galom — válaszolja Molnár Jámosné. — A szabadidős- programokat pedig úgy alakít­juk, hogy ne csak a munka­társakkal, hanem a családta­gokkal is minél többször együtt lehessünk. — Mii előnye van egy dolf gozónak abból, ha részt vesz a művelődési mozgalomban ? — A közösségi, művelődé­si vállalásokban segít, abban, hogy mit érdemes a kulturá­lis kínálatból választanunk — fűzi a szót Máthé Károly. — S, mit érdemes? — Ki-ki maga dönt felőle, érdeklődésének megfelelően. Van köztünk, aki olvasni sze­ret, van aki a filmet kedve­li, megint más képzőművé­szeti alkotások között, vagy múzeumokban szeret nézelőd­ni — adja a választ a terme­lési osztályvezető. — Nincs olyan könyv, amelynek olvas­tán, ne gazdagodna az em­ber. Minden kulturális érték gyarapítja a szellemet. — Miért van szüksége minderre a gyári munkásnak? — Muszáj képezni magun­kat. Művelődés, tanulás a mindennapi élet része, ma és a jövőben, egyre inkább. Hi­szen, például a technikai fej­lődés is olyan mértékű, hogy ma egyetlen iskola sem ad­hat egész életre szóló, befe­jezett ismereteket. Az önmű­velés nélkülözhetetlen — mondja Nagy Erzsébet párt- titkár, a kollektíva negyedik tagja. A Kemerovo brigád tagjai fontosnak tartják hát a mű­velődést. S, a gyáT többi dol­gozója? Nyilvánvaló, hogy nagy részük igen, hiszen ti­zennyolc brigád vett részt a kollektív művelődésben. A gyári vezetés nemcsak a ter­melést, hanem a termelők szellemi gyárapodását is szem előtt tartja,' mert az a válla­lat érdeke is. hogy a dolgozók minél távolabbra lássanak ál­tala. Fontos nagyon a szak­mai, de nélkülözhetetlen az általános műveltség is ehhez. — tuza — A decemberi jeles napok egyike a hónap 13. nap­ján ünnepelt Luca-nap. Leg­gyakrabban ezt a szólást jut­tatja eszünkbe: „Ügy készül, mint a Luca széke”, vagy „las­san készül, akár a Luca széke”. Akkor halljuk-mondjuk ezt, ha valami lassan valósul meg, amikor valaminek az elké­szültét nehezen tudjuk kivár­ni. Luca a latin Lucia név ré­gi magyar formája. Szent Lu­cia a középkorban a szem­fájósok védőszentje volt. Az egyházi legendában a szent­té avatott leány előkelő szi­cíliai családból származott. Szüzességet fogadott, és már­tírhalált halt, tulajdon kezé­vel véve el szeme fényét, ami­kor egy udvarlója dicsérte. Szent Lucia tisztelete Itáliá­ban volt a legerősebb. A magyar néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszor­kányost. A „démonikus” Lu­cát a magyarokon kívül a horvátok, szlovének, szlová­kok és az osztrákok részesí­tették tiszteletben. Luca-nap az idén . szom­batra esik — szereimére. Mert a néphit szerint Luca meg­bünteti a nevenapján végzett munkákra (fonás, szövés, var­rás, kenyérsütés, meszelés, mosás stb.) vonatkozó tilalom megszegőit. Különböző mon­dák hagyományozódtak száj­ról szájra, miként bűnhődött meg tudatlanságáért valaki, aki semmibe vette ezt a ti­lalmat. A Lutri-napi szobásokkal a régiek a tej- és tojásböséget akarták biztosítani, illetőleg távol tartani a rontást a tehe­nektől, tyúkoktól. Számos szo­kás kapcsolódott már a név­nap előestjéhez is. A falubeli legények ilyenkor bosszantó tréfákat eszeltek ki és vittek véghez. Leszedték a félfákról lucapogácsát sütöttek. Sütés előtt minden családtag szá­mára apró tollakat szúrtak a tésztába, és azt tartották, hogy akié sütés közben megpörkö- lödik, vagy elég. az nem éri meg a következő sütés idejét, vagyis egy esztendőn belül meghal. December 13: Luca napja a kapukat és eldugták, vagy összecserélve, más portákon tyelyezték vissza őket. Efféle csínytevésre elsősor­ban a lányosházaknál lehetett számítani, vagy ott, ahol vén­kisasszonyok laktak. December 13-án az utcákon „lucázók” tűntek fel. A lepe­dőbe burkolt sihederek házról házra jártak köszönteni. A Dunántúl déli részén úgy mondták, kortyolni, palázolni mennek. E szokás célja idő-, termés- és szer elem jóslás volt, de megjövendölték a halált is. Az Alföld déli vidékein tolla- pogácsát, Szeged környékén A szólásban szereplő Luca széke faragásához Luca nap­ján kezdtek hozzá. Mindennap faragtak, csináltak rajta va­lamit, s december 24-re kel­lett elkészülni vele. A régi babona szerint nem js volt olyan könnyű megcsinálni, hi­szen például szeg nem lehe­tett benne, és minden. da­rabját más fából — tizenhá­romféle fajtából — kellett el­készíteni. Ha ezzel a székkel a készítője elment az éjféli misére, vagy a keresztúthoz, ráállva megláthatta, ki a boszorkány. A szék köré aján­latos nőit „várat keríteni”, azaz, szentelt krétával egy kört rajzolni, mert ellenkező esetben a rontó boszorkány elláthatta a kíváncsi ember baját... A regula szerint boszor­kánynézés után a széket el kellett égetni, de annak, aki rajta állt, vagy ült, addig is szednie kellett a lábát haza­felé. Csak akkor tudhatta ma­gát biztonságban, háztető volt a feje fölött. És, ha hazafelé menet nem szórt volna má­kot maga után, még utol fis érhette volna a boszorka. Ugyanehhez a névnaphoz még egy babonás szokás kap­csolódott, a Luca-kalendárium készítése. A néprajzi leírások szerint ez úgy történt, hogy december 13-tól elkezdve 24- ig mindennap részletesen fel­jegyezték az időjárást, mert e tizenkét nap megfigyeléseiből állítólag bizton lehetett kö­vetkeztetni a jövő esztendő 12 hónapjának várható időjárá­sára. Az idők múlásával azon­ban az említett szokások egy­re inkább elhalványultak. A szép hangzású női név is kiemelkedett a régi babonák sötétségéből, a köztudat ma már nem, boszorkánynévként ismeri. Ellenkezőleg: a své­deknél választott Luca-mevy- asszony a növekvő fény meg­testesítője a napforduló után. Nem véletlenül, hiszen a Lu­ca a „fény” jelentésű latin, lux szóval van kapcsolatban, akárcsak a francia Lucie és Luce, vagy az olasz Lucia. i. H. i.

Next

/
Thumbnails
Contents