Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-17 / 296. szám

Októberben helyezték üzembe Salgótarjánban a megyei kór­házban a Medikor gyár vérvizsgálati automatáját. Az 1,7 millió forintba kerülő berendezés a vér vörös és fehér vér­testeinek 8 paraméterét határozza meg (óránként 120 vizs' gálatot tud végezni) elektronikus úton az eddigi manuális értékelés helyett. — bp — Az aszálykár mérsékléséért ~Az állattenyésztés ered­ményeinek javításával sike- . rült csökkenteni az aszály okozta kárt Szolnok megye több termelőszövetkezetében. A Mezőhéki Táncsics Tsz-ben, ahol a becslések szerint az aszály 18—20 millió forint ár­bevétel- és 5—6 millió forint nyereségkiesést okozott, a kár­nak körülbelül az egyharma- dát tudták ellensúlyozni az állattenyésztés többlethoza­mával. Sörtörköly etetésével növelték a tejtermelést, és az eredeti baromfiprogram mó­dosításával terven felül 82 ezer brojlercsirkét állítottak elő. A Jásziboldogházai Arany­kalász Tsz-ben a kalászosok­ban. a kukoricában és a ta­karmánynövényekben kelet kezett aszálykár, mintegy 6,5 millió forint. Ezt részben a napraforgó és a cukorrépa kedvező terméseredménye és jó minősége, részben pedig a tejtermelés és a juhtenyész­tés eredményessége ellensú­lyozta. A Törökszentmiklósi Béke Tsz-ben 12 milliós aszálykárral számolnak, a sertéságazat termelésének nő velésére tett intézkedésekkel, viszont ötmillió forin tos bevételhez jutottak. Rovarok jelzik a légszennyezést Lengyel kutatók szerint, ha valahol bizonyos rovarok sű­rűbben jelennek meg a szoká­sosnál, az a súlyosabb lég­szennyeződésnek a jele, s nyomában a fák meggyengül­nek. Ezek a rovarok nem hir­telen és rögtön nagy tömeg­ben tűnnek fel, mint a szú- félék, hanem számuk az évek során egyenletesen, a levegő szennyezettségével arányosan gyarapodik. Ily módon vál­nak ismert, ám ártalmatlan­nak vélt rovarok idővel — kártevővé. Ilyen Lengyelországban pél­dául a fenyőhajtásmoly. En­nek hernyói az erdeifenyő rügyeinek nagy részét felfal­ják, a fát azonban nem pusz­títják el, hanem elalaktalanít- ják és legyengítik. Ugyan­ilyen szennyezésjelző a szür­ke vörösfenyőbogár és egy szövődarázsfaj. Ezek már több alkalommal megtámadták a lucfenyőerdőket, s bennük valamivel később láthatóvá váltak a légszennyezés káros jelei. A légszennyezés által legyengített jegenyefenyőkön a lengyel kutatók gyakran megtalálták a Dreyíusia nord- mannianae nevű tetűt. Lengyel- országban főképp a fluorve- gyületek mérgezik a levegőt. Falugyűlések Eredmények és gondok a közélet fórumain Az idén év végén hívták össze a falugyű­léseket, hogy az elhangzott közérdekű ja­vaslatokat még figyelembe vehessék a jövő évi tervek véglegesítésekor. A tervezett 141 falugyűlésből és városkörzeti tanácskozásból a hét elejéig 81 zajlott le. Egy-két helyen összekötötték a közéleti fórumot a felszaba­dulás 42. évfordulója megünneplésével, kul­túrműsort, filmvetítést és táncestet is ren­deztek például Nézsán, Egyházasgergén, Gal- gagután. Hasonlóan a korábbi évekhez eddig több mint hat és fél ezren jelentek meg a gyűlé­seken. Újdonságként említhető, hogy a társ­községekben az elöljáróságok vezetői hív­ták össze a falugyűléseket és szóltak az elöljáróságok, valamint az elöljáróik tevé­kenységéről. Az elhangzott beszámolókban a jó hagyo­mányoknak megfelelően visszatértek a ko­rábbi falugyűléseken felvetett közérdekű ja­vaslatok sorsára, megvalósítására is. Ugyan­csak mindenütt részletesen ismertették a te­lepülésfejlesztési hozzájárulás bevételeinek alakulását, a felhasználásának módját. Az eddigi rendezvényeken a megjelentek majdnem tíz százaléka aktivizálta magát, ennyien tettek észrevételt, közérdekű beje­lentést, vagy javaslatot. A hozzászólók ál­talában elégedetten nyilatkoztak a tanácsok munkájáról. Egy-két javaslat visszatérő témája volt, csaknem minden eddig lezajlott falugyűlés­nek. Ezek közé tartozik az utak és járdák állapota, a vízrendezés, a közvilágítás, a ke­reskedelmi ellátás és a szemétszállítás. Fi­gyelemre méltó, hogy a hozzászólók a sür­getett tennivalók mielőbbi megoldása érde­kében társadalmi munkát is felajánlottak. Ez a magatartás általában jellemzi a közélet mostani fórumait. A helyi elképzelésekből ad ízelítőt, hogy például a nógrádszakáliak szeretnék, ha köz­ségük határőrközség lenne. Romhány lako­sai egy idősek napközi otthonait akarnak létesíteni, Kazáron a kenyérellátást kellene javítani. A pásztóiak szerint — a városkör­zeti tanácskozások tapasztalata alapján — városukban helyijáratú autóbuszok is köz­lekedhetnének, ugyanakkor házasságkötő te­remre, városi tűzoltóságra is szükség lenne. A vélemények összegzése szerint, a szóvá tett problémák zöme szerepel a tanácsok he­tedik ötéves tervében. így a közérdekű ja­vaslatok megvalósulását nem hiába várhat­ják a települések lakói. r. t. Magyarnandor: Jól vizsgázlak az elöljárók Magyarnándorban és társ­községeiben több mint kétszáz ember volt kíváncsi a tanácsi vezetők beszámolóira, a terü­let ügyes-bajos dolgainak meg­vitatására Nemcsak a szék­helyközségben, de Deber- csényben és Mohorán is az volt a tapasztalat: a közélet e jól bevált fórumaira az őszin­te légkör, a jó hangulat a jel­lemző. Mohorán jegyezte meg az egyik résztvevő: „Mindjárt más így tanácskozni, ha a mi elöljárónk is elmondhatja a magáét, ha nekünk is van közvetlen képviseletünk.” S hogy miről esett a leg­több szó? A debercsényiek igen . örülnek a nemrégiben megépült ravatalozónak. Régi vágya .a nándoriaknak, hogy megújuljon a Mikszáth út. A tervek elkészültek, jövőre megindul az útépítés. A mohoraiak sok-sok társa­dalmi munkát ajánlottak fel az új óvoda építéséhez. Hogyisne dolgoznának szíve­sen, amikor óvoda ügyében szinte évek óta „verték a va­sat.” Az elégedettség mellett a hozzászólók a gondokat is fel­tárták. Sajnos, az az óhaj, hogy minden utca konténeres szeméttárolót kapjon, egyelő­re nem teljesíthető. Az embe­rek köszönetét mondtak az elöljáróságoknak a szociális ügyeik gyors intézéséért, és további támogatásukat aján­lották lei a tanácsnak — rra — Kishartyón: Ha kiapadnak a kutak... K ishartyánban nyolcvanon, Sóshartyánban pedig száztí­zen jelentek meg a művelő­dési házban megtartott falu­gyűlésen. A tanácselnök és az elöljáró beszámolója után, 25- en kértek szót. Lehoczki Elememé, Sósbar- tyán elöljárója egy kicsit iz­gatott volt, hiszen eme tiszt­ségében először állt ki az em­berek elé. Elsősorban a szo­ciálpolitikai tevékenységet ele­mezte. Szó esett a köztiszta­ság helyzetéről, az óvoda köz­ponti fűtéséről, az útkarban­tartásról, A két koifiofy ‘téma. amely körül megsűrűsödött a vita: a gázcseretelep építése és a vízellátás nehézsége:. Langa József tanácséinöik a gázcsereteleppel kapcsolatban, jó híreket közölt: jövő ta­vasszal a két község határán a termelőszövetkezettel kötött megállapodás szerint elkészül. A vezetékes ivóvíz sokkal „rázósabb”, A kutak egész­ségtelenek, sok közülük a szá­razság miatt kiapadt. A ta­nács vezetői egyeztették az il­letékesekkel az elképzelése­ket. Kiderült, a környéken nincs vízbázis. Ezért ebben az ötéves tervben nem kerülhet sor a bajok orvoslására. A falugyűlés résztvevői nem morgolódtak. Megértették, hogy bár, jogos igényről van szó, a lehetőségek behatárol­tak. (k-r-s) Mátralerenye: Félrerakott meghívók Mátraterenye tanácsának el­nöke, Tikó István, a falugyű­lés után megjegyezte: — Mennyire különböznek a mostani falugyűlések az öt-hat évvel ezelőttiektől! Az embe­rek az egyéni érdekeket fél­retéve, jogos igényeket vetnek fel. Éppen ezért a válasznak is konkrétnak kell lennie. Ma már attól senki sem nyug­szik meg, hogy „majd meg­oldjuk valahogy!” Mátraterenye közigazgatási területén egyébként 237-en je­lentek meg a tanácskozásokon, tizenhatan mondtak véleményt a tanácsi munkáról- Jócskán este kilenc órára járt, amikor szétszéledtek az emberek. Az általános vélemény az volt. hogy jó évet zárnak Mát- raterenyén. Még terven felüli eredmények is születtek, mint például az új sportöltöző. a gázcseretelep, az intézmények­ben a fűtés korszerűsítése. Ami a helybelieket most a leginkább foglalkoztatja. az a víztársulás, amely decem­ber 23-án alakul kilencszáz család részvételével, 25 ezer forint „beugróval”. A lakosság aktivitása mellett feltétlenül ki kell emelni a helyi gazdál­kodó egységek jó hozzállását, a tanáccsal való eredményes kapcsolatukat. A gondokról: több évtizedes, pótolandó feladat az utak kor­szerűsítése. a közvilágítás hi­ányosságainak megszüntetése. De amit a lakosság a legna­gyobb problémának tart: a magasabb szintű alapellátást igénylik. Egy hozzászóló jegyezte n\eg: ne csak beszéljenek a kisköz­ségek bolthálózatának bővíté­séről, de tegyenek érte vala­mit. hogy az aprófalvakban i-s jó színvonalú boltok, ke­reskedelmi egységek legyenek. Sajnos, a hozzászólást az il­letékes kereskedelmi vezetők nem hallhatták. Csupán azért, mert nem jelentek meg a fa­lugyűlésen. Annak ellenére, hogy kaptak meghívót. -. K. M. A z elmúlt hét végén zaj­lott le a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszu­sa Budapesten. December kö­zepén tehát a közvélemény figyelme ismét a közös gazda­sagokra irányult. Ott voltak a számvetésen Nógrád megye tsz-einek küldöttei is. Az aláb­biakban a velük töltött órák­ról számolunk be. ☆ — Ügy érzem, bizonyos vá­kuum keletkezett a mezőgaz­daságban, s ezt kell most tar­talommal megtölteni — mond­ta dr. Beneze Barna, a pásztói termelőszövetkezet elnöke a tanácskozás egyik szünetében. — S hogy mi a legsürgősebb? Meg kell újulnia a termelő­alapoknak. Ehhez a pénz mel­lett a fegyelmezett ( végrehaj­tás is szükséges. Ezt serkenti a Központi Bizottság novem­beri határozata is... Aztán arról beszélt: nem szabad az ágazat fejlődését gátolni, mert jelenleg például amelyik gazdaság fejlesztés­be vág, fizetheti az adót ezért is. Forráshoz jutni a mezőgazda^ '<?i üzemeknek, ez most a legfontosabb, hogy képesek legyenek pótolni az elhasználódott termelőalapo­kat. — Ez szintén feltétele an­nak. hogy ne engedjünk a vi­lágszínvonalból — hangzik el a valóban hatásos érv. Az üdítőkkel tele hosszú asz­ta! mellett a megye három női küldötte. Közös vonásuk, hogy valamennyien könyvelés élén dolgoznak. — Igaza volt annak a fel­szólalónak. aki sokallta a me­zőgazdasággal kapcsolatos Termelöszövetkezetek kongresszusai lUogradí küldöttek között jogszabályokat. Egyik követi a másikat, külön állásfoglalá­sok jelennek meg, amelyeket aztán gyorsan megváltoztat­nak, módosítanak. Egyszó­val, nem könnyű eligazodni közöttük — jegyezte .neg Ta- tabira Erzsébet, az endrefalvai termelőszövetkezet főköny­velője. Gyorsan hozzáteszi: optimista, mert ezek után valóban akad lehetőség az egyszerűsítésre. Lakatos Józsefné. a ceredi termelőszövetkezet főkönyve­lő-helyettese ismerőssel. Mo- tyovszki Istvánnal beszélget, akivel évekkel ezelőtt együtt dolgozott. A fiatalember né­hány hete a Termelszövet- kezetek Országos Tanácsá­nak munkatársa. — Nem sok szó esett még a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között tevékeny­kedő tsz-ekről. Azt hiszem, fölösleges azon vitatkozni, szükség van-e az innen szár­mazó termékekre. Igen, s ez differenciált támogatást fel­tételez. Éneikül nehezen bol­dogulunk — magyarázta La- katosné. Aki ismeri Ceted környékét, annak nem kell leírni, milyen körülmények között dolgoznak. A dombol­dalakon erózió pusztít, gyor­san kopnak a gépek, ugyan­azt a hozamot néha kétsze­res ráfordítással érik el, mint a sík vidéken. — Jóleső érzés, hogy a párt vezetői elismerően szóltak az ágazat dolgozóinak erőfeszí­téseiről — kapcsolódott a beszélgetésbe Váradi János- né, az alsótoldi közös gaz­daság főkönyvelője. — Egyet­értek azokkal, akik vallják: még mindig sok a kihaszná­latlan tartalék az üzemek­ben. Altkor mire várunk? Itt az ideje, az eddiginél még átgondoltabb cselekvésnek, beleértve a következetes szá­monkérést is. A nógrádi küldöttek között ott volt két nyugdíjas is. Bozsik Béla Litkérő! és Lotharidesz Ferenc Szügyből. — Nagyon örülök, hogy ránk is gondoltak. Az üléste­remben 70 nyugdíjas hallhat­ta megnyugvással, hogy értő kezekben van a mezőgazda- sági szövetkezeti mozgalom irányítása. Én is mindig annak a híve voltam, hogv rátermett, szakképzett fia­talok kerüljenek vezető tiszt­ségbe. Ök képesek arra, hogy előbbre lendítsék a növény- termesztést, állattenyésztést — mondja az utóbbi. Lassan vége a szünetnek, a küldöt­tek ismét elfoglalják helyüket a tanácsteremben. ☆ A kongresszus első napjá­nak estéjén szokás szerint a szálloda egyik szobájában találkoztak a küldöttek. Deák Pál, a TESZÖV titkára üd­vözölte Havas Ferencet, a megyei tanács általános el­nökhelyettesét és dr. Halaj Ignácot, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály veze­tőjét, akik ugyancsak részt vettek a tanácskozás munká­jában. A baráti beszélgetés­ről Kalász Árpád távol maradt. A szurdokpüspöki termelő­szövetkezet ifjú főkönyvelője hozzászólásán dolgozott, hi­szen az elhangzottak miatt az eredetit egy-két helyen mó­dosítania kellett. Másnap né­mi izgalommal léphetett az emelvényre. Elöljáróban elmondta, hogy a mezőgazdálkodással foglalkozni sohasem volt könnyű. Főként nem azokon a helyeken, ahol a természeti adottságok kedvezőtlenek. Ilyen körülmények között különösen fontos az előrelátó gazdálkodás. — Megyénk termelőszövet­kezetei az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tettek az ár- és pénzügyi szabályo­zókhoz való rugalmas alkal­mazkodásért, a szabályozás nyújtotta lehetőségek kihasz­nálásáért. A kedvezőtlen ter­mőhelyi feltételek ellenére is eredményesen vettek részt a gabona- és húsprogram tel­jesítésében — mondotta a továbbiakban, majd arról szólt, hogy a mezőgazdasági tevékenység eredményeinek csökkenése, a kedvezőtlen természeti és közgazdasági vi­szonyok kényszerítő hatása szükségessé tette az ipari és szolgáltató tevékenység fej­lesztését. Főként a megye ipa­ri üzemeivel való szorosabb együttműködés eredménye­ként jelentősen növekedett a községekbe települt üzemek száma. Az ágazat árbevétele csaknem megháromszorozó­dott, az összes termelésből származó részaránya megha­ladja a hatvan százalékot. Hangsúlyozta, hogy a ter­melőszövetkezetekben azt vár­ják: a szabályozás alapvető elemei időtállók legyenek, mert jelenleg túl gyakran, olykor utólag változnak. így a nógrádi szövetkezetek is elsősorban a „túlélés”, a kör­nyezethez való rövid távú alkalmazkodás, az állami sza­bályozás melletti fennmaradás stratégiájára kényszerülnek. A továbbiakban példán ke-, resztül érzékeltette, hogy a szabályozás olykor üzemek­kel szembeni bizalmatlansága hogyan nehezíti a népgazda­sági lag fontos célkitűzések megvalósítását. — Hozzászólásom célja nem az állami akaratot megteste­sítő szabályozók bírálata, hanem olyan rendszer kiala­kításának az igénye. amely okszerűbbé, egyszerűbbé ven­né az amúgy is nehéz gaz­dálkodást — mondotta vége­zetül a Nógrád megyei kül­dött. Idő hiányában nem volt le­hetősége a felszólalásra Bíró Miklósnak, a Karancshús Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatójának és Pongrácz Józsefnek, a rétsági termelő- szövetkezet és a TESZÖV el­nökének. Véleményüket írás­ban adták le. A szövetkezeti húsipar kialakulása, helyzete és táv­latai foglalkoztatták Biró Miklóst, aki alapítása o'ta ve­zeti az üzemet. Megnyugvás­sal jegyezhette meg, hogy a vállalat jól együttműködik partner’d vei, igyekeznek hasznosítani az állami hús­ipari vállalatok gazdag ta­pasztalatait. P ongrácz József gondo­latainak középpontjá­ban a kedvezőtlen termőhe­lyi adottságok között gazdál­kodó tsz-ek álltak. Figyel­meztetőnek tartotta, hogy az elmúlt öt évben a megye tiz­einek termelési értéke 76 * százalékkal, míg az alapte­vékenység csupán 16 száza­lékkal növekedett. Az alap- tevékenység jövőjével kap­csolatos aggodalmának van némi alapja. Azért is. mert a nyereség ettől jóval szeré­nyebben emelkedhetett, pe­dig a nógrádiak sem dolgoz­tak kevesebbet, vagy rosz- szabbul, mint a korábbi évek­ben. Ezek a gondolatok ugyan­csak a kongresszus dokumen­tumai közé kerültek. M. Sz. Gy. NÖGRÁD - 1986. december 17., szerda \

Next

/
Thumbnails
Contents