Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-15 / 269. szám
fTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MŐGRAD AZ MSZMP N ÓGR^D MEGYE I BIZ OTTSVGA'-tS 3 MEG-Y.El T A MAIBB LAPJA XLII. ÉVF., 269. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1986. NOVEMBER 15., SZOMBAT Megnyílt a fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa Németh Karoly köszön*ötté a tanácskozást A fogyasztási szövetkezetek X. kongresz- szusa pénteken délelőtt a Budapest Kongresszus Központban megkezdte munkáját. A kongresszuson több mint 3 millió szövetkezeti tag képviseletében 736 küldött tanácskozik. Az elnökségben helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese. Szabó István, a TOT elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, Marjai József, a kormány elnökhelyettese, valamint a kormány több más tagja, a szövetkezeti mozgalom, a társadalmi és tömegszervezetek számos vezetője. A tanácskozást Gölöncsér Károly, a SZŐ" VOSZ elnökségének tagja nyitotta meg. Sziansnicky István szóbeli kiegészítése A kongresszus elé terjesztett írásos beszámolóhoz Szla- ynenicky István, a SZÖVOSZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőben megállapította: a szövetkezeti mozgalom összességében sikeres időszakot tud maga mögött. Alkotóan részt vállalt az országos feladatok megvalósításából, sikerült növelni exportképességét, és a legtöbb területen hőtt a gazdálkodásának hatékonysága. A legnagyobb eredmény az, hogy a szövetkezeti kereskedelem árukínálata összességében jól igazodott a kereslethez, választéka színesedett és az olcsóbb cikkek köre is bővült. A szövetkezeteknek sikerült fölkarolniok a kistelepülések ellátását, ez a tevékenység fontos üggyé vált a mozgalomban. A takarékszövetkezetek még egyetlen középtávú tervidőszakban sem léptek annyit előre, mint az elmúlt öt évben. A betétállomány növekedési üteme kedvezően alakult, és térnyerésük földrajzilag és a tevékenységi kört illetően is jelentős volt. A lakásszövetkezetek keretében 54 ezer család jutott új otthonhoz. A feltételek szigorodása miatt ugyan lassult a szövetkezeti lakásépítés üteme, de korántsem annyira, mint az állami lakásberuházásoké. A SZÖVOSZ elnöke szólt arról, hogy erősödtek a fogyasztási szövetkezetek nemzetközi kapcsolatai, az együttműködés immár ötven országra terjed ki. A szövetkezetek, amelyek tisztességesen kiveszik részüket a közteherviselésből is, azért boldogulhattak a korábbinál jobban, mert erősödött önállóságuk és kibontakozott a kollektívák kezdeményezőkészsége, A tagok száma és anyagi hozzájárulásuk még soha nem gyarapodott ilyen mértékben. Az áfészek és a takarékszövetkezetek részjegyállománya öt év alatt 1,2 milliárdról 1986 végéig várhatóan több mint 6 milliárd forintra nő. Foglalkozott az előadó a szövetkezeti tevékenység nehézségeivel is. Ennek kapcsán kitért arra, hogy a kiskereskedelemben túlságosan szűk az árrés, ez gátat szab a fejlesztési lehetőségeknek és a kereskedők kellő anyagi elismerésének is. Figyelmeztető, hogy csökkent a szövetkezetek versenyképessége, a kiskereskedelem néhány területén. Esetenként hátrányos helyzetbe kerültek a mező- gazdasági termékek felvásárlásánál és a lakásépítésben. Ennek azonban belső okai is vannak. A szövetkezetek feladatairól szólva hangsúlyozta: a jövőben még inkább a saját erőre kell támaszkodni. Ezért is gyorsan és rugalmasan kell váltani a termelési és a termékstruktúrát, igazodva az igényekhez; föl kell karolni az eredményes ágazatokat, és föl kell számolni a gyenge eredményt, ráfizetést hozó tevékenységet. A belső érdekeltségi rendszert ügy kell formálni, hogy a különböző megoldások, vállalkozási formák, üzemeltetési módszerek szövetkezeti keretekben maradjanak, és ott önkormányzati alapon működjenek. A kisebb szervezeti egységek tevékenységében a kockázati elemnek is meg kell jelennie. Ám sohasem a forma a lényeg, hanem az, hogy erősödjék a vállalkozói jelleg és a korábbinál magasabb fokon jöjjön létre a tag és a szövetkezet közötti érdekazonosság Ehhez kapcsolódóan különösen fontos a vezetés színvonalának javítása. Szlamenicky István foglalkozott a szövetkezeti együttműködés gazdagításának szükségességével. Hangoztatta: meg kell találni az összefogás újszerű és gyümölcsöző módjait. A társulások tagjait valóban érdekeltté kell tenni az együttműködésben, aktív taggá kell válnia minden résztvevőnek, enélkül nem lehet szó arról, hogy együtt viseljék döntéseik kockázatát és arányosan részesüljenek az összefogás előnyeiből. Az alapítók tőkeérdekeltsége a legtöbb társulásban jelenleg még kicsi, és nem vonták be eléggé a tagok pénzét a fejlesztési elképzelések megvalósításához. A SZÖVOSZ elnöke végül kifejezte meggyőződését, hogy a szövetkezeti kollektívák az elkövetkező időszakban képesek lesznek a további megújulásra, amihez az érdekképviseleti szervek minden támogatást megadnak. A kongresszus ezután meghallgatta a felügyelő- és a mandátumvizsgáló bizottság beszámolóját. A beszámoló és a szóbeli kiegészítés felett nyitott vitában szót kért Robert Beasley, a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének vezérigazgatója, aki elismer ér ::el szólt a magyar szövetkezeti mozgalom részvételéről a szövetség munkájába! A vitában felszólalt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese. (Folytatás a 2. oldalon.) Elsőnek az országban „Szóljatok róluk, hogy el ne tűnjenek nyomtalanul" A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének találkozófa Salgótarjánban Skoda Fercne megemlékező beszédét tartja a baráti találkozón Ezekben a napokban szerte az országban, így Nógrád megyében is nagygyűlésen, tudományos tanácskozásokon, baráti találkozón emlékeznek meg a harminc év előtti eseményekről, a munkáshatalom megvédéséről, a párt újjászervezéséről, a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásának történelmi jelentőségéről. A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége mintegy száz, Nógrád megyében élő tagjának szervezett baráti találkozót az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága tegnap Salgótarjánban. Részt vett a megemlékezésen Kerekes Imre, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Országos Szövetségének titkára. Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára visszaemlékezésében idézte a felszabadulás óta eltelt több mint négy évtized legjelentősebb eseményeit. Szólt •?.?, üzemek államosításáról, a földosztásról, a széncsatáikról, az ország gyarapodásáról. Elmondotta azt is, hogy a fejlődés nem volt töretlen, a párt elméleti és gyakorlati tevékenységében torzulások következtek be. Felvillantotta beszédében az 1956-os viharos ellenforradalmi eseményeket, a megyei zavargásokat, ösz- szetűzéseket. A forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása, tevékenysége nyomán Nógrád megyében is rendeződött, konszolidálódott a politikai. a gazdasági helyzet. Az előadó tisztelettel adózott azoknak a kommunistáknak, akik fegyvert fogtak a munkáshatalom, a szocialista rendszer védelmében, tettekkel segítették a kibontakozást. Vállalták -azt az áldozatokkal járó feladatot. hogy fegyverrel a kézben ha kell, életüket is feláldozva, védjés a szocialista rendel. A megyei pártbizottság elismerését és köszönetét fejezte ki hozzátartozóiknak, családtagjaiknak,:. akik kitar» toltak mellettük a legnehezebb helyzetben is, segítették attikájukat. Skoda Ferenc a továbbiakban hangsúlyozta: a párt eddigi történelme, a felszabadulás óta eltelt negyven esztendő azt bizonyítja, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt harcban született. Azért tudott a munkásosztály harcának élén állni, mert a mar- xizmus-leninjzmus elmélete alapján mindig is következetesen képviselte a dolgozó emberek napi és távlati érdekeit. A politikai küzdelmekben képes volt arra, hogy maga, mellé állítsa a dolgozó osztályokat, rétegeket, a munkásokat, a parasztokat, az értelmiségieket Végezetül az ország jelenlegi helyzetéről szólt, az eddi- • gi sikerekről, a városok, a községek gyarapodásáról, az utóbbi években íeien tkező' gondokról. Hangsúlyozta: a Magyar Ellenállók. Antiíasiszn ták Srővetségének Nógrád megyében élő tagjai, akik egytől. egyig kipróbált harcosok, ma is támogatják a párt politikáját, célkitűzéseinket Felkészültségüknek, erejüknek megfelelően vállalnak (Folytatás a 2. oldalon.) Megalakult a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megyei tagozata Pénteken tudománytörténeti jelentőségű esemény színhelye volt a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsának salgótarjáni oktatási központja : az országban elsőként megalakult a Magyar Irodalomtörténeti Társaság nógrádi tagozata. Bejelentésére az a kétnapos tudományos ülésszak adott alkalmat. amely Hagyomány és ismeretközlés címmel ma fejezi be munkáját. A tagozat alapító tagjait és a vendégeket C. Becker Judit, Salgótarján tanácselnöke köszöntötte. Többek között el mondotta, hogy a város fontosnak tekinti a megye nemes irodalmi hagyományainak ápolását, s megkülönböztetett figyelmet fordít a művészeti élet, benne az irodalom, fejlesztésére. A szellemi, erkölcsi támogatás mellett c-.nnyagiakat is áldoz az értékek közkinccsé tételére. Keresztűry Dezső akadémikus, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke régi és újabbkori élményeit elevenítette fel. Gyermekként járt először Salgótarjánban, s elámult az akkori városszerkezeten, apró házakon. Később, amikor a falukutató- mozgalom kibontakozott, s tanítványai — például Szabó Zoltán, Boldizsár Iván — járták a vidéket, a hajdani emlékképek is megelevenedtek benne. Űjabb salgótarjáni látogatása arra az időre esett, amikor a város megyeszékhely lett. S, jó érzéssel távozott, mert lakóival tartalmas beszélgetéseket folytatott. Elismeréssel szólt a Palócföld- könyvek sorozatáról, kiemelten Praznovszky Mihály Madách és Nógrád a reformkorban című munkájáról. Mindezekért együtt köszöntötte szívből a tanácskozást, a nógrádi tagozat megalakulását. Kovács Sándor Iván egyetemi tanár, a társaság főtitkára részletesen megindokolta döntésüket, amely szerint Nógrádban hozták létre először az irodalomtörténeti társaság megyei tagozatát. Az érvek között szerepeltek jelentős irodalmi hagyományaink és az azok ápolását végző munka. Figyelembe vették azt is, hogy Nógrád nem rendelkezik humán felsőoktatási intézménnyel, s úgy gondolják, hogy nekik éppen ilyen területen kell elsősorban tömegbázisukat szélesíteni. Sántha Teréz, a társaság szervező titkára felolvasta a mintegy ötven alapító tag nevét, akik zömmel pedagógusok. A nógrádi tagozat elnöke dr Praznovszky Mihály megyei múzeumigazgató, társelnöke dr. Kerényi Ferenc irodalom- és színháztörténész, a Színháztudományi Intézet igazgatója. titkára Kovács Anna muzeológus. Á vezetőség tagja Nagy Ervinné balassagyarmati és Patakiné Kerner Edit salgótarjáni tanárnő A választók bizalmát Kerényi Ferenc köszönte meg, kifejezve reményét, hogy a tagozat létével, tevékenységével hozzájárul a még eredményesebb munkához. Az ünnepi aktus után előadások hangzottak el Nógrád irodalmi hagyományairól az újabb irodalomtörténeti ■ kutatások tükrében. Komlovszki Tibor (MTA Irodalomtudományi Intézet) Rimay János költészetéről és Ecsedi Báthory Istvánról, Kőszeghy Péter (MTA Irodalomtudományi Intézet) Balassi Bálint művészetéről, Kovács Sándor Ivan (ELTE) Rimay velencei tartózkodásáról beszélt. Janko- vics József (MTA Irodalomtudományi Intézet), a Madách Gáspár-jelenséget. Fried István (JATE. Szeged) Kármán József Fanniját, Kerényi Ferenc Teleki László Kegyenc című drámáját, illetve színháztörténeti tanulságait elemezte. Ma további előadások hangzanak el megyénk irodalomtörténeti ismereteiről. fi tartalomból: Gazdaváltás az Elzettnél (3. oldal) A NÓGRÁD Rombányban (5. oldal) Erdei Sándor műtermében
