Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-06 / 287. szám
Az USA lépése ellenére A Szovjetunió továbbra is megtartja a SALT—II. szerződést A Szovjetuniónak egyelőre nem áll szándékában átlépni a hadászati fegyverzetkor Iá- tozási megállapodásokban foglalt határokat, annak ellenére sem, hogy az Egyesült Államok gyakorlatilag felmondta a SALT—II. szerződést — hangzik ‘ a szovjet kormány nyilatkozata, amelyet a TASZSZ hírügynökség pengtek délután/hozott nyilvánosságra. A saját hadászati eszközök gyarapítására, a SALT—II szerződés felrúgására csakis, az a törekvés indította Washingtont, hogy megbontsa a katonai paritást a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. biztosítsa magának a katonai fölényt. Washington igen nagyot hibázik — hangsúlyozza a nyilatkozat. — A SALT—II. szerződésben megállapított határvonalak átlépésével nem szilárdítja a saját biztonságát. A jelenlegi kormányzat hatéves uralmának eredményei alátámasztják: a fegyverzetkorlátozás terén ez a kormányzat — azáltal, hogy semmit sem tett — sok mindent lerombolt. Magától értetődő — hangsúlyozza a szovjet kormány —, hogy az Egyesült Államok döntése — amint erre a szovjet kormány május 31-i nyilatkozatában figyelmeztetett — teljes mértékben alapot szolgáltat a Szovjetuniónak ahhoz, hogy ne tekintse magára nézve kötelezőnek mindazt, amit az 1972-es ideiglenes megállapodás és a SALT—II. szerződés értelmében vállalt. Mindazonáltal a szovjet fél úgy véli, hogy elejét lehet még venni az események veszélyes alakulásának, amit a jelenlegi amerikai kormányzat provokált ki felelőtlen cselekedeteivel. Feltehető, hogy az Egyesült Államokban, de annak határain túl is akad még elegendő politikai bölcsesség, sőt egyszerűen élétö'sztön, hogy ne engedjék szétzilálni a hadászati fegyverek korlátozásával kapcsolatban 15 esztendő munkájával létrehozott megállapodások rendszerét A Szovjetunió a kérdés óriási jelentőségére való tekintettel, s azzal a szándékkal, hogy megőrizze a hadászati fegyverkezés * korlátozásának kulcsfontosságú elemeit, egyelőre tartózkodik attól, hogy túllépje a SALT—I. és a SALT—II. szerződés kereteit. A Szovjetunió tehát a jövőben is a leghatározottabban a béke és a nemzetközi biztonság politikáját állítja szembe a jelenlegi amerikai kormányzat felelőtlen irányvonalával. Véget értek a magyar—jugoszláv külügyminiszteri megbeszélések Várkonyi Péter külügyminiszter Raif Dizdarevicnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének meghívására december 5-én baráti látogatást tett Jugoszláviában. A két politikus Szabadkán találkozott. A külügyminiszterek áttekintették a magyar—jugoszláv kapcsolatok helyzetét és véleményt cseréltek a nemzetközi helyzetről. Megállapították. hogy a- két baráti ország kapcsolatai az élet minden területén szélesednek. Elismeréssel szóltak a határ menti városok és területek fejlődő együttműködéséről, a nemzetiségek összekötő szerepéről a jószomszédi viszony elmélyítésében. Megerősítették országaik szándékát a kölcsönösen előnyös együttműködés bővítésére. Hangsúlyozták, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben nagy jelentőségű valamennyi ország, minden békeszerető erő összefogása és együttműködése, a béke és biztonság megszilárdítása, az enyhülés vívmányainak megőrzése és fejlesztése érdekében. Ezen célok eléréséhez mindenekelőtt a nukleáris veszély csökkentésére, a fegyverkezési verseny beszüntetésére, az űrfegyverkezés megakadályozására, tényleges leszerelési intézkedésekre van szükség. A szocialista országok békekezdeményezései megfelelő alapot jelentenek korunk fő problémáinak megoldásához. Sík- raszálltak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi találkozójának eredményes lebonyolításáért. Méltatták az el nem kötelezett országok mozgalmának fontos szerepét a nemzetközi életben. A külügyminiszteri \ megbeszélések a hagyományos barátság és a kölcsönös megbecsülés légkörében folytak. Hozzájárultak a két ország jószomszédi kapcsolatainak és széles körű együttműködésének fejlesztéséhez. Megemlékezések a magyar sajtó napján (Folytatás az 1. oldalról.) S-urdokpüspokiiből, Harth Tamásné hírlapfelelős Balassagyarmatról, Lévai Ignác egyesített kézbesítő Rétságról és Jakub Andrásaié hivatalvezető Szirákról. Az ünnepségen NÓGRÁD-emlékzászlót adtak: a szécsényi postahivatal terjesztéssel foglalkozó 10 fős kollektívájának, Nándori Er- nőnének, a berceli posta hivatalvezetőjének, Hajdú Jó- zsefné nagylóci hírlapfelelősnek, Tóth Lászlóné cserhátsu- rányi hivatalvezetőnek, Deák Györgyné, lucfalvai kézbesítőnek és Koplányi Jánosné, balassagyarmati hírlapárusnak. Katona István, a BUVIG igazgatóhelyettese, a NÓGRÁD című ]ap terjesztési versenyében elért eredményeiért 32 postai dolgozót részesített pénzjutalomban. Ünnepi tanácsülés Romhányban (Folytatás az 1. oldalról.) A VII. ötéves terv legfőbb célja, az eddig végzett eredményes tevékenység még nyitottabbá tétele. A gazdasági munkában fontos a meglévő létesítmények megóvása, karbantartása, még nagyobb szerep jut a koordinációnak. Az ünnepi tanácsülés fénypontját jelentette, amikor Szomszéd József bejelentette a meghívottaknak, hogy eme alkalom azért ünnepi, mert ismét egy új beruházás átadását fémjelzi. Romhányban befejeződött az országos közutak belterületi szakaszainak átépítése. A terv még a 80-as évek elején fogant, amikor találkozott az a helyi és megyei igény: miszerint a fejlődő településeknek a rangjukhoz méltó átkelési szakaszokat kell létesíteni. A helyi, a megyei tanács és a KPM megyei igazgatóságának eredményeként mintegy 29 millió forintos - költséggel elkészült a három útszakasz, szétválasztva a gyalogos- és járműforgalmat. A megyei tanács a költségek mintegy egy- harmadát fedezte, így vált lehetőség az utak korszerűsödésével egyidőben a járdaépítésre. a közvilágítás fejlesztésére, a belvizek elvezetésére. Az viszont már a lakosság jó hozzáállásának köszönhető, hogy a modern utak mentén kialakították az egységes kapubejárókat. Szomszéd József a tanácsülésen köszönetét mondott a tanács vezetőinek, a lakosságnak a támogatásért, és jelképesen átvágta a szalagot a tanács előtti új, útszakaszon. Finnország nemzeti ünnepén L( a ünnepli függetlenné vá- lásának 69. évfordulóját Finnország. A XII. század végén a szomszédos hatalmak és az egymással vetélkedő nagy egyházak közül Svédországnak sikerült magához láncolnia a mai Finnország területét, s ez az uralom a XIX. század kezdetéig tartott. A cári birodalom nagyhercegségévé vált Finnország számára az önállóság hiánya alig enyhült, az igazi függetlenséget csak a nagy októberi forradalom győzelme hozta meg. Elsőként az orosz proletárforradalom ismerte el az önálló finn államot. A független Finnország történetének első évtizedei a polgárháború, maid a II. világháborúban a Szovjetunióval vívott két vesztes háború évtizedei voltak. A keserves történelmi tapasztalatok hozzásegítették a Finn Köztársaságot az új politikai, földrajzi, gazdasági realitások felismeréséhez, az ország helyének megtalálásához és megszilárdításához.- A Szovjetunióval 1948-ban kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, a többi szomszédhoz fűződő viszony rendezése vált az új finn külpolitika alapjává. Ehhez. a háború utáni két elnök névével jelzett. Paasikivi— Kékkonen-vonalnak nevezett külpolitikához hű a mai köz- társasági elnök, Mauno Koi- visto is. Ezen az alapon vállalta a semleges Finnország azt a békeszerető, aktív külpolitikai tevékenységet, amelynek betetőzése 1975 volt, amikor az ország fővárosa, Helsinki, földrajzi fogalomból az európai békevágy jelképévé vált — az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumának aláírása után. A rendezett külviszonyok megteremtették a feltételeit annak, hogy a hét évtizeddel ezelőtt még szegény Finnór- szág a legfejlettebb gazdaságok élvonalába emelkedett. A 'gazdasági kapcsolatok szorosabbra vonták a szálakat a hagyományos partnereken túl a szocialista országok, a fejlett tőkésországok többségével is. 2 NÓGRÁD — 1986. december 6, szombat } li tanácskozásai, illetve ezt megelőzően Weinberger amerikai hadügyminiszter párizsi tárgyalásai. A NATO- miniszterek valóban a fegyverkezési erőfeszítések fokozása mellett álltak ki. most elsősorban a hagyományos fegyverzet bővítésének fontosságát hangoztatva. Ugyanakkor atlanti körökben vita kavarog az amerikai vezetés azon döntése körül, hogy egy újabb B—52J es bombázó robotrepülőgépeket hadrendbe állítva az USA tudatosan megsértette a SALT—II. előírásait. Ugyanakkor az amerikai kormány NATO-beli tekintélyét megtépázta az iráni fegyverszállítás zűrzavaros históriája csakúgy, mint a Líbia elleni emlékezetes amerikai támadás. Kalandorjelleget vél felfedezni nem egy NATO-szö- vetóéges az ilyen akciókban, az pedig többeket is ellenérzésekkel tölt el, hogy az USA nem konzultál partnereivel. Bár gyakorlati intézkedések nem követik, elvi és erkölcsi hatását nem lehet lebecsülni annak, hogy az ENSZ közgyűlésén elsöprő többséggel fogadták el a tagállamok a felhívást a fegyverkezési hajsza csökkentésére, az űrfegyverkezés megtiltására, a nukleáris kísérleti robbantások abbahagyására. Az USA —nem meglepően — „nem”-mel szavazott. A legtöbb NATO-állam viszont már csak a tartózkodást választotta a voksolásnál. A sok „igen” jól mutatta, hogy a világ valóban azt várja el: induljanak el a nagyhatalmak a leszerelés felé vezető úton! A hét meglepő kérdése Miről tárgyaltak a miniszterek itt és ott? Minden év decemberének elején — ez már jó néhány esztendeje így alakult ki — mind a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, mind pedig a NATO- tagországok hadügyminiszterei tanácskozásra ülnek össze. Varsó és Brüsszel volt a két tanácskozás színhelye az idén. Egyvalami lehetett mindenképpen közös: itt is, ott is Reykjavikot említhették legsűrűbben a résztvevők. A szovjet—amerikai munka-csúcstalálkozón Mihail Gorbacsov által előterjesztett javaslatokát a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei támogatták. Ezenkívül emlékeztettek a budapesti felhívásra is, amelyben a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé a nyáron a katonai szembenállás szintjének csökkentését sürgette. A varsói ülésen szó volt arról is, hogy az Egyesült Államok és NATO-beli szövetségesei tovább növelik katonai potenciáljukat, hogy az USA nem hajlandó beszüntetni nukleáris kísérleteit, s hogy megsértette a SALT—II. előírásait. A Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei egyben figyelmeztettek arra, hogy a szerződések be nem tartása a fegyverkezési hajsza fokozódásához vezet, az atom- és űrfegyverekről szóló szovjetamerikai tárgyalások alapj is semmivé válhat ezáltal. A Varsóban elhangzotta igazolását adták az atlanl hadügyminiszterek brüssze szervezői között találunk egy bizonyos gigit. öt nyi latkoz. tátják sűrűn az újságírók is, jelképes alaknak tekintik. 1968-ban még édesanyja mellében „ment tüntetni”, ő saját magát igenis az akkori követelések folytatójának mondja... A mai párizsi diákok Monory oktatási miniszter és Devaquet államtitkár tervezett egyetemi reformja ellen vonulnak az utcára, tiltakozván például az ellen, hogy a beiratkozási díjat 400 frankról 800-ra akarják emelni. ’ Tömegek problémája az egyetemi oktatás minősége és — ára. Párizsban a Jussieu egyetemen sok tízezer diák tanul. A Chirach-kormány láthatóan darázsfészekbe nyúlt az egyetemi reform javaslatával. Űja’ub és újabb egyetemi sztrájkok, heves tüntetések, milliós felvonulás jelzik, hogy a fiatalok a jobboldali kormány ellen nemcsak szakmai, hanem politikai jelszavakkal vonulnak az utcára. A küzdelem kimenetele ma még kétese~k tűnik. Pálfj ’ózsef Magyar felszólalás a bécsi utótalálkozón Üdvözlő távirat Lósonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Mauno Koivisto köztársasági elnököt Finnország nemzeti ünnepe alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Kalevi Sorsa miniszterelnöknek, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke Erkki Pystynen parlamenti elnöknek küldött üdvözlő táviratot. E kapcsolatok között kiemelkedő hely jut a magyar— finn viszonynak, amelyet az évezredes történelmi rokonság tényének puszta hangoztatásán túl csak az utóbbi évtizedek töltöttek meg igazi tartalommal. Noha a gazdasági kapcsolatok még fejlesztésre szorulnak, a politikai, kulturális együttműködés beszédes példája az eltérő társadalmi rendszerű államok együttműködésének. Volt valami jelképes abban is, hogy az 1975-ös helsinki európai csúcs- találkozót éppen az 1969-es budapesti felhívás indította el. A 69 éve független Finnország példája bizonyíték arra. hogy egy ország, — még ha földrajzi fekvése „periférikus” is — a józan politika révén erősen kötődhet a világpolitikának ahhoz a centrális irányzatához, amelynek fő célja a békés élet, a nemzetközi együttműködés feltételeinek szavatolása. Magyarországon tiszteletben tartják az alapvető emberi jogokat. rendezett a viszony az állam és az egyházak között, nincs olyan kérdés, amelyet ne lehetne kölcsönös megelégedésre megoldani. Erről beszélt a bécsi utótalálkozó pénteki teljes ülésén Erdős Andri" nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. A nagykövet egyúttal méltatta azt a jelentős szerepet, amelyet az egyházak mind a nemzetközi együttműködés erősítésében., mind a magyarságtudat. á magyar kultúra és nyelv megőrzésében játszanak. A magyar . történelemben először egyenjogúak napjainkban a magyarországi egyházak. Munkájuk mindennapi gyakorlata cáfolja azokat az állításokat, melyek szerint, tevékenységükben kisebb hangsúlyt kapna a\ vallási tevékenység : a magyarországi egyházakat minden területen, a templomlátogatás, a vallás- oktatás. a k;adványok tekintetében, össze lehet hasonlítani a nyugati egyházakkal, hangoztatta. A nagykövet emlékeztetett arra, hogy idén októberben találkoztak a magyar fővárosban 15 ország marxista filozófusai és katolikus teológusai. Szólt arról, milyen nagy jelentősége van a magyar egyházak kiterjedt nemzetközi kapcsolatainak, tevékenységének, amellyel jelentős mértékben hozzájárulnak az enyhülés eredményeinek megőrzéséhez. Magyarországon ugyancsak nagyrabecsülik a hazai és a külföldön működő magyar egyházak közötti kapcsolatokat, az egyházak leien tős hozzájáru'ását a magyarságtudat. a kulturá’is örökség, az anyanyelv ápolásához. hiszen a magyarság egyharmada a környező országokban, illetve a világban szétszóródva él. Erdős André beszédében szólt arról is, hofey meddő vádaskodások helyett, építő szellemű viták szolgálhatják az. európai biztoniági és együttműködési folyamat hösz- szú távú érdekeit. A magyar küldöttség ebben a szellemben kíván tevékenykedni Bécsben. A magyar delegáció a nemzeti kisebbségek kérdésével is foglalkozni fog a tanácskozáson, jelezte a magyar nagykövek J A hét fő kérdése Hétfő: Az amerikai törvényhozás több tagja bírálta a kormányt a SALT—II. előírásának megszegéséért. — Az iráni fegyverszállítás ügyében megkezdte a kihallgatásokat az amerikai szenátus egy bizottsága. — Varsóban megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának ülése. Kedd: Tiltakozó sztrájkok Indiában a pandzsábi terror- cselekmények ellen. — Soron kívüli találkozó Genfben a szovjet és az amerikai delegáció között. Szerda: Brüsszelben összeült az európai NATO-országok hadügyminisztereinek csoportja. — Weinberger amerikai hadügyminiszter Párizsban tárgyalt. Csütörtök: Milliós diáktüntetés a francia fővárosban a főiskolai reform ellen. — Bush amerikai alelnök elismerte, hogv hibákat követtek el az iráni fegyverszállítás dolgában. Péntek: Véget ért Brüsszelben a NATO hadügyminisztereinek tanácskozása. — Az új amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó, Carlucci ellen is vádakat közöl a sajtó. — Bejelentették Washingtonban, hogy Reagan szóvivője, Larry Speakes visszavonul. — A SALT—II. amerikai megsértése miatt a Szovjetunió sem tartja magára nézve kötelezőnek a szerződés előírásait. Megint beleszólnak-e a francia diákok hazáj'uk sorsának alakulásába? 1968. — fogalom Francia- országban. A párizsi diáklázadások esztendeje volt az. Nemcsak a megkövült egyetemi oktatási rendszer ellen tiltakoztak azok a fiatalok, hanem az imperialista-kapitalista világ hazug, álszent „jóléti társadalma” ellen is. Persze, jobbára azért polgárcsaládokból jöttek, nézeteik inkáb voltak anarchisták, nihilisták mint igazi baloldaliak, marxisták. Mindenesetre 1968. diáklázadása óriási felfordulást okozott Franciaországban, De Gaulle tábornok ötödik köztársaságát alaposan megrázkódtatta, magát a tábornok-elnököt is majdnem lemöndásra bírta. Távozása nem is váratott sokáig magára. 68 és 86. Csak a számok sorrendje lenne más? A mostani diáktiltakozósok ugyanolyan messzeható jelentőségre tehetnek szert? S egyáltalán 86. a folytatása, újjá-' éledése lenne 68-nak? A párizsi diáktüntetések
