Nógrád, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-16 / 295. szám

tanácskozik a Vietnami Kommunista Kádár János gy , , nyilatkozatának Fart VI. kongresszusa . . vissznangia A társadalmi-gazdasági helyzet kritikus elemzése, a meg­újulás igé.iye jegyében kezdte meg hétfőn tanácskozását a Vi 'tnami Kommunista Párt hatodik kongresszusa. A zászlódísTbe öltözött Hanoi történelmi nevezetességű főterén — a Ba Dinh téren kiáltotta ki 1945-ben Ho Si Minh a Vietnami Demokratikus Köztársaságot — magasodó kongresszusi palotában 1129 küldött képviseli a párt 1.85 milliós tagságát. (Közülük 153 a nő, 115 Vietnam hatvanhat nemzeti kisebbsége valamelyikének tagja, 175 munkás, 325 paraszt. 804 diplomás. A legfiatalabb 23, a legidősebb 80 éves. Jelen van a vietnami forradalmi és nemzeti felszaba­dító harc mind a négy nemzedéke. 731 ember első ízben kongresszusi küldött.) A kongresszuson harmincöt testvérpárt, illetve haladó moz­galom képviselteti magát. Az MSZMP küldöttségét Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja, a KISZ KB első titkára vezeti, tagjai: Karvalits Fe­renc, a Zala megyei pártbi­zottság első titkára és Bényei Béla, hazánk vietnami nagy­követe. A szovjet küldöttség élén Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára áll. A laoszi delegációt Kaysone Phomvihane, a Laoszi Népi Forradalmi Párt KB főtitká­ra, a minisztertanács elnöke vezeti. A kambodzsai küldött­ség élén Heng Samrin, a Kam­bodzsai Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, az államtanács elnöke áll. Alvaro Cunhal fő­titkár vezeti a Portugál Kom­munista Párt delegációját. A kongresszus első munka­napján Pham Van Dong, a Politikai Bizottság tagja, a mi­nisztertanács elnöke töltötte be az elnök tisztségét. A meg­nyitó beszédet Nguyen Van Linh, a PB tagja, a KB tit­kárságának vezetője tartotta, aki köszöntötte a küldötteket és a külföldi vendégeket. Ja­vaslatára a kongresszus — amely a vietnami himnusz és az Intemacionálé hangjaival kezdte meg munkáját — egy­perces néma felállással áldo­zott a vietnami, illetve a nem­zetközi forradalmi mozgalom utóbbi időben elhunyt kiemel­kedő személyiségei emléké­nek. A megnyitón megemlé­keztek Le Duanról, a VKP KB nyáron elhunyt főtitkárá­ról. Nguyen Van Linh bevezető­ül megállapította: Ho SiMinh Örökségéhez hűen a VKP ez­úttal arra készül, hogy szem­benézzen az elmúlt időszak igazságával, levonja a szüksé­ges tanulságokat és kijelölje a továbblépés feladatait. Fel kell tárnunk a termelési vissza­esés, az elosztási zűrzavar, a nehéz életkörülmények okait, mindazt, ami kedvezőtlen tár­sadalmi jelenségekhez és a nép bizalmának csökkenéséhez ve­zetett- Ebbe nem nyugodha­tunk bele. a VI. kongresszus­nak ki kell jelölnie a szemlé­let, a munka, a szervezés és a káderállomány megújításának módozatait. Az elmúlt tíz év során drága tandíjat fizettünk azért, hogy ma az legyen a legfőbb követelmény, hogy tevékenységünket korszerűbbé, érettebbé tegyük. Ezt követően lépett a szó­noki emelvényre Truong Chinh. a Központi Bizottság főtitkára, az államtanács el­nöke, aki ötvenperces beszéd­ben ismertette a Központi Bi­zottság politikai beszámolóját. A százhúsz oldalas, a küldöt­tek között kiosztott dokumen­tum igen kritikus, nyílt elem­zést ad az elmúlt időszakban kialakult helyzetről, annak okairól, az elkövetett politikai és végrehajtásbeli hibákról. Ezekért — állapítja meg a be­számoló — elsősorban a Köz­ponti és a Politikai Bizottsá­got, a KB titkárságát és a minisztertanácsot terheli a fe­lelősség. A Központi Bizottság a kongresszus előtt szigorú önkritikát gyakorol. A dokumentum részletesen taglalja a társadalmi-gazdasá­gi megújulás koncepcióját és a konkrét útjait. A rendte­remtés és a széles körű de­mokratizálás szándéka hatja át a gazdaságpolitika és -irá­nyítási rendszer átfogó re­formját, a párt vezető szere­pének korszerűsítését. Az el­következő időszak legfonto­sabb feladata a társadalom és a gazdaság, az életkörülmé­nyek stabilizálása lesz, foko­zatosan megteremtve a szocia­lista iparosítás előfeltételeit. A beszámoló harcot hirdet mind a baloldali voluntarizmus, kon­zervativizmus, mind pedig a jobboldali elhajlások ellen, s javaslatot tesz a beruházás­politika és a gazdaságirányítás gyökeres megváltoztatására. Külpolitikai kérdésekről szólva a beszámoló megerősí­ti: Vietnam fő irányvonala a Szovjetunióhoz, a szocialista közösség többi országához fű­ződő barátság és együttműkö­dés, a Kambodzsával és La­osszal való különleges szoli­daritás erősítése- Tovább fo­lyik a küzdelem a délkelet­ázsiai biztonságért. A kong­resszusi beszámoló javaslatot tesz Kínának: a két ország kezdjen haladéktalan tárgya­lásokat a viszony normalizá­lásáról. Ezt követően Vo Van Kiét, a Politikai Bizottság tagja, az állami tervbizottság elnöke ismertette a következő idő­szakra szóló gazdaságfejleszté­si terveket. A fő cél a lakos­ság alapvető ellátása, a kor­szerűbb termék- és gazdálko­dási szerkezet kialakítása. Az adminisztratív, központi terv­utasításos elosztás helyébe a szocialista önelszámolású vál­lalati önállóság lép. Az élel­miszer-termelést ötmillió ton­nával kell növelni 1990-re — 23 millió tonnára. A fogyasz­tási cikkek gyártása évente 13—15 százalékkal nőjön — írja elő a terv. Az exportnak hetven százalékkal kell ekkor 1990-ben meghaladnia a tava­lyit. Kiemelt figyelmet kap a munkanélküliség enyhítése. Ma a politikai beszámoló és a gazdaságfejlesztési terv meg­vitatásával folytatja munká­ját a VKP kongresszusa, ahol ezenkívül döntenek még a szervezeti szabályzat módosí­tásáról és megválasztják a párt vezető testületéit Etnikai zavargások Karacsiban Henry Winston halála 75 éves korában, rövid be­tegség után elhunyt Henry Winston, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának országos elnöke. Henry Wi nston 1963 óta volt a párt elnöke. Az amerikai kommu­nista párt New Yorkban nyil­vánosságra hozott közlemé­nyében rámutatott: Henry Winston több mint fél évszá­zada vezető szerepet játszott az amerikai kommunista mozgalomban. Géppisztolyos katonai ala­kulatok cirkálnak a pakisztá* ni Karacsi utcáin a vasárnapi zavargások után. A patan és a roohadzsir nemzetség ki­újult vérengzésében legkeve­sebb ötvenötén vesztették éle­tüket egyetlen nap alatt, ám szemtanúk szerint az áldoza­tok száma bizonyosan több, mert sokan bentégtek fel­gyújtott házaikban. Az etnikai villongások a két egymásra gyűlölködő és egymással rivalizáló népcso­port között néhány hetes szü­net után robbantak ki ismét. A múlt hónapban ötvennyol­cán haltak meg a véres za­vargásokban. A vasárnapi öldöklés a pa- tonok támadásé val kezdődött. Kórházi jelentések szerint, háromszáztíz személyt szállí­tottak be a segélyhelyekre. A hétmilliós kikötőváros tizen­egy körzetét lezárták és ki­járási tilalmat rendeltek el a vérengzések sújtotta negye­dekben. A hatóságok tarta­nak attól, hogy a villongások esetleg más városrészekre is átterjednek. A nemzetközi sajtó ki­emelten foglalkozik Kádár Jánosnak, az MSZMP fő­titkárának a Magyar Televí­zió és Rádió számára adott nyilatkozatával. A Pravda, az SZKP KB központi lapja vasárnapi számában ismertet­te a nyilatkozatot. Magyaror­szág belső fejlődésével kap­csolatban a szovjet lap idéz­te Kádár Jánosnak azt a megállapítását, hogy alap­vető fontosságú a Központi Bizottság 1986. novemberi határozatában felvetett prob­lémák mielőbbi megoldása. Magyarországon az elért eredmények mellett gazdasá­gi nehézségek is tapasztalha­tók — írtak a Pravda a nyi­latkozatot ismertetve. A Rudé Právo, a CSKP lapja szombatén Kádár Já­nos interjújából kiemelte az MSZMP főtitkárának azokat a szavait, hogy Magyaror­szág támogatja az SZKP épí­tő jellegű kezdeményezéseit. A belgrádi tv vasárnap az interjúnak azt a megállapí­tását emelte ki, hogy az 1956. októberi események után megalakult MSZMP-re nehéz feladat várt. Rendet kellett teremtenie az ország­ban és a szocialista erőket az országépítő munkára kellett mozgósítania. Az Űj Kína hírügynökség a nyilatkozattal foglalkozó anyagában utalt arra, hogy Magyarország jövő évi gaz­dasági terve az ipari terme­lésben 2.5—3 százalékos, a mezőgazdasági termelésben pedig 4,5—5,5 százalékos emelkedést irányoz elő. A hírügynökség idézte a nyi­latkozatnak azt a kitételét, hogy Magyarországnak a jö­vőben jobban ki kell hasz­nálnia a szocialista országok­kal való gazdasági együttmű­ködés lehetőségeit. Gorbacsov — Hart találkozó A Szovjetunió és az Egye­sült Államok, a világban az elmúlt 30—40 évben végbe­ment mélyreható változások­ra építve, sokait tehetne az új típusú nemzetközi kap­csolatok létrehozásáért — mondotta hétfőn a Kremlben Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Gary Hart co­loradói szenátorral tartott találkozóján. Az oldott légkörű találko­zón a nemzetközi feszültség, a fegyverkezési verseny és a regionális viszályok okairól folyt a beszélgetés. Hart szenátor kérésére Mi­hail Gorbacsov elmondta, mi történt valójában a reykjavi- ki csúcstalálkozón, értékelte a NATO-országok reagálását, s megerősítette, hogy a szov­jet álláspont változatlan: a fegyverkezési verseny meg­fékezéséről bármely amerikai kormányzattal folytatandó tárgyalásoknak csak akkor vannak távlatai, ha a tárgya­lásokat a reykjaviki alapokról kiindulva folytatják. rsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss Szovjet főkonzulátus Sanghajban Hétfőn Sanghajban ünnepé­lyes keretek között szovjet fő­konzulátust nyitottak meg. Je­len volt a Kínában tartózkodó szovjet kormányküldöttség, amely Szerafim Kolpakov vas- kohászati miniszter vezetésé­vel a Pekingben rendezett szovjet ipari és kereskedelmi kiállítás megnyitására érkezett a napokban a Kínai Népköz- társaságba. A múlt héten Leningrádban a K'nai Népköztársaság nyitott főkonzulátust. 2 NCORÁD - 1986. A sorszámot illetően való­színűleg a helyi megfigyelők és a közel-keleti térséggel foglalkozó szakértők is bi­zonytalanok: ki tudja há­nyadik béketervet — vagy legalábbis tűzszüneti megál­lapodást — dolgozták már ki Libanonban: ám a jelek sze­rint egyik sem bizonyult iga­zán tartósnak. Ügy tűnik, meg­hiúsult az a legújabb, iráni közvetítéssel létrehozott meg­egyezés is, amely az úgyne­vezett „táborok háborújának” befejezésére lett volna hiva­tott. Az ellenségeskedésnek ez a hosszú hetek óta tartó soro­zata különfejezet a tragikus testvérharcban, amely bő másfél évtizede pusztít a céd­rusok országában. Itt ugvanis nem a válság fő erőit alkotó arab és izraeli fél küzdelmé­ről van szó, hanem a Libano­non belüli gyilkos harcról, 1 amelvet a palesztin csopor­december 16., kedd Esti kommentár Meghiúsult béketerv tok és a síita Amal-szervezet egységei vívnak. A válság lé­nyege, hogy milyen szerepet játszanak a jövőben a PFSZ harcosai, milyen feltételek mellett működjenek a soro­zatos izraeli légitámadások­nak is kitett államban. Az Amal a palesztin haderő tel­jes lefegyverzését követeli, s csak azután hajlandó tár­gyalni az általa körülzárt és hevesen ostromlott menekült- táborok blokádjának feloldá­sáról, ha a palesztin oszta­gok feladják harcállásaikat. A PFSZ vezetői viszont azt igyekeztek elérni, hogy közös arab erőt hozzanak létre a libanoni táboraik védelmére- Az álláspontok közötti szaka­dék az érintett körzetekben borzasztó állapotokhoz veze­tett: nincs gyógyszer, nem tudják elszállítani a sebesül­teket. fogytán az élelmiszer. Az El-Fatah legutóbbi nyilat­kozatában visszautasította az Amal ultimátumát. Nemcsak hogy meghiúsult tehát egye­lőre a remélt béketervezet, hanem még a fegyvernyugvás átmeneti fennmaradását sem sikerült elérni. Kérdés, meddig tartható fenn ez a veszélyes holtpont. Hiszen — jól tudjuk — Li­banonban korántsem csak a „táborok háborúja” pusztít. Gyakoriak az izraeli akciók, délen a Lahad-féle milícia tartja kezében az ellenőrzést, szinte mindennaposak a ter- rormerényietek. emberrablá­sok, s alig elviselhetők az életkörülmények. A szomorú libanoni—palesztin háborús­kodás olyan gyújtózsinór csu­pán, amely közelebb viszi az egész krízist a robbanáshoz. Szegő Gábor Bapótainh éietíől Folytatás Kemerovóban Fórum volt a hivatalos ne­ve, de sakkal inkább hasonlí­tott kötetlen baráti beszélge­téshez az a közelmúltban megtartott találkozó, ahol a megyénkben tartózkodó ke- merovói újságírók válaszoltak a város MSZBT-tagcsoport- jai képviselőinek kérdéseire. De, soroljuk fel, kik js ül­tek az ünnepi asztalnál. A. V. Trutnyev, a Kuzbassz című napilap főszerkesztője, A. N. Kalinyin, a Kemerovo terü­leti rádió- és televízióbizott- sás alelnöke, P. M. Bugajev, a Komszomolec Kuzbassza te­rületi ifjúsági lap fő&zerkesz­ségét nem vettük át, mert minőségi kifogásokat észlel­tünk. — Milyen ösztönző rendszert dolgoztak ki ennek megvaló­sítására? — érdeklődtek a termelőmunkában dolgozó tag­csoportok képviselői. — Bevezettük, hogy a mun­káskollektívák, a brigádok a fizetést a közös kalapból ma­guk szabják meg az egyé­nekre. Aki a legjobb munkát végzi, annak a legvastagabb a boríték. Kalinyin elvtárs a lakás­építéssel kapcsolatos gondo­latsort ekképp folytatta: Kemerovói bányászok műszakba indulnak tője és B. 1. hebegyev, a Krasznaja Sorija, a tastagoli városi lap főszerkesztője. — Milyen újszerű felada­tok adódnak a kemerovói te­rületen, az SZKP XXVII. kongresszusa után? — hang­zott az első kérdés. A Kuzbassz című lap fő- szerkesztője elmondta, hogy az emberek, a kollektívák megtárgyalták a kongresszus határozataiból adódó felada­tokat. — Kemerovóban az elmúlt evekben csökkent a szénter­melés, ezért éves szintien, ezt 160 millió tonna fölé szeret­nénk emelni, a jelenlegi 150 millió tonnával szemben. A kollektívák tudják, a feladat bonyolult, a sikeres végrehaj­tásnak szigorú előfeltételei vannak. Erősíteni kell a mun­kafegyelmet. nem maradhat el a bányák korszerűsítése, újak nyitása. És rendkívül fontos az önálló felelősség növelése a munkában. Túl­nőttünk már azon, hogy az objektív nehézségekre hivat­kozzunk. Ehelyett a belső tar­talékokat kell jobban kihasz­nálni, feltárni — válaszolt a kérdésre Trutnyev. — Munkafegyelem, a belső tartalékok feltárása ■.. ösz- szefüggésben állnak-e ezek a törekvések az alkoholizmus elleni küzdelemmel? — ér­deklődött a fórum több részt­vevője. — Feltétlenül, és máris érez­hetően. A tiltó intézkedések, a propaganda megtették a hatásukat. Egy év alatt har­minc százalékkal csökkent az országban a tömény szesz fo­gyasztása, ötven százalékkal az eladási helyek száma. Eze­ket az eredményeket a hitet­leneknek is elsoroljuk. Azok­nak. akik azt nyilatkozták, minek a sok hűhó. úgyis ma­rad minden a régiben. Ám. a lakosság többségének meg­győződésévé vált, a régi mó­don nem lehet tovább élni — hangsúlyozta Lebegyev. — Ezek szerint, értelmez­hetjük úgy a helyzetet, hogy önöknél már minden rendben van? — folytatódott a párbe­széd. — Messze vagyunk attól, hogy elmondhassuk, mindent megoldottunk. Számos nega­tív jelenséggel kell még meg­birkóznunk. S ez csak akkor lehetséges, ha szembenézünk a hibákkal, őszintén feltárjuk azokat és következetesen küz­dünk ellenük. Hadd említsek konkrét példát. Régebben a megépült lakásokat fenntar­tás nélkül elfogadtuk. Még akkor is, ha a ház állt, a lift azonban nem működött. Eb­ben az évben, a Kemerovó­ban elkészült otthonok több­— Nálunk a lakásokat eddig az állam építette, most kezdjük bevezetni a magánerős, köl- csönökön alapuló építkezést, az önök gyakorlatához ha­sonlóan. Nagyon tetszik ne­künk, hogy a takarékpénztár kölcsönt ad a fészekrakók- nak. — Ezenkívül, milyen ked­vező tapasztalatok kerültek, még a tarsolyukba a mai éle­tünkből, mindennapjainkból? — hangzott a következő kér­dés. amelyre Trutnyev, mint a Kemerovói Városi Tanács tagja válaszolt. — Figyelmesen tanulmá­nyoztuk az új választójogi törvényüket. Demokratikus szellemét mindenképpen kö­vetésre méltónak találjuk. — Milyen az ifjúság hozzá­állása az új helyzethez? — érdeklődtek többen is Buga- jevtől, a területi ifjúsági lap főszerkesztőjétől. — Először is a morális ne­velési kérdésekre kell a hang­súlyt helyezni, ami nem köny- nyű, mert az utóbbi időben visszaesett az ifjúság aktivi­tása, csökkent a politikai fel- készültségük. A barátság fórumán sok szó e«ett a két nép, a két me­gye barátságának hagyomá­nyairól. — Milyen formákat, mód­szereket alkalmaznak a ke­merovói barátsági csoportok a kapcsolatok mélyítésére? Trutnyev a kérdésre így vá­laszolt; — Az eddigi kultu­rális, gazdasági, társadalmi együttműködésen túl, sok még a kiaknázatlan lehető­ség. Szeretnénk kapcsolatba lépni a miskolci területi rá­dióval, a műsorcserék, a hírek gyors áramlása élőbbé ten­nék a barátságot. Folytatjuk az eddig bevált formákat, a Nóarád megyéről szóló vetél­kedőket, ünnepi megem’éke- zéseket. Bár, el kell mond­jam, a kemerovói ember na­gyon jól imeri az önök me­gyéjét. Van Nógrád utcánk, a Tarján nevet viselő lakóte­lepen harmincezer ember él, és mindenki kedvence a Sal- gó étterem, amely magyaros ízei miatt óriási forgalmat bonyolít le. Arra kell töre­kedni, hogy immáron rendsze­ressé vált találkozók, dele­gációcserék tapasztalatait hasznosítani tudjuk a min­dennapi életben. Ez a mos­tani fórum, úgy gondolom, már ennek szellemében zaj­lott. Hiszen, amiről beszél­gettünk. az maga az é’et. a közös célok, elképzelések meg­vitatása, a közös gondolkodás kialakításának alapja. Abban a reményben búcsúzunk, hogy az eszmecsere hamarosan folytatódik Kemr"'vij|’"­Kiss Marin

Next

/
Thumbnails
Contents