Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-26 / 278. szám

Ütőképesebbe uöBt a Pentamer Kisebb létszámmal nagyobb termelés és nyereség Lényegesen jobban dol­gozik az idén a Pentamer Ipari és Szolgáltató Szövet­kezet, mint tette azt az el­múlt esztendőben. A kedve­ző változás természetesen az eredményekben is visszatük­röződik. Pintér Barnabás elnök elmondta: a kollektíva az elmúlt három negyedév­ben 29 millió 437 ezer forint termelési értéket ért el, amely ugyan 1,4 millióval el­marad a tervtől, de közel 4,9 millióval haladja meg a ta­valyi értéket. Különösen fi- gvelemre méltó az anyag­mentes termelés alakulása, hiszen az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 27 százalékkal, az ez évi prog­ramhoz képest 1,8 százalékkal növekedett. A termelés csaknem felét a lakatosüzem biztosította. Az itt dolgozók igazán kitettek magukért, hiszen egyharma- dával emelték a termelékeny­ségüket. Ám rtt is, akár­csak a technológiai részleg­nél, létszámhiány akadályoz­za a még sikeresebb munkát. Az építők túlteljesítették időarányos tervüket, s az el­ért termelési érték közel egvharmadát „hozták”. He­lyes döntésnek bizonyoiuft a jócskán ráfizetéses ózdi építőrészleg és a budapesti technológiai szerelőrészleg felszámolása, hiszen a szövet­kezet ezáltal ugrásszerűen megerősödött. Ezt mutatja, hogy az egy foglalkoztatottra jutó termelés majd’ 78 szá­zalékkal (!) magasabb mint egy évvel ezelőtt volt. A szövetkezet három (negyedévi árbevétele 34 mil­lió 490 ezer forintra rúgott, s a tervet kis mértékben, a bázisértéket 18 százalékkal haladja meg. Lényeges az előrelépés tavalyhoz képest, az ipartermék-gyártásnál, ám ez a tevékenység még így sem éri el a várt szintet. Az érem másik oldala: erőtelje- szállítószalagokat, pódiumokat ti milBó forint értékben sen visszaesett az ipari szol- gyártottak a bátonyterenyeiek a szénmosóhoz, gáltatás. A pentameresek el- Kulcsár József felvételei sősorban közületeknek dol­goznak, a lakossági termeié­Bük úgyszólván minimális, aetéssei, alacsony termeié- rw* a szövetkeze* szakem- Közvetlenül exportra a fo- kenységgel dolgozó részlegek béréi. A konténerek és hulla­vállalkozó szellőző műveken megszüntetéséről már szól- dékszállítók gyártása ma is keresztül értékesített a bá- tunk. A teljes munkaidőben jól jövedelmez. A PENTA- tonvterenyei kollektíva, s a foglalkoztatott létszám jelen- ROLL napellenzők forgalma- bérmunka nem egészen 1,2 leg csak 70 százaléka az egy zási szintje elmarad a vára- millió forint árbevételt ered- évvel korábbinak. Gond vi- kozástól, igaz, az új termék ményezett. szont, hogy a legfontosabb te- idénycikk, keresettségére jö­A szövetkezet költséggaz- rületeken kevés a szakem- vő nyáron lehet számítani, dálkodása pozitívan alakult a bér, akadozik az utánpótlás. ^ji várható éves szinten a tárgyalt időszakban. A tér- Meg kell mondanunk oszin- szövetkezetben? Nos, az el­meléshez viszonyított költség- tón: az alacsony bér csak ke- nök optimista, s mint mond- hányad egy évre visszamenő- veseket „csábit” arra, hogy ta; g4eget tesznek a tervek­en több mint 13 százalékkal, munkát vállaljon a szövet- nek Eszerint a termelési ér- míg a tervhez képest 2,5 szá- kezeiben. Üröm az örömben: ték 42 millió forint lesz, s az zalékkal csökkent. A javuló csökkent a fluktuáció. előirányzott 6,2 milliós nye­munka azt jelenti, hogy a Visszakanyarodva a javuló reséget 6—7 százalékkal si- három negyedévi mérlegbe- eredmények összetevőihez: kerül majd túlszárnyalni. A számoló 5,2 milliós nyereség- manapság nincs gond a mun- jövő évre való felkészülés is ről adhat számot. Ez félmillió kaellátottsággal. Az építőipa- már megkezdődött, s a kilá- forinttal több a célul tűzött ri megrendeléseknek nem is tások valóban nagyon bizta- gazdasági eredménynél, s képes eleget tenni a 70 főnyi tóak. Attól korántsem kell csaknem ötszöröse a bázis- munkásgárda. A Ganz-MÁ- tartaniuk az itt dolgozóknak, időszak nyereségének. VÁG mátranováki üzemé- hogy nem lesz munkájuk, hi* Minek tulajdonítható a ben például új létesítmények szén az első fél évre szóló, látványos előrelépés? Pintér építésére és régiek felújításé- 24 millió forint termelési ér- Barnabás a kérdésre vála- ra szól a szerződés. A hely- téket képviselő megrendelé- szolva elmondta: ütőképeseb- beli szénmosóhoz szállítósza- sek már biztosítottak, bé vált a szövetkezet. A ráfi- lagokat, pódiumokat készíte- K. L. A Skoda típusú kukáskocsik végfalait a Budapesti Köz- tisztasági Vállalatnak készítik a szövetkezetben. Tartósabb vonatkerekek Sonka fóliában Biztonságosabb húsexport Kapuvárról A MÁV debreceni jármű­javító üzemében egy olyan he­gesztőberendezést állítanak munkába, amelynek segítsé­gével a többszörösére növel­hető a vasúti teherkocsik fel­újított kerékabroncsainak az éiettartama. Az NSZK-ban gyártott új gépsor első része most van próbaüzemelés alatt, s a megfelelő hegesztési tech­nológia kidolgozásán munkál­kodnak a szakemberek. A debreceni üzemben első­sorban négytengelyes tartály- kocsikat, nyitott és fedett te­herkocsikat, valamint kétten­gelyes teherkocsikat javítanak, s a MÁV kocsiparkján kívül más vállalatok járműveit, pél­dául a gázszállító kocsikat is karbantartják. A vállalat dol­gozói az év első tíz hónapjá­én a tervezettnél ötvennel jobb teherkocsi fővizsgajavttá- má ttogezíéfc et. Egy év alatt elkészült a korszerű gyorshűtő a Győr- Sopron Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kapuvá­ri exportüzemében. A gyors­hűtőben egyszerre 2500 sertés húsát tudják tárolni. Ezzel biztonságosabbá válik az ex­port. és egyenletesebb lehet a minőség. A beruházásra elő­irányzott 66 millió forintból négymilliót megtakarítottak. Ä kapuvári húsgyár az idén várhatóan mintegy 2 milliárd forint termelési értéket pro­dukál, s ebből 1,4 milliárd lesz az export. Külföldre szál­lított termékeik túlnyomó ré­sze az Egyesült Államokba ke­rül. Ebben az évben már 2100 tonna fconaerwaonkat, továbbá 720 tonnna szeletelt és táblás füstölt császárhúst szállítottak az amerikai piacra. A sonkát eddig dobozolták, de az utób­bi időben nagyobb a kereslet a fóliába csomagolt áru iránt, és többet is fizetnek érte. Ezért az idén már az exportsonka 25 százalékát fóliázzák. jövőre ezt az arányt 70 százalékra növelik, 1988-tól pedig már gyakorlatilag csak fóliás son­kát gyártanak amerikai ex­portra. Termékeiknek számot­tevő piaca van Nyugat-Euró- pában és a Szovjetunióban is. Az elkövetkező években egya­ránt növelni kívánják az el­adást ezeken a területeken csakúgy, mint az Egyesült Ál­lamokban. Koncentrálják az erőket A változások napjai... Az ellentmondásoktól terhes Nógirádmegyer és a hozzá tar­tozó Magyargéc és Kisgéc éle­te mintha megváltozott volna. Legfontosabb jele ennek, hogy a korábban megtépázott gaz­dasági helyzetük fokozatosan kiegyenlítődik, nevezetesen, a termelőszövetkezetben is és az ipari szövetkezetben is. Ez már eleve magabiztosabbá te­szi az ott élő kétezerkétszáz ember életét. Jóllehet, a la­kosságnak a jelentősebb ré­sze a megyei székhely na­gyobb üzemeiben dolgozik, a helyi viszonyoktól nem men­tesülhetnek. Ha a Nógrád- megyerben és a két kisebb te­lepülésen valami történik, az kihatással van azokra is, aki­ket nem közvetlenül, hanem közvetve köt valamilyen szál a helyi termelőgazdaságok­hoz. Két üzem gond jói Érdemes felidézni aizokat a gazdasági kudarcokat, ame­lyek sorozatban érintették a két legalapvetőbb üzemet: a termelőszövetkezetet és az ipari szövetkezetét. A terme­lőszövetkezet esetében annál is inkább megrázóan hatott az átmeneti gazdasági lehanyat­lás. mert korábban két alka­lommal is — mint az egyik legkiválóbb gazdaság —, ma­gas kitüntetésben részesült. Alig múlott azonban el egy esztendő, a tsz a csőd szélé­re került. Ez nem csupán a tsz-elnök egészségét kezdte ki riasztóan, de a közvetlen és közvetetten érintett embere­két is. Mentek másfelé mun­kát keresni. És hasonló lett a helyzet az ipari szövetkezet esetében is. Mi a helyzet ma? A me­zőgazdasági üzem harmadik negyedévi bankfelmérése már biztosra jelezte a kétmillió fo­rint nyereséget. Az ipari szö­vetkezet harmadik negyedévi teljesítménye szózat százalé­kos, a tervezettnél négy és fél millió forinttal több. Az értéktermelő munka, mint az életünk legfőhb alapja, foko­zatosan kiegyenlítődik, sőt nye­reséget " ígér Nógrádmegyer- ben. Ez nemcsáfc'ü tevékeny, séget folytató gazdasági egy­ségek ügye, hanem a körzet társadalmi, politikai és kultu­rális fejlődésének ügye is. Ha ma még nem is látvá­nyos, de az igen is minden területen fellelhető változás mögött kétséget kizáróan a helyi politikai erők okos kon­centrálása van. Ezt az erőt a pártvezetőség mozgatja, amelynek az élére Antal Fe­rencet választották titkárnak. A napjainkban végbemenő önállósodás a politikai testü­letekben is, hihetetlen módon megnövelte a pártvezetőségek felelősségét. Nógrádmegyerben is a pártvezetőség hatásköré­be került a vezető káderek kiválasztása, munkájuknak elbírálása. De a pártvezető­ségre hárul az a felelősség is, ha valamilyen okokból kifo­lyólag nem a meghatározott eredménnyel dolgoznak a gaz­dasági egységek. Gazdaság irányító munka A nógrádmegyeri pártve- zetőség ennek a megnöveke­dett felelősségnek a tudatá­ban szervezte meg a gazda­ságirányító pártmunkáját. Qlyan személyek kerültek a pártvezetőségbe, akik közvet­len irányítói is a gazdasági és kulturális, valamint állam- igazgatási munkának. Ilyen­formán a pártvezetőség köz­vetlen kapcsolatot tudott te­remteni az értéktermelő mun­kával és képes mérni, hogy eredményesen, vagy fogyaté­kosán folyik a munka. Azt is felszínre tudja hozni. hogy ezt esetleg milyen okok gá­tolják. Nagy előny az is, hogy a pártvezetőségben ott az államigazgatás képviselői­je, akinek rendelkezési jogai vannak az élet során kelet­kezett akadályok elhárítására. Ennek a politikai testület­nek a munkába lendülése eredményezte a Nógrádme- gyer és körzetében fokozato­san bekövetkező kedvező vál_ tozásokat. Hosszú vitákban, nem is ritkán az éjszakákba menő tárgyalások és eltérő nézetekből eredő összecsapá­sok közepette alakult ki az a programtervezet, amelynek az alapján a pártvezetőség a térség minden területét átfog­va irányítja az élet alakulását. Támaszkodnak az alapszervezetekre A pártvezetőiség legfőbb tá­maszai a párta 1 aps-zervezetek, amelyeket a párttitkárokon keresztül mozgósítanak, de anélkül, hogy azok önállósá­gát akár a legkisebb mérté­kig is befolyásolnák. Ellen­kezőleg, megnövelték a fele­lősségűiket, Így került a párt­vezetőség javaslata alapján az alapszervezeti taggyűlés elé például a termelőszövetkezet helyzetének megvizsgálása. Oláh Gyula, a tsz pártalap- szervezetének titkára mond­ta el, hogy a pártvezetőség nagy körültekintéssel vizsgál­ta a tsz-ben bekövetkezett hátrányos gazdasági helyze­tet. Személyre menően is feltárták ennek okait. Ilyen volt többek között az állatte­nyésztési ágazatvezető elégte­len és hozzá nem értő mun­kájának részletezése. Az alapszervezeti taggyűlés en­nek alapján folytatta a vizs­gálatot és javasolta a tez- vezetőségnek a személycserét. Ezzel a tsz gazdasági vezetés önállóságát sem sértették, el­lenkezőleg. elősegítették a helyzet felismerésében. Ezek az intézkedések ered­ményezték a .most végbemenő fokozatos változásokat ebben a térségben. Érdemes felidéz­ni az ipari szövetkezet életét is. A pártvezetőség napirend­re tűzte a munkájának tár­gyalását. de csak azt követő­en, hogy nagyon körültekintő vizsgálatokat végzett. Közis­mert volt, de nem tárták fel addig a szövetkezet vezető­ségén belül sem, hogy a fi­zikai munkások számához vi­szonyítva, felduzzasztott az adminisztrációs apparátus. A pártvezetőség itt is az alap­szervezetre támaszkodva ér­tette meg a dolgozókkal, hogy az ilyen állapot hátrányos a szövetkezet egészére. Ezen kívül támogatást nyújtott a piackutatáshoz és a termék­szerkezetnek a piaci helyzet­hez való igazításához. Hosz- szú ideig tartó viták során alakult végre ki a mai hely­zet, amikor az ipari szövetke­zet már biztosan nyereséges lesz az idén. Sokoldalúan... A pártvezetőség titkára An­tal Ferenc, mint e téren ta­pasztalt gyakorlati ember, ha­tározottan állítja, hogy nem szabad azt gondolni, hogy a pártvezetőség csak egy dolog, ra koncentrálva dolgozik. Fon­tossági sorrend van a mun­kában. de ez nem azt jelen­ti, hogy más feladatot háttér­be szorítanak. Mert, amikor a térség gazdasági helyzetét egyengették nagy erővel, ak­kor ezzel egyidőben foglal­koztak a lakosság ellátásának javításával, nevezetesen, egy kisvendéglő megnyitásával, hogy étkezést biztosíthassa­nak az erre igényt tartó, ném is kevés embernek. De volt ar­ra is példa, hogy a pártve­zetőség titkárához fordultak az emberek, mert nem volt háztartási gázpalack a köz­ségben. Mindezek annak a jegyében folynak, hogy a mindennapi munkáját végző embert sen>- mi sem hátráltassa az érték­termelésben. Az emberek jól érezzék magukat abban a kör­nyezetben. Ahogyan mondta a pártvezetőségi titkár: ,,vég_ eredményben mindent az em­berekért teszünk...” Az igaz­sághoz tartozik és — ez nem formalitás —, hogy a szécsé- nyi pártbizottság, Batta László első titkár vezetésével sok­sok segítséget nyújt a pártve­zetőségek újszerű munkájához, hogy abban jól el tudjanak igazodni. Mert az erők okos összefogása a hátrányos hely­zetet meg tudja változtatni.' Ezt bizonyítják a Nógrádme­gyerben napjainkban, ha nem is látványosan, de kétségte­lenül végbemenő változások. Bobál Gyula j- Rang és hang = Természetes dolog, hogy a csoportvezető, a művezető, vagy az osztályvezető köze­lebb áll beosztottaihoz, mint az igazgató, vagy a minisz­ter. A közvetlen fölöttes a munkakörülményeket, az egyé­ni gondokat-bajokat, és,a tel­jesítmények mögöttes össze­tevőit is jobban ismeri. Ily módon szívesebben is monda­nak véleményt, könnyebben nyilatkoznak meg előtte az emberek: megértést, méltá- nyolást, vagy csupán meghall­gatást várva. Az is az emberi természet jellemzője, hogy sérelmükkel, bajukkal csak akkor fordul­nak a magasabb vezetőkhöz, a munkahelyi szervekhez, ha problémáik lentebb nem nyer­nek orvoslást, munkájuk nem kap kellő figyelmet, elisme­rést. A türelmetlen csoportve­zető, az úrhatnám osztályve­zető, vagy a fölfelé hajbókoló, lefelé goromba művezető is­merős figura a barátok elbe­széléséből, a magunk tapasz­talatából. Az igazság mégis az, hogy vállalatainknál, in­tézményeinkben sokkai több ■ az emberséges, a munkatársa­i<val együtt síró-nevető közép­vezető, mint a rideg, értetlen főnök. Kérdés persze, hogy a nor­mális hangnem és a munká­ban egyenrangú, munkatársi viszony — mint a jó munka­helyi légkör alapja párosul-e a szükséges bírálattal befelé, li­léivé a jogos érdekek és az igazi értékek képviseletében, kellő kiállással kifelé? Mert — ezt minden rendű és ran­gú munkavállaló elismeri — hiába a megértő, netán segí­tő kisfőnök, ha az illető tör­ténetesen embereiért egy jó szót is fél kiejteni a nagyfő­nök előtt. Vagy megfordítva: kapcsolatmérgező az a fajta jófiúskodás, amely a kollégák­nál tompítani igyekszik a jo­gos kritikát, de fölfelé gátlás­talanul eláztatja a beosztotta­it. Nyilvánvaló, ideális vezetők nincsenek, kár is lenne egy számítógép precíz hozzáérté­sét és gépies tárgyilagosságát számon kérni termelésirányí­tóinktól. Nem is a tévedhetet­lenségüket, inkább az emberi kapcsolatteremtést, a példa­mutatást és a jellemességet hiányoljuk náluk sokszor. S azt a gyarlóságból eredő hi­bájukat kárhoztatjuk joggal, hogy egyes vezetők, miköz­ben egyre feljebb lépnek a ranglétrán, fokozatosan veszí­tik el érdeklődésüket és mél­tányosságukat. Minden vezető poszton nem­csak a hatáskörnek és a fele­lősségnek, hanem a rangnak és a hangnak is megfelelő arányban kell állnia egymás­sal. Nem a hangerő növelését vagy halkulását értjük ez alatt, hanem a hangnem vál­tozásait. Az emberi hangvé­tel, a beosztottak véleményé­nek meghallgatása továbbra is elengedhetetlen a vezetők stí­lusában, de természetesen a pozíciójukból eredő nagyobb áttekintés, a rendelkezés, az irányítás joga alaposabb kö­rültekintést és szívós követ­kezetességet is igényel tőlük. Hogy a vezetőnek ne csak rangja és hangja, hanem sza­va is legyen. Zs. Cs. biÓGRAO — 1.966. ixwember 26- (serda 3

Next

/
Thumbnails
Contents