Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-11 / 291. szám
0 m x » A közelmúltban helyezték üzembe az SZFP 20-as görgős fogyasztás- és teljesítménymérőt a Salgótarjáni Autójavító Vállalatnál. Ez a típusú mérőműszer megyénkben egyedülálló. Az üzemanyag-ellátó és gyújtóberendezés optimális szabályozását teszi lehetővé. A képen Urban Tibor gépjármű-villamossági szerelő a motordiagnosztikai műhelyben személygépkocsi fogyasztását méri. —RT— Magyar—indiai vegyesvállalat Budapesten Szerdán megkezdte munkáját az első magyar—indiai vegyesvállalat, az Indiai— Magyar Kereskedelemfejlesztő KFT Budapesten, a Váci utcai Nemzetközi Kereskedelmi Központ épületében. Az ünnepségen részt vett Heté- nyi István pénzügyminiszter és Satinder Kumar Lambah, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. A vegyesvállalatot a Magyar Kereskedelmi Kamara által alapított Vállalkozási Tanácsadó Vállalat, valamint az Chinar Exports indiai kereskedőház alapította, azzal a céllal, hogy elősegítsék a két ország közötti kereskedelmi' kapcsolatok fejlesztését. A vállalkozás elsősorban tanácsadással segíti a magyar és az indiai üzletembereket, részt vesz gyártási együttműködés előkészítésében, szakértői különböző piacfelmérő tanulmányokat készítenek. Elsősorban a nem hagyományos cikkek kereskedelmét kívánják növelni. Olyan magyar, illetve indiai termékekről van szó, amelyeket eddig még nem exportáltak, ugyanakkor mindkét ország piacán — sőt harmadik piacon is — keresetteknek bizonyulhatnak. A vegyesvállalat irodájában indiai árbemutatót is rendeznek, amelyen több jelentős cég — a Larsen and Toubro iparcsoport, Continental Construction építőipari cég, a Natesan Antic Arts kereskedőház — mutatja be exportkínálatát. A vegyesvállalat egyébként megkapta első megbízását is: az indiai társtulajdonosnak, a Chinar Exporténak végeznek felmérést arról, milyen új cikkekkel növelhetnék magyarországi el. adásaikat. Évzárás előtti számvetés Mire számítanak a pásztói vasasok? Nem kis feladatok teljesítése hárul az idén az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám és Készülékgyárára. A vállalat vezetése három főbb szempont alapján határozta meg a tennivalókat. Egyrészt: a kollektívának 20 milliós nyereséget kell elérnie. Másrészt: az átlagkészletszint értéke nem haladhatja meg a 42 millió forintot. Harmadsorban: a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma nem lehet több négyszáztizenötnél. Mindezeken, túlmenően 177 milliós érték előállítása szerepelt a tervekben. Amint azt Bózsár Károly főkönyvelő elmondta, munkásgárdájuk várhatóan eleget tesz a vele szemben támasztott hármas követelménynek. A nyereség előreláthatóan a tervszinten alakul majd. Az átlagkészletet sikerül 2 százalékkal csökkenteni. Az átlaglétszám négyszázhárom, vagyis alatta marad a megengedettnek. Egyedül a termelési érték lesz kevesebb mintegy 7 millió forinttal az előirányzottnál. Ennek oka hogy a partnergyárak visszafogták a megrendeléseiket, a termelés a kisebb értékű termékek felé tolódott el. A gyár ez évben 78 millió forint értékben készít berendezéseket, kiegészítő egységeket, továbbá végez felújításokat A legnagyobb munkát, a salgótarjáni síküveggyár Zagyva—III-as kemencéjéhez szükséges acélszerkezet legyártása jelentette, s jelenleg is dolgoznak a feldolgozósorhoz tartozó gépek javításán, korszerűsítésén. Hasonlóképpen az átlagosnál számottevőbb kötelezettséget jelent a sajószentpéteri gyár feldolgozó gépeinek felújítása • Az üveggyártás formáit 44 millió forintért készítik az idén a pásztói vasasok. A tartalékalkatrész-gyártás igénye több mint 20 százalékkal elmarad az előzetes felmérések figyelembevételével ösz- szeállított tervtől. Az öntvények értékesítése 22 millió forintot „hoz” a gyárnak. Hűtőszalagokhoz sodronyokat várhatóan 9 millió forint értékben gyártanak majd. A kollektíva lényeges tennivalójának tekinti olyan alkatrészek előállítását, amelyeket korábban csak dollárért szerezhették be a társgyárak. Az elmúlt esztendőben 242 ezer dollárt takarított meg így a népgazdaság. Az idén a pásztóiak szerették volna további 10 százalékkal növelni az importkiváltást, ám a megrendelők igénye ezt nem tette lehetővé. A gondokról szólva Bózsár Károly megemlítette: olykor akadozik az anyagellátás. Elsősorban a kisebb értékű relék, hengerek beérkezése késik, s okoz gondot a felújítás alatt álló gépek készre szerelésében. Miután a létszám nem éri el az előirányzottat, emiatj; a termelésben is adódnak zavarok. Sok fiatal szakmunkás elment az utóbbi időben a gyárból, az utánpótlás ugyanakkor nem elégséges. Elsősorban esztergályos és marós kellene több. Mivel a gyár előreláthatóan eleget tud tenni a legfőbb kötelezettségeinek, ezért az ösztönzők még 4—4.5 százalékos átlagkereset-növelést tesznek lehetővé. Az idén eddig .3.5 százalékkal emelték az alaobéreket. . A főkönvvelő végezetül arról tájékoztatott, hogy 1987 első felére már szerződéssel lekötött a gyártási kapacitásuk. Éves szinten 190 milliós árbevételt és 23—24 milliós nyereséget terveznek. K. L. r Értelmiségiek Balassagyarmaton % Nagyobti lett munkájuk rangja, megbecsülése Balassagyarmat eddigi fejlődésének, középfokú központtá válásának ellentmondásoktól sem mentes folyamatában elengedhetetlen feltétel és egyben következmény is volt a szellemi munkások, diplomások, értelmiségiek fokozódó részvétele a helyi társadalmi viszonyok alakításában. Oiőhéjtian a múlt A város polgári fejlődésének időszakában kialakuló értelmiség gyökerei évszázadokkal korábbra nyúlnak vissza. Korabeli közjegyzői iratokból következtethetünk arra, hogy a XIII. század derekán már éltek eszmét hirdető, szellemi munkát végző ..fehérgallérosok” a földesúri vásáros faluból mezővárossá előlépő, a Balassa család tulajdonaiba kerülő Gyarmaton. A XVIII. század végén a hajdani Gyarmat falu lett a vármegye székhelye. A korai polgári fejlődés hozzájárult az intellektuális szükségletek ugrásszerű növekedéséhez, a tanult emberek bevándorlásához. Egyre több diplomás szakember telepedett le a városban. A mai városlakók joggal büszkék a XIX. századi nagy elődeikre, így a ,,megyeház!” Madách Imrére, Mikszáth Kálmánra, Komjáthy Jenőre, Nagy Ivánra, Rózsavölgyi Mánkra, Szontágh Pálra. A felszabadulással Balassagyarmaton is megindult a nagyarányú, felfelé irányuló társadalmi mobilitás. Az 50- e.s évek elején a megyeszékhelyi rang elvesztése utón ugyanakkor ellenkező irányú mozgások is lejátszódtak, hiszen a különböző megyei hivatalokban, intézményekben pozíciót ellátók közül többen a városban maradtak, és alacsonyabb presztízsű munika- i helyen dolgoztak tovább. Az itt maradó megyei intézmények, valamint az iskolák viszonylag nagy létszámú igazság- rügyi, egészségügyi, agrárért el - miségit, pedagógust foglalkoz- i tattak. Sőt, 1951—57 között ta- inátófcépző intézet is működött, így a 12 ezer fős lakossághoz viszonyítva, a diplomások aránya igen magas. Köztük a humán értelmiség volt túlsúlyban. 1 Az 50-es évek szellemi munkásai látva, hogy a város fejlődése messze elmarad az új megyeszékhely, Salgótarján és más, iparral rendelkező városok fejlődésétől, élénken — néha türelmetlenül — keresték a kiboairtaikozás, a szocialista fejlődés lehetőségeit. A várva várt fellendülést a 60-as években megindult nagyarányú ipartelepítés hozta meg, s az addig „féloldalas” struktúrájú, munkásság nélküli város edctigi történelmében soha nem látott mértékű fejlődésnek indult. Az értelmiségiek száma 1980- ban közel ezer fő, majdnem duplája a 10 évvel előttinek. A múlt év végén az aktív keresők 9 százaléka rendelkezett diplomával. A helyi társadalmi viszonyokat elemezve, megállapítható, hogy Balassagyarmat ma minden korábbinál jelentősebb, nagyobb létszámú, összetettebb belső struktúrájú, szakmai szerkezetű értelmiségi réteggel rendelkezik. Többségük egyetemet végzett, 55 százalékuk a felszabadulás után született, 90 százalékuk ebben a társadalmi rendszerben szerezte diplomáját. Átlagos életkoruk 38 év. A nők aránya 40 százalék. A műszaki humán értelmiség egymáshoz viszonyított aránya 40—40 százalék. Vezető beosztásban 28 százalékuk dolgozik. Kétharmad részük balassagyarmati születésű. Egyharmad részük párttag. Az inaktívak — zömükben nyugdíjasok — szórna eléri a 150 főt. Az értelmiség élet- és munkakörülményeinek alakulását több tényező befolyásolja. Kedvezően hat a városiasodás folyamata, az infrastruktúra fejlődése, az új üzemekben, intézményekben a korszerű munkahelyek kialakítása. Közérzetüket károsan motiválja a szolgáltatások egyenetlen színvonala, a művelődés és kulturált szórakozás szegényes feltételrendszere. Munkájúikat és közéletisé- güket pozitívan alakítja, hogy jelentős részük hivatását szerető, munkáját jól végző szakember, .akik jelentős. szerepet töltenek be a várospolitika alakításában, a közvélemény formálásában. Szakmai és kulturális feladataik érvényre juttatásában fontos szerepet tölt be a helyi TIT- és SZVT- szervezet, a Pedagógiai Társaság munkacsoportja, valamint a HNiF keretében felélénkült honismereti és hely- történeti munka. Szélsőséges ideológiai, politikai megnyilvánulás nem tapasztalható körükben. De a mai világ ellentmondásossága, aiz emberi civilizáció fenyegetettsége, a szocializmus építése során felvetődő új kérdések, jelenségiek különböző hatást váltanak ki körűkben. A fiatalabbak nagy részénél a történelmi tapasztalatok hiánya a társadalmi problémák felnagyításához vezet. Érzékenyen reagálnak társadalmunk fejlődésének ellentmondásaira. Kritikai észrevételeiket az esetek többségében jobbító szándék motiválja. Erősödő rétegek Az értelmiség belső struktúrájában a legnagyobb cso portot a kulturális szférában dolgozó pedagógusok, népművelők alkotják, arányuk közel 40 százalék. Nagy eredmény, hogy a pedagógusok rendelkeznek a hivatásukhoz szükséges képesítéssel, s folyamatosan fejlesztik szakmai, pedagógiai műveltségüket. Emelkedő tendenciájú a kimagasló pedagógiai pályázatok, tudományos fokozatok szórna. A tantestületek stabilak, minimális a fluktuáció. A kulturális javak terjesztésében jelentős részt vállalnak a közművelődési intézményekben dolgozó népművelők, könyvtárosok. A tárgyi feltételek hiányosságai' ellenére eredményes munkát folytatnak, s ez szakmai tudásuknak, hivatástudatuknak, lelkesedésüknek köszönhető. A városban élő művészértelmiség hatása és befolyása lényegesen nagyobb számszerű jelenlétüknél. Alkotó tevékenységükkel eredményesen járulnak hozzá a kulturális értékek gyarapításához. A Komjáthy-kör az öntevékeny alkotók munkásságának közösségi tevékenységgé formálásával segíti a valós értékeket hordozó gondolatok művészi megfogalmazását. A műszaki értelmiség kulcsszerepet tölt «be a város üzemei termelésének, gazdálkodásának eredményességében. Számuk az ipartelepítést követően többszörösére nőtt, arányuk az értelmiségi rétegen belül 17 százalék. Többségük élen jár a korszerű technológiai folyamatok kidolgozásában és megszervezésében. Az irányító szervék által megjelölt feladatok végrehajtása mellett, kibontakozóban van saját kezdeményezőkészségük is, amely azonban még sokszor beleütközik a hagyományos vállalati, üzemi struktúrába és érdekeltségi viszonyokba. A gyáregységiekben, telephelyeken dolgozók igénylik a szélesebb körű beleszólási jogot az egész vállalatot érintő termelési, gazdálkodási kérdésekbe. Örvösök, gyógyszerészek, egészségügyi főiskolát végzettek közel 200 fős csoportja képezi Balassagyarmat egészségügyi értelmiségét. Megelőző. gyógyító, gondozó munkájuk hatóköre jóval túlnő a város határain. Az integrációs célkitűzéseket, az etikai programot egyetértéssel fogadták, s eredményesen dolgoznak valóm váltásukért. Formálódik körükben a megelőzés szemlélete és a betegek egész személyiségére irányuló orvosi tevékenység. Az orvosok, gyógyszerészek jelentős hányada végez tudományos tevékenységet. Elismerésre méltó ismeretterjesztő, egészségügyi nevelő-feivi- lágosító munkájuk. Szerepük meghatározó a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése és gyógyítása érdekében létrehozott Rizikó klub, valamint a rehabilitációt szolgáló alkoholmentes klub létrehozásában, működtetésében. Közérzetükre pozitívan hatottak az elmúlt időszak egészségügyi beruházásai. Egyes csoportjaik nagyon sokszor — elsősorban a gyógyszerészek — úgy érzik, hogy erkölcsi és anyagi megbecsülésük elmarad más egészségügyi rétegek elismerésétől. Nagy tradícióikkal rendelkezik a jogászság. A. Balassagyarmaton maradt megyei bíróság és megyei ügyészség jelentős számú jogászt foglalkoztat, akik szakmai munJ kájuk ellátásán túl, fontos szerepet vállalnak a megye közéletének fórumain is. Dinamikusan gyarapszik az államigazgatási főiskolát végzett értelmiségiek száma. Tevékenységük, hozzáértésük elsősorban a bürokratikus vonások csökkenésében, az ügyintézés szakszerűségében, gyorsaságában érzékelhető. Jelen van a városban egy kisszámú, a körzet mezőgazdasági üzemeiben é® a város intézményeiben vezetői, irányítói funkciót ellátó agrár- értelmiség. Jó közérzetet biztosít számukra, hogy erkölcsi és anyagi megbecsülésük arányban van végzett munkájukkal. Növekvő a számuk, de a szükségesnél még mindig kevesebb — közgazdász tevékenykedik az üzemekben. Pedig szerepük ma már nélkülözhetetlen a gazdasági vezetésben, a gazdálkodás korszerűsítésében. a gazdaságosság növelésében, a lakosság közgazdasági szemléletmódjának kialakításában. Segíteni a jóra A helyi párt- és állami szervek a szövetségi politika részeként, a réteg súlyának megfelelően, nagy figyelmet fordítanak az értelmiség helyzetének alapos megismerésére, munkájuk megbecsülésére, alkotókészségük, közéleti aktivitásuk kibontakoztatására. A városi pártbizottság — felismerve a magas fokú képzettséget igénylő szellemi munka jelentőségét — önálló napirendi pontként vizsga V- ta meg a fiatal diplomások* helyzetét, feltárva a munkájukat segítő és gát% tényezőket, valamint a körükben végzendő politikai munka feladatait. A városi KISZ-bizofctságnak ae ér tóim iségi fiatalok réteg- tasnácsával közösen készített elemzése alapján egyértelművé vált, hogy a város életében végbemenő változások, a párt határozataiban megfogalmazott célok megkövetelik a felső fokú végzettségei rendelkezők jobb. szervezettebb. fokozottabb részvételét a feladatok megvalósításában. A párföiizotHság határozata nyomón ámyaltabbáj differenciáltabbá — végső soron eredményesebbé — vált a szövetségi politika bevált gyakorlata. Fokozódott az értelmiségi munka rangja, megbecsülése, háttérbe szorultak a szerepüket alábecsülő lekicsinylő nézetek. A diplomások érzékelik a velük szemben támasztott magasabb követelményeket, ugyanakkor ők is egyre igényesebbek a társadalommal szemben. Régi kívánságuk, az értelmiségi klub létrehozása teljesült, s jó lehetőséget nyújt egymás munkájának jobb megismerésére, nézeteik kifejtésére, értelmiségi létük és tudatuk kiteljesítésére. Eszményi Attila Óriáskuklák exportra Teljesítették éves exporttervüket a Keripar tatabányai gyárának dolgozói: 182 millió forint értékű kereskedelmi és vendéglátóipari berendezést szállítottak külföldi partnereiknek. Termelési hajrá nélkül, hónapról hónapra pontosan teljesítették a megrendeléseket, sőt jó néhány berendezést határidő előtt készítettek el. A nyugati cégeknek a tavalyinál kétszer több berendezést szállítottak. Elsősorban a nagykonyhai főzőüstök exportját növelték. Az 50—230 literes korszerű óriáskuktákat egy holland cégtől vásárolt licenc alapján a korróziónak jól ellenálló, különleges rozsdamentes acélból készítik. A megye egészségügyi intézményeinek gépparkjait 6« százalékban a budapesti Kórház és Röntgentechnikai Vállalat salgótarjáni kirendeltsége szervizen és végzi el a garanciális javításokat. A kollektíva éves szinten 5 millió forint érték« árbevételt ér el. —. bp — üi <• K
