Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-05 / 261. szám

fíLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZrólP NÓGRÁD MEGYÉT BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄC5 LAPJA XLII. ÉVF., 261. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. NOVEMBER 5., SZERDA Harm ne esztendeje alakult meg a forradalmi munkás-paraszt kormány Ünnepi tanácsülés Szolnokon Harminc esztendeje. 1956. november 4-én edta hírül az akkor Szolnokról sugárzó Kos­suth rádió: megalakult, s a szocializmus min­den hívét harcba hívja a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. Az évfordulóra emlékezve ünnepi ülést tar­tott kedden Szolnokon a megyei tanács. Az elnökségiben foglalt helyet Apró Antal, aki részt vett az akkori kormány megalakításá­ban, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnök­helyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Lakatos Ernő, ez MSZMP Központi Bizottságának osztály­vezetője és Papp Lajos államtitkár, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hii-vatalámafk etaöke. Őket, s a meghívottakat — a megye ország­gyűlési képviselőit, a helyi párt- és állami szervek, társadalmi és tömegszervezetek ve­zetőit, a munkásmozgalom régi harcosait — a Himnusz hangjait követően Mohácsi Ottó, a Szolnok Megyei (Tanács elnöke köszöntöt­te. Emlékeztetett a bárom évtizede történ­tekre, arra, hogy a Magyar Népköztársaság forradalmi erői innen- hirdették meg az el- leritámadást, harcukat a szocialista Magyar- ország győzelméért, majd átadta a szót Be- recz Jánosnak, az MSZMP Központi Bizott­sága titkárának. Berecz János beszéde Számítanak a jó eredményekre a Salgótar jani Ruhagyár dolgozói. Az idei tervek jó színvonalon történő teljesítése valamennyiük munkájának serénységéve! valósulhatott meg. I.apunk 3. oldalán képriportban számolunk be az üzem tevékenységéről. Képünkön Bor- bás Istvánná szalagvezető és Kakuk Ilona varrónő. — kj ­Ruhagyári milliók A tylagyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében köszöntötte az ün­nepi ülés résztvevőit és raj­tuk keresztül szocializmust építő hazánk minden dolgozó­ját, majd így folytatta: — Mai ülésünk a tisztelet­adásé. Történelmi tény, hogy három évtizeddel ezelőtt, 1956. november 4-én, ebben a vá­rosban, Szolnokon alakult meg, innen hirdetett prog­ramot a Magyar For­radalmi Munkás-Paraszt Kor­mány. Tisztelettel köszönt­jük mindazokat, akik har­minc évvel ezelőtt, bátran kiálltaik a haladásért, fegy­vert fogtak a szocialista rend­szer védelmében, tettekkel segítették a kibontakozást, a konszolidációt. Megbecsülés­sel és hálával ápoljuk azok­nak a magyar hazafiaknak és szovjet internacionalista harcosoknak az emlékét, akik három évtizeddel ezelőtt vé­rüket hullatták, életüket ad­ták a magyar nép hatalmáért és szocialista jövőjéért. Helyrehoztuk a korábbi hibákat — A hősök és a mártírok előtt is tisztelgünk, de a kö­vetkező nemzedékek tisztán­látását is erősítjük azzal, hogy ismételten kinyilvánít­juk álláspontunkat arról, ami hazáinkban három évtized­del ezelőtt és azóta történt. A megtett út a bizonysága, hogy nem voltak hiábavalók a szocializmus híveinek erő­feszítései és áldozatvállalásai. Helyrehoztuk a korábbi hibá­kat és' tanultunk belőlük. Értékeink megőrzésével megújultunk, a szocialista or­szágok testvéri közösségében, a magunk választotta úton ha­ladva dolgozunk hazánk fel­virágoztatásáért, népünk bol­dogulásáért, az emberek gyá­ra oodásáért. Ma sem kell másképpen megítélnünk 1956. történése­it és a hozzá vezető folyama­tokat, mint tettük akkor. 1956 végén. A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Köz­ponti Bizottsága 1956 decem­beri határozatának, majd az 1957 júniusi országos párter- tekezlet állásfoglalásának nagy érdeme, hogy maradandó ér­vénnyel minősítette az ese­ményeket és tárta fel az el­lenforradalom okait. Ez a marxista elemzés kiállta az ifiő próbáját, s ma történelmi távlatból' visszatekintve sincs okunk arra. hogy igazát vi­tassuk. Pártunk ma is töret­lenül, vallja, hogy az esemé­nyek egésze — a fegyveres felkelés és, az azt előkészítő id"o’ógia;. szer-eeZőteyékehv- ség — .társadalmi tartalmát, politikai céljait tekintve, el­lenforradalmi jellegű ' volt. Alapvető célja vplt a mun­káshatalom megdöntése, a társadalmi tulaj dón viszonyok megváltoztatása és a Magyar Népköztársaság kiszakítása a szocialista szövetségi rend­szerből. E tervek valóra vál­tása1 állandó konfliktusforrás­sá, hidegháborús góccá vál­toztatta volna Magyarorszá­got Európa közepén. Szükségtelen volt Az ellenforradalom nemze­tünk tragédiája is. Sok család fiai haltak meg. hősként, a néphatalom védelmében, vagy értelmetlenül, egy rossz ügy félrevezetett képviselőjeként. Magyarok tízezrei szóródtak szét a világban, hazát veszít­ve. közöttük, számosán olya­nok, akik jobb sorsot 'érde­meltek volna. Eltakarítanivaió romokat és nehezen helyre­hozható gazdasági visszaesést hagyott maga után 1956. októ­bere. S, legtragikusabb voná­sa. hogy szükségtelen volt. A megújulást nem az ellenforra­dalom hozta magával, hanem a tévedések korábban meg­kezdődött felismerése. Nem az eüenfovradalmárok köve­telései . valósultak meg az 1957-tel kezdődött szakaszban, hanem a dolgozó nép igazi érdekeinek megfelelő politika. S, tragikus az is, hogy jó szándékú törekvések nyithat­tak utat. teremthettek mozgás­teret minden ízükben visz- szahúzó, szocializmusellenes szándékoknak. Az ellenforradalom nem a tömegek műve volt. A nagy tömegek az országban, s itt Szolnok megyében is, döbben­ten háttérbe húzódtak, tették a dolgukat, például elvégezték az ősei munkákat, mert tud­ták. hogy a nemzetnek élnie kell. Mégis, csak megerősít­hetjük azt a mindig is félre­érthetetlenül kinyilvánított meggyőződésünket, hogy a megmozdult emberek döntő többsége nem volt ellenforra- daimár. őket nem a szocializ­az árulóvá vált erők — vala­mint azok között, akiket ki­használtak. megtévesztettek, félrevezettek. Elszabadult a fehérterror — Abban a helyzetben — alig egy évtizeddel a felszaba­dulás után — természetes, hogy a megdöntött uralkodó osztályok itthoni maradványai is alkalmasnak látták az időt a színrelépésre. Előbb burkol­tan, majd egyre nyíltabban a szocializmus megdöntésére uszítottak. A nemzetközi im­perializmus fegyverekkel, po­litikai ígérettel, biztatással is támogatta őket. Ennek is része volt abban, hogy a főváros­ban és vidéken ;s sok helyütt elszabadult a fehérterror. A háziőr izeiből kiszabadított Mindszenty József emlékeze­tes rádióbeszéde pedig nem hagyott kétséget az ellenforra­dalom valódi célja iránt, ő mér temette ,.a bukott rendszert” és követelte a! korábbi tulaj­donviszonyok visszaállítását. A fegyveres ellenforradalom térnyerésében az játszotta a döntő szerepet, hogy a párt vezetésében eluralkodott ha­talmi harc miatt megbénult, szétesett a pbliiiteai vezetés: dezorganizálódott a párt, sőt az állam és annak fegyveres erői is. A Ráikosi—Gerő klikk politikailag és morálisan is végképp megbukott; Az állam élére került Nagy Imre-csoport pedig — mint ez kiderült — lépésről lépésre meghátrált az ellenforradalom előtt. majd szövetkezett vele, s ezzel a nyílt árulás útjára lépett. Ez ma is történelmi igazság, megbocsáthatatlan bűn. (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a párt megyei végreha tó bizottsága Célszerűbb fejlesztésekkel eredményesebb gazdálkodást Ülést tartott tegnap Salgótarjánban az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága, amelyen többek között meg­vitatta és jóváhagyta az ipari üzemek kutatási, fejlesztési tevékenységéről szóló jelentést, valamint a további teendő­ket. Nógrád megye ipara a VI. ötéves tervben a tervezetthez közel állóan — az országos gyarapodást némileg megha­ladva fejlődött. A külgazda­sági egyensúly javítását szol­gáló export 50 százalékkal, ezen belül a tőkésexport 90 százalékkal nőtt ez alatt az idő alatt. A végrehajtó bi­zottság megállapította, hogy az eredményekben jelentős szerepet játszottak a beruhá­zások, a kutatások, a megva­lósult fejlesztések. Az ipari üzemek az elmúlt ötéves terv időszakában 4,8 milliárd forintot fordítottak a beruházásra. Az összeg több mint felét gépekre költötték. A gépi technológiai re­konstrukció lehetővé tette a versenyképesebb, a továbbfel- dolgózott termékek arányá­nak növelését. Műszaki fej­lesztésre a megye legnagyobb üzemei több mint 350 millió forintot fordítottak a VI. ötéves tervben. A tapasztala­tok közé tartozik, hogy a fej­lesztések száma nőtt, minden harmadik téma eredménye­sen fejeződött be, s a fejlesz­tések mintegy háromnegye­dét alkalmazták is az üze­mek, amelyek eredményeként észrevehetően emelkedett a gyárak árbevétele. A gazdál­kodó egységek egy része rend­szeresen élt a licenc és know­how vásárlása, alkalmazása kínálta lehetőségekkel is, az üzemek egy szerényebb szá­ma pedig igyekszik kihasz­nálni a gépbérletekben rejlő lehetőségeket is. A műszaki fejlesztésben az Üzemek egyre nagyobb mér­tékben támaszkodnak a ku­tatóintézetekre, az egyetemi kutatások eredményeire. A fejlesztési elképzelések meg­valósítását mind több üzem­ben — így a salgoíarjáni sík­üveggyárban, a kohászati üze­mekben és a ruhagyárban is — tanulmány ter vex készíté­sével segítetté* a kutatóinté­zetek. Az üzemek többségé­ben kialakult a műszaki fej­lesztés szervezeti rendszere is. Az elmúlt öt évben nőtt, ma már meghaladja a kétszá­zat a legnagyobb gyárakban a műszaki fejlesztői munka­körben foglalkoztatottak szá­ma. Több gazdálkodó egy­ségnél, így a Romhánvi Épí­tési Kerámiagyárnál, a Sal­gótarjáni Vasöntöde- és Tűz­helygyárnál — hatékony ér­dekeltségi rendszerrel segítik e tevékenységet. Összességé­ben azonban az üzemek több­ségében gondot okoz a műsza­ki fejlesztés korszerű szer­vezeti rendszerének működé­se, viszonylag szerények a fejlesztésre szánt anyagi le­hetőségek, s ebből adódóan a szakemberek anyagi, er­kölcsi elismerése sem min­denütt megnyugtató. A végrehajtó bizottság mind­ezek alapján határozta meg a tennivalókat. Többek kö­zött arra hívta fel a gyárak figyelmét, hogy célszerűbben hasznosítsák a rendelkezésre álló eszközöket, kapcsolódja­nak jobban az országos ku­tatási, fejlesztési progra­mokhoz, szélesítsék az együttműködést a kutatóhe­lyekkel, a kutatóintézetekkel, az egyetemi tanszékekkel. Szükség van a műszaki fej­lesztési folyamatok átfogóbb, belső szabályozására, a szer­vezeti és személyi feltételek folyamatos javítására, to­vábbá a műszaki fejlesztés­ben dolgozó szakemberek anyagi és erkölcsi megbecsü­lésére, összhangban a telje­sítményükkel, az eredmények­kel. A pártszervek, az -alap­szervezetek a politikai mun­ka eszközeivel segítsék a megfelelő feltételek kialaku­lását, az üzemek közötti koor­dinációt. A végrehajtó bizottság megvitatta és jóváhagyta a pártszervek 1987. évi költség­vetését, továbbá az idei be­számoló taggyűlések előké­szítésének politikai és szer­vezeti feladatait. Gyermekvédelmi hónap nyílt Nógrád megyében Meghatározó a családi musellenes szándék vezette, éppen ellenkezőleg: Magyar- ország szocialista jövője érde­kében léptek fel. A társadalmi mozgásban résztvevők egy részét tartó­san megtévesztették, félreve­zették a revizionista csoport jelszavai. Ezeknek az embe­reknek a jó szándékában nem kételkedünk, azonban , nem. vasv nehezen ismerték fel az árulást, s némelyek még nai­vember 4-e után ,is szemben álltak a forradalmi erőkkel. Magatartásukkal eszmei zava­rokat és politikai károkat okoztak Nagy szükség van tehát ar­ra — mint ahogy már 1956 novombe- 4-től ezt megtette a Magvar Szocialista Munkas- i-i.'-t — mind ív kü'önb­cíyet tegyünk az e""nforrn- dalomban tudatosan részt vett, Gyermekvédelmi hónapot hirdetett novemberre a Nóg­rád Megyei Gyermek- és If­júságvédelmi Albizottság. A megnyitót kedden tartották Salgótarjánban. A József At­tila Városi-Megyei Művelődé­si Központ színháztermében Berki Mihály, a megyei ta­nács elnökhelyettese, a Nóg­rád Megyei Gyermek- és If­júságvédelmi Albizottság el­nöke köszöntötte az e terüle­ten dolgozók, mintegy száz képviselőjét, valamint a me­gyei párt- és állami szerrvek vezetőit. Elmondta, hogy az albizottság az ..Együtt a gyer­mekekért!” címet adta akció­jának mottójául. Ez annyit jelent, hogy szeretnék felhív­ni társadalmunk minden ré­tegének figyelmét a gyermek­és ifjúságvédelemre. Néhány mondatban ismertette az al­bizottság munkáját, eredmé­nyeit és hangoztatta a társ­szervek közötti koordinált munka fontosságát. Ezután a gyermek- és if­júságvédelem időszerű kérdé­seiről, dr. Cseres Judit. a Művelődési Minisztérium gyermek- és ifjúságvédelmi önálló osztályának vezetője tartott beszámolót. Elmondta, hogy a gyermek- és ifjúság­védelmi szakemberek. az utóbbi időkben nehezebb kö­rülmények között tevékeny­kednek, munka j uk mégis eredményes. Hangsúlyozta, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a megelőzésre! A védőnői és gyermekorvosi há­lózat évek óta jól működik, bár az utóbbi időben tapasz­talható. .hogy egyegy védőnő- nem szívesen szolgáltatja ki a rábízott családok gondjait, problémáit a hatóságoknak, pedig ezzel többet árthat, mint használ, mert a megfe­lelő rendőri beavatkozások akkor igazán hatásosak, ha időben történnek. °zólt az ál­lami gondozottak gondjairól, a nevelőszülői hálózat bővíté­sének lehetőségeiről, és a hivatásos nevelőszülők fontos szerepéről. Elmondta, hogy az új családjogi törvény köny- nyebbé teszi az örökbefoga­dás folyamatát. igyekeznek minden állami gondozott gyer­meket, családi, vagy család­szerű környezetbe elhelyezni, hogy felnőtt korukra teljes értékű állampolgáraivá vál­janak társadalmunknak. Az elnökségben helyetfog- laló Egyed Lajos rendőr alez­redes, a Nógrád Megyei Ren­dőr-főkapitányság helyettes vezetője, az ünnepség végén megtartotta korreferátumát, a Nógrád megyei fiatalkorú bű­nözés helyzetéről, és ismertet­te a hallgatósággal bűnüldö­zési munkájuk eredményeit is. i A nyitóprogram után ke­rült sor az „Ellenfénvben” című fiatalkori bűnözést be­mutató kiállítás, megnyitásá­ra az üvegcsarnokban. A Bel­ügyminisztérium anyagát Töl­gyesi Lajos rendőr őrnagy, a Nógrád Megyei Rendőr-főka­pitányság bűnüldözési osz­tályának vezetője tárta a kö­zönség álé. >'

Next

/
Thumbnails
Contents