Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-02 / 283. szám

ökölvívó MB II. Régi idők hangulatát idézték Hranekék Vaiiendusz gárdája is kitett magáért SBTC—H. Zalka SE 22—4 Salgótarján, városi sport- csarnok, 500 néző, v.: Erdé­lyi, Bárány. Pontoztak: Szűcs, Szász. Már jóval a kezdés előtt gyülekeztek — nem véletlen: jó régen láthattak Salgótar­jánban csapatbajnoki mér­kőzést — az ökölvívást értő és szerető nézők. A találkozó kezdetére — időközben a tar- jáoi klub utánpótlás-verseny­zői 'tartottak bemutatót — már szinte teliesen megtelt a soort^arnok lelátója. A két cs-ma* «-aziai hagy taps köze­pese vonultsk.be. majd meg­kezdődött a találkozó. Eredmények (elől a hazai versenyzők). Ifjúságiak, 54 kg: Csik ellenié) nélkül gvőz, 2—0 60 kg: Vidék ellen Be- sze feladta az első menetben, 4—0. 63,5 kg: egyik csapat sem indított versenyzőt. 71 ke: Szakács e. n. gy., 6—0. Felnőttek, 51 kg: Révai egy­hangú pontozással gy. Tóth ellen, 8—0. 54 kg: Oláh Kál­mán egyhangú pontozással nyert Földi ellen. 10—0. 57 kg: Botos Tibor ellen Apáti a II. menetben fa., 12—0. 60 kg: Szrbó Tibor ellenfelét Szilit a TT. menetben sorozatos sza- b ’ 1”‘-lanságok miatt le’éntet- té -. 14—0. 63,5 kg: Szabó Sán­dor a II. menetben fa. Be- linszki ellen, 14—2. 67 kg: Nagy pgv. aratott Orosz ellen, 16,2. 71 kg: Oláh István el­lenfelei Baranyi fa., 18—2. 75 kg: Szabó Zoltán ellen Hon- nvák az I. menetben fa,, 20—2. 81 kg: Hranek Sándor már a 15. mp-ben megrendí­tette1 Demetert. Fischer edző bedobta a törülközőt, 22—2. i-t-81 kg: .Hranek Gábort az orvos befeeség miatt nem en­gedte indulni. Ellenfele, Pa­taki gye, 22—4. Az SBTC szakvezetése és szurkolótábora , az első hazai NB Il-es csapatmérkőzésen Botos András minden kével” elégedett volt.. ,gyere­győzelmet remélt, és nem vé­letlenül. Arra viszont még a legvérmesebbek sem számít­hattak, hogy Botos András le­génysége valósággal kiüti a nagy múltú, és korábban az NB I-ben is évekig szereplő Gyöngyösi Honvéd-csapatot. Nagy sikert arattak a tarjáni ökölvívók és ez minden bi­zonnyal a továbbiakban is erőt ad nekik. Botos András:— Mit mond­hatok ilyenkor? Nem kell kü­lönösebb magyarázat. Minden gyerek nagyszerűt produkált, és voltak, akik saját magukat is fölülmúlták. Gratulálok a csapat - tagjainak. Remélem vasárnap, Kiskunfélegyházán, a Kun Béla SE otthonában is sikeresen fogunk szerepelni. Tóth István Ralassao'v’rmotí ÍÍVSF— Kaposvári Dózsa 16—12 Balassagyarmat, városi sportcsarnok, 400 néző. Eredmények (elől a hazai versenyzők). Ifjúságiak, 54 kg: Majercstk—Szili a II. menetben leléptetés, 2—0. 60 kg: a hazai csapat nem indí­tott versenyzőt, 2—2. 63,5 kg: Gyurcsó—Papp d. f., 4—2. 71 kg: Virágh—Jámbor d. f., 4—4. Felnőttek, 51 kg: Ko­lompár—Árvái pgy., 4—6. 54 kg: Radics—Óvári az első me­netben fa., 6—6. 57 kg: Nagy E.—Bogdán df., 8—6. 60 kg: Botos—Csonka ko. az első me­netben, 8—8. 63,5 kg: Oláh Csaba—Óvári Sándor pgy., 10—8. 67 kg: Puruczki—Pethes ko. az első menetben, 12—8. 71 kg: Mákká—Szántó psv., 14—8. 75 kg: Dusicza—Tóth df.,' 16—8. 81 kg: Zagyi, a hazaiak versenyzőié átesett a súlvkatáron, 16—10. + 81 kg: Andics—Radó df.. 16—12. A múlt heti súlyos vereség után a balassagyarmatiak jól felkészültek első hazai talál­kozójukra. Radics már az I. menetben „kipofozta” ellen­felét, míg Nagy E. technikás öklözéssel az est egyik leg­színvonalasabb mérkőzésén győzött. Oláh folytatta hóna­pok óta tartó remek soroza­tát, teljesítményéért a kö­zönség vastaossal jutalmazta őt. Nagyszerűen sikerült Pu­ruczki visszatérése: már az első menetben k> ütötte Pettiest. A csapatmérkőzés légibb kilenc percét Mákká és Szántó találkozója hozta: hatalmas csatában a gyar­mati bokszoló legyőzte az or­szágos bajnokság bronzérme­sét. Dusicza bátor öklözéssel bizonyult jobbnak ellenfelénél, míg Andics csalódást okozott, összegezve: soha jobb telje­sítményt hazai környezetben! Vaiiendusz József: — Sze­rencsénk is volt ezen a talál­kozón. de végül megérdemel­ten pvőztünk. Oláh és Nagv E. teljesítménvével maximár lisan elégedett vagyok. Ala­kulgat a csapat. Bízom a jó folytatásban. Szilágyi Norbert RÖPLABDA NB II. Biztos győzelem SVT SC—Szigetszentmiklósi TK 3—0 (8, 3, 8) Salgótarján, gépipari szak- középisk tornaterme, 100 né­ző. v.: Gallai, Balogh. SVT SC: Handóné, Szkiba. Oláh- né. Zólyominé, Schuyer, Per- cze I. Cs.: Póczos. Edző: Kő­bán László. A hazai csapat az első szettben néhány perc alatt előnyt szerzett, ám később feljöttek a vendégek, a. befe­jezés viszont ismét a tabá­niaknak, sikerült jobban, A második játékban :— elsősorr ban Zólyominé kitűnő szer­vái révén — hengerelt az SVT. A szigetszentmiklósiak nem találták meg a hazaiak eredményes játékának ellen­szerét. A harmadik szettben 8—1-re elhúzott a tűzhely- gyári gárda. Némi zavar tá­madt soraikban, ezzel alapo­Jelenet a bajnoki mérkőzésről... Rigó Tibor felvétele san felhozták ellenfelüket. Az eredmény: 9—8. Kőbán edző időt kért, utasításokat adott, ezután a lányok ismét jól megszokott játékukat nyújt­va nyerték a szettet és 3-0- ra a találkozót. Jó: Zólyominé, Handóné. Kőbán László: — Kísért a múlt: a harmadik szettben megint leálltak a lányok. Örülök a győzelemnek, de még van javítanivalónk, első­sorban a mezőnymunkában. /ubileumi teniszgála Elégedett közönség, elégedett főszereplők Kétszeresen is ünnepi han­gulat uralkodott vasárnap a Budapest Sportcsarnokban. Egyrészt a Vasas megalakulá­sának 75. évfordulóját köszön­tötte a nagyszerű teniszgála, másrészt a sportág ünnepé­nek is számított ez az ese­mény. Az utóbbi évtizedek­ben nem jártak Budapesten olyan neves teniszezők, mint most a világranglistán 4. he­lyezett csehszlovák Hana Mandlikova és a Davis Kupa­győztes svéd válogatott erős­sége, Henrik Sundström. De legalább ennyire várta a ma­gyar közönség a két, hazai pályán régen látott kedvenc, Temesváry Andrea és Taróczy Balázs fellépését. A parádés „szereposztással” megtartott előadás az ínyen­ceket is kielégítette, a több mint ötórás gála alatt sokszor zúgott a nyíltszíni taps. Fel­emelő látvány volt a zsúfolá­sig megtelt Budapest Sport- csarnok, ritkán fordul elő, hogy hazai teniszeseményt 9 ezer néző szurkol végig. Általános volt tehát az elé­gedettség, mind a rendező klub, a Vasas, mind pedig az anyagi támogató, a Mineral­kontor részéről. S ami a leg­fontosabb, a közönség is kel­lemes emlékekkel gazdagodva térhetett haza. De vajon hogyan gondol vissza a gálára a négy fősze­replő? Az ő véleményük is felettébb hízelgő volt. Hana Mandlikova: — Szin­te megható volt, hogy egy ilyen gyönyörű, hatalmas sportcsarnok megtelt a ked­vünkért. Bizony, még az Egye­sült Államokban is ritka, hogy ennyien tekintenének meg egy lényegében tét nélküli, bemu­tató estélyt, örülök, hogy vá­rosnézésre is jutott időm, hosz- szú évek után térhettem visz- sza újra Budapestre. Beval­lom, kicsit már fáradtan áll­tam ki erre a mérkőzésre a hosszúra nyúlt évad után. Még egy müncheni bemutató fellépésem van hátra Steffi Graf ellen, utána négy napra felmegyek síelni az Alpokba, majd végre kipihenhetem ma­gam ausztrál férjem mellett Sydneyben, az ottani nyár­ban. S aztán jövőre minden újra kezdődik elölről... Temesvári Andrea: — Az elején alig láttam az ideges­ségtől, nagyon ki akartam ten­ni magamért a hazai közön­ség előtt. Három-négy játék­nak kellett eltelnie ahhoz, hogy megérezzem a ritmust, a számomra szokatlan, gyors pá,- lyán. Remélem, a második játszmában már nem okoztam csalódást, s 2:l-es vezetésem után labdám volt a 3:1-hez is. Sokan kérdezték, miért ítél­tem meg Mandlikova hosszú­nak tűnő ütését. Nos, egy be­mutatón nem az eredmény a lényeges, hanem az. hogy min­denki — az ellenfél is — jó szájízzel térhessen haza. Örü­lök, hogy jól ment a játék, ha így folytatom jövőre — janu­árban az ausztrál bajnoksá­gon kezdek —, akkor a jelen­lép-' légi 46. helyről előbbre hetek a világranglistán. Henrik Sundström: — Csak kellemes emlékekkel távoz­hatok egy olyan városból, ahol négy évvel ezelőtt elindult a karrierem az ifjúsági Európa- bajnokság megnyerésével; Egyébként vendéglátómat, Ta­róczy Balázst is végre fel tud­tam keresni otthonában, en­nek külön örülök. Engem i$ meglepett a magyar közön­ség határtalan teniszimádata, bevallom, nem hittem, hogy megtelik a hatalmas csarnok. A mérkőzés után alig tudtam szabadulni az autogramkérő gyerekektől, talán még Svéd­országban sem övezett ilyen rajongás, amikor megnyertük a Davis Kupát. A budapesti­gálával számomra is befeje­ződött az 1986-os teniszév, jö­vő év februárjában az Egye­sült Államokban folytatom. Taróczy Balázs: — Csodála­tos dolog, hogy idén már má­sodszor, a tavaszi Mineralkon­tor Kupa után újra világhírű játékosok léptek a Budapest Sportcsarnok közönsége elé. Talán az ilyen bemutatókkal is hozzá tudunk járulni a ma­gyar tenisz felvirágoztatásá­hoz. Ügy érzem, nem okoz­tam csalódást a nézőknek; hellyel-közzel küzdelemre tud­tam kényszeríteni a nagysze­rű Sundströmöt. Még szoro­sabb mérkőzésben reményked­tem előzőleg, de ellenfelem fantasztikus fonákelütéseivel; nem tudtam mit kezdeni. A világ sportja Ausztriában már megvá­lasztották az „év labdarúgó­ját”. A tizenkét I. osztályú klub edzőjének szavazata alapján az első helyre Toni Polster, az Austria Wien já­tékosa került, aki az 1985/86- os bajnokságban elnyerte az európai mesterlövészek ver­senyében a bronzcipőt. Pols­ter a rangsorolásban három­szor került az első helyre, összesen 26 pontot gyűjtött. Mindössze eggyel maradt el mögötte Heribert Weben a Rapid játékosa (25). míg a harmadik Jürgen Werner, a Wöest Linz , kitűnősége (17). ☆ Trondheimben Svédország nyerte a Polar Kupa férfi­kézilabdatornát, miután a döntőben 21—18 (13—10) arányban győzött Csehszlo­vákia ellen. A további helyosztók ered­ményei : a 3. helyért: Norvégia— Dánia 21—20 (11—13, 19—19) — hosszabbítás után. Válogatott reménység Gerelyhajító lett a sífutóból Bécsi teremtornán a Bp. Honvéd A Wiener SC meghívásá­nak tesz eleget december 26. é$ 1987. január 4. között a bajnok Bp. Honvéd labdarú­gó-együttese, s részt vesz a bécsi Stadthallé teremtorná­ján. A mérkőzéssorozatot két részletben bonyolítják le, de­cember 26. és 30., majd ja- núár 2. és 4. között. 1 Az ellenfelek között lesz a bajnok Austria Wien, továb­bá a Rapid és egy jugoszláv csapat. A piros-fehérek idehaza köszöntik az újévet. maid visszautaznak az osztrák fő­városba. Kosárlabda NB ll. Száz pont felett dobtak a férfiak NŐK. MISKOLCI POSTÁS— SKSE 94—67 (50—31) Miskolc, v.: Dobronyi, dr. Búr. SKSE: Hegedűs 25. Sí­pos 5, Tóthné 4, Angyal 15, Lukács 4. Cs.: Hóvári 12, Lö­vi 2, Karakasev, Bagyinszki, Horváth A. Edző: Szarvas Jó­zsef. Az eredmény alakulása: 5. p.: 12—10, 10.‘p-: 26—18, 15. p.: 35—27, 25. p.: 65—36, 30 p.: 77—44, 35. p.: 84—51. A hétközi MNK-össze- csapás után újra találkozott — most bajnoki mérkőzésen — a két csapat. A szerdai sú­lyos vereség szinte sokkolta a tarjáni lányokat, hamar fel­adták a lehetőségét annak, hogy megnehezítsék a hazaiak győzelmét. A miskolciak az első félidő végén, illetve a második félidő elején fokoza­tosan elhúztak, s végül telje­sen megérdemelten nyertek az önbizalom és lelkesedés nélkül szereplő vendégek ellen. A tarjániak közül senki sem nyújtott átlagon felüli teljesít­ményt. FÉRFIAK. SKSE—MISKOLCI POSTÁS 109—81 (53—45) Miskolc, v.: Dobronyi, dr Búr. SKSE: Magyar 7, Balogh 5, Szabó 36, Juhász 44, Gulyás 10. Cs.: Tóth 5, Pintér 2. Ed­ző: Laczkó Sándor. Az eredmény alakulása: 5. p.: 14—7. 10. p./ 30—22, 15. p.: 45—28. 25. p.: 65—53. 30. p.: 80—60. 35. p.: 96—75. A miskolciak az első félidő­ben jól tartották magukat, és szorossá tették a küzdelmet. Fordulás után a Kohász le­génysége remekül játszott. Ek­kor már kidomborodott a két együttes közötti tudásbeli kü­lönbség. Juhászék tetszés sze­rint érték el kosaraikat és vé­gül teljesen megérdemelt győ­zelmet arattak. Jók: Szabó, Juhász. (V) A már leérettségizett Sze- benszki Gabriella mellett, egy másik, de még érettségi előtt álló fiatal atlétanő, az SKSE atlétáinak nagy felfedezettje: Solymosi Agnes. A tehetséges gerelyhaj Ró­nak sokáig a sífutás volt a mindene. Már az általános is­kola második osztályában megismerkedett a lesiklás alapjaival, Mohai Lászlóné irányításával dolgozott. ' Fel­szerelés! gondok és egy súlyos bukás — agyrázkódása volt — arra kényszerítették, hogy át­térjen a sífutásra. Egyik leg­szebb eredményét is ebben a sportágban érte el: nyolcadi­kos korában, az országos út­törő-olimpián a 3 km-es ver­senyszámban harmadik he­lyezést ért el.' 1984-től, a Madách Imre Gimnázium és Szakközépis­kola testnevelés tagozatán ta­nul. A sífutás mellett egyre gyakrabban indult atlétikai versenyeken is. Tizenöt éve­sen a felnőtt országos sífutó­bajnokság 10 km-es távján ötödik lett, de már ekkor kacérkodott a gerelyhajítás­sal: 39.68 m-es teljesítményt ért el. A tavalyi esztendő nagy élményekkel telt. — Síelőként jártam Auszt­riában, az NSZK-bán és az NDK-ban is. Ezeken a verse­nyeken a válogatott váltócsa­pat tagja voltam, de az 1985. évi országos bajnokság az utolsó sífutófellépésem volt. Néhány éve ugyanis, rendsze­resen térdpanaszokkal küz­döttem, az OB 5 km-es távját már nem is tudtam teljesíte­ni. A kiújult sérülést követően!, hat hónap pihenés követke- \zett. A kihagyás után úszás­sal. majd fokozott terheléssel kezdte az edzéseket, de már atlétaként. Átpártolt véglege­sen a gerelyhajításhoz. Az eredmények gyorsan jöttek, hiszen az ide; évad elején aranyjelvényes szintet telje­sített 44,06 m-es dobásával. Későbbi egyenletes teljesít­ménye és eredményei alap­ján, korosztálya válogatottja, ba is meghívták. — Hogyan vélekedik a sportági „váltásról’’ az érin­tett? — Itt soha nem fagy le az arcom •— mondja mosolyogva. — A gerelyhajítás sokkal több figyelmet igényel, na­gyon fontos az összpontosítás. Ebben javulnom kell. , — Célkitűzése 1987-re? — ötven méter körüli do­bást várok magamtól. (Czuder Antal edző ezt a tervet reálisnak tartja, de hozzáfűzi: a fiatal, tehetséges atlétanő egyik legfontosabb feladata, önmaiga céltudatos irányítása, s az edzések rend­szeresebb látogatása. Csak rajta múlik, hogy 1987-ben eljut-e Kubába, a következő IBV-re.) Tőzsér Mariann NÓGRÁD — 1986. december 2., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents