Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-10 / 290. szám

A MátrcrszoTős SE mtjfffa és ielewe Hogyan tovább? Felkésziillek-t az ünnepekre? Mindössze néhány nap vá­laszt el bennünket a szeretet ünnepétől, a karácsonytól. Ilyenkor föllendül az üzletek forgalma, tág'abbra nyílik a vevők pénztárcája, bővül a választék. Nos, milyen lehe­tőségeket kínál a Pásztó és Vidéke Áfész a városiaknak és a vonzáskörzetieknek? — erre kerestünk választ Sán­dor Érnőné kiskereskedelmi csoportvezetőtől. — Nézzük előbb a szezon­árut: lesz-e elegendő? — Azt hiszem, bőséges vá­lasztékot kínálunk szaloncu­korból, Télapó-figurákból, ka­rácsonyfadíszekből. .. mind­ezekből, nem csupán válo­gathatnak vevőink, hanem a mennyiség is garantált. Ha esetleg többre lenne szükség, a Duna Vegyiáru Kereskedel­mi Vállalat készségesen szál­lít. — Mi a helyzet „élelmi­szerfronton”? — Az alapvető élelmisze­rek jelenlegi kínálata jónak mondható. Tőkehúsból, húské­szítményekből kielégítő ellá­tást ígérnek a húsipari vál­lalatok. Hadd említsek néhány számadatot illusztrálásul: virsliből karácsonyra öt és fél mázsát, szilveszterre csak­nem tizenhét mázsát igényel­tünk! Míg pulyka-, kacsa- és libahúsból, a két ünnepre összesen huszonhárom és fél mázsát rendeltünk... Sokan kedvelik ilyenkor a halfélesé­geket, az élőhalellátás szintén kielégítőnek mutatkozik, az összes rendelt halmennyiség: nyolc mázsa. Maximálisan ki tudjuk elégíteni a kenyér-, péksütemény-, a tej- és tej- termékigényeket is. — Ki ne maradjon a sorból, a karácsonyfa... IMegíeérdezfuk crz afésrh Minden településen a Pa- bosság hangulatát, közérzetét befolyásolja a helyi sport­egyesület tevékenysége, ered­ményessége. A közelmúltban napvilágot látott központi ha­tározatok azt irányozzák elő, hogy a tanulóifjúság és a lakosság minél nagyobb há­nyada sportoljon, mozogjon rendszeresen. A Mátraszőlősi SE múltjá­nak és jelenlegi helyzetének bemutatásával próbálunk vá­laszt keresni arra, hogy ők hol tartanak. A jelenlegi vá­rosrészben 1951-ben alakult meg a sportegyesület három szakosztállyal (labdarúgás, te­ke és tömegsport) Sirkó Jó­zsef vezetésével. 1954-ben női kézilabda- és sakkszakosztály- lyal bővült a SE. A labdarúgók négy éven keresztül ideiglenes pályá­kon játszottak, majd helyi erőforrásból társadalmi ösz- szefogással megépítették a labdarúgó- és kézilabdapályát és hozzá tartozó 32 négyzet- méteres öltözőt. Csapatuk a járási bajnokságban szerepelt. A tekeszakosztály a kezdeti időben csak kisgolyós me­gyei bajnokságban indult. Eredményességüket mutatja, hogy 1955 után háromszor egymás után nyerték el a megyében kiírt Béke Kupát. Az elért eredmények a he­lyi tanácsot és a sportszere­tő lakosságot arra serkentet­ték, hogy ugyancsak helyi összefogással, társadalmi munkával megépítsék a nagy­golyós fedett tekepályát (1958). Az új létesítmény még több fiatalt vonzott, aminek meg is lett az eredménye. A 60-as évek elején két alka­lommal megnyerték a me­gyei nagygolyós tekebajnok­ságot és jogot szereztek arra, hogy az NB II-ben szerepel­jenek. Sajnos, a községi tanács & a helyi termelőszövetkezet tá­mogatása kevés volt és így nem tudták vállalni a maga­sabb osztályban való szerep­lést. A versenyzői gárda mö­gött a sportágat kedvelő szé­les tömegbázis volt. Hosszú éveken keresztül a község képviselte megyénket a falu­si dolgozók spartakiádja or­szágos döntőjében, ahol két alkalommal ^dobogós helye­zést értek el. Az 1970-es évek derekán az NB III. létrehozása után, megnyerve a megyei bajnok­ságot vállalni tudta a sport­egyesület és a -szakosztály a magasabb osztályban való sze­replést. Sajnos, a termelőszövetke­zetek összevonása és a köz- igazgatási átszervezés követ­keztében — úgy mint más kisközségben is — nehézsé­gek támadtak a sportegyesü­let működtetésében, fenntar­tásában. A sportegyesület bá­zisszerv nélkül maradt. A te­keszakosztály jobb működési feltételeket remélve 1978-ban A város párt-, állami és tömegszervezeti testületéinek ülésein decemberben és ja­nuárban az alábbi napirende­ket vitatják meg. December. A városi pártbizottság és B városi tanács együttes ün­nepi ülése: Megemlékezés a párt újjászervezésének, a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. Városi párt-végrehajtó­bizottsági ülés: Az Ecsegi Bé­ke Tsz gazdálkodásának helyzete, a fejlesztés lehető­ségei. A városi pártbizottság középtávú káderutánpótlási képzési terv végrehajtásának 1986. évi tapasztalatai, ja­vaslat az 1987. évi feladatokra. Városi tanács ülése: TaT nácsrendelet-alkotás az állat. A VII. országos sportnapok szőlősi fiatalok mutatják be a Pásztói SE-hez, majd 1984 végén a Pásztói Tsz SE-hez került. A szakosztály jelen­leg is az NB Ill-ban szere­pel és az élmezőnyben fog­lal helyet. A nagy változáso­kon és nehézségeken átment szakosztály sokat köszönhet Sirkó Józsefnek, aki 1951 óta irányítja munkájukat. Az említett átszervezésből adódó nehézségek következté­ben 1980-ban a sportegyesület kénytelen volt megszüntetni a női kézilabda- és a sakk- szakosztályát. A sportegyesü­let labdarúgó-szakosztálya több mint két évtizeden ke­resztül a járási bajnokságban szerepelt váltakozó sikerrel. 1974 őszén a faluba került egy fiatal agilis körzeti or­vos, aki segíteni akart a gaz­dátlan, nehézségekkel küzdő szakosztályon. Dr. Langmayer Balázs a beszélgetés alkalmá­val elmondta, hogy az indí­tásban a sportszereteten kí­vül nagymértékben közreját­szott az is, hogy korábban ő is egy falusi csapatban fut­ballozott, ismerte és tudta, hogy megfelelő vezetés és tá­mogatás hiányában, megfele­lő eredményt elérni nem le­het. Egy év múlva már ö irá­nyította a serdülő-, ifjúsági és felnőttcsapat munkáját. A sporton keresztül jobban meg tudta ismerni a falu la­kosságát és mint orvos, na­gyobb hatást tudott gyako­rolni a fiatalokra az egész­séges életmódra nevelésben, a szokások kialakításában. Ener­giájának jelentős részét fek­tette a serdülő-, és ifjúsági csapat felkészítésébe, nevelé­sébe. Az elméleti és gyakor­lati képzésen túl, nagy fi­gyelmet fordított a közösség kialakítására. Felismerte, hogy az ilyen kis településen a cél érdeké­ben az iskolával nagyon szo­rosan kell együttműködni. Ugyancsak ez idő tájt került a faluba Nagy Miklósné test­nevelő tanár, aki megfelelő segítőtárs volt. 1978-ban a fiatal szakosztályvezetőt, ed­tartásról, a köztisztaságról és a települési környezetvéde­lemről. Városi tanács vb-ülése: A város közvilágítási szolgál­tatásának helyzete, felada­tai. A költségvetési üzem 1987. évi feladatterve. Kereskedel­mi, hatósági tevékenység ér­tékelése, feladatok. Városi KISZ-bizottság ülé­se: 1987. évi munkaterv és I. félévi ülésterv megtárgya­lása. Politikai, kulturális programok 1987. évi üteme­zése. A forradalmi ifjúsági napok rendezvényterve. A ta­vaszi időszak rendezvényei­nek ütemezése. Vöröskereszt városi vezetőségének ülése: A családvédelmi tevékenység értékelése. Számvizsgáló bi­zottság jelentése a gazdasági munkáról, az ellenőrzések ta­városi ünnepségén a mátra- szalaggyakorlatukat. (Fotó: Tóth József) zőt a sportegyesület elnöké­nek választották. Még ebben az évben elvégezte az edzői tanfolyamot. Néhány éven belül a járási bajnokság él­mezőnyébe került a csapat és 1983-ban a megyei B bajnok­ságban nyertek jogot a sze­replésre. A csapaton belüli pozitív változásokkal szemben, a kül­ső feltételek nagymértékben romlottak, ami később a fej­lődést megállította. Sajnos, a bázisszerv hiánya, a bekö­vetkezett gazdasági nehézsé­gek, az életmód változása, a túlzott anyagiasság hátráltat­ja — úgy mint más SE-nél is — a tevékenységet. Ma már a sportegyesület vezeté­se nehezen tudja ellensúlyoz­ni azokat a nehézségeket, amelyekkel nap mint nap szembe kell nézni. A labdarúgó-szakosztályra sorvadt sportegyesület jelen­legi költségvetéséből csak a legminimálisabb alapvető fel­tételeket tudja biztosítani. A fiatalok mentalitása megvál­tozott. A közösségi élet gya­korlására nincsenek meg a már elvárható és alapvető feltételek. A sportegyesület nem tudja biztosítani az alap­vető higiénikus feltételeket (fürdő, meleg öltöző). Az ilyen szinten és körül­mények között működő sport­egyesület nem tud igazán vonzóvá válni a fiatalok előtt. Egyre kevesebben vállalják a mostoha körülmények között heti három alkalommal a kötöttséget. A sportegyesület vezetése erőfeszítéseket tesz a versenysport szinten tartásá­ért és a szabadidő-sport bá­zisának szélesítéséért. Sajnos, kérdéses, hogy a lelkes veze­tés meddig és milyen áron tudja megnyerni a fiatalokat a labdarúgásnak, illetve a sportolásnak. A változás el­engedhetetlen a feltételek ja­vításában és az emberek szemléletében. Csak így tud a SE megfelelni a jövő ki­hívásának. T. L. pasztalatairól. Tájékoztató a Palotáshaimi Május 1. Tsz vöröskeresztes alapszervezeté, nek tevékenységéről. Az MHSZ városi szerveze­te tanácsadó testületének ülése: Az 1986. évi munka végrehajtásának értékelése, 1987. évi feladatok. Az álla­mi, társadalmi szervekkel és fegyveres testületekkel való együttműködés tapasz­talatai. Január. A városi pártbizottság ülése: A gazdálkodás 1986. évi tapasztalatai, az 1987. évi feladatok. Javaslat a városi ártbizottság 1987. évi mun. aprogramjára és üléstervé­re. Városi párt-végrehajtóbi- zottság ülése: Pártbizottsági ülés előkészítése. Nem tartják könnyű év­nek az eredményes gazdálko­dás szempontjából az idei esztendőt a Mátraaljai Álla­mi Gazdaságban. A napokban már elkészült az év végére várható eredmény kalkulá­ciója, a tapasztalatok és a tanulságok leszűrése, feldol­gozása folyamatban van. Ezek­nek az ismereteknek a követ­kező év munkáját kell majd eredményesebbé és haszno­sabbá tenni. A növénytermesztést a ked­vezőtlen, aszályos időjárás sújtotta, a tervezett eredmé­nyeket ezért csak megközelí­tőleg tudták teljesíteni a gaz­daság dolgozói. Őszi búzából a hektáron­kénti ötvenkét mázsa tervvel szemben 50,3 hektáros ter­mést takarítottak be az ezar- ketszáz hektár átlagában. Őszi és tavaszi árpából is hasonló nagyságrendű kiesés volt ta­pasztalható. Az 576 hektáron termelt napraforgó és a 374 hektárnyi mustár hozta a A városi tanács ülése: A tanács 1987. évi gazdaságfej­lesztési tervének és költség­vetésének megtárgyalása. A tanács 1987. évi munkaterve. Tájékoztató a tanács-vb 1987. évi munkatervéről. A városi népi ellenőrzési bizottság 1987. évi munkaterve. Tájé­koztató a megyei tanácstagok munkájáról. A városi tanács vb-ülése: Tanácsülés előkészítése. A végrehajtó bizottság 1987. évi munkaterve. A Hazafias Népfront vá­rosi elnökségének ülése: Az új oktatási törvény életbe lépéséből adódó sajátos nép­frontfeladatok. A TIT városi elnökségének ülése: A társulat 1986. évi te­vékenységének értékelése, az 1987. évi feladatok. — Mire a cikk megjelenik, talán már javában folyik az árusítás! Körülbelül hatezer méternyi fenyőfa értékesítését tervezzük... S, lesz mit alá­tenni: karácsonyfadíszeink folyamatosan kaphatók az üz­letekben. — Mit kínálnak azoknak, akik nem csak a gyomrukra gondolnak, hanem mondjuk valamilyen ruházati cikket szeretnének ajándékként vá­sárolni? Egyáltalán, mit aján­lanak? — A Divatáru Nagykeres­kedelmi Vállalattól sálakat, sapkákat, kesztyűket, kendő­ket szereztünk be. Jelenleg minden korosztály igényét ki tudjuk elégíteni női. bakfis-, gyermek-, férfi-felsőkötött- árukból. Bő választékkal vár­juk vevőinket férfi- és gyer­mekzoknikból, női harisnya- nadrágokból. Több fazonban és méretben kanhatók női di­vatcsizmák, férficsizmák, me­legcipők, papucsok. Bő kész­letünk van vastag téli jellegű szövetekből, jerseyanyagok- ból, ágyneműkből, háztartási darabárukból, törölközőkből, faltól falig szőnyegekből, kí­nálunk tollas dunyhát, párnát és egyéb takarókat. — Ajánlunk vásárlóinknak átmeneti kabátokat, női, bak- fisméretekben, bébi-, lányka- és kamaszanorákot, bundazsá­kokat, műszőrme anorák-ove- rallokat, de választhatnak ép­penséggel a bőr- és irhadzse­kikből. a női irhakabátokból és félhosszú műszőrmékből. Még talán annyit, hogy meg­található a női flanellruha, a téli jeilegű vastagabb szövet­ből készült bakfisalj. — Reklámáron kanbató lányka- és kiskamasz-télika- bátok, tajvani importból. S, Több ezer sertést nevelnek Gazdaság telepén. pénzügyi eredménytervet, annak ellenére, hogy hektár­ra vetített hozamuk egy má­zsával a terv alatt maradt. Ám a jobb minőség, a maga­sabb olajtartalom magasabb átlagárbevételt eredménye­zett. A kisebb területen termelt takarmány, és egyéb ipari, valamint gyógynövények is „szenvedtek” az időjárástól. Á hozamkiesések ellenére az már most is megállapítható, hogy a gondos és szakszerű munkavégzés nagymértékben csökkentette az aszályos idő­járás kártételét és ez jó tanul­ságul szolgál a jövő évi terve­zéshez és indításhoz. A növénytermesztéssel szem­ben az állattenyésztés jó eredményt ért el. A tehenen- kénti tejtermelés eléri a 5650 literes szintet. Jobb munka- szervezéssel, a technológiai fegyelem következetesebb be­tartásával javult az értékesí­tett áru minősége. Ezzel ha nem Unja még az olvasó sorolom: karácsonyi ajándé­kozásra kínálunk videót, ol­csóbb színes tévét, tőkésim­portból származó híradástech­nikai cikkeket, olcsó kazettá­kat. Illatszerboltunkban szá­mos kozmetikum közül válo­gathatnak az ajándékozni vá­gyók. sőt ajándékcsomagok készítését is vállaljuk! Az ünnepi nyitva tartási rend is módosul. Eszerint de­cember 14-én (ezüstvasárnap) és december 21-én (aranyva­sárnap) déli tizenhárom órá­ig fogadja vásárlóit az áfész- áruház, a játék-, az illatszer-, a könyvesbolt. December 23- án, kedden a másfél és két műszakos élelmiszerboltok 19 óráig, az egyéb élelmiszert árusító boltok 18 óráig tar­tanak nyitva. Az iparcikk- és ruházati bol­tok keddi nyitva tartást alkal­maznak. December 24-én, szer­dán, az élelmiszerboltok 14 óráig, az iparcikk- és ruházati boltok a szombati nyitva tar­tási rend szerint üzemelnek. Karácsonykor a kiskereskedel­mi egységek zárva vannak, tejet Pásztón a 14. számú presszó és a 33. számú piaci büfé árusít. Az év végi nyitva tartás az alábbiak szerint alakul. De­cember 27-én a szerdai, 28- án pedig a keddi nyitva tar­tási rend szerint fogadják a vásárlókat. December 29-én a hétfői rend érvényesül, míg 30-án a másfél és két műsza­kos élelmiszerboltok 19 órá­ig, az egyéb élelmiszerboltok 18 óráig tartanak nyitva. Az év utolsó napján pedig a kis­kereskedelmi egységek szom­bati nyitva tartást alkalmaz­nak. évente a Mátraaljai Állami együtt az árbevétel, a szarvasmarha-ágazat éves eredménye várhatóan jobb lett a tervezettnél. A sertéstelepről húszezer hízott sertést érékesítettek, kisebb mennyiségben szocia­lista exportra is szállítottak. A telep éves nyeresége eléri a négymillió forintot. A mellék, és ipari tevékenység területén dolgozó egységek a tervezett eredményüket hoz­zák. A fentiek szerint a Mátra­aljai Állami Gazdaságban összességében ötvenmillió forint nyereséget várnak, ami nem marad alatta a tervezett­nek. Ez úgy volt elérhető, hogy a gazdaság sokirányú tevékenységet folytat, a ki­esések pótlására tett korai intézkedéseket eredményes«i végrehajtották. Ilyenek vei. tak a költségek csökkentése, a munkafegyelem javítása, a létszám- és bérgazdálkodás hatékonyságának emelése. Pásztói Hírmondó II. évfolyam, 4. szám — 1986. december 10. Szerkesztette: Kelemen Gábor i A közélet esemenyei Év végi számvetés Pótolták a kieséseket a MSG-nál

Next

/
Thumbnails
Contents