Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-13 / 267. szám
/FLAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! N CJ G RÁD ».ÖX3 ff AD MBG-YE1 6 I Z Ö TT^ ÄHS Á ÉS $ M E'lG Yg#fr A N A CS l A P J A XIII. CVF.. 267. SZÁM ÁRA: 1.80 FORINT 1986. NOVEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Munkatalálkozó Moszkvában Igazi, nagyformátumú nemzetközi tanácskozásként regisztrálhatjuk a KGST-országok első embereinek kétnapos moszkvai munkatalálkozóját. Világpolitikai eseményként méltathatnánk akkor is, ha napirendjén kizárólag gazdasági kérdések szerepeltek voina. A KGST ugyanis az Egyesült Államokkal, a Közös Piaccal és Japánnal együtt a világgazdaság egyik meghatározó tényezője. Belső kapcsolatrendszerének korszerűsítése, a szervezet aktívabb és egybehan- goltabb fellépése világgazdasági fórumokon és egyéb gazdasági tömörülésekkel — főként a Közös Piaccal — folyó dialógusban, nem kevésbé világpolitikai téma, mint világgazdasági. Azok az erőfeszítések, amelyek a KGST-tagországakban a gazdasági mechanizmus továbbfejlesztése érdekében folynak1, a külgazdaság szféráját is érintik. Nvikolaj Rizskov szovjet kormányfő a KGST bukaresti 42. ülésszakán a külgazdasági tevékenység gyökeres átalakítását az intenzififcá- lás követelményeivel összhangban levő új gazdasági mechanizmus kimunkálásának szerves részeként említette. Ezen a kormányfői szintű fórumon a KGST eredményeinek méltatása mellett, az együttműködés hiányosságaira is rámutattak a delegációvezetőik: a formális és bürokratikus elemek jelenlétére, a határozatok megvalósításában tapasztalható „nagyvonalúságra” (Lázár György kormányfő használta kétségtelenül rosszalló értelemben ezt a kifejezést). Hangsúlyozottan jelentkezett az az igény, hogy az elsősorban ke- resikedelmi jellegű kapcsolatokról térjenek át a tagországok a termelési együttműködésre, aminek része a közös beruházások megvalósítása. Több kormányfő is beszélt arról, hogy a munkamegosztásnak és a köOcsönös kereskedelmi forgalomnak teljes mértékben gazdaság,i alapokon kell lebonyolódnia, és csak igy alakulhat ki. a KGST-országok igényes piaca. Lubomir Strougal csehszlovák kormányfő szerint a valutái is. ár-, hitel- es pénzügyi kérdések megoldására tett intézkedések eddig csak igen csekély eredményeket hoztak, ára a döntéseket nem lehet tovább halogatni. A Bukarestben napirendre került témák tették szükségessé a pártvezetőik moszkvai munkatalálkozóját, legalábbis részben. A felmér ült kérdések megválaszolása nem utolsósorban politikai akaratot igényel, legfelső szintű elkötelezettséget egy „áramvonalasabb” KGST-szervezet kialakítása mellett. Ilyen határozott a pártvezetők munkatalálkozójáról kiadott rövid közlemény, amely leszögezi: a tanácskozáson résztvevők „külön figyelmet fordítottak a gazdasági kapcsolatok további elmélyítésére, a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködés új. az eddiginél haladóbb formáinak kihasználására...” Mindez —, mint a közlemény is rámutat — a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását, a lakosság életszínvonalának emelését szolgálja. A gazdasági együttműködés javítása mindazonáltal csak egyik témája volt a moszkvai eszmecserének. A reykjavi- ki Gorbacsov—Reagan munkatalálkozó óta első ízben megtartott felső szintű tanácskozásukon a pártvezetők a KGST határain túlra is kitekintettek. Tavaly novemberben a genfi csúcstalálkozó után — igaz, akkor valamivel szőkébb körben — hasonlóképpen első kézből kaphattak tájékoztatást Mihail Gorbacsovtól a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásáról. Ez a moszkvai találkozó tehát már egy jó hagyomány folytatásaként is értelmezhető. A reykjaviki munka-csúcstalálkozó óta eltelt időszak nyilvánvalóvá tette az amerikai magatartás ellentmondásosságát. Egyfelől Reagan elnök és kormányzata igyekszik méltatni az izlandi találkozó hasznosságát, másfelől a Bécsben megtartott Sevardnadze—Shultz találkozó inkább visszalé- . pest jelentett, mint előrehaladást az amerikai magatartásban. Á szovjet külügyminiszter éppen a moszkvai pártvezetői munkatalálkozó nyitónapján tartott sajtóértekezletén meg is fogalmazta ezt a meggyőződését, jellemezve azt a nemzetközi légkört, amelyben a moszkvai fórum tanácskozott. Veszélyes tendenciák jelentkeznek az amerikai politikában. Alaposan megtépázotían túljutva az időközi választásokon, az elnök és pártja a jelek szerint újra az ortodox reagamizmus, az erőpolitika követésében látja a siker titkát. Megkezdődött az MX-rakéták telepítése, ismét szó van arról, hogy Washington rövidesen végképp megszegi a SALT—IX. szerződés korlátozásait. Max Kampelman amerikai küldöttségvezető ugyan „az eddigi legtermékenyebb” fordulónak nevezte a mostani, genfi megbeszéléseket, ám a Reykjavik óta előterjesztett amerikai javaslatok vdsszaka- nyarodást jelentenek az egyenlőtlen csökkentések — a szovjet szempontból hátrányos, ezért elfogadhatatlan — amerikai fegyverzetkorlátozási koncepciójához. Paul Nitze, az elnök leszerelési tanácsadója pedig „semmi újat” nem lót a Géniben legutóbb előterjesztett új szovjet javaslatokban. E helyzetben különösen fontos volt a szocialista országok első embereinek külpolitikai konzultációja. A moszkvai munkatalálkozó résztvevői nemcsak a Reykjavikban Mihail Gorbacsov által képviselt álláspont támogatására sorakoztak fel — tovább növelve a szovjet javaslatok súlyát — hanem rövid közleményükben azt is aláhúzták, hogy az izlandi fővárosban felvázolt célok valóra váltása érdekében „növelni kell a közös erőfeszítéseket”. Ez hosszú távra határozza meg annak a diplomáciai tevékenységnek az irányát, amelyből minden KGST-ország súlyának, külkapcso- latainak, hagyományainak megfelelően, de azonos törekvéstől vezérelve veszi majd ki a részét. Szászi József Kádár János és Mihail Gorbacsov faialMozója Hazaérkezett a párt főtitkára Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára november 12-én Moszkvában találkozott Mihail Gor- bacsovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával. A kölcsönös megértés ás egyetértés jegyében lezajlott szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen nagyra értékelték az MSZMP és az SZKP sokoldalú együttműködését és áttekintették fejlesztésének lehetőségeit. Kiemelték a két ország sokoldalú, gyümölcsöző kapcsolatai további bővítésének jelentőségét. Véleményt cseréltek a világpolitika, illetve a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséről. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. aki részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországai testvér pártjai Központi Bizottságai első és főtitkárainak november 10— 11. moszkvai találkozóján, szerdán hazaérkezett Budapestre. Kíséretében volt Kótai Géza, a KB tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. Kádár János fogadósára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkár-helyettese és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. Jelen . volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) ÜVEGFESTÖK (Fotó: Bábel L.) A Rubaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára Salgótarjánban Mai számunkban: Egy negatív rekord és háttere Az olvasók fóruma Egy hét a rádióban és a tv-ben Szerdán. Salgótarjánba látogatott Czerván Mártonná dir., a Ruhaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Ágner Gyula, az SZMT vezető titkára köszöntötte az SZMT- szekházában, majd tájékoztatta műn Kéjükről, a folyamatban lévő aktuális tennivalókról. Ezután felkeresték a megyei pártbizottságot, ahol Géczi János, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket, i Megismertette a főtitkárt a megyében folyó politikai, gazdasági munkával, elmondta, milyen kérdések foglalkoztatják a dolgozókat. Szóba került a Salgótarjáni Ruhagyár tevékenysége is. különös tekintettel a Bátonyterenyei Harisnyagyár átvételével kapcsolatos munkákra. Czerván Mártonná dir. még eszmecserét folytatott Szalai Lászlóval, a salgótarjáni városi párt- bizottság első titkárával az időszerű szakszervezet,' kérdésekről. ezt követően megtekintette a.z SZMT úi oktatási intézményét. A kora délutáni órákban felkereste a Salgótarjáni Ruhagyárat. ahol Kaszás József - né dr„ a gyár igazgatója köszöntötte. majd bemutatta a vállalat ■ tevékenységét. Szó?1: az éves terv várható teljesítéséről. a piaci kapcsolatokról, a műszaki fejlesztésnél adódó problémákról. A látogatás befejezéseként szakszervezeti aktívára került sor. Ezen részt vettek a szakszervezeti tisztségviselők, a telephelyek és a gyáregység oárttitkárai és gazdasági vezetői. A megjelenteket Romhá- nyi István né. a gyár szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte. A továbbiakban a főtitkárnő részletesen beszámolt a szakszervezeti világkongresszus eseményeiről, utalt, a határozatból adódó feladatokra. Foglalkozott azzal. hogy az ágazati .szakszervezeti kongresszusnak megfelelően .a központi vezetőség azon fáradozik, hogy a kormány segítségével biztosítsa a ruhaipar munkaerő-megtartó képességét, növelje forrásképző lehetőségeit, járuljon hozzá a műszaki fejlesztés ütemének meggyorsításához, mozdítsa elő az ágazat adó- v'sé'o kémes»'vét. Hangsúlyozta. hogv a központi vezetőség erőteljesen szorgailmazza a folyamatos termeléshez szükséges feltételek megteremtését, továbbá azt, hogy az ágazat dolgozói, megkapják azt a bért. amiért megdolgoznak. Nehezményezte. hogy a szabályozók az ágazat nyereségének 80 százalékát különböző adók formájában elvonják. Elismeréssel szólt a ruhagyáriak .azon erőfeszítéseiről, amelyek az éves terv teljesítését .az expoirtkötelezettségek válóra váltását szolgálják. Ennek érdekében pihenőnapjukon is termelőtevékenységet folytatnak. Viktor Kuiikov látogatása hazánkban Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka — Anatolíj Gribkov hadseregtábornoknak, az egyesített fegyveres erők törzsfőnökének kíséretében — egynapos mun- kalátogatást tett hazánkban, amelynek során a Honvédelmi Minisztériumban megbeszélést folytattak Kárpáti Ferenc vezérezredes honvédelmi miniszterrel. Viktor Kulikov és Anatolij Gribkov szerdán elutazott Budapestről. (MTI) Megyei m dsmtsni kenterencia Legfontosabb a családvédelem A gyermekvédelmi hónap eseménysorozatában megyei módszertani konferenciát rendezett szerdán a megyei Vöröskereszt. a KÖJÁL egészségnevelési osztálya és a megyei művelődési osztály Salgótarjánban. A megjelent szakembereket dr. Ponyi Béla, , a GYIVI igazgatója köszöntötte. aki a konferencia üléselnöki posztját töltötte be, majd átadta a szót dr. Kaposvári Júliának, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettesének, aki a család helyéről, szerepéről és jelentőségéről tartott előadást, közel kétszáz hallgatónak. Bevezetőjében elmondta, hogy szocialista társ ad almunkban —, amelynek legfőbb értéke az ember — mindig nagy figyelmet fordítottak a szakemberek legkisebb egységére, a családra. A felmerülő gondok azonban azt mutatják, hogy ez a tevékenység nem volt mindig eredményes. Folyamatos segítségre lenne szükség! Az utóbbi évek legnagyobb tévedése, hogy . társadalmunk néhány intézménye olyan feladatokat próbált felvállalni magára, amelyhez nem voltak meg a kellő anyagi, tárgyi feltételei, ugyanakkor a családokat le. szoktatta néhány fontos teendőjéről. A funkciózavar minél plőbbi megszüntetése fontos feladata lesz a családvédelemben dolgozóknak. Az előadó szólt a több generáció együttélési lehetőségeiről. Hangsúlyozta, hogy napjainkban, amikor sokam fiatalon kötnek házasságot, és magasabb az átlagéletkor, jobban élhetne egy fedél alatt akár négy-öt generáció is ám a külső feltételek eh he; sem mindig adottak, men megfelelő , élettérre minder családnak szüksége van. Sajnálatos, hogy modern társadalmunkban teljesen elfelejtettük a természetes gyógymódokat. vagy Legtöbb esetben nem is volt módunkbar megtanulni, mert a mai fiatalok kapcsolata az időskorú- akkal esetleges. Végül szól: arról a jelenségről is. hogt mind kevesebb ä házasságkötések száma, és gyermekekei is egyre ritkábban vállalna L a fiatalok. Az ismertető után dr. Gön- czy Éva pszichológus a gyermeknevelés aktuális problémáit vetítette kollégái e’é. Dr Kun András, a Salgótarján: Petőfaivi Lajos Általános Iskola igazgatója az iskola és a család együttműködéséről tartott beszámolót, majd Mocsári Zoltánná megyei védőnő, lehetőségeikről, és felelősségükről szólt a családok életének formálásában. Végül Király Mihály rendőr főhadnagy a társadalmi beilleszkedés zavarairól, Pál Károly, a GYIVI igazgatóhelyettese, pe. dig a'Z együttműködés lehetőségeiről tartott előadást:
