Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-24 / 276. szám

Az év első kilenc hónapjában hét és fél millió forintértékben készítettek raklapokat a MÁV részére Ccreden a helybéli termelőszövetkezet melléküzemágában. Képünkön Kajsza Józsefné és munkatársa szögeli össze a termékeket. Kommunista műszakok — országszerte Szombaton az ország több gyárában és bányavállalatá­nál tartottak kommunista mű­szakot. A Mecseki Szénbá­nyák komlói, pécsi vasasi és mázaszászvári termelőüzemei­ben, valamint a nagymányo- ki brikettgyárban ezen a na­pon is három műszakban ter­melitek. Az ország egyetlen feketeszén-medencéjének bá­nyászai több mint tízezer ton­na szenet küldtek a felszín­re. A hétköznapi termeléssel megegyező mennyiségű szón felét a komlói bányaüzem mélyművelésű aknáiban fej­tették. A Diósgyőri Gépgyárban a kommunista műszakok törté­netében ezen a szombaton áll­tak munkába a legtöbben. A nagyüzem dolgozóinak csak­nem nyolcvan százaléka, mint­egy hatezer ember töltötte munkával szabadnapját. Az ajkai timföldgyár és alumíniumkohó öntödei mun­kásai, szerszámkészítői és kar­bantartói exportra szánt ter­mékeket gyártottak. Az üzem dolgozói az idei tőkésexport­(Tudósitónktól.) Gazdag hagyományokkal rendelkezik a munkaverseny- mozgalom a salgótarjáni sík­üveggyárban. A szocialista bri­gádok és tagjaik jó munká­ja döntően befolyásolja a ter­melési eredmények alakulását, döntő részük van abban, hogy a gyár az elmúlt öt évben so­rozatosan elnyerte a kiváló cí­met. Az Üvegipari Művek által kezdeményezett jubileumi ver­seny első, idei szakaszában 105 brigád, mintegy 1200 dol­gozó tett felajánlást. A gyár versenyvállalása alapvetően azt szolgálja, hogy a kollek­tíva a tőle elvárt színvonalon teljesítse a rá háruló termelé­si-gazdasági feladatokat. A nem is titkolt cél: olyan ered­ményeket kell elérni, amely ismételten lehetővé teszi a Ki­váló gyár cím elnyerését. Az eddigi eredmények iga­zolják, hogy a gyár az idén is képes megfelelni a növekvő követelményeknek. A tőkésex- porttervet túlteljesítik a sík­üveggyáriak, s a termelés és az értékesítés a várt szinten mozog. A Äfigyva—III-as ke­mence felújítása ütemszerűen történik, s remény van a re­konstrukció és korszerűsítés határidőre, jó minőségben való befejezésére. A nagy októberi szocialista forradalom jubileuma alkal­mából indított munkaverseny­ben több üzem is jelentős eredményeket ér el. Ezek: a keverő-, a vágó-, a húzó-, az edző-, a ragasztott-, a hőszi­getelő, az alkatrészgyártó és a karbantartó üzem. Közülük is kiemelkedik a vágóüzem, ahol a brigádok túlteljesítik vállalásaikat. Az itteni rwir>­tervet már teljesítették. Tíz országba küldték el határidő előtt a megrendelt öntvénye­ket. A piaci lehetőségek azon­ban módot adnak további szál­lításokra, s szombaton ehhez mintegy 10 tonnányi öntvény, nyel járultak hozzá. Zalaegerszegen több válla­latnál tartottak kommunista műszakot. A Magyar Optikai Művek gyáregységében kül­földi megrendelésre elektro­mos vezérlőkártyákat, szál­optikákat és sztereográfokat gyártottak. A Zala Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat sertés- és marhavá­gó üzemében ezen a napon 800 sertést és 130 szarvas- marhát vágtak le. Teljes lét­számmal dolgoztak a csonto­zó, zsír- és bélfeldolgozó üzemrészekben is. Kétszázan vállaltak szabadnapi munkát a villamoserőmű-tervező és szerelő vállalat gyáregységé­nek dolgozói közül. A szak­emberek az exportra szánt ter­mékeket szereltek össze. A megkeresett bért valamennyi vállalatnál szociálpolitikai cé­lokra fordítják. kásközösségek elsősorban a belföldi és az exportértékesí- tésű üvegek vágásában jeles­kednek. A szóban forgó kol­lektívák: a Szorgalom, a Cla­ra Zetkin, a László Jenő, a Furák Teréz, a Frankel Leó, a Fortuna, a Nógrádi Sándor, a Lenin és az Univerzál Szocia­lista Brigádok. A húzóüzemben jól dolgo­zik a kemencekőművesekből álló Farkas Bertalan Szocia­lista Brigád. Az Aurora bri­gád az Asahi blokkok és a tűzállóanyagok jó minőség­ben való biztosításáért érde­mel elismerést. Az üzemfenntartó gyárrész­leg tizennégy brigádja jelen­leg a kemence felújításán dol­gozik, ezek a közösségek vég­zik a munka dandárját. Az edzőüzemi brigádok el­sősorban a selejt csökkentésé­ben, az anyagtakarékosságban és a hulladékanyagok feldol­gozásában tűnnek ki. Név sze­rint is érdemes megemlíte­nünk ezeket a kollektívákat: a Kun'Béla, a Március 8., a Március 21. és a Barátság Szocialista Brigádoknak cí­mezzük a dicséretet. Az alkatrészgyártók közül a Bánki Donát brigád 3 száza­lékkal mérsékelte a selejtet az azbeszthengerek készítésé­nél. s ezáltal alapanyagot ta­karított meg. A karbantartók Komarov brigádja nemcsak a húzó-, hanem a vágógépek gyors javításában is élen jár. A műszerészekből álló Puskás Tivadar brigád a keverőüzemi berendezések mikroprocesszo­ros vezérlésre való átalakítá­sában, továbbá a Zagyva—III- as kemence műszereinek javí­tásában nyújt kiemelkedőt. V. L. Építésügyi újítási és találmányi pályázat Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, vala­mint az építők szakszerveze­te a VII. ötéves terv idősza­kára közös újítási és talál­mányi pályázatot hirdet az ágazat állami és tanácsi vál­lalatai számára. A pályázat célja, hogy ösztönözze a vál­lalatokat a mozgalom fejlesz­tésére: a résztvevők körének bővítésére, az újítások és ta­lálmányok átadásának kiter­jesztésére, a benyújtott ja­vaslatok elbírálásának és hasznosításának meggyorsí­tására, a termelési és műsza­ki fejlesztési célokkal jobban összehangolt feladattervek ki­dolgozására. A vállalatok — nagyság­rendjük szerint — négy kate­góriában versenyeznek és pá­lyázatukat évente értékeli rníajd á minisztérium’ és a szakmai szakszervezet. Ered­ményeik elbírálásában azt is figyelembe veszik, hogy a vál­lalatok milyen aktivitást fej­tettek ki a licencvásárlások­ban és -eladásokban, az újí­tási kiállításokon és börzéken, helyi újítási versen vek, an­kétek megszervezésében. A négy kategória első három idé­zettjét díjazzák. Ezenkívü.1 évente díjazzák a legjobb újí. tási eredményeket elérő mű­szaki, fizikai és ifjúsági szo­cialista brigádokat is. A vál­lalatoknak minden év április 15-ig kell benyújtaniok pá­lyázatukat az előző évi ered­ményekről. ■ Azt mondta, hogy a könyvnek lelke van, de azzal ismerkedni kell, mert akkor tudja eldönteni az em­ber annak értékét. És való­ban amikor átolvassa így osztályozza: ezt megszeret­tem, ezt jónak tartom. ezt tneg okosnak és így tovább, ha úgy adódik egészen az el­marasztalásig. Hirtelen feltet­te a kérdést! — Ha nem ismerem, ajánl­hatom. ? A múltkoriban egész ölre- való könyvvel elindult a ve­zetőség rezidenciája felé. El­sőnek az igazgatóhoz Lengyel Józsefhez kopogtatott be az­zal, hogy itt vannak a leg­újabb kiadások, válasszon. És már sorolta is. hogy ez nagyon szép. ez meg okos. ez meg izgalmas. Eladott né­hány darabot. Ebben a kör­nyezetben aztán mások sem akartak kimaradni, vásárol­tak. Azt mondta, hogy tiszte­letből is elsők között keresi fel a vezetőséget. Finom mo­soly suhant át az arcán, de csak egy pillanatra, máris a megszokott nyugtalanság tük­röződött szeméből. Olyan mind aki képtelen hosszabb időt tölteni egy helyen. Men­tegetőzött is. Döntően bet oly ásol iák a gyár eredményeit Síküveggyári brigádok a jubileumi versenyben Sarokba az MTK-módszerrel/ „A vgmk csak pénzt ígér, a célfeladat erkölcsi sikert is” A műszaki fejlesztés e két lételemét kapcsolta egybe a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár két, ez évi pró­bálkozással. Még a tavaszi he­tekben ötletpályázatot hir­dettek meg a gyárban — új gyártmányra, termelékenység­fokozásra, szervezésre, vagy bármi másra szóló, hasznos­nak ígérkező tippekre von­zó jutalomösszegeket kí­nálva. A beérkezett pályáza­tok számát tekintve nem mi­nősíthető túlságosan sikeres­nek a kezdeményezés, hiszen mindössze egy témát nyújtot­tak be a felhívásra. Az vi­szont olyan horderejű (az ön­tödei Disamatich gépsor ho- mokrfendszerének átalakítá­sáról van szó), amiből kevés is sokat lendít egy termelő- vállalaton. — A tűzhelygyár is súlyos béklyóként hurcolja magá­val a szellemi energiáknál ta­pasztalható teljesítmény-visz- szatartást — indokolja az öt­letpályázat közzétételét Gres- sai Sándor igazgató. — A dolgozók vállalkozókészsé­ge messze nem éri el a lehet­séges szintet — pedig egy rá­termett ötlet százezreket ér! — Ennek megfelelő a díja­zása is? — Tudjuk, hogy nem. A keret is szűkösebb, de maga a vállalati közvélemény sem viseli el az anyagi javadal­mazásban lévő jelentős kü­lönbségtételt. Az ebbéli gör­csök az utóbbi években sem­mit nem enyhültek. — A tavaszi ötletpályázat viszont nem hozta a remélt eredményt. Hogyan tudják hát a szunnyadó szellemi ener­giákat a műszaki haladáis meggyorsítására bevetni ? — Eseti akcióidra!. Ősszel újból elővettük a porosodó, vagy éppen lassan haladó vállalati kiemelt feladatokat. Egy-egy teendő elvégzésére, vállalkozó teameket hoztunk létre, s a határidőre való tel­jesítésre több 10 ezer forin­tos díjakat tűztünk ki. A pénz a gyári „nagy kalapból’’ megy, tehát Wem' a vállalkozó csoportok munkaterületének anyagi lehetőségeit kurtítja. A kezdeti tapasztalatok után úgy tűnik, ez a módszer jobb, mint az eddigiek. Kovács Ágoston öntödei főtechnológus, a Disamatich homokrendszerének átalakí­tására alakult team tagja így Az MTK-módszer nem is­meretlen az üzemi dolgozók számára. Annyit tesz: amit Más Talál Ki. S ha már kita­lálta, vigye is véghez, és le­hetőleg ne abajgassa vele a többit. A módszer (vagy inkább: stílus) következménye köny- nyen kiokoskodható. Össze­fogás, csapatmunka híján a legbriliánsabb lelemény is hamar elmerül a közömbös­ség tengerében. Márpedig műszaki fejlődés elképzelhetetlen olyan inno­vációs légkör nélkül, melyben a jó ötlet megvalósításához minden munkaterület hoz­záteszi a maga tudását, ener­giáit. Nélkülözhetetlen felté­tele ez a tempósabb előreha­ladásnak. S ami még a régtől fogva ismert, .jól bevált recept szerint hozzátartozik — az mind az ötletet, mind a meg­valósítást hatásosan ösztöké­lő érdekeltség. látja a csapat vállalattal kö­tött szerződésének előnyeit: — Szerintem ez a direkt út a műszaki potenciál mozgás­ba hozására. A vállalatnak az a legolcsóbb, ha saját emberei oldják meg a feladatokat, ne­künk. meg jó ösztönző a teamszerződés. A vgmk csak pénzt ígér, a célfeladat erköl­csi sikert is, s ez nem mind­egy! Tegyük hozzá: egy-egy ilyen célfeladat a tudás kar­bantartására, fejlesztésére is remek alkalom, hiszen a szokásos munkaköri felada­tok soha nem tudják teljes skálán foglalkoztatni a szak­tudást. Az ötfős öntödei csoport határidőre elvégezte azt, amit a szerződésben vállalt. Az általuk készített tanulmány- terv egyszerűbb, gyorsabb és praktikusabb megoldást tar­talmazott, mint a külső ter­vezők munkája. — A karban­tartókat is bevettük a csapat­ba — teszi hozzá Németh Zsolt öntödei technológus. — Minden könnyebben megy, ha azon'osak az érdekek! Amit eddig elvégeztünk, az még csak az első lépcső. Az ered­mények azonban már most jobbnak ígérkeznek, mint amit a szerződésben szava­toltunk! Jobb. esztétikusabb és ol­csóbb csomagolási módszer kidolgozására kötött szerző­dést egy másik csoport' — egyelőre az exporttermékek­re korlátozva. — Sok öröklött, korszerűt­len csomagolási móddal baj­lódunk — mondja Tarján Györgyné csomagolás tech­nológus. — Alighanem az el­ső félévi töréskár is hozzájá­rult, a munka sürgetéséhez. A mi négyfős csapatunk a Jászberényi Hűtőgépgyár se­gítségével kereste és találta meg a külföldi vevő számára is előnyös csomagolási mód­szert. Most ott tartunk, hogy a jászberényi kollégák segít­ségével saját polysztirol üze­met iparkodunk összehoz­ni a csomagolóanyag gyár­tására. Ebből, gondolom, seit- hető is, hogy teljes körű meg­oldást dolgozunk ki, nem­csak a szerződésben foglaltat teljesítjük. — A kitűzött díj azonban csak arra szól... — Hiába, ha az embert el­kapja a gépszíj, nem marad meg a részmegoldásnál. Fel­csillant a lehetőség, akkor már csináljuk végig! Ami meg a pénzt illeti, hát bizo­nyára mások is érzékelik a különbséget.. . December 15<»diatáridövel írt alá szerződést egy nyolc­fős team az öntött főzőrácsok húzott laposvasból való ki­váltására. Az SVT öntvé­nyei előtt ugyanis megnyíltak az exportpiacok, szükség van az öntödei kapacitásokra — Már a munka végén tartunk, de még mindig nem tudtunk le minden rizikót — közli Nagy Nándor gygo-ve- zető. — Amit azonban ígér­tünk, azt december közepére teljesítjük: napi hatszáz gáz­tűzhelyhez való főzőrács elő­állításához megteremtjük a feltételeket. Az SVT az utóbbi években többek között gyors gyárt­mányfejlesztéssé! hívta fel magára a figyelmet. A mű­szaki fejlődés azonban nem korlátozódik az új termékek gyakori piacra ajánlására. Más is, több is kell ettől. Nem állítják, hogy meglel­ték a gondolkodásra, cselek­vésre késztetés legkiválóbb módját. A vállalkozó csopor­tokkal kötött szerződés azon­ban mindenesetre hatásos, gyors módszernek bizonyul, túlzásoktól mentes, „földön­járó” megoldásokat terem. Szénái Márta Hasznosítják a régi kemencebélést Hulladékfeldolgozó üzemet létesítettek az Inotai Alumí­niumkohóban az elektromos kemencék elhasználódott bé­lésanyagának hasznosítására. A kemencék tűzállótéglából készülő bélése ugyanis a tech­nológiai folyamat során, mi­közben a timföldből fémato­míniumot állítanak elő. káros anyagokkal, főleg fluorral te­lítődik, és ötévenként felújí­tásra szorul. A már nem hasz­nálható belső burkolat anya­gával korábban utakat egyen­gettek, majd a megszigorított környezetvédelmi előírásoknak megfelelően zárt területen tá­rolták. Az új üzem aprító- és osztá­lyozóberendezéseiben évente ötezer tonna bélésanyagot dol­goznak fel, s az aprítékot a kohászatban adalékanyagként hasznosítják. — Megszoktam a roha­nást. .. Ilyen ember Csanádi Jó­zsefné Salgótarjánban, az in­gatlankezelő vállalat építési osztályának egyik dolgozója, aki egyben társadalmi mun­kásként terjeszti a Kossuth Kiadó könyveit az emberek­nek. Mostanában kért erről jelentést tőle a pártvezetőség titkára Bocsóka Gyula és amikor elolvasta azt, megdi­csérte Csanádi Józsefnét. Neki nem ez a fő munká­ja, hanem az építkezés irá­nyítása. Egyik munkahelyről a másikra száguldás. Pontos felmérése a feladatoknak, ahol emberek sokasága végzi a munkáját. Ott nem szabad té­vedni Egy négybejáratos, többemeletes bérház teljes felújítását irányítani egész embert követel. De azt mond­ja Csanádiné erre: — Én szeretem a mozgal­mas életet... Maradhatott volna a válla­lat más munkahelyén is, mert közgazdasági képesítés­FVET , JÓT... sei. a pénzügyeket is intézte már, de aki a mozgást igény­li lehet azt zárt falak közé kényszeríteni? Akkor van elemében, ha mehet, intézked­het és ha megszületnek az eredmények. S, ha elfárad, mert elfárad ő is? — Akkor jön a könyv és megpihentet. . . — mondta. Valamikor még a hatvanas években Szabados Józsefné. az akkori párttitkárnő ismer­te fel Csanádi Józsefné szüle­tett Dobos Erzsébetben, a mozgalmi élet iránti érdek­lődését. De azt is, hogy mi­lyen sok szépet tud mondani a könyvről. Különösen ha az mélyen emberi dolgokkal fog­lalkozik. Akkor ajánlotta fel neki, hogy ha annyira szere­ti a könyvet, legyen annak már szószólója is a vállalaton belül. így lett Erzsiké a köny­vek terjesztője. De ezt sem akárhogyan csinálja. Nagy erénye, hogy közvetlen és jó a kapcsolata az emberekkel. Azért-e mert ott él a dolgo­zók között, vagy vele szüle­tett és magában hordja ezt a magatartást nem lehet tudni. Talán az az igazság, hogy ebben az emberben minden ami jó, együtt van. És kiter­jedt emberi ismeretekkel ren­delkezik. Látni kéne amint az építkezéseken magabizto­san mozog az emberek között. Velük tud örülni amikor a szép munkát maguk mögött hagyva elvonulnak, de velük kesereg, ha valami miatt áll­nak és nyugtalanok a lakók. Akkor megy, rohan és intéz­kedik. És műszak után a könyv. A könyvterjesztésben is módszere, hogy segítőtársa­kat keres. Korbáts Viktornét említi, mind az egyik leg- megértőbb segítőtársát. Aztán a megyei könyvkiadónál Mol­nár Pálnét és a vezetőt Föl- dessi Lászlót, akik segítségé­re vannak abban, hogy vé­gezhesse kedvére a könyvter­jesztést. — Csak sokan együtt, jó megértéssel tudjuk ezt csi­nálni. .. Bobál Gyula NÓGRÁD — 1986. november 24-, hétfő £ \ 1

Next

/
Thumbnails
Contents