Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-26 / 278. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF„ 278. SZÁM ÁRA: 1.80 FORINT 7986. NOVEMBER 26., SZERDA A XIII. kongresszus határozatának végrehajtása az ország gyarapodását szolgálja Ü*ést tartott az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága Kibővített ülést tartott tegnap Salgótarján­ban, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága. A tanácskozáson ott voltak a legjelentősebb ipari és mezőgazdasági üzemeinek, pártbi­zottságainak, pártvezetőségeinek, a társadal­mi és tömeg szervezetek képviselői. Reszt vett a testűiül munkájában Marjai József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A Központi Bizottság november 19—20-i üléséről Géczi János, a Központi Bizottság tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót. Részletesen be- geiről, a műszaki-technológiai szélt a KGST-tagországok testvérpártjai ve­zetőinek november 10—11-én Moszkvában megtartott munkatalálkozójáról, majd a gazdasági munka javításának az 1987. évi állami terv- és megújulás fontosságáról, az új, jó minőségű termékek, s ebben a pártszervek gazda­feladatairól, ságszervező tevékenységéről, a költségvetés kommunisták személyes pél­irányelveiről. Ezt követően a legfontosabb damutatásáról beszélt. Gordos János, a Nógrád me­feladatokról a gazdaságban, az ipari és a mezőgazdasági üzemekben folyó pártmunka gy^f pártb^onkg "titkára‘az néhány időszerű kérdéséről szolt a megyei ideológiai munka az agitáció pártbizottság első titkára. és propaganda, a tömegikom- munikációnak a határozatok ismertetésében, elfogadtatá­sában, a cselekvésre való moz Az előterjesztés — a Köz- vezérfonalát a XIII. pártkong- A kezdeményezések, a hozott gósításban betöltött szerepéről XIII. a VII. . , , ... .„ . _____ ___ végrehajtása nap. p áitbizottságors, zéseket 3 VII. ötéves terület” téséfcyen, 3 műszctki me^úju- j3lnkt)3fn sürgetően veti félsz lást segítő helyi tartalékok ideológiai munka tartalmi és az üzemi pártvezetőségek gazdaságpoii- fejlesztési irányelvekben fo­tikai tevékenységéről. Hang- galmazták meg. Ezek jelentik feltárásában, a szervezettség, formai megújulását, az embe- súlyozta: az elmúlt két év a mai és holnapi munkánk a fegyelem javításában. A la- ri gondolkódás alakításának ífoorlebórti ání+őrmin Írói ol o r\i roío olrr/iít “ SL ' ' 1 . . ... " gazdasági építőmunkájának alapvető elveit. Munkánk alapvető elvei kosság egy része nem érzéke- formálásának fontosságát. A li, hogy az alacsony gazdasá- gazdaságpolitikai célkitűzé­si teljesítmények a következő sek teljesítése megköveteli, években kedvezőtlenül hatnak hogy az emberek ismerjék, az üzemek, a települések értsék a határozatok lénye­A továbbiakban Géczi Já- nőttek a pénzjövedelmek. A fejlődésére, az életszínvonal gét és tudják azt is, megváló­nos azokat az intézkedéseket kiemelt társadalompolitikai alakulására. Kritikusan szólt sírásukért személy -szerint mit részletezte, amelyek a megyei célkitűzések megvalósítása fo- a megyei. pártbizottság első kell tenniök. A hatékonyabb feladatok tervszerű végrehaj- lyamatos a megyében. Nem titkára a pórtszervek, az alap- ideológiai munka tehát kor­tása érdekében születtek. így kevés gondot okoz azonban, szervezetek gazdaságpolitikai szerűbb, egyértelműbb mód­többek között szólt a gazdái- hogy a jövedelmek növelését tevékenységéről, irányító, el- szereket követel. Eszközei, fó­kodó egységek, a tanácsok nem alapozta meg mindenütt lenőrző munkájáról, káderpoli- ruirrái közül kiemelte a pár középtávú terveiről, s azok- a gazdaság teljesítményének tikai tevékenységéről. szervek, a tömegpropaganda Végezetül, az előterjesztő és káderképzés szerepét, a telenül,- tisztességtelenül jut- felhívta a pártszervek, a ta- politika iránti bizalom, az nak jövedelemhez. Romlott az nácsok, a társadalmi és tö- egységes szemlélet és gyakor­alacsony nyugdíjjal rendelke- megszervezetek képviselői- lat, a tettrekészség, a felelős zők, a nagycsaládot nevelő, a nek figyelmét az 1987. évi magatartás erősítésében. Mint ról a törekvésekről, amelyek emelkedése. Egyesek törvény- az iparszerkezet korszerűsíté­sét. a gazdaságos export. a műszaki fejlesztés helyi lehe­tőségeinek hatékonyabb feltá­rását, a munkaidőalap védel- pályakezdő fiatalok helyzete, terv átgondolt előkészítésére mondottá, olyan közszellem ki- mét azaz a gazdaság élénkí- A gondok okait vfesgálva, és szervezett végrehajtására, alakításán keli munkálkodni, teset, teljesitokepessegenek a- 8 Szorgalmazta azoknak a tórek- amely tiszteli, sokra becsüli vitását szolgálják. Az elmúlt a tanulságokat megvonva, az yéseknek az erősítését, ame- a jó a közösségért végzett két esztendőben végzett mun- előterjesztés hangsúlyozta: a iyek a gazdasági fejlődésélen- munkát, ka tapasztalatait elemezve az központi és a helyi döntések kítését, a teljesítmények nö­elöterjesztés megállapította: hagyományos ismertetése, egy-egy területen, többek ko- megértetése nem adott eIég a gazdaságos export folyama u 0 top 1. nTTlfopot PH7 O.l’O + nT'V'O CAL' velését a műszaki feilesztést A termékszerkezet korszerű- veleset, a műszaki teilesztest, sitését kísérő szervezeti válto­zott a vállalatok exporttevé­tos bővítését, az erőforrások­kenységében a terveket sike- ösztönzést a szükséges gazda. kaj vald ésszerűbb és takaré eül teljesíteni. Azonban a ’'• aj— — -- - -­gazdaság összességében nem fejlődött olyan ütemben, aho­gyan ezt a pártértekezlet meghatározta. Az azonos fel­tételek között dolgozó ipari és mezőgazdasági üzemek között indokolatlan különbségek van­nak A két esztendő tapasztala­tai közé tartozik, hogy a me­gye üzemeiben, ha szerény sági tennivalók kialakítására, kosabb gazdálkodást szolgál következetes végrehajtására, jáik a megye üzemeiben. zásokról beszélt, Keviczki San dómé az Elzett szécsényi gyá­rának munkásnője. Zsuyfa Miklós, a Nógrádi Szénbá­nyák vezérigazgatója a bányá­szat helyzetének rendezésére hozott kormányhatározat vég­rehajtásának tapasztalatairól adott számot, kiemelve a szén- , , „ t- .t • r -T- termelés költségének csökken­A partszervek, az alapszer- Hazafias Népfront Nograd tésére, a szénen kívüli tevé- vezetek tartalmi munkájának, Megyei Bizottsága testületi kenység fejlesztésére tett in- módszereinek megújulásáról élésen dolgozza fel a Közpon- tézkedéseket. Szálát László, az szólva megerősítette- akkor H Bizottság hatarozatat es MSZMP Salgótarjáni Városi 1kl ebbo1 ad°do feI- Bizottságának első titkára a Aktivizálni a lakosságot mértékben is, de korszerűsöd- teszik a legtöbbet a Központi adatait, fék a műszaki-technikai aia- Bizottság határozatának kö­pök. A termelési szerkezet módosulása igyekezett követni a változó piaci igényeket, s az ipari üzemek évente 8—10 Az előterjesztést követő vi- vetkezetes végrehajtásáért, fában Sándor László, a Nóg- ha azonosulnak az állásfogla- rád megyei pártbizottság osz­lással. s annak megvalósítá- tá'lyvezetője a partmunka szín­vonalának javításáról, a párt­jukat. Többségük, az egyre ságot, a megye lakosságát. A önállóságának növe‘ százalékkal növelték export- sára mozgósítják a párttag­nehezebb külpiaci és hazai feltételek közepette is meg­politikaj munka tegye egyér­a kommunista fegye­város és vonzáskörzetében fo­lyó gazdaságpolitikai munka tapasztalatairól, a káder- és személyzeti munkáról, a párt­tagok aktivitásának növelésé­ről szólt. Varga József, az MSZMP Rétság Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának el­őrizte piaci pozícióit. A szám- telmubbé az emberek számara értelmű kiállas, az alapszer- vetés azonban kritikusan, ön- azt lem. a politika melletti egy- s® titkára pedig a körzetben- ..................... tevékenykedő mezőgazdasági ü zemek tevékenységét elemez­a felismerést, hogy csak vezetek, a párttagság mozgó- “ . kritikusan arra is rávilágí- az 1987. évi terv maradékta- sító szerepének, erejének fon- 8£t7 tott, hogy a gazdaság élénkí- lan teljesítése ad reális lehe- tossagáról szólt. Romasz Adolf, „unka hatékonvsáeát sz rrat tését, teljesítőképességének tőséget a középtávú terveink a Nograd Megyei Tanács el- . a tlatea(mysagat szorgal- növelését, a műszaki fejlesz- megvalósításához. Javasolta, nökhelyettese többek között a N-01. - . ‘ f-,. , tés gyorsítását, a bérek és a hogy a városi, a városi jogú tanácsi gazdálkodás, a munka- d államnoleári feuve- teljesítmények szükséges ossz- pártbizottságok, a munkahe- erő-gazdálkodás korszerűsí- ’ „ , 8 , 8, ” hangját szolgáló alapvető cél- lyi pártszervek, az alapszer- tésérpl. a tevékenység eredmé- lern erosltese es a gazdasági kitűzéseket nem tudtuk meg- vezetek taggyűlésen dolgoz- nyeiről adott számot. Szabó munka hatékonysága közötti valósítani. Az idei esztendőt zák fel a Központi Bizottság István, a Salgótarjáni Kohá- összefüggésre, Sarló Béla, a lényegében 1985-nek megfele- állásfoglalását, s ennek meg- szati Üzemek vezérigazgatója, Szakszervezetek Nógrád Me­lden záriuk. Az ipari terme- felelően alakítsák ki a jövő Márton Sándor, a Magyar gyej Tanácsának titkára pedig lés várhatóan 1—1,5 százalék- évj gazdaságpolitikai tenniva- Kábel Művek balassagyarma kai. a tervezettnél myebb mértékben nő A rubelelszámolású export pártnapokat, s a politikai tö mintegy 8—10, a dolláré 12— megoktatásban, a káderkép a brigád- és munkamozgal­Iókat. Szervezzenek munkás- ti gyára és Máté László, a ___, .. g yűléseket, a lakóterületen Ganz-MÁVAG mátranováki . . az ujitomozgalom erotel­gyáregységénak igazgatója a szigorúbb exportköveteimé jesebb ösztönzésére, a tervtel­jesítésben játszott szerepükre 14 százalékkal emelkedik. A zésben elemezzék az idei esz- nyék teljesítésének lehetősé- hívta fel a figyelmet, mezőgazdaságban az utóbbi tendő tapasztalatait, tanulsá­hónapok törekvései csak mér sékelni tudták a vesztesége­ket, amelyeket az aszály, a gazdálkodás okoztak. Segíteni a gyorsabb előrelépést gait, s szóljanak a jövő évi tennivalókról. A szóbeli elő­terjesztésben ajánlás hangzott fogyatékosságai el, miszerint a megyei tanács, A vitában felszólalt Marjai a feladatok végrehajtásának a KISZ Nógrád Megyei Bi- József is. Elöljáróban méltatta aktív támogatását. Hangsúlyoz­Ami a lakosság élet- és zottsága, a Szakszervezetek a Központi Bizottság állásfog- ta, nem csupán szűkén vett munkakörülményeit illeti, Nógrád Megyei Tanácsa, a tatásának felelős fogadtatását, (Folytatás a 2, oldalon.) Marjai József látogatása a salgótarjáni síküveggyárban A vendégek megtekintették a cét. Marjai József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese tegnap délután látogatást tett a salgótarjáni síküveg­gyárban. Ütjára elkísérte Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Devcsics Mik­lós, a megyei tanács elnöke. A vendéget a 2200 főnyi kollektíva nevében dr. Juhász Gyula igazgató köszöntötte, s tájékoztatta a gyár múltjáról, jelenéről és a jövőjével kap­csolatos elképzelésekről. Mint elmondta, a csaknem százéves gyár rohamosan fejlődött az utóbbi esztendőkben, s rendre túlteljesítette kötelezettségét. Az itt dolgozók jó munkáját mutatja a VI. ötéves tervben ötször kiérdemelt Kiváló gyár Cím. A siker mindenekelőtt a kitűnő szakmunkásgárdának, az igyekvő fiatal műszakiak­nak és a helytálló szocialista brigádoknak köszönhető A vezetés mer és akar vállal­kozni, az újra, a jobbra törek­szik. A gyár az idén előrelátha­tóan mintegy 1,4 milliárd fo­rint árbevételt ér el, s a tő­késexport várhatóan 3,3 mil­lió dollár lesz. Jelenleg több százan dolgoznak a Zagyva— IlI-as kemence átépítésén és korszerűsítésén, szeretnék, ha december 15-én, vagyis a ter­vezettnél korábban fellobban­hatna a láng a tűztérben. A munka jó minőségben való be­fejezése döntően befolyásolja majd a gyár jövőjét és ered­ményeit. A nyereségtervét is túlteljesíti a kollektíva, a készlet sem haladja meg az előírt szintet, s így 7 százalék­kal növelhetők a bérek. A jö­vő évi előterveket már elkészí­tették. s a tökéskivitelt közel 4 millió dollárra kívánják emelni a síküveggyár,ak. A célul tűzött legfontosabb fejlesztési elképzeléseket Sápi Lajos, az Üvegipari Művek műszaki vezerigazgató-helyet- tese ismertette. Elsőként arról szólt, hogy mintegy 18 millió dollár beruházással létre kí­vánják hozni az üveggyapot hazai gyártóbázisát. Vegyes-. z újjáépítés alatt álló kemen­Kép: Bencze vállalat alapítására van ehhez szükség, mégpedig egy japán konzorciumot akarnak az üz­letbe bevonni. Versenytárgya­lás során esett a választás a külföldi, ismert üzletházra. A beruházás megvalósítási idő­tartamát mindössze tizennyolc hónapban állapították meg. Az új létesítmény kezdetben évi 6 ezer tonna, a későbbi fej­lesztések után. 8 ezer tonna üveggyapot előállítására lesz képes. A síküveg gyártását a floattechnológia meghonosí­tásával akarják korszerűsíte­ni. Úgyszintén vegyesvállalatot szándékoznak ebből a célból alapítani, s a beruházás teljes összege mintegy 62 millió dol­lárra tehető. Ezután gyárlátogatás szere­pelt a programban. A vendé­gek megtekintették a ragasz­tott biztonsági üveg gyártását. Közben arról értesültek, hogy az idén 70 ezer Ikarushoz és 100 ezer személygépkocsihoz készít szélvédőüveget a. gyár. Az építőipari üveget előállító szinten is elidőztek a látoga­tók, s megtudták, hogy a jelen­leginél több hőszigetelő üveg gyártására is volna lehetőség. Az ehhez szükséges feilesztés megtörtént, a kapacitás azon­ban igény hiányában nincs ki­használva. Végezetül a kemen­ce átépítési munkálatait te­kintették meg a Miniszterta­nács elnökhelyettese és kísé­rete. A vendégeknek levetítették a gyárról készült húszperces filmet. Ezt követően kötetlen eszmecserére került sor. Mar­jai József annak a véleményé­nek adott hangot, hogy a sal­gótarjáni síküveggyár méltán elismert. Az itteni kollektíva a jelenleginél nagyobb feladatok végrehajtására is alkalmas és képes. A látogatás során ked­vező benyomást tett a minisz­terelnök-helyettesre az a lelke­sedés, ahogyan a gyár veze­tői beszéltek a távlati elkéo- zelésekrői. A tervek reálisak­nak tűnnek, s amennyiben megvalósulnak, tovább fejlőd­het maid a nagy múltú sík­üveggyár. K. U Népfront-tanácskozás a vízlépcsőépítésről A Bős—Nagymaros víz­lépcsőrendszer építésével kapcsolatos környezetvédel­mi kérdésekről tanácskoztak kedden Szobon, a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizott­ságának ülésén. A beruházás magyar kivitelezője, az OVIBER vezetői ez alkalom­ból elmondták: a munkála­tok megfelelő ütemben ha­ladnak. Dunakilitinél a maj­dani duzzasztómű földmun­káit végzik, Nagymarosnál pedig megkezdődött a csator­na kiépítése Vác irányába. Elkészülte .után ezen vezetik a szennyvizet innen és Verő­cemarosról a váci tisztító­műbe. A tanácskozáson áttekin­tették az építkezés várható környezeti hatásait is. • El­mondták, hogy Szob mellett a partrendezés nyomán foko­zódik az árvízvédelem biz­tonsága, s az állandó vízma­gasság hatására egyenletesen jó vizet szolgáltat majd a most épülő vízmű. Visegrád- nál a Duna medrében vég­zendő munkák idejére egy ideiglenes medret építenek; ezt később strandolásra, ví­zisportokra • ■ alkalmas tóvá bővítik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents