Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-08 / 288. szám
1 A GAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O Akiről beszélnek Igyekvő, áldozatkész asszony Befejeződött a Radnóti vers mondó verseny Madárcsontú. vékony asz- szony. A korán véget ért gyermekkor, a harmincöt munkában töltött év nyomot kezd hagyni finom bőrén. Az idő pókhálót szőtt szemei sarkában. De vidám tekintete szívósságról beszél. Bozsik Lászlóné tizennégy éves gyereklányként, a mi- zserfai bányaüzemnél kezdte a munkát, s bízvást itt érte volna meg nyugdíjazását, ha... — A hetvenes évek elején — a visszafejlesztések során — be nem zárják ott is a bányát. A férjem azt mondta, maradjak már otthon, én azonban inkább a munkát választottam. Így került a Senior Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységébe, s ennek februárban lesz tizenöt esztendeje. — Megtehettem volna, hogy maradok, de húsz év a munkában: nagy úr. Sajnáltam volna, ha elvész ez az idő; és meg sem tudtam volna már a négy fal közt lenni. Hiányzott volna a munkahely légköre... Az emberek... Bár az általános iskola befejeztével szeretett volna továbbtanul, a héttagú családban ez az ötvenes évek elején is lehetetlen volt. Az évek során a hat testvér — munka mellett — leérettségizett, s a legidősebb, Bozsikné két év teltével betanított varrónő lett a gyárban. Később a Tyereshova brigád vezetőjeként tizenhárom társa irányítója. Közös tenniakarással teltek az évek, és az eredmény nem maradt el. Az aranykoszorús fokozatot ötször érték el. és háromszor a „Vállalat kiváló brigádja” kitüntetést kapták. Egy százalék és egy ezrelék között változik szerte a világon azoknak a száma, akiknek bőrfelületén hol egy. hol több helyen hiányzik a bőrfesték. Ezt az elváltozást hívják vitiligónak. Oka az, hogy a pigmentet termelő sejtek (me'.anociták) pusztulnak és emiatt nem termelő- dik a bőrben barna pigment, ennek következtében kisebb- nagyobb átmérőjű fehér foltok mutatkoznak. Valószínűnek tartják, hogy a pigmenttermelő sejtek autoimmun folyamatnak esnek áldozatul, ami azt jelenti, hogy a viti- ligós ember szervezetében a pigmentsejtek ellen ellenKét műszakban dolgozik, brigádvezető, tagja a munkaügyi döntőbizottságnak. Brigádvállalások munkaidőn túl is, túlóra, társadalmi munka. .. — Mit szól a család ennyi elfoglaltsághoz? — Akkor még hozzáteszem: tanácstag vagyok, tagja a HNF helyi bizottságának és a kazári hagyományőrző együttesnek. A családom —, bár a férjem néha óv a sok munkától — pártolón áll mellém. Férje néhány éve még együtt táncolt és énekelt feleségével és fiával a népi együttesben, „kismenyük” — ahogy Bozsikné fia feleségét említi szeretettel — KISZ- titkár. — Néha már érzem a fáradtságot — sóhatja az aszanyegok termelődnek, amelyek ezeket a sejteket elpusztítják. A vitáligó teljesen ártalmatlan jelenség, tulajdonképpen még betegségnek sem minősíthető, de különösen a nyilvánosság előtt sokat szereplő embereknek hátrányt jelenthet. Éppen ezért sokat foglalkoznak a kutató bőrgyógyászok e bőrjelenség eltüntetésével. Dr. E. Frenk, a svájci Lausanne bőrklinikájának professzora e célra három lehetőséget sorol fel. A legköltségesebb és a legkevésbé hatásos a bőr más területeiről vett pigmentterszony — Most például sokat túlórázunk, de tudjuk, hogy az árunak időben kell a megrendelőkhöz érkeznie, ha jövőre is partnereik szeretnénk maradni. Márpedig ez a gyár és a mi érdekünk is. Követelmények a munkahelyen és a családban, helytállás a közéletben. „Csupán” ennyiből állnak Bozsikné hétköznapjai. — Magam vállaltam mindent. Míg futja az erőmből, csinálom, s igyekszem jól végezni a dolgomat. Igyekezetét alkotmányunk ünnepén ismerték el újból. Bozsik Lászlóné megkapta a „kiváló társadalmi munkáért” érdemérem ezüst fokozatát. Tnza Katalin meló sejteket a vitiligós területre átültetni. A második lehetőség a feltűnő pigmenthiányos területek melletti helyeket gyógyszeresen kifehéríteni. A harmadik, a leghatásosabb és legkevésbé kockázatos eljárás a kozmetikai kezelés, ami abból áll, hogy a bőrre felvitt festékanyagokkal a vitiligós területet a bőrrel azonos színbe hozzák. A különböző fényérzékenyí- tő kenőcsökkel és tablettákkal végzett kezelés részben hosz- szadalmas, és költséges, ugyanakkor az eredmények gyakran nem kielégítőek és nem is tartósak. A Radnóti Miklós országos felnőtt amatőr vers- és prózamondó verseny eredmény- hirdetéssel ért véget vasárnap Győrött. a Kisfaludy Színház aulájában. A vetélkedőn, amelyet kétévente rendez meg a Hazafias Népfront Győr-Sopron Megyei Bizottsága mellett működő Radnóti Emlékbizbttság és Irodalmi Társaság, a különféle országos versenyeken már helyezést elért vers- és prózamondók mérik össze tudásukat. Az idei rendezvény 32 résztvevője a verseny névadójának verseit, valamint más, XX. századi magyar költők és írók műveit szólaltatta meg a bírálóbizottság előtt. A vetélkedőn nyújtott teljesítményükkel legjobbnak bizonyultak — Balogh József szegedi, Bedő Csaba nagykanizsai, Bodor Pál kecskeméti. Szalóky B. Dániel budapesti és Szilvágyi Anikó győri versenyző — elnyerték a Radnóti-érmet, Sz. Egyed Emma éremművész míves plakettjét. Veszélyben az ózonréteg Több mint huszonöt ország szakértői tanácskoztak Genfben arról, hogy miként lehet megvédeni a földet borító ózonréteget a mesterségesen előállított vegyianyagoktól. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) keretében megrendezett tanácskozáson a résztvevők egyetértettek abban, hogy elsősorban a mesterséges gázok és áz oldószerek károsítják az ózonréteget, amely megvédi a földet az emberi egészségre káros ultraibolya sugárzástól. Nem volt azonban egyetértés a probléma megoldását illetően. Az EGK-tagországok azt javasolják, hogy megegyezés szerinti szinten fagyassza be minden ország az ózonra káros anyagok gyártását. Az Egyesült Államok és a skandináv államok viszont azt indítványozták, hogy fokozatosan csökkentsék a mesterséges vegyianyagok előállítását. Egy harmadik vélemény szerint — ezt az álláspontot képviseli többek között a Szovjetunió is — országonként kelljen meghatározni ezeknek az anyagoknak a gyártási kvótáját. A szakértői csoport februárban ül össze ismét. Pigntenfhiánifos bőt* ' Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyár. Ugyanazokat az eladhatatlan termékeket gyártotta, mint hasonszőrű társai, tehát ilyen szempontból egészen normális gyárnak volt mondható. Telt-múlt az idő, s elérkezett az a szomorú esemény, amikor a jó pár évtizeddel előbb lefektetett ivóvízvezetékek igazolni látszottak azt a réges-régi közmondást, miszerint semmi sem tart örökké, és se szó, se beszéd, kilyukadtak. Nosza, kivonultak az illetékesek, megszemlélték az egyre növekvő tavacskát, aztán ennyiben maradtak. Néhány nap (vagy hét?) múlva egyiküknek eszébe jutott elzárni a tavat tápláló vezetéket, így akarva, akaratlanul meghiúsította a tóban meghonosodó élővilág kialakulását, s keresztülhúzta a vállalkozó szellemű gyári dolgozók nagyratörő terveit A helyi horgászegyesület vezetője ugyanis már a halak telepítését latolgatta, egy fiatal mérnök pedig üdülőkörzet létesítését tervezgette. Hát ebből a szőrösszívű illetékes barbár beavatkozása nyomán nem lett semmi. Pedig rosszakarók szerint egy halastóból több nyereséget lehetett volna kipréselni, mint a gyár fő profilját képező kilincsnyitó kallantyúból. a két kilogrammos fülpiszkáló pisznaantyúból, vagy az elefántok számára gyártott petróleumlámpa-aljzatból, pedig — ugye — ezek js igen fontos, a népgazdaság alapját képező áruk. Visszatérve a csőtörésre, az illetékesek igencsak meggyorsították a probléma megoldását, ugyanis a vezeték elzárásától számított két nap múlva már ásás-lapátos emberek jelentek meg a környéken. megreggeliztek, kártyáztak egy darabig, majd hazamentek. Aztán egy szép napon az emberek megették összes reggelijüket, elkártyázták őszA gödör szes pénzüket, és egy különösen elvetemült fickó kezdeményezésére elkezdték kiásni a csövet. S mire leesett az első hó, és a Télapó már megajándékozta a jó és rossz gyerekeket egyaránt, a Szocialista Munka Hősei az utolsó lapát földet dobták ki a gödörből, és napvilágra került a még dédapáink korában elásott rozsdás vezeték. A régészek finom ecsetjükkel gondosan megtisztogatták a réges-régi értékes relikviát, amely megfelelő szakértelemmel végzett kiemelés és elszállítás után méltó helyére, az Államilag Kiásott Csövek Múzeumába került. Ezek után már ment minden, mint a karikacsapás. Az illetékesek három nap, három éjjel tartó érdekfeszítő tanácskozás után azt a bölcs döntést hozták, hogy a kiemelt csövet másikkal kell helyettesíteni. Intézkedéseik következményeként a munka ünnepére — cirka öt hónap múlva — át is adhatták az új vezetéket, amelyen vígan csörgedezett az éltető víz, a hatékony munka fontos „üzemanyaga”... Minden jó, ha a vége jó. Az okvetetlenkedő szőrszálhasogatóknak pedig, akik az elfolyt jó pár ezer köbméter víz után sírnak —, amelynek köbmétere több mint harminc forint — derűs optimizmussal csak azt mondhatják: a víz nem veszett el, csak átalakult és különben is visszakerült a körforgásba. — ,.Es a munkatempó?” — kötekednek tovább a rosszmájúak. A megértő és optimista emberek erre csak azt válaszolhatják: „Ha így haladunk, előbb- utóbb megvalósul nálunk a „japán csoda”... Bár szerintem sok víz lefolyik még az ivóvízvezetékeken. és sok csövet ki kell cserélni add’g. anr'g... Ha pedig mégsem, az [esz azt^n a CSODA! Jónás István A bét várható eseményei Hétfőn, Szécsényben, a tanács végrehajtó bizottsága az ifjúság sportjának helyzetéről tárgyal. Kedden, ünnepi tanácsülés lesz Balassagyarmaton, a város felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából, a kiskereskedők megyei elnöksége — salgótarjáni székházában —, a magánkereskedelemről szóló rendelkezéseket beszéli meg. Szerdán, megyénk vendége' Kállai Gyula, a Központi Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Csütörtökön, Szederkényi Attila szobrászművész rajzaiból nyílik tárlat a balassagyarmati Rózsavölgyi galériában. Pénteken, Salgótarjánban kerül sor a TIT megyei küldött- közgyűlésére, ahol elemzik az elmúlt öt év munkáját; a Fogyasztók Nógrád Megyei Tanácsának ülésén szó lesz a magán-kiskereskedői teyékenység hatásáról, a lakosság élelmiszer- és áruellátására. Szombaton, megkezdi munkáját az úttörővezetők IX. országos konferenciája Sálgótarjánban. Vasárnap, plenáris üléssel zárul az úttörő-vezetői konferencia. A szegedi füvészkert, amely több mint kétszáz külföldi társíntézettel tart kapcsolatot, a magcsereforgalom keretében kapta a kamélia magját. Sok türelemmel és nagy szakmai hozzáértéssel magról keltették, nevelték fel a most négy-öt esztendős példányokat. Korábban csupán fék ér színű és szimpla virágú kaméliát tudtak bemutatni. a mostaniak azoknál sokkal szebbek: halvány rózsaszínűek és telt virágúak. A szegedi József Attila Tudományegyetem botanikus kertjének üvegházában virágpompába öltözött a kamélia tudományos nevén camella japonica: a rózsaszínű virágok szinte elborítják a növényt. Ennek a virágnak a múlt században nagy keletje volt Európában, drága pénzért hozatták Japánból különleges alkalmakra. Ma is a legértékesebb dísznövények között tartják számon. Csillogóan fényes, haragoszöld levelei erősek, szinte bőrsze- rűek. 4 győri gyors balesete Bicsérden Helytelen váltóállítás miatt álló tehervonatnak ütközött Bicsérden pénteken a késő esti órákban a Győrből Pécsre tartó gyorsvonat. A baleset következtében egy utas súlyos, tizennégy pedig nyolc napon belül gyógyuló köny- nyebb sérülést szenvedett. Az anyagi kár jelentős. A Pécs közelében fekvő Bicsérd állomásán a baleset miatt két órán át szünetelt a vasúti forgalom. A rendőrség a MÁV szakértőinek bevonásá. val vizsgálja az ütközés körülményeit, amelyben feltehetőleg, szerepe volt a jelző, készülék meghibásodásánál: is. A Nógrádi Szénbányák salgótarjáni fogászati rendelőjében, a bányánál dolgozók és hozzátartozóik fogászati kezelését folytatják az itt dolgozó orvosok korszerű gépek segítségével. A betegek, amíg a rendelésre várnak, videoberende- zésről egészségnevelési filmeket nézhetnek meg. NÓGRÁD — 1986. december 8., hétfő j) W T 1 Virágzik a kamélia
