Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-04 / 260. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Hulló gyümölcsök A közelmúltban a nézsai sző- tóhegyen jártam e-gv ismerős gazdával Néha lehullott almán. körtén tapostunk. — Miért nem szedik össze? — Ki ér rá arra? — kérdezett vissza a gazda. A szilva, a barack itt-ott a fán rohad. aszaJódik. Az idén a kedvezőtlen időjárás ellenére is jócskán volt gyümölcs itt a hegyoldalon. A közeli városi piacon is kapható minden. Azt viszont már nem lehet mondani, hogy olcsón. Nem érné meg leszedni, ösz- azegyűjtenl? A válasz egyértelmű; nem! A tulajdonosok tsz-tagok. gyárj munkások, hivatali dolgozók. Napi keresetük százötven-kétszáz forint körül van. A szezonban egy kilogramm barackért helyben még tíz forintot sem adnak, ha egyáltalán akad aki megveszi. Nagy tételben még talán elmenne. de öt. tíz. húsz kilóval nem lehet mit kezdeni. Húsiz kiló gyümölcsöt még fárasztóbb leszedni. mint egy napig dolgozni az üzemben. Aztán més haza is hell cipelni. meg elvinni az átvevőhely- re. Ha van a faluban egyáltalán. A városi piac pedig meszsze van. Így több lenne az utánjárás, mint a munka és végül adnának érte száz forintot. Nem éri meg! Nyugdíjasoknak, a nagyon ráérő embereknek — akik a munka értékét nem számi tják — talán megérné, de az aktív keresőknek nem. Csak ezen a hegyyonulaton kocsiszámra rohadt el a gyümölcs az idén is. El lehetett volna látni a veszendőbe ment terméssel akár egy kisebb város piacát. De mennyi munka kellene hozzá? Olcsó munkaerő, ami valaha volt, ma már nincs. Málnaszedéskor is háromszáz forint a napszám. A szakképzetlen munkás bére is maga sab' mint amit, az apró gyümölcs kézi szedéséért gazdaságos fizetni, A szállítás, csomagolás, feldolgozás költségei pedig olyan mértékben megnövekedtek. hogy még a magas fogyasztó,- ár mellett is kétségessé teszi a hasznot. Ezért aztán nem is nagyon van,okunk a kárba veszett gyümölcs láttán a felháborodásra. Ügv tűnik, hogy meg kell alkudnunk az efféle pazarlással. Vagy talán mégsem? Ha az ember a gazdákkal beszélget, megtudja, hogy egyféleképpen érné meg a gyümölcs összeszedése. értékesítése. Ha a p(henésre szánt szabadnapot fordítja a szüretre. Vagy ha primőr árut termel és azt — a közbeeső kereskedelem kikapcsolásával — maga viszi a piacra. A pálinkafőzés is megéri annak, aki maga főzi és a forgalmi adó „kikapcsolásával” eladja feketén. Ha akad is ilyen, a kis- kerttulajdonosok. a szőlősgazdák többsége nem törvényszegő. hanem becsületes ember. Sajnálják, őszintén sajnálják, ami kárba vész. Szívesen odáznák bárkinek, ha meg- rnászná a fát. leszedné a cseresznyét. szilvát, vagy összeszedné a hulló almát, körtét, barackot a fa alól. A kiskerteknek ma már nagy szerepe van g télepülések közellátásában, de itt a-hegyoldalon még rohad a gyümölcs a fák alatt. Már kínálkoznak a hasznosításra az úi lehetőségek. ám ezek a legtöbb helyen , még kiaknázatlanok. Rakétaszünet a jégeső- elhárítókná! Befejezte idei szezonját a baranyai rakétás jégesőelhá- rító-szolgálat, amely április 1-jétől október 31-ig tartott „védőernyőt” az elemi csapóstól leginkább fenyegetett, mintegy 150 ezer hektárnyi terület fölé. Ebben az idényben huszonnyolc alkalommal riadóztatta a Tenkes-hegyen levő lokátorállomás a rakéta- kilövőket. A Mecsek—Duna— Dráva háromszögében működő tizenöt kflövőállomás ösz- szesen 1783 rakétát bocsátott fel. Három alkalommal keletkezett a nyár folyamán olvan kritikus időjárási helyzet., amikor valóságos tűzijátékot varázsolt az égre a felröppent száznál több rakéta. A védekezés lényege az, hogy a radar képernyőjén megfigyelt zivatarfelhőkbe rakétákat lőnek, amelyeknek hatóanyaga szétszóródik, s elejét veszi annak, hogy a jégszemek meghízzanak és jégeső keletkezzék. A „rakétaszünet” öt hónapjában is dolgozik a jég- e.sőelh ári tó-szol gálát. Hűtőgépek, szifonok Jászberényből A Jászberényi Hűtőgépgyárban az elmúlt évben, mintegy ötmilliárd forint értékű terméket gyártottak. Az idén több mint 10 százalékkal növelik'a főprofilt jelentő hűtőszekrények, fagyasztószekrények és -ládák, valamint a szifonok. gyártását. Az év végéig 57Ó ezer hűtéstechnikai berendezés, és 750 ezer szifon összeszerelését tervezik. Termékeikkel sikerrel szerepelnek az európai országok mellett az USA, Ausztrália és Kína piacain is. A képen: Suha Zsazsa, a gyártósor végén ellenőrzi a hűtőszekrényeket. / (MTI-fotó: Szabó Sándor) Ha értelmes a cél Mátraterenyeiek összefogása A Mátraterenyei Általános Iskolában, huszon-egynéhány éves fennállása óta, hideg télben mindig fáztak a gyerekek, tanítók, tanárok. A tíz tantermes iskola helyiségeit, folyosóit a kályhák, hiába rakták, nem tudták átmelegíteni. A gyerekek télvíz idején néha nagykabátban ültek a padban ... És most? Most barátságos meleg van; mind a tíz tanteremben, a folyosókon, a szertárakban. a tanáriban, igazgatói irodában, mindenütt. No, persze, elkészült a központi fűtés, és az pompás meleget áraszt. — El sem tudja képzelni, milyen boldogság ez nekünk, szülőknek — mondja Nagy Sándorné, a szülői munkaközösség elnöke —, és milyen •megnyugvás, hogy a gyerekekkel nem kell kéthetenként az orvoshoz szaladgálni, mert még tavaly is állandóan megfáztak az iskolában. Három éve vagyok a szülői munkaközösség elnöke. És amikor az új igazgató először szólt, hogy igazán ideje véget vetni ezeknek az állapotoknak, attól kezdve én csak erre tudtam gondolni, ezzel aludtam el, ezzel ébredtem. Hiszen nem volt hozzá egy fillérünk sem... De tudja, érdekes, most, ha visz- szagondolok, az eszembe sem jutott, hogy talán nem sikerül .. ☆ György István, a mostani iskolaigazgató azelőtt a járási tanács művelődési osztály- vezetője volt. Amikor a járás megszűnt, és felajánlották neki a mátraterenyei igazgatóságot, nem mondhatni, hogv ugrált örömében. De sok volt a tennivaló, köztük is a legnagyobb az iskola fűtése, és az nem Sok időt ha-: gyott neki a hangulataihoz... — Harmadik1; évemet töltöm Homokterenyén, most kevesebb a hajam, több köztük az őszülő szál, az idén nem voltam szabadságon, keserves nyaram volt, mégis egyike a legszebbeknek, amit megértem. És szert tettem néhány tapasztalatra, nélkülük most szegényebb leinnék. Rám emeli tekintetét: — Vannak, akik úgy látnak neki a munkának, hogy „no, akkor ismerkedjünk meg, aztán lássunk hozzál”. Én ezzel úgy vagyok, hogy „lássunk munkához, s közben megismerkedünk!”. így ismertem meg, közös tennivalóink közepette Motyovszki Istvánt, a Zagyvavölgye Tsz főkönyvelőjét, akinek a gyerekei nem is hozzánk járnak, mégis mindenben segített: összehozott a jó sors Ná- dasdi Jánossal, a kisteleki domborcímkenyomda vezetőjével, a mátranovákl Ganz- MÁVAG főmérnökével, Szabó Lászlóval, igazgatójával, Máté elvtárssal, a jánosak- nai Páva női ruhagyár vezetőivel, dolgozóival, a község kisiparosaival. Mellém állt az első szóra a tanácselnökünk, a vb-titkár. És nem csak szavakban, hanem tét- tekkel. Olvastam például, hogy a Sztráda Áruházban olcsóbban árulják a radiátorokat. A címkenyomda vezetője jött velem Tatabányára: ő vezette a teherautót. A ganz-mávagosok például csövet adtak. Ráadásnak egy ígéretet: rendszeresen karbantartják, kijavítják a fűtésrendszerünket. ha elkészül. Ha elkészül... Nos, az ilyesmit mégsém lehet kalákában csinálni. A kisiparosok, akik elvállalták a munkát, a végén hatvanezer forint engedményt adtak. — Persze, a pénz. A pénzről még nem is beszéltünk. Mennyit ér az iskola mostani fűtési rendszere? — Hát... — húzza el a szót az igazgató —,, én nem vagyok műszaki, de abból ítélve, hogy járási osztályvezető koromban mibe került egy ilyen iskolába bevezetni a központi fűtést, ez a mienk legalább két és fél millió forintot megér. — És hogy jött össze eny- nyi pénz? — No, a tanácsi költség- vetésben erre nem volt pénz. Valamilyen más címen mégis kaptunk kétszázötvenezret, ötszázezret pedig a Zagyvavölgye Tsz, a Ganz-MÁVAG, a jánosaknai Páva, és a kisteleki nyomdászok adtak. — Ez hétszázötvenezer. És a többi? Talán-a „teho”. —r Azt most mind elviszi a vízvezeték építése. Hanem a lelemény, amiről mái- szóltam, meg a társadalmi munka. Az emberi jóakarat, ami ha értelmes célt állítanak elébe, csodákra képes. — Hát ilyen csoda ez a központi fűtés — mondja a szülői munkaközösség elnöke, aki civilben titkárnő a termelőszövetkezetben. — A minap megyek az iskolába, volt valami megbeszélnivalónk az igazgatóval. Ülök, és nekitámaszkodom a radiátornak, és a radiátor süti hátamat, olyan meleg. Hát nem csodálatos ... ? ☆ Nemcsak csodálatos, példamutató is. Manapság sok mindenre nincs pénz, ilyen, s olyan költségvetésekből. Vagy csak kevés pénz van. Kevesebb, mint amennyi kellene. Most ilyen időket élünk. Van viszont emberi jóakarat Több, mint sokan gondolnák. És ha értelmes célt állítanak elébe, s jól megszervezik a nyomában feltörő buzgalmat, a példa követőkre talál. Homokterenyén és Pásztón, Salgótarjánban, az egész megyében, az egész országban... . Cs. Gy. Fűszerpaprikamérleg Befejeződött a fűszerpaprika szedése a szegedi tájkörzetben. A Szegedi PapHkafeldolgozó Vállalat termeltetési osztályának legfrissebb összesítő adatai szerint a szárazság ellenére, jó közepes termést takarítottak be. Az idei termés lí 000 tonnával haladja meg a tavalyit, és minősége felülmúlja a sokévi átlagot: az első osztályú áru aránya több mint 80 százalék. A mozgásszervi megbetegedések egyik leggyakoribb tünete a derékfájás, mely többnyire a deréktáji izmok fájdalmasságát jelenti. Okozhatja ezt maguknak az izmoknak a betegsége: például izomgyulladás. ezt nevezzük elsődleges izomfájdalomnak. De kiválthatja az izmok fájdalmasságát az idegek vagy a gerinc kóros elváltozása, sőt több más betegség is. aminek következtében — tehát csak másodlagosan — következik be a derékfájás. A deréktáji izomzat fájdalma többnyire hirtelen, heveny formában jelentkezik. Idesorolandó az ún. izomláz és a boszorkánylövésnek fordított- Hexenschuss: a fájdalmakat általában a lumbágó gyűjtőnévvel jelöljük, jóllehet kialakulásukat, keletkezésüket illetően vannak különbségek. Az izomláz egyszeri. rövid ideig tartó terhelés után szokott jelentkezni. Ezt jól ismeri mindenki. aki a megszokottnál lényegesen nagyobb fizikai munkát végez, s nem fokozatosan terheli meg a szervezetét. Az izomláz néhány nap után magától elmúlik. Megelőzésére ajánlatos a szervezet fizikai igénybevételét mindig fokozatosan növelni. A rendszeresen nem tornázó, testét nem edző ember általában szabadsága alatt kívánja behozni a mulasztásait, és ilyenkor következik be az izomláz. Mindez elkerülhető, ha a szabadságot megelőzően legalább 2—3 héttel fokozatosan szoktatjuk hozzá szervezetünk egyes izmait a várható nagyobb igénybevételhez. Az izomláznál kellemetlenebb a heveny lumbágó. Ezt többnyire vaiamiEgészségünkért Mindenkit elérhet: a derékfájás lyen hirtelen mozdulat, nehéz súly megemelése. esetleg h ülés es rnegbstegedes váltja ki. Lehet annyira fájdalmas, hogy a beteg fekvésre kényszerül. Felismerhető az ilyen lumbágó arról, hogy a beteg — önkéntelenül, hogy az izmok igény be vétele ne pkozzon fájdalmat — olyan testtartást vesz fel, amelyben izmai ellazított állapotban vannak. Az esetek többségében a, heveny, elsődleges jzamféjdalom 1—2 nap alatt csökken. és a beteg néhány nap múlva könnyebben mozog, de rovidebb-hosz- szabb panaszmentes időszak után a fájdalom könnyen kiújulhat. esetleg még hevesebb és tartósabb is lehet. Ezért a visszatérő, kiújuló lumbágó szakorvosi ellátást igényel. Az idült izomfájdalom — mint neve is mutatja — többnyire lassan, foltoza- tosan fejlődik ki. Kezdetben csak bizonyos mozdulatokra, erősebb lehűlésre érzi a beteg a fájdalmat; ez azonban egyre sűrűbben jelentkezik és egyre tartósabb. Ennek oka is gyakran lehet túlerőltetés. görnyedt tartással végzett munka, vagy nehéz súlyok emelése. Bi- / zonyára szerepe van a betegben rejlő hajlamosító tényezőknek is. hiszen nem mindenki szerez izomfájdalmat nehéz súlyok emelése során. A másodlagos izomfájdalmaknak sokféle oka leh£t; egyik leggyakoribb a csigolyák kopása. Abban az esetben, ha akár g csigolyák, akár a porcók. akár a csigolyák közti ízületek megbetegedtek, az izmokra fokozott megterhelés jut. Ennek következtében a deréktáji tárnok állandóan görcsösen össze húzódnak: ez váltja ki a derékfájást. Mindez fokozódhat akkor, ha a beteg csigolya közötti porckorong rugalmassága csökken. és létrejön az ún. porckorongsérv: a kitüremkedő porckorong nyomja a gerincbő] kilépő idegeket, jelentős fájdalmat okozva. Csak gondos, néha hosz- szadalmas gyógyintézeti vizsgálat derítheti ki. hogy pontosan mi váltja ki a fájdalmat. Éppen az okok sokfélesége miatt különbözik annyira a szükséges gyógykezelés is. Az elsődleges izomfájdalmak gyógyszeres úton viszonylag iól csilla'- píthalók: a másodlagosak kevésbé, hiszen itt.a kiváltó okot kellene megszüntetni. Ezért is nem -helyes az orvosi rendelés nélkül végzett masszázs, erélyes melegkezelés, hiszen előfordulhat, hogy ezzel ártunk a betegnek. Fogadjuk meg ezért.a jó tanácsot: ha egy-két napos fájdalomcsillapító gyógyszer el és után nem vszűnik meg a derékfájdalom, ne a szomszédasszonyra hal'gasisunk. hanem szakorvost keressünk fel. aki a baj okát keresi meg. Némely esetben a megoldás csak p műtét lehet. ^ Dr. K. K. Építési tilalom a üeiencei-tönől Építési és telekalakítási tilalmat rendeltek el a Vejen- cei-tónál. Agárd, Gárdony, Velence, Sukoró, Kápolnás- nyék és Pákozd belterületén. A rendelkezést a Velencei-tó vízminőségének védelme tette szükségessé. Az említett településeken ugyanis nem megfelelő a szennyvízhálózat, kismértékű, vagy egyáltalán nincs csatornázás, a derítővel ellátott lakó- és üdülőtelkek pedig veszélyeztetik a tó vizének minőségét. A tilalom nem vonatkozik a már beépített lakó-, és üdülőtelkekre, a szennyvízhálózatra ráköthető ingatlanokra, a beépítési kötelezettséggel terhelt magántulajdonú és tartós használatba adott üdü- 1 lőtelkekre, valamint a más elvi telekalakítási, illetve elvi építési engedéllyel rendel, kező lakó- és üdülőtelkekre az engedély érvényének időpontjáig. Továbbra is adnak építési engedélyt a már Kialakított foghíjas lakótelkekre, ha az építtető legalább öt éve helyi lakos, vagy ötéves .munkaviszonya van a község bármely munkáltatójánál. Az építési és telekalakítási tilalom a szennyvízcsatornahálózat kivitelezési munkáinak megkezdéséig marad érvényben. A tilalom alá eső ingatlanok tulajdonosait egyedi államigazgatási határozattal értesítik. IÁ] DE FINOM! Veszprémben Pethő Zoltán- nénak már nagy gyakprlata va*. az oroszlánnevelésben, ugyanis lakásán már több nagymacskakölyök nőtt fejj. Most is egy öthetes oroszlán- kölyköt nevel, „akit” sem az anyja, sem a pptkutyamama nem fogadott el. A Ma jam névre hallgató kis oroszlán, hat macska, két schnauzer kutya és több papagáj társaságában szépen gyarapodik. Képünkön: A kis oroszlán étrendjéhez az orizás tej és a robóbi mellett a friss .máj is tartozik. (MTI Fotó: Arany Gábor) NÖGRÁD — 1986. november 4., kedd