Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-12 / 292. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... ■T Nyílt pályaválasztási napot tartanak szombaton Balassagyarmaton a Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépiskolában. Az általános iskolások betekintést kapnak az Intézmény életébe, ami meghatározó lehet továbbtanulási szándékuk eldöntésében. A felvételen az elsős zenei tagozatos diákok láthatók. — bp — Először a Déli-sarkon Amundsen 75 éve érte el a déli pólust Senki sem tudta, hogy dél felé indult el, csak a bátyja. Nem tudott szándékáról honfitársa, ifjúkori példaképe, Nansen sem. Pedig az indulás előtt néhány hónappal még együtt tervezgették az utat az Északisarkra. Az északi expedíciók hőse, Norvégia nemzeti büszkesége, Nansen maga ajánlotta Amundsennek, az Északnyugati-átjáró felfedező hajósának a közös vállalkozást. S aztán egy váratlan fordulat! Nansen bekapcsolódik a függetlenné vált Norvégia politikai életébe, hivatkozik a tudományos anyagok feldolgozásának szükségességére és lemond nagy álmáról. De hajóját az északi vizeken, a jégtáblák közt edződött Fra- mot kölcsönadja Amundsennek, s biztatja, induljon északra, a sarki vizekre. Amundsen, a norvég tengerészcsalád gyermeke 1872- ben született. Először orvosnak készült, aztán őt is magával ragadta a tenger. Megkezdi az expedíció előkészítését, s közben villámcsapásként éri a hír: az amerikai Cook eljutott az Északi-sarkra. (A felfedezések történetéből ma már tudjuk, hogy Cook valószínűlég csalt, legalábbis bizonyítékai nem voltak arra, hogy valóban járt a sarkon, így Pearyt tartják számon elsőként.) Hogy honnan vette Amundsen a lelkierőt a további szervezéshez, nem tudni. Talán onnan, hogy ő már tudta; ha első akar lenni, ha dicsőséget akar. délnek kell indulnia. Utolsó kétségeit is eloszlatta a bír: Scott, angol tengerész főhadnagy korábbi sikertelen próbálkozása után a Déli-sarkra készül. Amundsen csak útközben, Madeira szigetén közli a legénységgel, hogy nem északra. hanem délre mennek. Kiiencvenhét grönlandi ku-' tya csahol a fedélzeten. Pár napos előnnyel érnek, s horgonyoznak le. az antarktiszi Bálna-öbölben, hogy egy bázison kitelelve, több hónapos tétlen várakozás után, útnak induljanak. 1911 szeptember közepén jött el a nap. Hol járhat Scott? Nem tudhatták, hogy még el sem indult. Az angol sajnálta a kutyákat, motoros szánjaiban bízott. Büszkén mondta: „Nem emberhez méltó a győzelem, melyet nem saját erőfeszítésével ér el Mi magunkat fogjuk a szánjaink elé.” Ma már tudjuk, ez lett a vesztük. Amundsenék eközben napi 30—40 km-t haladtak, s december 14-én délután 3 órakor elérték a Déli-sarkot. Mire bázisukra visszatértek, a Fram már várta őket, hogy, mint diadalmas győzteseket, visszavigye az expedíciót Norvégiába. Az angolok csali január 17-én látták meg a sarkot, s a kitűzött norvég zászlót. Csaknem két és fél hónapos, embertelen szén védésekké 1 teli visszaütjük során Scott és négy társa a jégmezőn lelte halálát. Amundsent hősként ünnepelte a világ. Megülihetett volna a babérjain, de ő a másikra, az Északi-sarkra is vágyott. Először újonnan épített hajójával, a Maud dal próbált a sark közelébe jutni Szibéria felől, de kis híján odavesztek. Pár évvel később hidroplánokkal már alig több, mint kétfofcnyira közelítették meg a sarkot, de a gépekkel balesetet szenvedtek, s csak csodával határos módon tértek vissza. 1926-ban a Norge nevezetű zeppelinen Nobile, olasz katonatiszt társaságában Európából indulva, átrepültek a sark fölött és Alaszkában értek földet. Nobiie új dicsőségre vágyott. Két évvel később olasz léghajón indult ismét a sarkra, de lezuhantak. Segélykérő jeleikre a már megfáradt, anyagi gondokkal küzdő Amundsen is útnak indult. Senki sem tudja, hol, mikor és hogyan érte a katasztrófa a mentésre indult norvég léghajót. Amundsent ellenlábasa megsegítése során érte a halál. N. G. Példa a főorvosról Három évtized a TIT-ben Nem a gyógyító orvoshoz, hanem ahhoz az emberhez látogattunk, akinek életében krisztusi kort tesz az az idő, amelyet embertársai szellemének pallérozására szánt. Dr. Ferenczy György főorvos, a nógrádgárdonyi tüdőgyógyintézet igazgatója harminchárom esztendeje tevékenykedik a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezetében, mint az egészség- ügyi szakosztály egyik szószólója. A gyógyintézetben csend, a tenyérnyi irodában, ahová beszélgetésre invitál, nyugalom. Egyik fal mentén szakkönyvek súlyától roskadozó szekrény. A könyvek közt szemet gyönyörködtető, lelket pihentető parányi, színes sziget, az akvárium búvik. A puritánságig egyszerű, mégis otthonos dolgozószoba, vagy a főorvosból áradó derűs kiegyensúlyozottság teszi-e? —, nagy a békesség itt. Szerény a doktor, mint a nagy tudású emberek többsége. Talán ezért sem mondja, hogy a napi elfoglaltságon túl, a TIT mellett tggja g megyei alkoholellenes bizottságnak, az egészség- ügyi és a tudományos tanácsnak, a balassagyarmati párt- bizottságban, pedig az agitá- ciós és propaganda-munka, bizottság tagja. — Jól tudjuk, hogy a gyógyítás szolgálatában állók ideié szőkébbre szabott, mint legtöbbünké. Miért vállalkozott ön mégis arra, hogy szabad ideje egy részét előadások tartására szánja? — Az orvos munkája nemcsak gyógyításból áll. Fontos része a megelőző tevékenység, az egészségnevelés, ami pedig a rendelési időből nem futja. Itt csupán a betegeket, vagy a gyógyultakat tudjuk tájékoztatni. Míg beszél, tekintete megélénkül, szavaiból mélységes emberszeretet sugárzik, s a segíteni akarás szándékát halljuk. — Mi ma az egészségügyi ismeretterjesztés feladata? Derűs mosolya halványul. — Legtöbb gond, a helytelen életmódból következik. Az ismeretterjesztés az egyetlen mód, hogy segítsünk az életvitelt megváltoztatni. Minden lehető fórumon hangsúlyozni kell az egészséges életmód fontosságát; segíteni abban, hogy úgy alakuljon embertársaink élete, hogy gazdagodjék testedzéssel, mozgással, s legyen koldusszegény alkoholfogyasztás és cigarettázás tekintetében. De mérhetetlenül fontos az egymással való törődés. Riasztó tények figyelmeztetnek bennünket, hogy helytelenül élünk. Növekszik a pszichiátriai gondozottak, az alkoholista betegek, a szívás érrendszeri megbetegedések száma. — Harminchárom éve előadóként terjeszti a tudnivalókat a lakosság körében. A hallgató, aki egy-egy előadáson részt vesz. bízvást hasznosíthatja életében az ismereteket. Vajon az előadó értesül-e tevékenysége eredményességéről? — Három évtized alatt kétszer tapasztaltam mérhető eredményt. Az első még Budapesten az ötvenes években, a gyermegparalízises megbetegedések idején. Pánik uralta érthetően — a közhangulatot. Felvilágosító előadások sorozatával sikerült a félelmet mérsékelni. A másik Szé- csényben történt, nemrégiben az Ipoly Bútorgyár helyi üzemében. Az egészséges életmódról folyt a szó, amikor mozgolódást vettem észre a sorok között. Láttam, amint egy terhes asszony munkatársnőjéhez fordul és átnyújt valamit. Az előadás után tudtam meg: az elhangzottak rázták meg annyira, hogy a nála lévő füstölnivalót és öngyújtót testálta kollégájára, nehogy később kísértésbe essen. — Ez adja hát az erőt, az ösztönzést, hogy újra és újra pódiumra lépjen? Míg a választ adja, arcvonását ismét a megszokott derűs mosoly lágyítja: — Az érdeklődő szemekből látom, hogy érdemes volt mondandómmal a hallgatók elé állni. Az egészségvédelmi program ügye mindannyiunké. Munkahelyeké, iskoláké, intézményeké. Felkelteni az érdeklődést, sokakat mozgósítani az ügyért csak olyanok tudnak, akik szívesen vállalják a munkát, s nemcsak áldozatkészek, hanem kellően türelmesek is. Jövőnkért önzetlen önkéntesek sokaságára van szükség Tuza Katalin Ifjúság és tudomány a békéért Ifjúság és tudomány a bé' kéért címmel kétnapos nemzetközi tanácskozás kezdődött csütörtökön Budapesten, a KISZ KB székházában. A szervezők, a Központi Fizikai Kutatóintézet KISZ-esei öt szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió — kutatóintézetei testvérszervezeteinek fiataljaival megvitatják mit tehet az ifjúság a béke megőrzéséért, hogyan szolgálhatja a tudomány e feladat megvalósítását. A konferencia résztvevői előadásokat hallgattak meg az űrháború és az űrbéke. a fegyverkezés és a leszerelés, illetve a katonai és a békés célú termelés alternatíváiról. Az előadásokat vita követte. A tanácskozás pénteken folytatja munkáját. I balesetmentes köz ekedés érdekében Közlekedésbiztonsági tanács a polgári védelemnél Hasznos és tanulságos rendezvénnyel mutatkozott be a polgári védelem központi anyagraktár és javítóüzemnél megalakult közlekedésbiztonsági tanács. A rendezvény célja elsősorban az volt, hogy elméleti és gyakorlati segítséget nyújtson a téli baleset- mentes közúti közlekedéshez. A változatos programiban szerepelt orvosi előadás, szaktanácsadás. Szó esett arról, hogy mi a teendő elsősegély- nyújtás esetén, a különböző sérüléseket hogyan kell ellátni a szaksegítség megérkezéséig. A közlekedési rendőrök arról tájékoztattak, hogyan kell helyesen értelmezni a szabályok különböző előírásait, milyen módon előzhetők meg a balesetek, különösen a téli időjárás bonyolult útviszonyai között. Szó volt a gépjárművek műszaki állapotáról, a téli viszonyok közötti vezetési stílusról és mindazon körülményekről, amelyek bonyolítják, nehezebbé teszik a téli hónapok közlekedését. A jelenlevők sok praktikus tanácsot, javas’atot leshettek el az egyes témákhoz kapcsolódó videofilmekről js. Az ismeretek felfrissítését, naprakészen tartását segítette a szakmai előadásokat követő vetélkedő. Ugyancsak hasznos volt az autóklub szolgáltatása, az ingyenes fényszóró- beállítás. I. J. Pusztuló betonhidak Ha erősen lúgos cementből (például portlandcement- ből) és kovasav tartalmú adalékanyagból készítenek betont, benne olyan vegyi folyamat megy végbe, amely veszélyezteti a betont, megszünteti a teherbírását. A kovasavas adalékból és az alka- likus cement kölcsönhatásából keletkező gél ugyanis megduzzad, s a betont szétfeszíti, szétmorzsolja. A betonba beszivárgó víz ezt a folyamatot felfokozza. A brit közlekedési minisztérium szerint emiatt Nagy.Britan- niában 21 autópályahid már bizonyíthatóan kárt szenvedett, további 100 híd a gya- núsak listáján sorakozik, s még 230 készülhetett ilyen adalékanyaggal. Ha ez az egyébként csak hosszabb idő alatt kifejlődő veszélyes folyamat megkezdődött, nemigen állítható meg, ám jó vízszigeteléssel lassítható. Emlórókvizsgólat — ultrahanggal Az emlőrák korai felismeréséhez azonosítani kell az öt milliméternél kisebb méretű elváltozásokat, de az ilyen felbontású röntgenvizsgálat esetleg sugársérülést okozhat. Sokkal célszerűbb lenne a gyógyítás más területein bevált ultrahangos berendezéseket hasznosítani az adott célra is, ám az eddigi berendezésekkel nem lehet olyan finom részleteket felismerni, mint a röntgenátvilágítással. A kanadai Ontario rákkutató-intézetben kifejlesztett új módszerek rendkívüli mértékben megjavítják az ultrahangos vizsgálat felbontóképességét. Az egyik új eljárással kis pontba sűrítik az ultrahangforrás hangnyalábját, s a gyújtóponthoz közeli zónába. Elektronikus úton változtatva a gvújtótávolsá- got, több éles kép együtteséhez jutnak. Egy másik eljárással, az adó- és vevőkészülék alkalmas mozgatásával rétegfelvételeket készítenek. Ezeken a rétegfelvételeken még a 0,5 milliméter méretű elváltozásokat is azonosítják, felismerhetik. Olló helyett lézer Lézerrel már régóta megmunkálnak fémeket, egyebek között lemezeket vágnak ki vele fémekből. Most a japán Macusita cég a textilanya- gok kiszabására szolgáló lézeres készülékeinek élesebb vágóélű, módosított változatát fejlesztette ki. A berendezés széndioxidgáz-lézerrel működik és számítógépes vezérléssel halad végig a szabásvonalon. A lézeres vágással nehéz tiszta, éles, vágásfelületet teremteni. A lineárisan sarkított fény azonban tiszta vágásfelületet adna. Azt viszont nem sikerült megoldani, hogy a polarizátor együtt forduljon a szabásvonal irányváltozásaival. Ezért a japán cég kompromisszumhoz folyamodott — s készülékében épp ez az új — cirkulárisán sarkított fényt alkalmaz. A készülék vágó. feje az eredetileg 6 mm átmérőjű fénynyalábot 0,07 mm re fókuszálja, s egy háromrészes öltönynek a teljes kiszabásához két percre van szüksége. A készülék ára egyelőre olyan magas, hogy csak a nagyüzemekben gazdaságos. Antal Péter zászlós a biztonságos közlekedéshez adott sok hasznos tanácsot. Fotó: Herbst Rudolf NÖGRÁD — 1986. december 12., péntek 9
