Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-05 / 286. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Á repülő fejsze titka Vlagyimir Durkin repülő­gép-szerelőt Narjan-Mar vá­rosából kevesen ismerik an­nak ellenére, hogy világre­kordot ért el. Ezt fejszehají­tásban állította fel, amikor a szokatlan sportszert 186 mé­ter 56 centiméterre dobta el. A fejszehajítás a szovjet Távol-Északon élő őslakosság kultúrájának a részét képezi. A nyenyecek, hantik, man- szik, szelkupok ezzel a szer­számmal vadásztak kacsára, libára, vadszarvasra. Ez a fej­sze hasonlít az indiánok to- mahawkjára és jó aerodrna- mikus sajátosságai vannak. Mindennek a titka a hosszú és sima fanyélben rejlik, amely­nek d, formára megegyezik a repülögén szárnyával. Ehhez illeszkedik a keskeny és si­ma fejsze. Egy ügyes hajítás után a fejsze olyan forgásba jön. mint a helikopter lég­csavarjának a lapátja, repül és sokáig fenntartja magát a léghullámokon. 1960-ban Szalehard város­ban, a Jamal-félszigeten tar­tották meg az Oroszországi Föderáció első bajnokságát az úgynevezett' északi nemzeti többtusában. A tundrán ős­idők óta népszerűek a fejsze- hajítási, a szánátugrási és a pályvahajító-versenyek. vala­mint a hármas nemzeti ugrás és a nehéz terepen való há­rom kilométeres futás bottal. Ujjlenyomat helyett Egy egyesült államokbeli cég új eljárást dolgozott ki a sze­mélyazonosság gyors megálla­pítására. Készüléke — ujjle­nyomat helyett — a szem látó­hártyájának képét használja fel a személy azonosítására. A vizsgálatok szerint ugyanis nincs két egyforma rajzolatú látóhártya. Az Eye Dentification System nevű rendszerben 20—1200 lá­tóhártyakép tárolható. Akinek a személyazonosságát ellen­őrizni akarják, annak bele kell néznie a látócsőhöz ha­sonló „szemkamerába”, azaz egyik vagy mindkét látóhár­tyát a szemre veszélytelen inf­ravörös sugárral letapogatja, s a képet vagy képeket digi­tális jelek alakjában a memó­riaegységében tárolja. Majd amikor az illetőnek igazolnia kell a személyazonosságát, is­mét bele kell néznie a készü­lékbe, amely az ezúttal kapott képet összehasonlítja az adat­tárában levőkkel. Az azonosí­tás mindössze másfél másod­percig tart. Annak a valószí­nűsége, hogy a készülék téved, kisebb mint egy az egymillió­hoz, s a kép megbízhatóbb, mint az esetleg meg is sérülő ujjlenyomat. Egy község tervei A várva várt víz öreg bácsika battyog a Margit-forrás felé, kezében két kanna. A kúthoz érve megpihen néhány percre, majd egyenkint a forrás alá rakja az edényeket, megtölti, s újabb pihenő után indul vissza. Naponta sokan és több­ször, némelyek kilométereket is gyalogolnak, hogy legyen egészséges ivóvíz otthon. Nógrádon, a Duna-kanyar tőszomszédságában, évek óta aggasztó gond a vízminőség. Ezen az 1850 lelket számláló településen évente átlagosan 30—40 gyermek születik, ugyanakkor minden ötödik ember idős korú. Különösen e két korosztályt érinti érzéke­nyen az egészséges ivóvíz és a vezetékes hálózat hiánya. Remélhetően nem sokáig. A helybeliek jól emlékeznek a tavalyi gondokra, amikor a kánikula még a kutakból is „kiszívta a vizet”, az óvodá­soknak a rétsági katonák hozták lajton... Nem kellett hát sokáig agitálni-győzköd- ni az embereket, hogy szer­vezzék meg a víztársulást. — Bár nemrégiben kezdtük a szervezést, máris hatvan­négy százalékos aránynál tar­tunk — említi Dudás György, Nógrád Községi Közös Taná­csának végrehajtó bizottsági titkára. — Összesen, mintegy ' huszonhárommillió forintos munkáról van szó, erre tizen­hatmillió forint céltámogatást kanunk, míg a lakosság csa­ládonként 25—25 ezer forint­tal járul hozzá a munkála­tokhoz. Voltaképpen egy je­lentősebb beruházás része a mi hálózatunk kiépítése — folytatja a végrehajtó bizott­sági titkár. Diósjenőről in­dul a gerincvezeték, Nógrá­don, Berkenyén át Nőtincsig épül. — Mikor kezdődnek a tény­leges munkálatok, s melyik lesz az a nap, amikor végre egészséges ivóvíz csörgedezik majd a nógrádi házakban? — Jövő év tavaszán bein­dulnak a gépek, a Nógrád Megvei Víz- és Csatornamű Vállalat végzi a kivitelezést, s ha minden igaz, 1988 vé­gén már lesz víz a csapok­ban. .« — Nagyon várjuk már! — fakad ki egy sóhaj kíséreté­ben Piroska Józsefné óvónő, akinek két kiskorú gyerme­ke van, s ők is a Margit-for- rásból hordják az innivalót. — Áldatlan állapot ez a mos­tani, s nemhogy javulna a kutakban lévő víz minősége, hanem még romlik. Nem szabad halogatni a víztársu­lást — jelenti ki egyértelmű­en. — Annál is inkább — te­szi hozzá Dudás György —, mert minél később látunk hozzá, annál magasabbak lesznek a költségek. ☆ Ott jártunk után néhány nappal hívott föl telefonon Dudás György, arról tájékoz­tatva, hogy a víztársulat szer­vezőbizottsága ülésezett, s újabb lépéseket tett az ügy érdekében. Egyre közeledik hát az idő, amikor a Margit- forrás már csak községi lát­ványosság lesz a főtéren... T. L. ’ A több lábon állás kényszere elérte a salgótarjáni város­gazdálkodási üzemet is. Üzletpolitikájuk lényege: amit megcsinálsz magadnak, másnak is hasznos lehet. A téli hóeltakarítás kapcsán gondoltak először arra, hogy jelen­tős munkaerőt válthat ki a kisgépeikre szerelt hótoló lap. Ennek is köszönhető, hogy jelentősen javult a téli munka színvonala. Idén már négy gépet szerelnek fel az elmés szerkezettel, s mivel az egyedi gyártás nem túl olcsó mu­latság, gondoltak az értékesítésre is. Hasonló megfontolás után kezdtek gyártani a különféle, esztétikus hulladéktá­rolókat, kertpadokat is. Az üzem bevétele ebben az évben hótoló lapokból elérte a 300 ezer forintot. Az érsekvadkerti ifjúsági ház ban kulturált körülmények k Szőtt újságot olvashatnak, ze* nét hallgathatnak, televíziót nézhetnek a fiatalok —RT— Az egykori madárcsiszár emlékei Fenyők és tölgyek között Oravecz Istvánt, a bárnai kerület fiatal erdészét ottho­nában keresem fel. A tágas udvarban két csaholó, de gaz­dájuk intésére tüstént elcsen­desedő eb jelzi érkezésemet. A szobát, ahová egy kis be­szélgetésre félrevonulunk, vad­disznógereznák, értékes pré­mek és trófeák díszítik. Éke­sen bizonyítva a házigazda sa­játos hobbiját, érdeklődését. — Két és fél éve állok a Ceredvölgye Termelőszövetke­zet alkalmazásában — mondja a fiatalember. — Ezt megelő­zően vadőrként ténykedtem. Dolgoztam én mint favágó, egyik-másik városi üzemnél is próbálkoztam, de minduntalan visszavágytam az ismerős tá­jékra. a fenyők, tölgyek közé. — Hogyan telik egy-egy nap­ja? — Reggel, kezdés előtt, fel­keresem a munkásaimat egy kis eligazítás végett: A favá­góknak kiadagolom az üzem­anyagot, s a továbbiak folya­mán is figyelemmel kísérem az erdőművelés, a fakiterme­lés. és -szállítás, valamint a -tisztítás mozzanatait. Munkája kapcsán megtu­dom: a csemeteültetéssel érté­kes fafajokat telepítenek. Az itt-ott látott tarvágásra pedig akkor kerül sor, ha egy erdő­rész megérett az értékesítés­re. A dolgozókról szólva meg­jegyzi: — Kevés a fiatal. A körül­mények javításával lehetne ez ellen valamit tenni. A helyi vadásztársaság tag­jaként ma is nosztalgiával gondol vissza Oravecz István arra az időszakra, amikor vad­őrködött. .. — Megkísérlem elmondani, miért. Az előzmények boldo­gult madárcsiszár koromra ve­zethetők vissza. Gyerektársa­immal együtt én is kíméletle­nül irtottam a kicsi fiókákat, a mókusokat, mígnem egyszer csak rádöbbentem cselekedete­ink esztelenségére, haszonta- lanságára. Azt hiszem, akkor ismertem fel: az erdőnek és lakóinak is védelemre, párt­fogóra van szüksége. Egy alka­lommal felfedeztem néhány muflont, valamelyik szom­szédos területről tévedhettek ót Naponta kétszer vittem ne­kik a hátizsákomban csöves kukoricát, sót. Az állomány ma már körülbelül negyvenre becsülhető. Az etetés, az ete­tők karbantartása, a sózás volt ez időben a legfontosabb fel­adatom. Mindezek hallatán már én sem nézek olyan barátságtala­nul a gazda távcsöves fegy­verére. Mégis, változatlanul ál­lítom, a legtöbben bizalmat­lanul szemlélik a „portyára” induló puskás embert. — Ehhez csak annyit ten­nék hozzá: a társaságok cél­kitűzéseit, a vadászati tilalom meghatározásait másoknak is jobban kellene ismerni. A vaddisznó például egész év­ben lőhető, kártékonysága, el­szaporodása miatt. Nemes ál­latra csak golyós tölténnyel szabad lőni, éjszaka lámpa használata kötelező a felis­merhetőség érdekében. — Milyen vad él még ezen a vidéken? — Az apróvad a mi vidé­künkön is sajnálatosan meg­ritkult. A szőrmés ragadozók — a nyest, nyuszt, menyét, róka — vannak többségben. Gím. és dámszarvas néhány példányával is találkozhatunk. Ha tehetem, mindig védel­membe veszem az őzeket. — Kérem, mesélje el legem­lékezetesebb élményei egyikét! — Fiatal házas koromban a feleségemmel vaddisznólesre indultunk. Elfoglaltuk helyün­ket, s a várt „vendégek” ke­vés idő elteltével már csörtet­tek is a közeli patak felé. A biztos zsákmány reményében lélegzet-yisszafojtva épp cé­lozni akartam, amikor — bosz- szúságomra — ifjú nejem han­gos kacagásba kezdett. . Et­től nevezetesebb az a dátum, mikor egy nyolc és fél kilo­gramm súlyú aganccsal aján­dékoztam meg magamat. Egy szép szarvasbika került puska­végre azon a délutánon Mihalik Júlia KARÁCSONYI HÍMES ' TOJÁSOK Sárközi motívumokkal díszített hímes tojásokat készítenek amerikai megrendelésre Decsen, a Sárközi Népi Iparmű­vészeti Szövetkezetben. A decsi hímes tojások — amiből tizenkétezret készítenek erre az alkalomra — a bostoni, a clevelandi, a Los Ange- les-i, valamint a Baltimore-i családok fenyőfáit díszítik majd. A gyümölcs- és borecet különö­sen gyermekek, öregek, diétázók számára egészségesebb, mint az üzlet­ben kapható 10 és 20 százalék ecetesz- szencia. Ez utóbbiak, ugyanis csupán vízben oldott esetsavak, hiányoznak be­lőlük az értékes aromaanyagok. az ecetsavészterek. Ez a magyarázata, hogy sokkal nyersebb, durvább ízűek, s ezért fogyasztásuk könnyen gyomor­égést vált ki. Könnyen hozzájuthatunk jó minősé­gű gyümölcs- és borecethez, ha nem sajnáljuk a fáradságot, és magunk ké­szítünk ilyet. Minden kertben akad a szüret után, a betárolás időszakában olyan sérült, hibás gyümölcs, amit tá­rolni nem érdemes, s értékesíteni sem lehet. Sőt, még olyan gyengébb minő­ségű. esetleg ecetesedő bor is akad, amiből ecet készíthető. Gyümölcsece­tet érett gyümölcsfélékből, gyümölcs­borokból készíthetünk. Erre legalkal­masabb az alma. Az alapanyag előkészítése során a penészes, rothadt részeket vágjuk ki, és csak érett, tiszta, átválogatott, kis darabokra összevágott gyümölcsöt saj­toljunk ki. Az ecetkészítés alapja az ecetágy gondos elkészítése. A kierjedt gyümölcs­bort öntsük uborkásüvegbe és adjunk hozzá egyharmad mennyiségű háztar­tási ecetet. Erre még alkalmasabb az Kertbarátoknak üzletisen is már kapható gyümölcs-, vagy borecet. Majd az üveget állít­suk 26—28 C-foikos helyre, és kössük le kettős rétegű tüllel. Nyolc-tíz nap múlva jellegzetes, úgynevezett ecethár­tya képződik, amely alól üvegiopóval óvatosan leszívhatjuk a képződött ecet kétharmadát. Az ecetkészítést úgy te­hetjük folyamatossá, ha az eltávolított ecetet újabb bormennyiséggel pótol­juk. A gyümölcsecet nem erős. 5—6 szá­zalékos, ezért a kész ecetet hűvös he­lyen, lezárt palackban tároljuk Ha meleg helyen hagyjuk, számolnunk kell azzal, hogy kóros ecetbaktériumok sza­porodnak el benne, s az ecetsavat tönk­reteszik: széndioxiddá és vízzé bontják le. Gyümölcs- és szőlőtörkölyből is elő­állíthatunk ecetet. Ekkor a törkölyhöz egy-kétszeres mennyiségű vizet öntünk és 7—8 napig erjedni hagyjuk. Ezt kö­vetően a levet lefejtjük, vagy kipré­seljük, majd egy liter léhez körü’be- lül 8—10 dkg cukrot tegyünk. Az alko­holos erjedés alatt, vagy utána lezaj­lik az ecetsavas erjedés. A kész ecetet itt is óvatosan fejtsük le. Borecet előállításakor az ecetágyat úgy készíthetjük el, hogy egy üveg­ben egy rése bort. egy rész vizet és egy rész háztartási ecetet, vagy borece­tet keverünk össze. Az üveget itt is tül­lel zárjuk le. és helyezük 20—26 C-fo- kos helyre. A kialakuló eoethártya alól, a bor­ecet kétharmadát másfél, két hét múl­va szívhatjuk le. A kivett mennyisé­get tiszta borral pótoljuk. Borecet ké­szítésére csak tiszta ízű, hibátlan bort használhatunk, mert a szag-, illat- és íz- hibákat az ecet is átveheti. Az ecet töménységét a bor alkohol- tartalma dönti el. Zavartalan erjedéskor 10 fokos borból kb. 7 százalékos ecetet kapunk. Tartósabb lesz az ecetünk, ha a te­li. ledugaszolt palackokat hőkezeljük, vagyis negyedóráig 70 C-fokon tart­juk. Még érdekesebbé. ízesebbé tehetjük a gyümölcs- és borecetet, s még job­ban felhasználható különféle saláták és ételek ízesítésére, ha fűszernövénye­ket teszünk bele. Igen alkalmas erre a kapor, a torma, a babérlevél, a gyöm­bér. a tárkony és még sok más fű­szerféle. SZ M. F. Ecet házilag

Next

/
Thumbnails
Contents