Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-11 / 265. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Igaz, nem kisdiák levele került a kezünkbe, de azt hisz- szük, valamennyien szívesen elolvassátok az OTP Nógrád Megyei Igazgatósága .,Salgó” Szocialista Brigádjának sora­it: „A takarékossági világnap jegyében játékos vetélkedőt rendeztünk a Beszterce-lakótelepi Általános iskola 3. c. osztályának tanulóival. Volt képrejtvény, képmozaik, per­selyragasztás, szám~"jtvény, lottókitöltési feladatok. A ver­seny izgalmas és nívós volt. Meglepetésként a kiosztott ju­talmakon felül, az osztály kirándulásához egy 300 forintos nyereménybetétkönyvet nyújtottunk át az osztályfőnöknek." SZOVJET VENDÉGEK Andrássy Hajnalka Bátonyte- renyéről, a Kossuth L.ajos is­kola 4 c. osztályából írja a következőket: Nagyon ked­ves esemény történt novem­ber 4-én. Orosztanárunk négy szovjet lányt, két fiút, egy pe­dagógust és egy szovjet kato­nát hívott meg hozzánk ven­dégségbe. Mi kiállítást rendez­tünk olyan tárgyakból, ame­lyek az ő o—zágukban készül­tek. Sokat beszélgettünk, ját­szottunk és igaz barátságot kötöttünk.” AZ SOS GYERMEKFALUÉRT „Az SOS gyermekfalu ava­tásának nagyon örültünk — kezdik leveliiket Kriston An­namária és Tarján Eszter, a salgótarjáni Lovász József út­törőcsapat pajtásai. — Hallot­tuk, milyen sok pénzbe ke­rült. Ezért elterveztük, hogy mi is — nevelőinkkel együtt — hozzájárulunk a falu szépí­téséhez. A hasznos! termelő- szövetkezetben szőlőt szüre­teltünk, s hulladékot is gyűj­töttünk. Tudjuk, az a négy­ezer forint, amit már postá­ra adtunk, önmagában nem sok. De vagyunk az ország­ban. a világon nagvoo sokan, ak!k többször is gondolni fo­gunk azokra a társainkra, akiikre szüleik nem gondol­nak, vagy nem gondolhatnak”. LESZ-E SZÁMÍTÓGÉP? Bizonyára, mert Begelia Annamária Jobbágyiból biza­kodó levelet küldött közlés­re. „Fáy András nevét vise­lő úttörőcsapatunk hulladék­gyűjtést szervezett. Ezen a napon kocsikat húzó pajtások­kal volt tele a falu. A jól szervezett munkának meg is lett az eredménye. A befolyt összeggel szeretnénk hozzájá­rulni a számítógép-vásárlás­hoz. Ha iskolánk megveszi, mi is úgy tekintünk majd rá, mintha egy kicsit mi vettük volna.” RAJ HELYETT KLUB Rakovszki Adrienn Nógrád községből számol be klubjuk életéről: „Ebben az évben osz­tályunk nem raj, hanem klub keretében • működik. Nálunk nincsenek őrsök. Az egész osztály egy klub tagja, mely­nek TINI a neve. Megválasz­tottuk a tisztségviselőket, meg­beszéltük a különböző prog­ramokat. amelyek nagyon vál­tozatosak. Segítjük egymást, problémáinkat megbeszéljük az osztályfőnökkel. Sok időt akarunk tölteni a patronáló KISZ-szervezet tagjaival, hi­szen ballagás után sokan sze­retnénk belépni.” A DIÓSJENÖI „KIS TUDÓSÍTÓK” TAGJAINAK LEVELEIBŐL: „Mivel az iskolások száma évről évre nő, a község és az iskola úgy határozott, hogy a régi iskolához még hat tan­termet épít. A tsz és a VILL- TESZ sok pénzzel segített, de ehhez a nagy munkához nem volt elég. Szükség volt a szü­lők segítségére is. így már gyorsabban halad a munka. Igaz hát a régi mondás: »Egy­ségben az erő.« (Teszáry Ta­más) „Színiházkedvelő tanulóink bérletet vásároltak a Tízentú- liak Színháza előadásaira. Az első bérleti előadáson már részt is vettünk 45 fővel a váci művelődési kö-jpontban. A műsorban a Csodafurulya és a Hamupipőke meséket adták elő gyermekszereplőkkel, zsú­folt nézőtér .előtt.” (Várfalvi Mónika, Sinka Nóra.) ,,örömmel közöljük, hogy iskolánkban rövidesen meg­nyílik a Gombóc Artúr • bü­fé. Kapható lesz írószer, tej­termék, péksütemény és üdí­tőital. Az árusítást a Börzsöny Áfész keretében megalakult diák szövetkezeti csoport végzi, melynek bárki tagja lehet, akik kereskedelmi is­mereteket is szerezhetnek. A tevékenységünk során kapott pénzösszeget az úttörőcsapat sportolási és kulturális cél­jaira használja fel.” (Czmo- rek Adrienn.) VÁLTOZATOS PROGRAMOK Ez, mondható el Csábi Beá­ta és Cserődi Melinda levelét olvasva, akik Balassagyarmat­ról, a Hámán Kató úttörőcsa­pat tevékenységéről számoltak be. A táborozástól a honvé­delmi napig, a hulladékgyűj­téstől a hetedikesek fórumá­ig mindenről hírt adtak. Je­lezték, hogy megalakult a diáksportkör, s, hogy rajuk író-olvasó találkozón vett részt. Levelük végén azzal büszkélkedtek, hogy kapcso­latot teremtettek egy szocia­lista brigáddal a kábelgyár­ból. SPORT ÉS TÚRA Erki Ágota Pásztóról jelent­kezett levelével. „Még csak néhány éve működik a sport- tagozatos iskolánk, s ennek ellenére már jó hagyománya­ink vannak. Minden évben kétszer megrendezzük a »Fut a Dózsa« és a. »Miénk a tornaterem« programot. De már a tenisz, kézilabda, aero- bick, futball, kosárlabda spor­tolási lehetőség között is vá­laszthatunk.” Egy emlékezetes kerékpártú­ráról Kelemen Zita és Onso- lya számolt be Balassagyar­matról, a Lenin úttörőcsapat­ból. „Ezen a túrán egy nap­közis csoport vett részt Gon­dos Berci bácsi vezetésével és a város közelében fekvő Du- dáska-dombra kerekeztünk, ahol nagyokat sétáltunk és gesztenyét is szedtünk.” Dénes Erika Ságújfaluból küldött beszámolót salgótarjá­ni kirándulásukról. „Először a bányamúzeumba látogat­tunk, ahol a kiállított tárgyak, képek bemutatták a bányá­szok életét, munkáját. Ezután a munkásmozgalmi múzeum­mal és a József Attila Megyei Művelődési Központtal is­merkedtünk.” Egy vidám kirándulásról ad számot Godó Anett Salgótar­jánból, a Petőfalvi Lajos Ál­talános Iskolából. Leírta le­velében, hogy egyik osztály­társuk anyukája vendégül hív­ta őket a vadaskerti víkend- házába. Túrájuk során érin­tették a lovasiskolát is. Ez­után szalonnasütés, tekebaj­nokság éis számháború követ­kezett.” „Az érsekvadkerti általá­nos iskola 7—8. osztályos ta­nulói szabadon választott tantárgyak közül is válogat­hatnak. Mi tizenketten az Em­ber és környezete fakultáció­ra járunk.” — így indítja le­velét Balga Ildi és Vas Gab­riella. „Többször kirándulunk a környékre. Legutóbb az ipolyszögí égerláp természet- védelmi területén voltunk, s megnéztük az Ipoly folyót is.” HIÁNYZÓ SZÁM A körben a számok logikai sorrendben követik egymást. E logika alapján milyen szám kerül a kérdőjel helyére? Ez küldendő be az Űttörősarok címére, Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Beküldési határ­idő: november 20. A HANGSZEREK című rejt­vényt azok fejtették meg he­lyesen, akik a „kakukktojás”- nak a vibrafont írták, mivel az ütőhangszer, a többi pedig fúvós. A könyvek nyertesei: Bar­tók Anett Nógrádkövesd, Ök­rös Katalin Somoskőújfalu, Schottner Alexandra Szécsény, Pistyur Attila Érsekvadkert, Bárnai László Salgótarján. A könyveket postán küldjük el részetekre! Adóreform ; >>"----­* **» 1 A. ♦ 2 A 47 "> <r5) \ 23 11 / X, y' Lassan csitulnak az új házadórendelet keltette hullámok. Mint ismeretes, jövőre mó­dosul a korábbi rend, s kevesebben fizetnek, igaz, jóval többet, lakóingatlanaik után. E rendelet viszont csak folytatása annak a fo­lyamatnak, amelynek célja az arányos köz­teherviselés megvalósítása. Ezért került sor az általános, jövedelemadó- rendszer módosítására az év elején. Megszűnt a köaségifeljesztésl hozzájárulás, s ezt beépí­tették a korábbi rendszerbe oly módon, hogy 80 ezer forint jövedelemig nem változtak a kulcsok, tehát itt csökkent az elvonás, 80-tól 200 ezer forintig részben beépült az adóba a KÖFA. Efölött pedig a korábbinál több adót kelj fizetni. A másik e sorba illeszthető ren­delkezés a nem lakás céljára szolgáló ingat­lanok, vagyis az üdülőépületek, stb k meg­adóztatása volt. Mi a közös e három rendeletben? Átbön­gészve az adótáblákat, egyértelmű, hogy a nagyobb jövedelmeket. illetve vagyonokat adóztatták meg erőteljesen, míg a kisebb kereseteknél, illetve ingatlanoknál az elvonás alig változott, vagy ahogy említettük, az ál­talános jövedelemadónál csökkent is. A másik fontos jellemző, hogy mindenhol igyekeztek a korábbi túl bonyolult elvonási formákat kiküszöbölnii, s ezzel párhuzamosan a szociálpolitikai, vasv ellátási célokat szem előtt tartva, kedvezményeket adni. Ebből pe­dig már adódik a következő összefüggés: e rendelkezések előfutárai a várhatóan két év múlva bevezetendő személyi jövedelemadó- rendszernek. amelyről mér élénk vita folyik a szakemberek között. Az alapelv már egyértelműen kirajzolódik: a jövedelmekkel és a vagyonnal arányos közteherviselés megvalósítása. Vagyis, a tár­sadalmi közös kiadásainkból mindenkinek anyaigi teherbíró képessége szerint kell kiven­nie a részét. Természetesen sehol sem érvé­nyesül fehéren-feketén ez az elv. mert szá­mos országban. így nemcsak nálunk létezik második gazdaság, s. itt is tetemes jövedelmek képződnek. Nálunk a borravaló, a fusimun­ka, hogy csak a legismertebbeket említsük, teszi nagyon nehézzé például a reális kerese­tek kiszámítását. Éppen ezért kap egyre nagyobb hangsúlyt a vagyonadó, amelynek égjük formája az In­gatlanok megadóztatása. Persze vannak akik vitatják a progresszív adózás elveit. Mond­ván. jogtalan a kereset, vagy a vagyon nö­vekedésével mind nagyobb százalékú elvo­nást megállapítani. De akárhogy Is vesszük, az alacsonyabb keresetűek, vagy kisebb alap- területű lakások, házak tulajdonosai csak nagy erőfeszítések árán lennének képesek több adót fizetni, s ez ellent is mondana az arányosság elvének. Az már viszont egy egészen más kérdés, hogy nálunk egyelőre a jövedelmek egv ré­szét éppen a második gazdaságban nem le­het nyomon követni. Jószerivel azt sem tudjuk biztosan, hogy körülbelül hány em­bert érint és évente mekkora összeg cserél gazdát Ily módon. (Természetesen csak a legális csatornán átcsoportosuló jövedelmek­ről van értelme adózás szpmmontjából beszél­ni. mert az Illegálisan gazdát cserélő pén­zek mozgásának felderítése már a gazdasági rendőrségre tartozik.) Mindenképpen szükséges lenne tehát a mai­nál átfogóbb adóellenőrzésre, s ennek kere­tében a vagyon növekedését sem ártana nyo­mon követni. Csak az az adórendszer elégít­heti ki a társadalom igazságérzetét, amelv az összes legális jövedelem adóztatását tűzi ki célul. Különben — ismerjük el — olykor jogosan tiltakoznak az érintettek még a leg­enyhébb adókulcsok ellen is mondván, hogy mások sokkal nagyobb jövedelem után egy­általán nem fizetnek. E néhány ellenntmondásból is látható, milyen nehéz dolog olyan adóreformot ki­dolgozni. bevezetni, amit a társadalom na^v többsége méltányosnak Igazságosnak ta-t. De minthogy sz adóreformnak csak a fél- útján tartunk még. reméljük, a szakértők e fogas kérdésre js megtalálják majd a ’--zt. L. M. Igényes belsőépítészet — jövedelmező gazdálkodás Mára igen komoly szakmai tudás halmozódott föl a Sal­gótarjáni Faipari Kisszövet­kezetnél: a dolgozók 90 szá­zaléka szakmunkás. A szak­emberek az évek során hoz­zászoktak az igényes, nagy hozzáértést követelő munkák hoz, hiszen csaknem vala­mennyi megbízásuk egyedi jellegű feladat. Nem ok nél­kül állítják hát a kisszövet­kezetnél, hogy náluk a szak­tudás a legértékesebb terme­lőerő. Noha a faipart tekintve Nógrád megyében sem cse­kély a konkurencia, a kisszö­vetkezet olyan szeletet hasí­tott ki magának a piacból, mely sajátosan jellemző fel- készültségére. A megye legna­gyobb betsőépítészeti kivitele­zőjévé nőtte ki magát, nevé­hez fűződnek többek között a megye legjelentősebb intéz­ményeinek belső faipari mun­kái. Jelenleg a szécsénvi új kultúrotthon belső építésze­tén dolgoznak a kisszövet­kezet szakemberei. A belső terek igényes bur­kolása. berendezése mellett kisszériás, különleges búto­rok készítésével is foglalko­zik a mindegy hatvanfős kis­szövetkezet Számító<’áDa<!7_ falókat például egvedül itt készítenek a megvében. sőt. a háromféle típus közül az is­kolait a Tanérttel pwílttniő- ködve orszn»os ..térítéssel” értékesítik. Csaknem 1 mil­lió forint, értékben wártpnok az idén számítógépasztalt. Hasonló értéket képvisel az egyetemi padok előállítása, a szarvasi „lámpás” szövetke­zet megrendelésére pedig csillárelemeket készítenek — idén két és fél millió forint értékben 40 ezer darabot. Bőven van munkája az öt­fős kárpitosrészlegnek is. Zömmel javítási munkákat vállalnak, de nem utasítják vissza a gépkocsi-kárpitozási igényeket sem. Nemcsak Jól, hanem ered­ményesen is dolgozik a kis­szövetkezet maroknyi kol­lektívája. Az idei év tízha­vi árbevétele és nyeresége annyi, mint amennyit az elő­ző egész esztendőben mutatott fel a csapat. A hozzáértő munkát termé­szetesen megfelelő mértékben illik honorálni. A 87 ezer forintos bérszínvonal mel­lett a minimális munkaerő- mozgás is arra utal, hogy a szakemberek jól érzik magu­kat munkahelyükön. Az utóbbi esztendőkben ál­talában évi 2 millió forintot fordít a kisszövetkezet a tech­nológia korszerűsítésére. Az idei anyagi lehetőséget az épületfelújításon túl egy technológiai sor kialakításá­ra, valamint nyugatnémet él- fcliázó és csehszlovák fél­automata élezőgép beszerzé­sére költötte. A technológia további fejlesztésének most már a telephelyre „beékelő­dött” óvoda a legfőbb akadá­lya. A kinőtt telephely bőví­tésére, a felszereltség gyara­pítására, csak a gyermekin­tézmény elköltözését köve­tően lehet gondolni. Megújul a TIT Természettudományi Stúdiója Befejeződéséhez közeledik a TIT Természettudományi Stúdió­jának felújítása, a megrongáló­dott épület helyreállítása. Mint ismeretes, a XI. kerület Bocskai úti épületen tapasztalt nagymérvű állagromlás, szerke­zeti károsodás következtében a stúdió üzemeltetése életveszé­lyessé vált, ezért az év elején be kellett zárni. Minthogy a tetőszerkezet csak­nem teljes egészében tönkre­ment. a beázások pedig megron­gálták az elektromos vezetéke­ket, így a felújítási munka az egész épületre kiterjed — tájé­koztatta dr. Préda Tibor, a TIT gazdasági igazgatója az MTI munkatársát. A tetőszerkezet felújítása utol­só szakaszához érkezett; a tetőt befedték, jelenleg a bádogos­munkákat, és az egyéb kiegészí­tő javításokat végzik. Az épület belső tereiben előreláthatóan a jövő év elején feleződnek be a munkálatok. A második emelet műszaki átadása már megtör­tént, az első emeleten várhatóan november közepére, a földszinten pedig 1987 februáriára készülnek el a munkával. Ezt követi a fes­tés, mázolás, a kisebb kőműves­munkák elvégzése, majd az utol­só szakaszban a beüzemelés, a berendezések kipróbálása. A ter­vek szerint az épületet 1987 első fél évének végén adják át. A jövő év második felében azonban nemcsak felújított, meg­szépült épületet vehetnek birto­kukba a látogatók, hanem mo­dernebb eszközökkel felszerelt kiállításokkal, s korszerűbb mo­dellekkel is találkozhatnak. Az énület rekonstrukciójával párhu­zamosan ugyanis lecserélik az el­avult demonstrációs eszközöket. A gőzgépmodcllek, az elektrofi- zikai jelenségeket bemutató tár­gyak közül csak azokat tartják meg, amelyek napjainkban is ak­tuálisak és számot tarthatnak a látogatók érdeklődésére. A stú­dió vezetői a jövőben több, rö­vid periódusokban váltakozó ki­állításnak kívánnak helyet adni az épületben. Fő törekvésük, hogy mind nagyobb szerephez jusson a vizualitás, a képi szem­léltetés. A természettudományos jelenségek reprodukálásánál, be­mutatásánál az eddiginél jobban kívánják kihasználni a diakének és a fúrnék mellett a video lehe­tőségeit. A stúdió szándéka, hogy kapu­nyitása után a környezetvédelmi tevékenvsé«? egvik fontos fóru­mává váljék az országos szer­vekkel együttműködve szeretné vállalni a környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztés fel­adatát. Romhány két arca: a régi palóc házak és modern új laká­sok a községben. __rt__ N ÓGRÁD — 1986. november 11., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents