Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-03 / 284. szám

Tapasztalatcsere Erfurt megyében IL Jó lenne otthon is megvalósítani... Az időjárás továbbra is ke­gyes maradt hozzánk. A haj­nali csípős órák után egész nap élveztük az éltető nap sugarait. A programnak meg­felelően Ortmann Schulz, neue- heilegeni növénytermelési termelőszövetkezeti elnök ve­zetésével érkeztünk meg a közös gazdaság központjába, egy kastélyba, amelyben he­lyet kapott még egy óvoda és néhány kulturális helyiség is. Alapvető feladatuk... — Alapvető feladatunk a lakosság mezőgazdasági ter­mékekkel való ellátása — tért a lényegre nem sokkal meg­érkezésünk után a barátságos középkorú elnök. — A négy­ezer hektár földünkből 58 szá­zalékot foglalnak el a kalá­szosok, takarmányt pedig a terület 35 százalékán terme­lünk. Az innen lekerülő ter­mést a velünk kooperációban lévő másik két állattartó gaz­daságnak adjuk el. A cukor­répa 9, a burgonya 5 száza­lékkal részesedik a területből. Foglalkozunk még repcével, uborkával és cikóriával. Nem sokkal később Simon István, a csoport vezetője, ismertette megyénk mezőgaz­daságának sajátosságait, majd bemutatja a ceredi gazdaságot, külön foglalkozva annak irá­nyítási, szervezeti és érdekelt­ségi rendszerével. Nem kellett sokat várni sza­vai befejezése után, mert a kérdések és a feleletek gyors egymásutánban váltogatták egy­mást. Szóba kerültek a hoza­mok, az értékesítés, az árak, a jövedelmi viszonyok, a ház­táji, a beruházási, fejlesztési elképzelések és a lehetőségek. A válaszadásban segített az elnöknek Rosnritha Gräfe fő­könyvelő, Fritz Gőrlarh üzem­gazdász és Eberhardt Haba műszaki vezető. A kiadós eszmecsere után a kora délutáni órákban érkez­tünk meg a növénytermelő nagyüzemhez szorosan kötődő, Kari Marx nevét viselő ál­lattenyésztő termelőszövetke­zet Badlangensaléhoz közel eső egyik üzemegységébe. Her­bert Bachmann elnökhelyet­tes üdvözölt bennünket, aki érkezésünk előtt járt hazánk­ban, a Boscoop vendégeként, ugyancsak tapasztalatcserén. — Üzemegységünkben 700 tehenet és üszőt, 150 borjút gondozunk, nevelünk. Az utóbbiakat négy hónapos ko­rukig tartjuk, majd eladjuk, s vemhes üszőként kerülnek vissza hozzánk. Gazdaságunk a tejtermelésre specializáló­dott. Naponta 470 tehenet fe­jünk, a tehenenkénti átlagnak a terv szerint az idén 3350 liternek kell lenni. Biztos, hogy több lesz, valószínű el­érjük a 3650 litert. Szeptem­ber 1-én 2530 liternél tartot­tunk. Az egy liter tej takar­mányfelhasználásában pedig a járás termelőszövetkezetei kö­zül a harmadik helyen va­gyunk. — Elképzeléseink szerint 1990-re a tehenenkénti tejter­melés átlagát 4200 literre emeljük majd fel — egészítet­te ki az előbbieket Christel Winkler üzemgazdász. Akárcsak az asharai minta­gazdaságokban, itt is gépek te­rítik az állatok elé az öntözött területeken termelt friss zöld takarmányt. Bármerre néz­tünk, szemlélődtünk, álldogáló kisebb-nagyobb csoportokba verődő, beszélgető embereket sehol sem láttunk. — Jó lenne ha nálunk is így lenne i— jegyezték meg egyszerre többen is a csoport tagjai közül. Fotocellával működik a fejőgép Hosszabb szemlélődésre kész­tette a magyar szakembereket a fejőházban fotocellával mű­ködő fejőgép, amely egy csepp tejet sem hagy az állatban. — Szívesen dolgoznánk mi is így — mondogatták ennek láttán a magyar vendégek, miközben hosszasan szemlél­ték a gép működését. Egy­szer csak Istvanovszky Kálmán, a cserhátsurányi termelőszö­vetkezet főállattenyésztője — akit november 7-én tüntettek ki a Munka Érdemrend bronz fokozatával — lent termett a fejőaknában, s részletesen el- magyaráztatta a gép működé­sét. A jő hangulatban lezajlott látogatás a termelőszövetke­zet irodájában ért véget, ahol az időközben kialakult eszme­csere új gondolatokkal gazda­godott. Ezután, útban szállás­helyünk felé a már korábban közölt véleményekhez újabba­kat rögzítettem jegyzetfüze­tembe. — Jó volt látni, jó volt hal­lani, hogy a termelés fejlesz­téséhez szükséges feltételeket a felsőbb szervek biztosítják. Ezzel megteremtik a minősé­gi munka feltételeit — véle­kedett Istvanovszky Kálmán. •— A munkafegyelmüket is jó lenne odahaza megvalósítani. A gépesítettségi színvonalu­kat pedig szívesen elfogad­nám. Elképzelhetőnek tar­tom, hogy otthon kis pénzből, a helyi sajátosságainknak megfelelően kialakítsunk egy takarmányelosztót, elkészít­sünk egy trágyaszórót — ma­gyarázta a körülötte lévőknek Molnár Miklós, a nőtincsi ter­melőszövetkezet főállattenyész­tője, majd hozzáfűzte: — Mély benyomást tett rám az állattenyésztésben tapasz­talható tisztaság is... Varga Tibor, a ceredi ter­melőszövetkezet főmérnöke így vélekedett: — Minden földjüket időben, szépen meg­munkálták. Ügy látom, hogy a technológiai folyamatokat nemcsak előírják, hanem azt be is tartják. Intenzíven gaz­dálkodnak, méghozzá jól. Ezt bizonyítják a földeket elég gyakran átszelő öntözőberen­dezések. — Sok olyan dolgot láttunk, hallottunk — gondolok itt a munkával való ésszerű gaz­dálkodásra, a viszonylag idős géppark jó színvonalú és jól megszervezett karbantartására, a fiatalok állattenyésztésbe történő bevonására, — amit nálunk is lehet hasznosítani. Engem elsősorban a szarvas­marha-hizlalásnál alkalmazott technológia érdekelt. Itt több olyan elemmel ismerkedtem meg, amelyet célszerű tüzete­sebben elemezni, és kísérlet­képpen bevezetni. Tetszett ne­kem az állattenyésztő telepe­ken alkalmazott magas fokú munkaszervezés, az automati­kusan működő szellőzőberen­dezések. A költségcsökkentés érdekében kipróbáljuk majd a roppantásos takarmányozási módszert. Tapasztalatainkat — amennyiben a Magyar Ag­rártudományi Egyesület me­gyei szervezete kívánja —, ki­sebb, vagy nagyobb összejö­veteleken szívesen megosztjuk — összegezte véleményét Si­mon István. Jó úton jár Az NDK-beb tapasztalataink és az ezekről elhangzottak egyértelműen bizonyítják, hogy jó úton jár a Boscoop és a Magyar Agrártudományi Egye­sület megyei szervezete, ami­kor lehetőséget teremt az ál­lattenyésztő szakembereknek’ is, hogy nagyobb ablakon ke­resztül szemlélhessék a világ fejlődését, kialakulását. (Vége) Venesz Károly Energiatakarékos fóliasátrak Keresettek a hazai szabada­lom alapján az Alagi Álla­mi Tangazdaságban gyártott energiatakarékos fóliasátrak. A Budapesti Kertészeti Egye­temmel közösen kidolgozott eljárás lényege, hogy a ket­tősfalú fóliasátor belső ré­tegének felületére folyama­tosan a talajból kiszivattyú­zott vizet permeteznek, amely természetes hőszigetelőként még a legnagyobb hidegben is néhány fokkal fagypont fö­lötti hőmérsékletet biztosít a sátor alatt. Ily módon a ke­vésbé hőigényes növényeknél elhagyható a fűtés, a meleget kedvelő zöldségek pedig ki­segítő fűtéssel is beérik. Számítások szerint átlago­san az energiaköltségek mint­egy 60 százaléka takarítható meg, s így a beruházás költ­ségei egy éven belül megté­rülnek. Ha a megrendelő úgy kívánja, az alagi gazda­ság szakemberei a helyszíni szerelést is elvégzik. Jelen­leg például Törökszentmikló- son és Tiszaföldváron állít­ják fel az energiatakarékos növényházat. A magyar sza­badalom jogát már megvette egy NSZK-beli vállalat, s több bajorországi kertészet­ben állítanak fel ilyen fólia­sátrakat. A szerelést magyar szakemberek végzik, s a sát­rak árából részesedik az ala­gi gazdaság. Tréningruhák a tsz-varrodábol A Ceredvölgye Termelőszövetkezet varrodájában jelenleg ezer darab „Hűmmel” márkájú tréningruhát készítenek a Senior Váci Kötöttárugyár kazári gyáregysege részére. A legyártott melegítőket Czene Vilmosné és Tajtiné Bozó Anna ellenőrzi szállítás előtt. Segít az Elkon 300-as Űj típusú motorvizsgáló berendezést helyeztek üzembe a napokban a Salgótarjáni Autójavító Vállalatnál. Az Elkon 300- as műszer a gépjárművek összes elektromos jellem­zőit és a motor kompen­zációs értékeit tudja mér­ni. Képünkön: Tóth Szőllős Tibor a személygépkocsi gyújtását ellenőrzi. —RT— Szervezetkorszerűsítéssel Rugalmas igazodás a megrendelők kívánságaihoz A Nógrád Megyei Szplgjál- tatóipari Vállalatot 1978-ban szervezték át árutermelő vál­lalatból szolgáltatóvállalattá. Az ezt követő első évben, mintegy 140 fő 27 millió fo­rint termelési értéket állított elő, melynek nagyobb része fogyasztási szolgáltatás volt. A vállalat mostoha technikai és elhelyezési feltételei ké­sőbb. jelentős szolgáltatásfej­lesztési, illetve tanácsi köl­esön segítségével, előnyösen megváltozott. Hatáséra, az alacsony hatékonysági gzint a TlO-as évek elejére elérte a szolgáltatóvállalatok átla­gos jövedelmi színvonalát. Az így képződő csaknem § mil­lió forint körüli nyereség a további támogatások hiányá­ban, nem garantálta a válla­lat dinamikus fejlődését. A továbblépés pedig megkíván­ta, hogy növeljük a jövedel­mezőséget, a lakossági szolgál­tatások minőségének javító _ sát, s ennek megfelelően kor­szerűsítjük szervezetünket. Az új érdekeltségi. Sietve irányítási rendszer bevezeté­séhez, igen jó alapot adott az a korábban kialakított belső érdekeltségi rendszer, mely 8 —10 fős egységek önelszámo­lásán alapúit. a szervezet korszerűsítésénél az alábbi lényeges elemeket vettük fi­gyelembe. A reál jövedelmek: stagnál­nak, visszaesnek, kevesebb új tartós fogyasztási cikket vá­sárolnak, ezért tovább hasz­nálják a régieket, miáltal nő a javítási igény. A garanciális javítások mértéke, a nem ki. elégítő termékminőség kö­vetkeztében nem csökken. Számba vettük a járműállo­mány mennyiségi növekedé­sét, azt, hogy bizonyos mun­kákat nagyobb arányba házi­lagosan végeznek el. Nem hagytuk figyelmen kívül, hogy a lakosság további a is jelen­tős mértékben veszi majd igénybe, a kontárgazdaságot. Naprakész ismeret volt Mivel, a szolgáltatási díjak emelésére, a társadalmilag in­dokolt ráfordítások szintjéig nincs lehetőség, ezért ez a te. vékenység veszteséges. Ugyan­akkor reális igény van a mi­nőség és a kulturált kiszol­gálás javítására. Végül, tudo­másul vettük, hogy nem ja­vul az anyag- és alkatrészel­látás, de nem feledkeztünk meg a vállalat belső adottsá­gairól sem. A felsorolásból kitűnik, hogy a további fejlesztések egyetlen járható útja. az adott tevékenységgel kapcsolatos naprakész ismeret volt. mely­hez hozzárendeltük a munka­erő és az -eszközök felhaszná­lását garantáló döntési jogo­kat. Vállalatunk a közölt alap- elveknek megfelelően, a mű­ködő fórumrendszert is fel­használva egyéni meggyőző­déssel teljes körű szervezet­korszerűsítést hajtott végre. Ennek következtében, tevé­kenységi körünket, a sok lá­bon állás stratégiája jellemez­te. Ma már, Salgótarján tér­ségében, jelentős szerepünk van a háztartási gép- és hír­adástechnikai cikkek javítá­sában és szerelésében. Az épületfelújításoknál kezd ki­alakulni egy olyan nagyság­rend, amely képes a kisebb lakossági igények teljesítésén túl jövedelmezően elvégezni, 10—15 millió forintot képvi­selő, főleg épületgépészeti fel­adatokat. Járműjavító üze­mük alkalmasnak látszik ar­ra, hogy a kisipar, valamint az autójavító-vállalatok mel­lett, bővítse a szolgáltatási ajánlat skáláját. Elektronlkai üzemünk alkalmas az igen korszerű tévéátjátszó adók gyártására, korszerű műsze­rekkel való felszerelésére. Balassagyarmaton építőipari, járműjavítási, fémszerkezetet gyártó kapacitást hoztunk létre. Mindezeket jól kiegé­szíti a szállítókapacitásunk —, boyszolgálat, kereskedelmi egységek —, melyek főleg gépipari termékekkel, alkat­részekkel. SKÜ-termékekkel és szerszámértékesítéssel fog­lalkoznak. Négy önálló vállalat Azért, hogy javuljon a jö­vedelmezőség, a szolgáltatási tevékenységben erősödjön az érdekeltség, növekedjen az el­látás színvonala, ezért 1984. július 1-től. különböző egy­ségeinket négy önálló válla­lattá szerveztük át. Az alapítónál maradi a jár­műjavítás, az építőipari tevé­kenység. a kereskedelmi és szállítási feladatok. A kezde­ti minimális jövedelmezőségi szintről mára csaknem 9 szá­zalékos termelési érték-ará­nyos nyereséget produkáló vállalattá fejlődött, A jármű- javításnál, a lakossági szolgál­tatás 3 millió forintról több mint háromszeresére növeke­dett. Elektron leányvállalatunk termelése dinamikusan emel­kedett, piacérzékenyebbé vált, jövedelmezősége kedvezően alakult. Videotechnikai leány­vállalatunk tévéátjátszóiból, Magyarországon, több mint 50 üzemei. A műholdvevő be­rendezéssel együtt megkezd­tük ezen termékek csehszlo­vák exportját. Vegyesipari leányvállalatunk Balassa­gyarmaton új telephelyre köl­tözött. ezzel megteremtette a lehetőségét annak, hogy a jö­vőben a szolgáltatási ágazat­ban átlagot meghaladó ered­ményt érjen el. A leányvállalati tervezésen túl, ahol erre a személyi, tár­gyi adottságok megvannak, ott minden kisebb egységünk szerződéses formában dolgo­zik. ‘ A változó kereslet miatt, kapacitásunk rugalmas bő­vítése érdekében. támogat­tuk a vgm-ek megalakítását is. Egy év tapasztalata bizo­nyította, hogy a fő-, illetve mellékmunkaidőiben végzett tevékenységet, nem lehet kor­rektül különválasztani, ezért megszüntettük tevékenységü­ket. Csaknem 3 év távlatából azt mondhatom, hogy a szer­vezet rugalmas és folyamatos korszer űsí tése eszköz ahhoz, hogy egy saoIgáttatóvá 1 la 1 at a nehezedő körülmények kö­zött is életképesen dolgozzon, gazdálkodása stabilizálódjék. Vállalatunk időközbe« visszafizette azokat a kölcsö­nöket. melyeket a tanácsoktól és más szervezetek tői kapott: 1987-re már rendelkezünk sza-i bad fejlesztési alappal. Ameny- nyiben a jövedelemszabá­lyozásban nem lesz előre nem látható jelentős változás, ak­kor évente az 1986-ban vár­ható csaknem 13 millió forint körüli nyereséggel számolunk. Ezt' kiegészítjük hitelekkel. .<? ennek révén válik lehetővé, a VII. ötéves tervben szerep­lő elképzelésetek teljesítése. Tervetek szerint, új híradás­technikai gyártmányok beve­zetésével növeljük készáru- termelésünket. Jelentős menv- nyiiségi növekedéssel nem számolunk a háztartásigép- és híradástechnikai cikkek ja­vításánál. Elsősorban a ja­vítások minőségét, a szolgál­tatás kulturáltságét emeljük. A járműjavításban a szakoso­dást, a minőséget és az anyag, ellátás javítását tartjuk fel­adatunknak. Építőipari te­vékenységeinknél. a lakossági igények kielégítésében ver­senyképességünket kívánjuk növelni. Kereskedelmi mun­kánkban, a lakosság házilagos tevékenységéhez igazodva, bővítjük a szerszám- és anyagellátást. Az előbbiek el­érése érdekében. továbbfej­lesztjük a vállalat belső érde­keltségi rendszerét, kihasznál­juk az új irányítási rendszer adta lehetőségeket, teljeskö- rűen bevezetjük az egyéni tel­jesítményhez igazodó bérezést. Nagy feladatot jelent a dol­gozók továbbképzésének meg­oldása. a több szakmához va­ló értés elsajátításához szük­séges feltételek megteremté­se. A helyi tanácsokkal együtt keressük a lakossági szolgál­tatásoknál a jövedelmezőség­hez szükséges feltételek meg­teremtését. Fizetőképes kereslethez Munkánkban eddig is még­ha tározó szerepe volt a la­kosság fizetőképes keresleté­nek. Arra törekedtünk, hogy árban, minőségben képesek legyünk rugalmasan igazodni a megrendelők kívánságaihoz. Ezt a jövőben nemcsak meg­tartani kívánjuk, hanem to­vább szeretnénk javítani. Pongrác* András. a Nógrád Megyei Szolgáltató-; i pari Szövetkezet igazgatója NÖGRÁD - 1986. december 3^ szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents