Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-13 / 293. szám
; Több mint szerencsés adottság. Kapcsolat: iskola és művelődési intézmény Drégelypalánkon közvetlenül egymás mellett helyez. kezdik el az általános iskola és á művelődési ház, benne a könyvtárral. A közös udvar alsó vége a tanácsháza területével érintkezik. Ideális elhelyezkedés, bár településszerkezeti leg akkor lenne példás, ha ehhez az épület- együtteshez kapcsolódnának még mások is. például üzletek, eszpresszó, a' centrumok „mindent egy helyen” természetes elve alapján. Az udvaron fiúk kergetik a labdát, lányok fogócskáz- nak. Kulturált környezet A művelődési ház épületét két éve bővítették a könyvtári szárnnyal. Nyolc és fél ezer kötettel bír, s három és fél száz olvasóval. Évi 44 ezer forintos beszerzési költségével kiemelkedik az átlagkönyvtárak közül. Ugyanez vonatkozik a belső környezetre. A megszokottnál tisztább, rendezettebb, kulturáltabb, s ami fő: vonzóbb intézmény. Az első tér helybéli olvasásra is szolgál. Az egyik asztalkán 'a gyerekek, a másikon a felnőttek számára helyeztek el ajánlott műveket. Negyvenféle folyóirat között lehet választani. A falakon három tabló, megkönnyítendő az iskolások eligazodását a betűk tengerében, a katalógusokban. . — Szép, szép a könyvtárunk. de szebb is lehetne — hárítja el a dicséretet rokonszenvesen Pásztor Zsolt- n'é, aki négy éve vezeti az intézményt, középfokú könyvtárosi végzettséget szerzett, s október közepétől megbízott művelődésiház-igazgatóként is tevékenykedik. — Nagyon örülök viszont annak a kapcsolatnak, ami köztünk és az általános iskola között az utóbbi években kialakult. Szakköreinket pedagógusok vezetik, a tanárok rendszeresen elhozzák a gyerekeket rendezvényeinkre. Kölcsönösen keressük egymással a kapcsolatot, a lehetőséget. Pedagógusok vezetésével működik a versbarát- és képzőművészkör. a nyolcadikosok az iskolában gyakorol- zeti. A foglalkozásokra a költségeket és a helyet a művelődési ház adja. Á citerá- sok az iskolában gyakorolnak. Rendszeresek, minden lehetséges tárgyból, a rendhagyó irodalomórák, az őrsi és raj foglalkozások a könyvtárteremben . Az együttműködés a munka színvonalát érzékelteti, hogy a nyárra meghirdetett olvasónapló-pályázatra 8 diák nevezett be, s hárman továbbjutottak a megyei döntőbe. < Adódtak feszültségek is Megyeri Károly iskolaigazgató az egyrhásmellettiség gyakorlati előnyeit ecseteli. A kultúrház nagytermét tornateremként is használják, már öt esztendeje. Mérete kielégítő, nem szükségjelle- gű. Az intézmények fűtése közös. Az iskolai kazánok szolgáltatják a hőt a művelődési háznak és a könyvtárnak is. — Ez a mi köldökzsinórunk — magyarázza az igazgató. — S ebben a helyzetben lehet-e, szabad-e mást tenni, mint egymásra támaszkodni. egymás munkájára alapozni, építeni? Minket az oktatási törvény, a rendelkezések csak megerősítettek korábbi gyakorlatunkban. — Ügy tűnik, mintha sosem lett volna egymással problémájuk, noha előzőleg hallottam bizonyos súrlódásokról. Félrevezettek volna? — Nem — feleli köntörfalazás nélkül Megyeri Károly.' — Voltak súrlódásaink, de sohasem szubjektív okok miatt, sohasem tartalmi téren. Két dologból adódtak a nehézségek: a fűtésből és a tornatermi foglalkozásokból. Kazónházunk tüzelőberendezése elavult volt, nem tudtuk a kultúrházat kellőképpen kifűteni. Igaz. mi elsősorban a gyerekekre gondoltunk, és délelőttönként később kapcsoltuk a hálózatrá a művelődési házat. Vagyis olyankor, amikor már ott is dolgoztak volna, de a hideg miatt nem tudtak. Ami pedig a tornaórákat illeti, az jelentett vitát, hogy némelyik gyerek kíváncsiságból hozzányúlt a színpadi eszközökhöz. a függönyhöz;, és esetenként azok megrongálódtak. Ma már nincs probléma. A nyáron 60 ezer forintért felújítottuk a keringetőrendszert, a fegyelmet pedig megerősítettük Drégelypalánk tanácselnöke. Deme Lajos elégedett az oktatási és a közművelő,, dési intézmény együttműködésével. Ügy érzi, kellően használják ki adottságaikat a gyerekek sokoldalú nevelése érdekében. Keressék egymást! — Nem mindenütt áű egymás mellett a kultúrház és az iskola. A mi helyzetünk szerencsés, vétek lett volna nem kihasználni. Ezért is vallottam mindig, hogy az intézmények ne zárkózzanak el egymástól, hanem keressék a másikat. Ma nem könnyű közművelődést csinálni, de összefogva nem lehetetlen. Az együttműködés elmélyítésében látom a fejlődés legfőbb feltételét és lehetőségét. S így a drégelypalánkí helyzet már több, mint szerencsés. tok) Pillanatképek a GYlVl-ből A negyven férőhelyes Nógrád Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben a fiatalkorúak ideglenes elhelyezését.biztosítják. A hátrányos helyzetű gyerekek differenciáit szántű oktatáson vesznek részt. Ambrus aknak. Andrea tanárnő földrajzórát tart az iskoláskorú. Takács sát Zoltánná gyermekfelügyelő az óvodások foglalkozáRig^Áranyváros a dzsungelben tsz ecuadori őserdő mélyén, a perui határ közelében, megtalálták Valladolidnak, a spanyol gyarmati idők virágzó aranybánya-városának a romjait. A latin-amerikai ország délkeleti részén található település felett négy évszázada burjánzik a buja trópusi vegetáció. £50 beiratkozott olvasója van a dejtári könyvtárnak, akik 18 ezer kötet könyv közüt válogathatnak. —RT— Látogatás a győztes brigádnál Munkával telt november utolsó hetének szombatja a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyáregységében. A tizennégy tagú Kemerovo Szocialista Brigádból, tízen dolgoztak a kommunista műszakban. A többieket játszani engedték a társak ezen' a napon. — Salgótarjánban voltunk a munka- és művelödésmoz- galmat záró vetélkedő megyei döntőjén — mondja a brigád vezetője, Molnár Jámosné. — De. aiz első adandó alkalommal, mi négyen is pótoljuk a munkából ránk eső részt. A munka- és művelődés- mozgalom most befejeződött kétéves szakaszában háromszáznál is több szocialista brigád vett részt megyénk termelőüzemeiből. A végeredményt vetélkedő döntötte el; győztes a Kemerovo brigád lett. A jeles esemény után, munkahelyükön kerestük meg őket. — Számítottak a győzelemre? — Arra gondoltunk. hogy az első három helyezett között. lehetünk, de első helyről valójában álmodni sem mertünk — feleli Máthé Károly brigádtag, a termelési osztály vezetője. Szocialista módon élni, dolgozni és művelődni. E hármas jelszó szellemében keli ténykedniük a szocialista brigádoknak. Ami a munkát illeti, azzal nincs is semmi baj a legtöbb helyütt. Társadalmi munka, kommunista műszak sokszor adódik a brigádok életében. Annál több fejtörést okoz a művelődési, kulturális vállalások megtervezése és teljesítése, főként azoknál a kollektíváknál, amelyek tagjai nem elégszenek meg a formalitásokkal. — Igaz, hogy sokszor nehéz az embereket mozgósítani, de állítom, mindenki tud időt szakítani a művelődésre, a szellemi, fizikai megújhodásra is, ha igazán akarja és igényli — jegyzi meg Gaál Endre üzembiztonsági osztályvezető, a csapat másik tagja. Ki tudná nála jobban, hogyan lehet a percekből sok mindenre csenni? a gyári munkán tűi, hetente háromszor foglalkozik edzőként a kézila'bdacsapattal, ráadásul nála a sporté a legtöbb hétvége, vagy ha nem, akikor a zenéé. Mert, zenekarban is játszik a kétgyermekes családapa. — Mit szólnak a családitagak, hogy a bnigádéliet időt rabol el tőlük? — Ahol házastórsainfc dolgoznak, ott is van brigádmozgalom — válaszolja Molnár Jámosné. — A szabadidős- programokat pedig úgy alakítjuk, hogy ne csak a munkatársakkal, hanem a családtagokkal is minél többször együtt lehessünk. — Mii előnye van egy dolf gozónak abból, ha részt vesz a művelődési mozgalomban ? — A közösségi, művelődési vállalásokban segít, abban, hogy mit érdemes a kulturális kínálatból választanunk — fűzi a szót Máthé Károly. — S, mit érdemes? — Ki-ki maga dönt felőle, érdeklődésének megfelelően. Van köztünk, aki olvasni szeret, van aki a filmet kedveli, megint más képzőművészeti alkotások között, vagy múzeumokban szeret nézelődni — adja a választ a termelési osztályvezető. — Nincs olyan könyv, amelynek olvastán, ne gazdagodna az ember. Minden kulturális érték gyarapítja a szellemet. — Miért van szüksége minderre a gyári munkásnak? — Muszáj képezni magunkat. Művelődés, tanulás a mindennapi élet része, ma és a jövőben, egyre inkább. Hiszen, például a technikai fejlődés is olyan mértékű, hogy ma egyetlen iskola sem adhat egész életre szóló, befejezett ismereteket. Az önművelés nélkülözhetetlen — mondja Nagy Erzsébet párt- titkár, a kollektíva negyedik tagja. A Kemerovo brigád tagjai fontosnak tartják hát a művelődést. S, a gyáT többi dolgozója? Nyilvánvaló, hogy nagy részük igen, hiszen tizennyolc brigád vett részt a kollektív művelődésben. A gyári vezetés nemcsak a termelést, hanem a termelők szellemi gyárapodását is szem előtt tartja,' mert az a vállalat érdeke is. hogy a dolgozók minél távolabbra lássanak általa. Fontos nagyon a szakmai, de nélkülözhetetlen az általános műveltség is ehhez. — tuza — A decemberi jeles napok egyike a hónap 13. napján ünnepelt Luca-nap. Leggyakrabban ezt a szólást juttatja eszünkbe: „Ügy készül, mint a Luca széke”, vagy „lassan készül, akár a Luca széke”. Akkor halljuk-mondjuk ezt, ha valami lassan valósul meg, amikor valaminek az elkészültét nehezen tudjuk kivárni. Luca a latin Lucia név régi magyar formája. Szent Lucia a középkorban a szemfájósok védőszentje volt. Az egyházi legendában a szentté avatott leány előkelő szicíliai családból származott. Szüzességet fogadott, és mártírhalált halt, tulajdon kezével véve el szeme fényét, amikor egy udvarlója dicsérte. Szent Lucia tisztelete Itáliában volt a legerősebb. A magyar néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. A „démonikus” Lucát a magyarokon kívül a horvátok, szlovének, szlovákok és az osztrákok részesítették tiszteletben. Luca-nap az idén . szombatra esik — szereimére. Mert a néphit szerint Luca megbünteti a nevenapján végzett munkákra (fonás, szövés, varrás, kenyérsütés, meszelés, mosás stb.) vonatkozó tilalom megszegőit. Különböző mondák hagyományozódtak szájról szájra, miként bűnhődött meg tudatlanságáért valaki, aki semmibe vette ezt a tilalmat. A Lutri-napi szobásokkal a régiek a tej- és tojásböséget akarták biztosítani, illetőleg távol tartani a rontást a tehenektől, tyúkoktól. Számos szokás kapcsolódott már a névnap előestjéhez is. A falubeli legények ilyenkor bosszantó tréfákat eszeltek ki és vittek véghez. Leszedték a félfákról lucapogácsát sütöttek. Sütés előtt minden családtag számára apró tollakat szúrtak a tésztába, és azt tartották, hogy akié sütés közben megpörkö- lödik, vagy elég. az nem éri meg a következő sütés idejét, vagyis egy esztendőn belül meghal. December 13: Luca napja a kapukat és eldugták, vagy összecserélve, más portákon tyelyezték vissza őket. Efféle csínytevésre elsősorban a lányosházaknál lehetett számítani, vagy ott, ahol vénkisasszonyok laktak. December 13-án az utcákon „lucázók” tűntek fel. A lepedőbe burkolt sihederek házról házra jártak köszönteni. A Dunántúl déli részén úgy mondták, kortyolni, palázolni mennek. E szokás célja idő-, termés- és szer elem jóslás volt, de megjövendölték a halált is. Az Alföld déli vidékein tolla- pogácsát, Szeged környékén A szólásban szereplő Luca széke faragásához Luca napján kezdtek hozzá. Mindennap faragtak, csináltak rajta valamit, s december 24-re kellett elkészülni vele. A régi babona szerint nem js volt olyan könnyű megcsinálni, hiszen például szeg nem lehetett benne, és minden. darabját más fából — tizenháromféle fajtából — kellett elkészíteni. Ha ezzel a székkel a készítője elment az éjféli misére, vagy a keresztúthoz, ráállva megláthatta, ki a boszorkány. A szék köré ajánlatos nőit „várat keríteni”, azaz, szentelt krétával egy kört rajzolni, mert ellenkező esetben a rontó boszorkány elláthatta a kíváncsi ember baját... A regula szerint boszorkánynézés után a széket el kellett égetni, de annak, aki rajta állt, vagy ült, addig is szednie kellett a lábát hazafelé. Csak akkor tudhatta magát biztonságban, háztető volt a feje fölött. És, ha hazafelé menet nem szórt volna mákot maga után, még utol fis érhette volna a boszorka. Ugyanehhez a névnaphoz még egy babonás szokás kapcsolódott, a Luca-kalendárium készítése. A néprajzi leírások szerint ez úgy történt, hogy december 13-tól elkezdve 24- ig mindennap részletesen feljegyezték az időjárást, mert e tizenkét nap megfigyeléseiből állítólag bizton lehetett következtetni a jövő esztendő 12 hónapjának várható időjárására. Az idők múlásával azonban az említett szokások egyre inkább elhalványultak. A szép hangzású női név is kiemelkedett a régi babonák sötétségéből, a köztudat ma már nem, boszorkánynévként ismeri. Ellenkezőleg: a svédeknél választott Luca-mevy- asszony a növekvő fény megtestesítője a napforduló után. Nem véletlenül, hiszen a Luca a „fény” jelentésű latin, lux szóval van kapcsolatban, akárcsak a francia Lucie és Luce, vagy az olasz Lucia. i. H. i.
