Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-03 / 284. szám
Tapasztalatcsere Erfurt megyében IL Jó lenne otthon is megvalósítani... Az időjárás továbbra is kegyes maradt hozzánk. A hajnali csípős órák után egész nap élveztük az éltető nap sugarait. A programnak megfelelően Ortmann Schulz, neue- heilegeni növénytermelési termelőszövetkezeti elnök vezetésével érkeztünk meg a közös gazdaság központjába, egy kastélyba, amelyben helyet kapott még egy óvoda és néhány kulturális helyiség is. Alapvető feladatuk... — Alapvető feladatunk a lakosság mezőgazdasági termékekkel való ellátása — tért a lényegre nem sokkal megérkezésünk után a barátságos középkorú elnök. — A négyezer hektár földünkből 58 százalékot foglalnak el a kalászosok, takarmányt pedig a terület 35 százalékán termelünk. Az innen lekerülő termést a velünk kooperációban lévő másik két állattartó gazdaságnak adjuk el. A cukorrépa 9, a burgonya 5 százalékkal részesedik a területből. Foglalkozunk még repcével, uborkával és cikóriával. Nem sokkal később Simon István, a csoport vezetője, ismertette megyénk mezőgazdaságának sajátosságait, majd bemutatja a ceredi gazdaságot, külön foglalkozva annak irányítási, szervezeti és érdekeltségi rendszerével. Nem kellett sokat várni szavai befejezése után, mert a kérdések és a feleletek gyors egymásutánban váltogatták egymást. Szóba kerültek a hozamok, az értékesítés, az árak, a jövedelmi viszonyok, a háztáji, a beruházási, fejlesztési elképzelések és a lehetőségek. A válaszadásban segített az elnöknek Rosnritha Gräfe főkönyvelő, Fritz Gőrlarh üzemgazdász és Eberhardt Haba műszaki vezető. A kiadós eszmecsere után a kora délutáni órákban érkeztünk meg a növénytermelő nagyüzemhez szorosan kötődő, Kari Marx nevét viselő állattenyésztő termelőszövetkezet Badlangensaléhoz közel eső egyik üzemegységébe. Herbert Bachmann elnökhelyettes üdvözölt bennünket, aki érkezésünk előtt járt hazánkban, a Boscoop vendégeként, ugyancsak tapasztalatcserén. — Üzemegységünkben 700 tehenet és üszőt, 150 borjút gondozunk, nevelünk. Az utóbbiakat négy hónapos korukig tartjuk, majd eladjuk, s vemhes üszőként kerülnek vissza hozzánk. Gazdaságunk a tejtermelésre specializálódott. Naponta 470 tehenet fejünk, a tehenenkénti átlagnak a terv szerint az idén 3350 liternek kell lenni. Biztos, hogy több lesz, valószínű elérjük a 3650 litert. Szeptember 1-én 2530 liternél tartottunk. Az egy liter tej takarmányfelhasználásában pedig a járás termelőszövetkezetei közül a harmadik helyen vagyunk. — Elképzeléseink szerint 1990-re a tehenenkénti tejtermelés átlagát 4200 literre emeljük majd fel — egészítette ki az előbbieket Christel Winkler üzemgazdász. Akárcsak az asharai mintagazdaságokban, itt is gépek terítik az állatok elé az öntözött területeken termelt friss zöld takarmányt. Bármerre néztünk, szemlélődtünk, álldogáló kisebb-nagyobb csoportokba verődő, beszélgető embereket sehol sem láttunk. — Jó lenne ha nálunk is így lenne i— jegyezték meg egyszerre többen is a csoport tagjai közül. Fotocellával működik a fejőgép Hosszabb szemlélődésre késztette a magyar szakembereket a fejőházban fotocellával működő fejőgép, amely egy csepp tejet sem hagy az állatban. — Szívesen dolgoznánk mi is így — mondogatták ennek láttán a magyar vendégek, miközben hosszasan szemlélték a gép működését. Egyszer csak Istvanovszky Kálmán, a cserhátsurányi termelőszövetkezet főállattenyésztője — akit november 7-én tüntettek ki a Munka Érdemrend bronz fokozatával — lent termett a fejőaknában, s részletesen el- magyaráztatta a gép működését. A jő hangulatban lezajlott látogatás a termelőszövetkezet irodájában ért véget, ahol az időközben kialakult eszmecsere új gondolatokkal gazdagodott. Ezután, útban szálláshelyünk felé a már korábban közölt véleményekhez újabbakat rögzítettem jegyzetfüzetembe. — Jó volt látni, jó volt hallani, hogy a termelés fejlesztéséhez szükséges feltételeket a felsőbb szervek biztosítják. Ezzel megteremtik a minőségi munka feltételeit — vélekedett Istvanovszky Kálmán. •— A munkafegyelmüket is jó lenne odahaza megvalósítani. A gépesítettségi színvonalukat pedig szívesen elfogadnám. Elképzelhetőnek tartom, hogy otthon kis pénzből, a helyi sajátosságainknak megfelelően kialakítsunk egy takarmányelosztót, elkészítsünk egy trágyaszórót — magyarázta a körülötte lévőknek Molnár Miklós, a nőtincsi termelőszövetkezet főállattenyésztője, majd hozzáfűzte: — Mély benyomást tett rám az állattenyésztésben tapasztalható tisztaság is... Varga Tibor, a ceredi termelőszövetkezet főmérnöke így vélekedett: — Minden földjüket időben, szépen megmunkálták. Ügy látom, hogy a technológiai folyamatokat nemcsak előírják, hanem azt be is tartják. Intenzíven gazdálkodnak, méghozzá jól. Ezt bizonyítják a földeket elég gyakran átszelő öntözőberendezések. — Sok olyan dolgot láttunk, hallottunk — gondolok itt a munkával való ésszerű gazdálkodásra, a viszonylag idős géppark jó színvonalú és jól megszervezett karbantartására, a fiatalok állattenyésztésbe történő bevonására, — amit nálunk is lehet hasznosítani. Engem elsősorban a szarvasmarha-hizlalásnál alkalmazott technológia érdekelt. Itt több olyan elemmel ismerkedtem meg, amelyet célszerű tüzetesebben elemezni, és kísérletképpen bevezetni. Tetszett nekem az állattenyésztő telepeken alkalmazott magas fokú munkaszervezés, az automatikusan működő szellőzőberendezések. A költségcsökkentés érdekében kipróbáljuk majd a roppantásos takarmányozási módszert. Tapasztalatainkat — amennyiben a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete kívánja —, kisebb, vagy nagyobb összejöveteleken szívesen megosztjuk — összegezte véleményét Simon István. Jó úton jár Az NDK-beb tapasztalataink és az ezekről elhangzottak egyértelműen bizonyítják, hogy jó úton jár a Boscoop és a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete, amikor lehetőséget teremt az állattenyésztő szakembereknek’ is, hogy nagyobb ablakon keresztül szemlélhessék a világ fejlődését, kialakulását. (Vége) Venesz Károly Energiatakarékos fóliasátrak Keresettek a hazai szabadalom alapján az Alagi Állami Tangazdaságban gyártott energiatakarékos fóliasátrak. A Budapesti Kertészeti Egyetemmel közösen kidolgozott eljárás lényege, hogy a kettősfalú fóliasátor belső rétegének felületére folyamatosan a talajból kiszivattyúzott vizet permeteznek, amely természetes hőszigetelőként még a legnagyobb hidegben is néhány fokkal fagypont fölötti hőmérsékletet biztosít a sátor alatt. Ily módon a kevésbé hőigényes növényeknél elhagyható a fűtés, a meleget kedvelő zöldségek pedig kisegítő fűtéssel is beérik. Számítások szerint átlagosan az energiaköltségek mintegy 60 százaléka takarítható meg, s így a beruházás költségei egy éven belül megtérülnek. Ha a megrendelő úgy kívánja, az alagi gazdaság szakemberei a helyszíni szerelést is elvégzik. Jelenleg például Törökszentmikló- son és Tiszaföldváron állítják fel az energiatakarékos növényházat. A magyar szabadalom jogát már megvette egy NSZK-beli vállalat, s több bajorországi kertészetben állítanak fel ilyen fóliasátrakat. A szerelést magyar szakemberek végzik, s a sátrak árából részesedik az alagi gazdaság. Tréningruhák a tsz-varrodábol A Ceredvölgye Termelőszövetkezet varrodájában jelenleg ezer darab „Hűmmel” márkájú tréningruhát készítenek a Senior Váci Kötöttárugyár kazári gyáregysege részére. A legyártott melegítőket Czene Vilmosné és Tajtiné Bozó Anna ellenőrzi szállítás előtt. Segít az Elkon 300-as Űj típusú motorvizsgáló berendezést helyeztek üzembe a napokban a Salgótarjáni Autójavító Vállalatnál. Az Elkon 300- as műszer a gépjárművek összes elektromos jellemzőit és a motor kompenzációs értékeit tudja mérni. Képünkön: Tóth Szőllős Tibor a személygépkocsi gyújtását ellenőrzi. —RT— Szervezetkorszerűsítéssel Rugalmas igazodás a megrendelők kívánságaihoz A Nógrád Megyei Szplgjál- tatóipari Vállalatot 1978-ban szervezték át árutermelő vállalatból szolgáltatóvállalattá. Az ezt követő első évben, mintegy 140 fő 27 millió forint termelési értéket állított elő, melynek nagyobb része fogyasztási szolgáltatás volt. A vállalat mostoha technikai és elhelyezési feltételei később. jelentős szolgáltatásfejlesztési, illetve tanácsi kölesön segítségével, előnyösen megváltozott. Hatáséra, az alacsony hatékonysági gzint a TlO-as évek elejére elérte a szolgáltatóvállalatok átlagos jövedelmi színvonalát. Az így képződő csaknem § millió forint körüli nyereség a további támogatások hiányában, nem garantálta a vállalat dinamikus fejlődését. A továbblépés pedig megkívánta, hogy növeljük a jövedelmezőséget, a lakossági szolgáltatások minőségének javító _ sát, s ennek megfelelően korszerűsítjük szervezetünket. Az új érdekeltségi. Sietve irányítási rendszer bevezetéséhez, igen jó alapot adott az a korábban kialakított belső érdekeltségi rendszer, mely 8 —10 fős egységek önelszámolásán alapúit. a szervezet korszerűsítésénél az alábbi lényeges elemeket vettük figyelembe. A reál jövedelmek: stagnálnak, visszaesnek, kevesebb új tartós fogyasztási cikket vásárolnak, ezért tovább használják a régieket, miáltal nő a javítási igény. A garanciális javítások mértéke, a nem ki. elégítő termékminőség következtében nem csökken. Számba vettük a járműállomány mennyiségi növekedését, azt, hogy bizonyos munkákat nagyobb arányba házilagosan végeznek el. Nem hagytuk figyelmen kívül, hogy a lakosság további a is jelentős mértékben veszi majd igénybe, a kontárgazdaságot. Naprakész ismeret volt Mivel, a szolgáltatási díjak emelésére, a társadalmilag indokolt ráfordítások szintjéig nincs lehetőség, ezért ez a te. vékenység veszteséges. Ugyanakkor reális igény van a minőség és a kulturált kiszolgálás javítására. Végül, tudomásul vettük, hogy nem javul az anyag- és alkatrészellátás, de nem feledkeztünk meg a vállalat belső adottságairól sem. A felsorolásból kitűnik, hogy a további fejlesztések egyetlen járható útja. az adott tevékenységgel kapcsolatos naprakész ismeret volt. melyhez hozzárendeltük a munkaerő és az -eszközök felhasználását garantáló döntési jogokat. Vállalatunk a közölt alap- elveknek megfelelően, a működő fórumrendszert is felhasználva egyéni meggyőződéssel teljes körű szervezetkorszerűsítést hajtott végre. Ennek következtében, tevékenységi körünket, a sok lábon állás stratégiája jellemezte. Ma már, Salgótarján térségében, jelentős szerepünk van a háztartási gép- és híradástechnikai cikkek javításában és szerelésében. Az épületfelújításoknál kezd kialakulni egy olyan nagyságrend, amely képes a kisebb lakossági igények teljesítésén túl jövedelmezően elvégezni, 10—15 millió forintot képviselő, főleg épületgépészeti feladatokat. Járműjavító üzemük alkalmasnak látszik arra, hogy a kisipar, valamint az autójavító-vállalatok mellett, bővítse a szolgáltatási ajánlat skáláját. Elektronlkai üzemünk alkalmas az igen korszerű tévéátjátszó adók gyártására, korszerű műszerekkel való felszerelésére. Balassagyarmaton építőipari, járműjavítási, fémszerkezetet gyártó kapacitást hoztunk létre. Mindezeket jól kiegészíti a szállítókapacitásunk —, boyszolgálat, kereskedelmi egységek —, melyek főleg gépipari termékekkel, alkatrészekkel. SKÜ-termékekkel és szerszámértékesítéssel foglalkoznak. Négy önálló vállalat Azért, hogy javuljon a jövedelmezőség, a szolgáltatási tevékenységben erősödjön az érdekeltség, növekedjen az ellátás színvonala, ezért 1984. július 1-től. különböző egységeinket négy önálló vállalattá szerveztük át. Az alapítónál maradi a járműjavítás, az építőipari tevékenység. a kereskedelmi és szállítási feladatok. A kezdeti minimális jövedelmezőségi szintről mára csaknem 9 százalékos termelési érték-arányos nyereséget produkáló vállalattá fejlődött, A jármű- javításnál, a lakossági szolgáltatás 3 millió forintról több mint háromszeresére növekedett. Elektron leányvállalatunk termelése dinamikusan emelkedett, piacérzékenyebbé vált, jövedelmezősége kedvezően alakult. Videotechnikai leányvállalatunk tévéátjátszóiból, Magyarországon, több mint 50 üzemei. A műholdvevő berendezéssel együtt megkezdtük ezen termékek csehszlovák exportját. Vegyesipari leányvállalatunk Balassagyarmaton új telephelyre költözött. ezzel megteremtette a lehetőségét annak, hogy a jövőben a szolgáltatási ágazatban átlagot meghaladó eredményt érjen el. A leányvállalati tervezésen túl, ahol erre a személyi, tárgyi adottságok megvannak, ott minden kisebb egységünk szerződéses formában dolgozik. ‘ A változó kereslet miatt, kapacitásunk rugalmas bővítése érdekében. támogattuk a vgm-ek megalakítását is. Egy év tapasztalata bizonyította, hogy a fő-, illetve mellékmunkaidőiben végzett tevékenységet, nem lehet korrektül különválasztani, ezért megszüntettük tevékenységüket. Csaknem 3 év távlatából azt mondhatom, hogy a szervezet rugalmas és folyamatos korszer űsí tése eszköz ahhoz, hogy egy saoIgáttatóvá 1 la 1 at a nehezedő körülmények között is életképesen dolgozzon, gazdálkodása stabilizálódjék. Vállalatunk időközbe« visszafizette azokat a kölcsönöket. melyeket a tanácsoktól és más szervezetek tői kapott: 1987-re már rendelkezünk sza-i bad fejlesztési alappal. Ameny- nyiben a jövedelemszabályozásban nem lesz előre nem látható jelentős változás, akkor évente az 1986-ban várható csaknem 13 millió forint körüli nyereséggel számolunk. Ezt' kiegészítjük hitelekkel. .<? ennek révén válik lehetővé, a VII. ötéves tervben szereplő elképzelésetek teljesítése. Tervetek szerint, új híradástechnikai gyártmányok bevezetésével növeljük készáru- termelésünket. Jelentős menv- nyiiségi növekedéssel nem számolunk a háztartásigép- és híradástechnikai cikkek javításánál. Elsősorban a javítások minőségét, a szolgáltatás kulturáltságét emeljük. A járműjavításban a szakosodást, a minőséget és az anyag, ellátás javítását tartjuk feladatunknak. Építőipari tevékenységeinknél. a lakossági igények kielégítésében versenyképességünket kívánjuk növelni. Kereskedelmi munkánkban, a lakosság házilagos tevékenységéhez igazodva, bővítjük a szerszám- és anyagellátást. Az előbbiek elérése érdekében. továbbfejlesztjük a vállalat belső érdekeltségi rendszerét, kihasználjuk az új irányítási rendszer adta lehetőségeket, teljeskö- rűen bevezetjük az egyéni teljesítményhez igazodó bérezést. Nagy feladatot jelent a dolgozók továbbképzésének megoldása. a több szakmához való értés elsajátításához szükséges feltételek megteremtése. A helyi tanácsokkal együtt keressük a lakossági szolgáltatásoknál a jövedelmezőséghez szükséges feltételek megteremtését. Fizetőképes kereslethez Munkánkban eddig is mégha tározó szerepe volt a lakosság fizetőképes keresletének. Arra törekedtünk, hogy árban, minőségben képesek legyünk rugalmasan igazodni a megrendelők kívánságaihoz. Ezt a jövőben nemcsak megtartani kívánjuk, hanem tovább szeretnénk javítani. Pongrác* András. a Nógrád Megyei Szolgáltató-; i pari Szövetkezet igazgatója NÖGRÁD - 1986. december 3^ szerda 3
