Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-27 / 279. szám
f Húsz ujatus gazdafa Fiatalon — tettre készen Hét év — húsz újítás. Nem rossz arány, sőt! Aki e kedvező statisztikát a magáénak vallhatja: Csincsik István, a Salgótarjáni Ötvözetgyár fejlesztési osztályának szerkesztője. Ismerkedjünk meg a 33 éves, jó kedélyű, kiegyensúlyozott, tettre kész fiatalemberrel! — Az akkor még meglévő salgótarjáni gépipari technikumban szereztem oklevelet — mondja magáról. — Mivel édesapám elismert szakembernek számított az acélgyárban, tudatosan másutt kezdtem a pályámat. Irtóztam a gondolattól is, hogy valakinek eszébe jusson: az öregem hírnevét kihasználva akarok érvényesülni. Kitűnő közösségben, nyolc évig dolgoztam a BRG- ben, ám a fizetés nem volt sok. Az ötvözetgyárba B979 áprilisában jöttem. A munkáltató szolgálati bérlakást adott az időközben négytagúra növekedett családnak. Az otthonteremtés nyomasztó gondja így megoldódott. Mi több, a feleség is a gyárban talált magának munkahelyet: árkalkulátor. — Remekül érzem itt magam — folytatja vallomását Csincsik István. — A kollégáim szakemberként és emberként egyaránt kiválóak. Nagyok a ránk rótt feladatok, hajtunk. Olyan a légkör, amely alkalmas az érték- teremtésre, az alkotásra. Kezdettől újítok. Sohasem a pénzszerzés lehetősége lebeg előttem, hanem az adott problémára koncentrálok. Természetszerűen, azért nem vagyok a pénztárcám ellensége... Az első papírra vetett ötletére már nem emlékszik. Megítélése szerint, húsz újításnak áz egyszemélyi gazdája, illetve a társszerzője. Közülük hármat említ. — A legjelentősebb újításomnak azt a szalagrendszert tartom, amely a villamos kemencék elektródájának töltéséhez szállítja a masszát. Korábban kézi erővel kellett ezt a roppant fárasztó munkát elvégezni. Az elmúlt évben vezették be az újításomat, s éves megtakarítása egymillió forint. A megtakarítás öt százalékát kaptam meg újítási díjként. — A csuklós konténerből, amely a késztermék könnyebb, biztonságosabb mozgatására szolgál, egyelőre csak a kísérleti darab készült el. Ameny- nyiben beválik, és erre minden remény megvan, akkor az egész gyárban elterjesztik majd az általam kiötölt szállítási eszközt. A kemencék úgynevezett égető tőkéjének kiváltására Bányik Mihály üzemvezetővel nyújtottunk be újítást. Siker esetén több százezer forint takarítható majd meg évente. Kérdezem tőle: hogyan újít? — Sok-sok töprengés árán — feleli. — Az észrevett, felfedezett műszaki probléma mindaddig nem hagy nyugodni, amíg nem találok, vagy nem találunk rá megoldást. Nézem a televíziót, hang is és kép is van, de én egyikre sem figyelek, a gondolataim egészen másutt járnak. Szeretem a munkámat, mindig is érde^ keltek a műszaki kérdések. Vonzódom az újdonságok iránt. Odahaza is folyton barkácsolok valamit. Nagy örömömre, nyolcéves fiam örökölte a hajlamomat, gyakran odaáll mellém bütykölni. Az arany fokozattal háromszor kitüntetett Fazola Henrik Szocialista Brigádjuk támasza a gyár újítóinak. A kollektíva vállalja a rajzok, dokumentumolt elkészítését. Azon túlmenően teszi ezt, hogy önmaga is sokat újít. A gyárban egyébként érezhetően fejlődik az újítómozgalom, nem elhanyagolható az így elért költségcsökkentés, másszóval: nyereség. — Az én hasznom"? — ismétli meg a kérdést Csincsik István, majd válaszol: — Talán hetvenezer forintot kaptam az újításaimért. Ezernyi helye volt a pénznek. Felújítottuk a lakást, rendbe tettük a régi Ladát, bútort, színes televíziót vásároltunk. A fiatal, tehetséges szakember tagja a gyár szakszervezeti bizottságának, sportfelelős, s pártcsoportbizalmiként is igyekszik a közösség hasznára cselekedni. A gyár vezetése kiváló dolgozó kitüntetéssel ismerte el az eddigi munkásságát. (kolaj) Lassan kel a búza Szükség lenne a csapadék-utánpótlásra Az ősszel bevetett gabonatermő területek novemberben, az ősz különben legcsapadékosabb hónapjában, eddig nem kapták meg a várt csapadékot. Folytatódott a nyárt követő őszi hetekben is a száraz időjárás. Az esőkre továbbra is nagy szükség lenne, mivel a földben lévő kalászos gabonamagvak csal: nehezen kelnek ki. Számos helyen az országban a nagy szárazság miatt a csírázás meg sem kezdődött. A november utolsó időszakában esedékes határszemlék tanúsága szerint különösen az őszi árpa sínylette meg a vetés időszakát és az azt követő heteket jellemző szárazságot. Az enyhe november általában kedvez a zsenge növényeknek. Különösen ott örülnek a mezőgazdák az átlagosnál melegebb időnek, ahol az elmúlt napokban esők is voltak. A Dunántúlon 4—35 mm-t mértek, az ország északi vidékein átlagosan 10 mm esőt kapott a talaj. Ez feltétlenül jótékony hatással lesz a búza megerősödésére. Nagyobb a gond azonban a Tiszántúlon és a Duna—Tisza közén, ahol a korábbi szárazság hatását eddig sem enyhítette csapadék, és itt elég sok a barna folt, mutatva, hogy a búza nem kelt ki. Nagy összefüggő vidékeken, mindenekelőtt az alföldi részeken, a csírának indult növényeknek csak mintegy harmada „mutatja” magát, szemben a Dunántúllal, ahol lényegesen kedvezőbb a helyzet; mintegy 15—20 százalék csak az egyelőre még élettelen, ám elvetett terület. Az elmúlt napokban több helyen került sor agrometeorológiai mérésekre. Az Alföldön és a Mezőföldön a talaj felső félméteres rétegének nedvességtartalma nem több 35—40 százaléknál. Ez alig több a semminél, hiszen a harmincszázalékos víztartalom a növények számára gyakorlatilag hozzáférhetetlen. A búzát az esők várhatóan erőteljesebb fejlődésre késztetik majd, az őszi árpának és a rozsnak azonban sürgős csapadék-utánpótlásra lenne szüksége, mivel a növényeknél — a jelek szerint — az elhalás mértéke akár 15—20 százalék is lehet. A gabonatermesztők előrelátását igazolja, hogy — látva a vetés időszakának aszályos időjárását — az átlagosnál nagyobb vetőmagadagokat juttattak a földbe, s így sikerült sokfelé ellensúlyozni a száraz időjárásnál mindig mutatkozó kiesést. Az őszi mélyszántás országszerte jól halad, a kijelölt terület mintegy 80 százalékát megforgatták. Nlunkösoreink minősítése: példás Beszélgetés Nagy Györggyel, a munkásőrség országos parancsnokának első helyettesével Az elmúlt napokban tett beszámolójelentést Péter Balázs, a munkásőrség Nógrád megyei parancsnoka, megyénk mun- kásöreinek idei tevékenységéről. Ennek kapcsán megkérdeztük Nagy Györgyöt, a munkásőrség országos parancsnokának első helyettesét, hogyan értékeli a nógrádi munkásőrök ez évi munkáját a beszámoló és egyéb tapasztalatai alapján? százalékuk öt évnél régebben — Az országos parancsnokság megítélése szerint, Nógrád megyében az 1986. évi feladatok teljesítésének fontos feltétele volt a .személyi álio_ mány szilárd politikai, erkölcsi és fegyelmi állapota. A feladatok teljesítésekor tanúsított odaadó, áldozatos helytállás hűen kifejezi a pártunk politikájával való egyetértést, a jó politikai közérzetet és a bizakodó hangulatot. Az állomány döntő többsége példásan helytállt a termelőmén kában, a kiképzésben és a szolgálat ellátásában. Bizonyíték erre. hogy a Nógrád megyei munkásőröknek csak, nem 60 százaléka kiváló dolgozó és 75 százalékuk tagja a munkahelyi szocialista brigádoknak. Ax üzemek és a termelőszövetkezetek kimutatásai alapján ebben az évben csaknem 30 millió forint értékű költségcsökkentést értek el a munkásörújí- tök segítségével. A személyi állomány jelentős része közéleti funkciót is betölt. Há- romszázkiiemcvenhatan párt- tisztséget, hatszázhúszan tö- megszerveaeti funkciót töltenek be, sokan tagjai a helyi tanácsoknak, a vállalati tanácsoknak és segítik az ifjúság hazafias nevelését. A man- kásőri foglalkozásokon a megjelenés megyei átlaga elérte a 93 százalékot. Ez szép eredmény. Még néhány szót az ifjúsági munkáról. Dicsérendő, hogy a megyében mintegy 300 munkásőr foglalkozik az úttörő- gárda és az Ifjú Gárda munkásőr-szakalegységekkel. Ennek eredményességét példázza, hogy a Pécsett legutóbb megrendezett országos versenyen a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskola csapata a harmadik helyen végzett, míg a Csillagos Iránytű pályázaton a kallói úttörők Tasiné Kuti Valéria pedagógus vezetésévé* eteő helyezést értek el. — Hogyan értékelik az állomány utánpótlását megyénkben? — A testület meghatározó munkásjellege jól érvényesül Nógrádban, mjrvel hetven százalék körül mozog. A párttagság aránya mintegy 80 százalékos. Az állomány utánpótlása biztosított. Amikor a megyében 30 évvel ezelőtt elkezdődött a szervezés, a nőket ott találtuk a férfiak mellett a tűzhelygyárban, az üveggyárban, és a kohászati üzemekben is. Később — talán, mert nem figyeltünk oda eléggé — csökkent a létszámuk. Örvendetes viszont, hogy az elmúlt évben növekedett az arányuk. Mi nem tekintjük formálisnak a nőik jelenlétét, vannak olyan terrületek, ahol a testület munkájában a nők tevékenysége hasznos és kívánatos. Éppen ezért Salgótarján mellett Bátonytere- nyén. Balassagyarmaton és Páfiztón is többet foglalkozhatnának szervezésükkel. — És a káderállomány? — Határozottan kijelenthetem. hogy a káderállomány helyzete stabil, a hivatásos és a polgári állományú beosztási helyek feltöltöttek. Hatvan ven beosztásban. megfelelő gyakorlattal rendelkezik. Munkájuk, magatartásuk és egészségi állapotuk megfelel a kö- vetelményekn ek. — Ebből egyenesen következik a kérdés: milyen a társadalmi parancsnoki állomány helyzete? — A társadalmi parancsnoki állomány összetétele kedvező, a szükséges képesítéssel és kellő parancsnoki tapasztalattal, . felkészültséggel rendelkezik. Képesek feladataik magas színvonalú teljesítésére. A munkásórparancs- noki iskolán biztosítjuk a képzésüket, s a megyei parancsnokság igyekszik kihasználni az iskola által biztosított lehetőségei. Személyes élményem alapján is kijelenthetem. hogy a parancsnokságok részéről a továbbképzések és foglalkozások gondos előkészítése, a módszertani foglalkozások mintaszerű levezetése biztosították az egységeknél folyó kiképzés maradéktalan és eredményes végrehajtását. — A munkásőrök igény- bevételénél egyre nagyobb figyelmet fordítanak a munka- időalap védelmére. Ezt hogyan látja, parancsnok elvtársi? — Ismereteink szerint Nógrád megyében a munkás őrök kiképzési igénybevétele a munkaidőiből egyharmad. szabad időből pedig a kétharmados arány megtartásával történik. Ez a továbbiakban is követelmény marad. A parancsnokok szervező-, előkészítő tevékenységükben ügyelnek a munkaidőalap védelmére, a munkásőrök igénybevételét egyeztetik a gazdasági bázisok vezetőivel. — Hogyan értékelik a parancsnoki tevékenységet? — Nógrád megyében sokat fejlődött ez a munka. Tervszerű. kiegyensúlyozott lett. A parancsnokok hivatástudattal rendelkeznék. Ennek eredményeként az egységek korábbi tevékenységében meglevő színvonalkülönbségek nagyjából kiegyenlítődtek. Kiegyensúlyozott a kádermunka, tervszerű az állomány építés, javult az állomány felkészítésének szakszerűsége, s ez összességében az egységek ütőképességét, harcértékét növeli. a parancsnoki munkában érvényesül a pórt- és tömegszervezetekkel, a gazdasági bázisokkal és a társ fegyveres testületekkel való gyümölcsöző együttműködés. — Évfordulóra készül a munkásőrség is. Mi jellemzi ezt az időszakot? — A testület megalakuló- sáriak közelgő 30. évfordulója alkalmat ad a politikai nevelőmunka hatékonyabbá léteiére, Alkalom arra. hogy szól. junk a párt politikájáról, amelyet a munkásőrök 30 év óta a megyében is töretlenül, felelősséggel szolgálnak. Lehetőségünk és egyben kötelességünk is. hogy méltóképpen megemlékezzünk azekról az elv-társainkról, akik elsők között fogtak fegyvert a néphatalom védelmére.- részesei voltak a konszolidációnak és azóta'is elkötelezetten szolgálják a pórt politikáját, részt vállalnak népköztársaságunk, dolgozó népünk vívmányainak védelmében. — A beszámolóban szó volt a jövő évi feladatokról is. — Igen. A parancsnoki beszámoló helyes következtetéseket. reális követelményeket és feladatokat tartalmaz. Meggyőződésem, hogy a tervezett tennivalók megoldhatók, és minden területen biztosítják," hogy a megyében a munkásőrség továbbra is rendeltetésének megfelelően működjön. A Munkásőrség Országos Parancsnoksága, a megyei mun- kásőrállomány tevékenységét példásnak, jó színvonalúnak minősítette. Reálisnak tekintjük az elért színvonalnak nemcsak a megtartását, hanem annak továbbfejlesztését is. Ehhez erőt. egészséget kívánok Nógrád megye mun- kósőreinek. — Ügy tudom, önnek, parancsnok elvtárs személyes kötődései vannak megyéiik- hez. — Igen! Részese voltam a munkásőrség megszervezésének Nógrád megyében, és az ehhez kapcsolódó tevékenység kialakításának. Sokan voltunk, akik a párt megbízásából ezzel foglalkoztunk. Egyszerre volt ez a feladat könnyű és nehéz is. Könnyű azért, mert nagyszerű emberek. kipróbált kommunista harcosok segítettek ebben, köztük olyanok, akik részesei voltak a Tanács-köztársaság harcainak, megjárták a Horthy ellenforradalmi rendszer börtöneit és nagy részt vállaltak nehéz körülmények között a felszabadulást követő években az újjáépítésben, a rend megteremtésében, a mun-- kashatalom kivívásában. Nekem fiatalemberként vblt kiktől tanulnom. Kegyelettel és tisztelettel emlékszem azokra az elviársakra. akik mér nem élhették meg a 30. évfordulót. Viszont nehéz ez az időszak azért, mert számunkra addig ismeretlen, új fegyveres szervezetet kellett létrehozni, viszonylag rövid idő alatt. Ütőképes, a rend helyreállításában aktívan résztvevő egységekbe, alegységbe kellett szervezni a felada, lot önként vállaló kommunistákat, Ma mór mindez viszonylag könnyebb, mert a testület feladatai, működésének rendje egyértelműek, szabályozottak. Jó érzés most. harminc év távlatából visszagondolni arra, hogy viszonylag nagyon rövid idő alatt szervezett egységekkel, alegységekkel rendelkeztünk Nógrád megyében. és fegyelmezett rendben mutathattuk meg erőinket Salgótarján utcáin, a megye egész területén. Személy szerint is büszke vagyok erre — gondolom velem együtt mások is. ■ A megyére vonatkozó személyes kötődésről szeretnék még valamit mondani. Nagyon szerettem Nógrádban dolgozni! Nagyszerű emberekkel, harcostársakkal, barátokkal kötött össze a sors! Ma is úgy érzem, hogy otthon vagyok Nógrád megyében. Figyelemmel kísérem a fejlődését, politikai, kulturális életét, örülök az eredményeiknek, s osztozom gondjaikban. ' — Köszönöm a beszélgetést. iSoniogyvári László
