Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-10 / 264. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RArwöe 4J#: Jó reggelt! 8.1)5: Műsoriamertetós 8.15: Mai kulturális programok 8.20: Mit üzen a Rádiót 9.00: A Hét zenemüve 9.50: A Hét ksöltője: Csorba Győző. (Iám.) 9.40: Ki kopogj 10.05: Nyiuiikék 10.35: Haydn: I>dúr (Miracle) szimfónia No. 98 11.00: Orosz szemtanúk az 1848—49-es magyar szabadság Harcról 11.20: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel 11.34: Kun Béla. 7. rész 11.34: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Kekiam 12.45: Házunk tája 13.00: Magyar előadóművészek albuma 14.05: Műsorismertetés 14.10: Nyelvrokonaink zenéjéből 14.30: Müsorajánlat 14.37: A beosztott altábornagy 14.55: Édes anyanyelvűnk 13.00: Veszélyben 15.30: Kóruspódium 18.05: Játékteremtő 16.40: Illik — nem illik? 17.00: Ecomix. Gazdasági magazin 17.30: Táncház Péten 18.00: Chopin : E-dúr scherzo H.12: Reklám 18.25: Könyvújdonságok 18.23: Műsorismertetés 19.15: Mesék a lépesön 20.15: Reklámkoktél 20.20: Aranylemezek 20.59: Szovjet drámák szemléje *t.20: tíz perc külpolitika 22.30: Zenekari operettróezle- tek 22.30: Hogyan történhetett! 23.20: Baiettzene 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után... PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeil zenés műsor 8.05: verbunkosok, nótáig 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 10.00: Válaszolunk hallgatóinknak 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújság 12.00: Hírek németül, oroszül és angolul 12.10; Pittl Katalin opeéett- dalokat énekel 12.25: Kis magyar néprajz 12.30; Dékl Lakatos Sándor népi zenekara Játszik 12.58: Műsorismertetés 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig ... 15.05: Apróhirdetések 16.00: Reklám 16.05: Hangos képreitvény 16.58: Műsorismertetés 17.08: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: zeneközeiben.-. 19.30: Sportvilág 20.00: Reklám 20.05: Show, ami show 23.20: Mikisz Theodorakt*z dalaiból 9.15: Éjfél után . .. MISKOLCI STÜDIÖ! 17.00: Műsorismertetés. Hírek. időjárás. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magasán. Telefonügyeiét! 35-SW. Szerkesztő G. Tóth Ferenc. (Közben: El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete — válaszolunk hallgatóink Leveleire. Karosai Nagy Éva összeállítása.) — 18.00: Észak-magyarországi krónika — Sport — 18.25—18.90: Szemle az1 Észak-Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves Megyei Népújság, valamint a NOG- RAD keddi számából. BESZTERCEBÁNYA« 16.05: Hírek 16.10: Iskolatévé 16.30: A vandalizmus és • társadalom 17.00: Iránytű 17.50: Bizalmas levelek 18.20: Esti mese 18.30: A rendőrség nyomoz 18.35: Telesport 18.40: A XVII. pártkongresszus határozatai. 2. rész 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelenóés 19.30: Tv-híradó 20.00: Ismerek olyan gyógy- füvet... 21.20: Időszerű téma 21.45: így aztán nem! 22.45: Hírek 2. MOSOK: 16.15: Orosz nyelv haladóknak 5. lecke 16.35: Hírek 16.40: Párizs mohikánjai 17.35: A 21. emelet adása 17.35: Maja, a méhecske 18.30: A hét eseményei magyar nyelven Hi.ooi Tv-torna 19,10: Esti mese 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-hlradó 20.00: Népszínházi álarcok 20.30: Sporttükör 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Színművészet! magazin 22.35: színész vagyok MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.« Fél 4-tól és 8-tól: Szerelem első vérig. (14) Színes magyar film. — Kohász: Break II. Színes zenés amerikai film. — zagyvapálfalva: Indiana Jones és a végzet temploma. (14) Színes, fantasztikus amerikai kaiandfilm. — TITi A csapat. Szovjet háborús kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél a-től: Medve nyírfalábon. Szines szovjet rajzfilm-mesesorozat. — Pásztói Mátra: Ujra szól a hatlövetű, Színes, szinkronizált amerikai westerníllm. — Kisterenyet Petőfi: Hóbortok népség. II. Szines botswans! filmvfgjáték. — Bátonyterenyei Petőfi: Az ember, akt tül sokat tudott. Színes, szinkronizált amerikai film. — Széesé- nyi Rákóczi: Kék villám, szines. látványos, azinkroni- zált bűnügyi film. — Rétsági Fantom az éjszakában. (16) Szines, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Karanosla- pujtö: Szent Péter esernyője. Színes magyar—eficb- szlovák koprodukció, — fir- aekvadkert: Kicsi, de szemtelen. (14) Színes olasz fUm- vigjátók. — Nagylóc: János vitéz. — Jobbágyi: Macskafogó. Színes magyar rajzjátékfilm. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN József Attila Művelődési Központ: A fotógalériában délelőtt nyolc órától este hat óráig nézhető meg Hídvégi Péter szolnoki. fotos tárlata. BALASSAGYARMAT Horváth Endre Galéria: Pusztai Ágoston szobrászművész művei láthatók. Rózsavölgyi Márk Zeneiskola galériája: A kemerovói képzőművészek kiállítása munkanapokon 8—20 óráig tekinthető meg. PÁSZTÓ lovász József Művelődési Központ: Hétfőn 17 órakor kezdődik a 85 éves zenetudós. Rajeczky Beniamin születésnapja alkalmából rendezett ünnepség. Az intézmény és a Csohány Baráti Kör közftfi rendezvényén fetlép a szülőváros, Eger Agria nevű va- gyes kórusa, a pásztói Rozmaring népdalkor, s bemutat* koznak a helyi ifjúsági kórusok és muzsikusok. — A műemléki katolikus templomban 18 óra 30 perctől ugyancsak az Agrta vegyes kórus koncertezik, szintén a zenetudós. Pásztó díszpolgára tiszteietóRÉTSÁG Asztalos János Műretődési Központ: Az előtéri galériában '30 éves az MSZMP címmel fotókiállítás fogadja az érdeklődőket. BATON YTERENY*- Bányász Művelődési Ház (Nagybatony): Bobály Attila szobrászművész tárlata tekinthető meg az intézmény nyitva tartási idejében. Eredményesen működik .» pulotásbalmi körzeti művelődés! ház Kenderike nevet viseld syermektánccsoportja. A* Ifjú táncosok a népi hagyományok lelkes ápolói, műsorukkal a helyi és környékbeli településeken rendszeresen bemutatkoznak, a politikai és társadalmi ünnepségeken emelik ai esemény rangját. — líj — O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O A Sota Rusztaveli] Szmház Kecskeméten A hazánkban vendégszereplő Sota Rusztaveli Állami Akadémiai Színház egyetlen magyarorizági vidéki vendég- szereplésén Kecskeméten, Shakespeare III. Richárd című drámáját mutatta be pénteken, az Erdei Ferenc Művelődési KözpontbanA Budapesten, a Madách Színházban szép sikert aratott produkció iránt Kecskeméten Is nagy volt az érdeklődés, sokan érkeztek a fő* városból is az előadásra. Az ironikus hangvételű, az emberi lét erkölcsi és társadalmi alapjait kutató előadást a nézők nyelvismeret híján sem csupán olvasmányélményeiknek köszönhetően élvezhették, a színház nemzetközi nyelvén — a gesztusokon — kívül szinkrontolmács segítette a megértést. Az előadás rendezője Robert Szturua a dráma díszleteit és jelmezeit Mirian Sve lidze tervezte. A kísérőzenét Gia Kaneseli szerezte, a koreográfus Jurij Zareckij volt. A címszerepben Ramaz Cshi- kvadze lépett színpadra, (MTT> B Tehetséges vagyok, is ezt tudom is- Ez a címe a Lányok Asszonyok novemberi száma egyik cikkének. Egy iskolai kísérlet leírása nyomán megtudhatjuk, milyen • gondokat okozhat, vagy — helyes pedagógiai módszereket nlkal- mazva — milyen sikereket eredményezhet gyermekeinknél ez a tudat Folytatja a lap a Zalka Mátéról kezdett visszaemlékezés-sorozatát A Mindenki számára nyitott hatalom című eikkében Ivanovóba. n textiliparáról híres uagyvá- rosba vezet et Tanács a házastársaknak, hogyan lehet a veszeneaesi eikerUinl és két érdekes Interjú: Valentyina T.veieskinával, a népszerű filmszlnér/nővel és Ginara Terelad- zéval, a grúz grafikussal. Fejtörők, mese, örvöst tanácsok, kézimunkarovat egészíti ki a lapszámot. Hegymenetben... Bobály Attila S2obrászművész kiállításáról A példaszerűen felújított nagybátonyi Bányász Művelődési Ház galériája ideáiig körülmények között fogadta Bobály Attila — eddigi munkásságát reprezentáló — tárlatát. A tehetséges művész — utóbbi évtizedben — töretlen ívű pályája agy re inkább aat igazolja, hogy a megye szobrászművészetében az utánpótlást. a jövőt ő képviseli legígéretesebben. Ezt látszik bizonyítani a salgótarjáni Go rki j - Lakótél epen felállított játókplasztikája.i amelynek gyermeki örömet fakasztó praktikuma finn—magyar jelképek sorával emelkedik az esztétikum tartományába. Ennek az időszaknak a termése a Kar an cg Termelőszövetkezet udvarán, a mondanivalóval harmonizáló környezetben félállított Életfa című alkotása. s ugyanez mondható el az MSZMP megyei oktatási Igazgatóság aulájában elhelyezett Lenin-portré járói. Csohány Kálmán emlékének szentelte azt a művét, amely a Mátraaljai Állami Gazdaság wadaházát ékesíti Ugyancsak Pásztó a megrendelője eddigi legnagyobb megbízásának: a monumentális Dózaa-kom- pozíclónak. amelyhez egy tizenegy tonnás kőről kell — acélos munkával — lehántania a felesleget. S. közben agyre- másra születtek önmaga boldogságára, s kiállításokra szántán aa emberfejek, az állatfigurák. « ló és a gazdija közül őseredeti kapcsolatra utaló sTrtmboMkus jelentésű szoborcsoportok. a plasztikában megfogant gondolatot tovább éltető rajzok. Szakmai értéküket mi sem fémjelzi jobban, mint a díjak, elismerésiek sora. Jellegzetes —, s A nagy elődök némelyikéhez kifejezetten hasonló — az az út, melyet életének szűk negyven esztendejében Bobály Attila bejárt. Nógrád szülötteként, Vamsányban látta meg a napvilágot. Kézügyes, mesterember őseitől örökölte ábrázoló készségét, mondván, ,.ha apám fia vagyok, én Is tudok rajzolni.” S. az ösztönös bizonyítási. megismerési vágy eleinte kemény fizikai próbatételekben öltött testet. Egy életre megtanulta belső Igényből művelni a kétkezi munkát, tisztelni, szeretni az egészségéé lelkületű dolgozó embert. Ezernyi szerszámmal kötött örök harátoégot. sokfél* —, de leginkább a kő és a fa — engedelmeskedik azóta is akaratának, Ekkoriban vált meghatározó élményévé, életelvévé a génjeiben egyébként is hordozott természetközelség. A felkészülés azonban tudatos tanulással is párosult. A rajz- tanári diploma g bizonysága elméleti jártasságának. Lu- dányhalásjiiban belekóstolt — nem is siker télén ül — a pedagógushivatás gyötr elmes szépségeibe is. de igazából a formális kötöttségek nélküli pálya vonzotta. Néhány éve már csak a szobrászatnak, a szobrászatból él. S. ez ebből kikerekedett teljesítmény alapján követel elsősorban helyet a támogatásra feltétlenül ér- demes alkotók között. B obály Attila mélyen elkötelezett. párto« művész, noha a politikum nem direkt módon jelentkezik munkáiban. A világszemlélete az, ami napjainkban különösen figyelemre méltó. Bár természetszerűen őt is megérintik zaklatott korunk kihívásai — erre utalnak egyebek közt artista és idomár figurái —, a válaszai azonban nem lefegyverezni akarnak, nem a küzdés. az erőfeszítés hiábavalóságát hirdetik. Nem Jellemző rá a divatos kívülállás újfajta sematizmusa, s ugyancsak n«m kenyere a ködösítő irracionalizmus, az üres állntellek- tualizmu« hamis véglete, öncélú formalizmusa. Ellenkezőleg: a józan értelemre, a humánus érzelmekre. örök emberi értékekre, az alkotás —. s es*n mindenféle cselekvés értendő — erejére apellálnak az indulat magas hőfokán. A* oly kívánatos történelmi látásmód követelménye konzekvens alkotóeleme munkás,tógának, A múltból elsősorban * mának szóló üzenet, főként az itt és most hasznosítandó tanulság érdekli. Ez az emberek közti kapcsolatokra éopiígy vonatkozik, mint. a tárgy; világra, A kiállítás látogatóira különösen nagy hatást tesz az .Aitó b pusztára" jelzetű, műfajilag szinte besorolhatatlan alkotás. Egy ..sokat megélt” valóságos ajtó- támlára szerkesztett művi világ a természetes és a mesterséges. a régi és az ú.1 elválaszthatatlan összefonódását jelképezi. Az ötletes rendezés révén szinte látni, amint a lépcsősort záró öreg ajtó nyikorogva kaput nyit a végtelen időnek és térnek, az ember korlátozottan-korlátlan Lehetőségeinek. F eltételezhető, hogy ez az elvontságában is közérthető művészet sokak számára hordoz egyértelmű tartalmakat. Már csak azért is. mert Bobály „ars poeticá"-já- ban a népből. a néppel koncepció kiegészül a népnek követelményével is. Kevés művész vallja ennyire fennhangon. hogy számára a közönség —, de méginkább a közösség — reagálása a legfontosabb. Vele együtt gondolkodó embereket tételez fel. akiknek rezdüléseire is — hát még okos véleményükre — odafigyelni az alkotó kötelessége, de jól felfogott érdeke Is. Mint ahogyan az is elvárható minden művésztől, hogy törekedjen a potenciális közönségből értő műélvezőket nevelni. Ezért használ ki minden alkalmat a kiállításra, a nyilvánosság előtti megmérettetésre. Ez a kölcsönös igény szülte azt a Jő együttműkö- dést. ami Bobályt a Mátraaljai Állatni Gazdasághoz fűzi. A közelmúltban somoe- kőd alkotóházában fogadta kitárult ajtóval és szívvel • a pásztóiakat, hogy * videokamera figyelő szemei előtt váltson szót velük művészetéről, bemutassa gyűrkőzését a Dózsát vajúdó hatalmas kőtáblával. A nap már bágyadtam erőtlenül sütött, csípős 'volt a levegő, de az együttlét öröme, a gondolatok cseréje^ a táj szépsége igencsak bensőségessé tette a találkozás atmoszféráját. Remélhető, hogy a nagybá- tonyi kiállítás újabb stációja Bobály Attila magaslatokra törő munkásságának, művészi pályája kiteljesedésének s a kedvező fogadtatás erőt ad számára, hogv tovább haladjon az önmaga választott úton. Dr. Csongrády Béla II lliaV«l*Mll|l<<illl||lllMlltf llfUMttltfltllf ipi|l||||gf4t«|Mllt|||f|l|9ftMIM|lll!f«t||i9g||||||||9ff||||||9||||||f Kiváncsi kérdések közművelődésről NÓGRÁD - 1986. novamber 10., hétfő I Többszőr olvastuk az újságban, hogy egy-egy megye bemutatkozik az ország más vidékén, vagy éppen a fővárosán. Olykor ipari, mezőgnz- ua.ságl termékeiket vonultatják fel. máskor kulturális és művészeti életük szeletét tálalják. A másutt élők annyit tudnak Nógrád megyéről, ameny- nylt egy-egy országos rendezvény kapcsán mutatunk főágunkból. Tudhatják például, hogy Itt gyártják a Columbia Lux elemes bútort, és a kézzel festett, metszett, üvegpoharakat, vagy a gáztűzhelyeket és a határainkon túl is ismert, romhényi csempét. Tudják, hogy nálunk palócok élnek, s talán néhány művészünk, egy-két múzeumunk jó híre ia szárnyra kél időnként. De vajon mit, és mennyit tudnak kulturális és közművelődési életünkről? Nyilván nem eleget; hiszen ml, palócok, Itt a hegyek között, soha nem voltunk „kitárülko- zós" fajta. A múlt esztendő tavaszán országos ■ lapok közoktatással foglalkozó újságírói látogattak megyénkbe, akik kedvező tapasztalatokat szereztek, e „görbe országrész” felnövekvő generációjának jelenéről és vőben! lehetőségeiről. Akkor a megyei tanács elnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit. Egyikük azt Is megkérdezte. hoRy vállalkozna-e a tájékoztatásra, odaállna-e a kíváncsi fagga- tódzók elé akkor Is, ha a megye kö7,művelődésl életéről záporoznának a kérdések. Az elnök a kérdésre Igennel felelt. Nos, a közelmúltban módjában állt ígéretét teljesítenie. Az országos lapoktól ugyanis a közművelődéssel foglalkozó újságírók látogattak el Nógrádija. A kétnapos tapasztalals/.er- zö látogatás résztvevőit zsúfolt program várta. Elsőként —, mint azt Devcslcs Miklós a tájékoztatóban mondta —‘ a megyei közművelődési hierarchia csúcsán álló Intézményrendszerrel, a múzeumi hálózattal ismerkedtek, ellátogattak a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központba Is, amely a hasonló profilú intézménypk között listavezető a tartalmi munkában. S mert megyénk képe változó —, társadalmi és gazdasági téren egyaránt — természetesen színes képet mutat a művelődési lehetőségek palettája Is. Másként művelődnek, más érdekli a városlakókat, más a kistelepülésen élőket, megint más az értelmiséget, vagy a munkásokat. Az országos lapok munkatársa! végül Is a bánki záró- beszélgetésen, a rólunk alkotott kedvező véleményüknek adtak hangot. A mások szemével való megmérettetés mindig tanulsággal jár. mint most Is. Sok más mellett azzal. hogy az Idegenek talán hírét viszik a nálunk tapasztaltaknak: annak, ami követésre méltó, és annak ts, ami nem. de mások és ml magunk is okulhatunk belőle. Am olyan előnye Is volt a látogatásnak, hogy kiváltotta belőlünk azt a kényszert, hogy-a fel nem tett kérdésekre Is jobb. ha választ adunk, ha másnak, nem. hát önmagunknak, Mert való Igaz. hogy megmutattuk magunkat a látogatóknak. de végül Is azt tálaltuk a vendégeknek, amit mi akarunk megmutatni önmagunkból. (Az vesse *z első követ a vendéglátóra, aki a első viziten nem arcának szeb bik felét mutatja). De az. Itt élők tisztában van nak azzal, hogy SZ év soréi több a köznap, mint gz ün nép Ml, Itthoniak belátunk kulisszák mögé; tudjuk, hog néha egy-egy településen a érdektelenség, a közömből ség hálót szőhet n művelődé si ház ajtajára. Érezzük, hog; többet kellene tennünk a köz művelődés presztízséért. Ner szabadna például évekig le! késén, sikeresen tevékenyke dő — korábban szerény flze tésért dolgozó — népművelő két erkölcsi tortúrának alá vetni akkor, amikor a sz» mok is bizonyítják a szakem berhlányt. És érezzük azt is hogy többször és sokkal töb bünknek kellene nem csak í befogadásból, hanem a cse lekvésből js részt vállalni, fa- luhelyütt és városban egy aránt. Hisz a művelődés, i kulturális javák befogadtatá sa és továbbadása mindanv nyiunk közös ügye. S mer közös, hát a mikéntekre. éi hogyanokra is közösen kel adnunk a feleletet. (T. KJ
