Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-22 / 275. szám

Javuló kereskedelmi ellátás Bátonyterenye lakosságát tekintve, Nógrád megye har­madik légnépesebb települése. Tizenhatezret meghaladja a lakók száma, a vonzáskörzetével együtt 32 ezren élnek ezen a területen. A kereskedelmi ellátás fontosságát kiemeli a vidék munkás,jellege. Salgótarján után ez a legnagyobb ipari foglalkoztató a IS ipari üzemével, a szolgáltató és mezőgazdasági szövetkezeteivel. Az ezer lakosra jutó ipa­ri dolgozók száma megyénkben itt a legmagasabb (ezer la­kos közül 344-en az iparban dolgoznak). — A városi jogú nagyköz­séggé alakulással egyidőben az ellátás színvonala iránt megnőtt a lakosság igénye — jegyezte meg Gyetvai György- né dr. vb-titkár. Törekszünk az igények szélesebb körű ki­elégítésére. Támogatjuk a vál­lalati és magánkezdeményezé­seket. Dinamikusan épül a Mátra- és a József Attila-la- kótelep. Politikai kérdés Politikai kérdésként kezelik Bátonyterenyén a kereskedel­mi ellátást. Az ezzel való fog­lalkozás folyamatos. Október­ben a Hazafias Népfrontbi­zottság mellett működő fo­gyasztók nagyközségi tanácsa ülésén megállapították, hogy az elmúlt időszakban sokat ja­vult az ellátás Bátonytere­nyén. Mit jelent ez a gyakorlat­ban? — erre kerestük a vá­laszt a bányásztelepülésen. Először Romhányi Gyulát, a Bátonyterenye Városi Jogú Nagyközségi Tanács VB ha­tósági osztályának vezetőjétől kértünk véleményt: — Az el­múlt három évben korszerű­södtek az élelmiszer- és ipar­cikkboltok. A házépítők boltja rendkívül nagy sikert aratott az egész környéken. A kedve­ző tendenciák mellett azon­ban természetesen gondjaink is vannak szép számmal. Az áruellátás és vendéglátás szín­vonala Bátonyterenyén nem mindenben felel meg a tele­pülés körzetközponti szerepé­nek. Különösebb sztorival nem tudott szolgálni Romhányi Gyula, de néhány tanulsággal igen: — Bátonyterenyén az egy lakosra jutó forgalom ala­csony, ám ez nem a vásárló­erő hiányával magyarázható, inkább a hálózat bevásárlási lehetőségeivel, szerkezeti és választéki problémáival hoz­hatók összefüggésbe. 72 kiske­reskedelmi bolt, 18 vendéglá­tóegység és 30 magánkeres­kedő gondoskodik az ellátás­ról. A települések kereskedel­mi forgalma az elmúlt eszten­dőben meghaladta a 800 mil­lió forintot. A tárgyi feltéte­lek hiányából eredően a fo­gyasztás szerkezete a megyei tendenciáktól eltérően alakul. Bátonyterenyén az élelmiszer­fogyasztás aránya lényegesen magasabb: 41,5 százalék (a megyei arány csak 30,6 száza­lék). A tartós fogyasztási cik­kek aránya viszont itt alacso­nyabb: 37 százalék (megyei szinten ez 45.8 százalék). Nem a boltok száma kevés — kapcsolódik be a beszélge­tésbe Alberti Árpád ipari fő­előadó —. az áteresztőképes­ségük kicsi. Kis alapterületű- ek, ezért zsúfoltak. A tárolási lehetőség is szegényes. Mind­ezek akadályai a választékbő­ségnek. Százöt állami, szövet­kezeti kereskedelmi egység (közöttük 11 munkahelyi étte­rem) található egyébként a körzetközpontban, ebből 61 van Nagybátonyban, 36 Kiste- renyén, öt Rákóczitelepen. egy Szúpatakon, kettő pedig Szo­rospatakon. A nagyobb ünnepek idején felkészül a kereskedelem a csúcsokra. Nem kis felada­tot jelent ez, hiszen a von­záskörzetben még további öt község (Mátraterenye, Nem- ti, Mátramindszent, Mátra- verebély és Nagybárkány) ellátásáért is felelősek. A Heves Megyei Zöldért öt üzletet nyitott a térség­ben. Fellendült a háztáji ér­tékesítés is: 11 szabad, úgy­nevezett nyílt elárusítóhe­lyük van. Az éttermek választéka gyenge, különösen az esti órákban és hét végén. Egy harmadosztályú étteremben, legyen az akár kocsma, len­ni kellene valami harapni- valónak, szendvicsnek. Ez­zel szemben a valóság az, legfeljebb konzerv van. De kenyér, vagy kifli nincs, még konzervnyitó sem. Nem tar­tanak, mert a vevőkör nem igényli, mondván: aki beszé­dül, az inni akar. A távlati tervekben szerepel egy szál­láshellyel egybekötött, na­gyobb étterem a Mátra-lakó- telepen, de erre egyelőre nem jut pénz. ' Szabó Ferenc tanácselnök a riportkészítés idején még csak két hetet töltött el új hivatalában, ezért nem akar­ta verni a cintányért. Véle­ménye persze van, hiszen lo­kálpatrióta, mert nagybáto- nyi: — Bosszant, hogy a Fe­kete gyémánt iparcikk-kis- áruház megnyitásáról alig jelent meg híradás. Pedig nagy dolog ez nekünk: ci­pőért. blúzért igényesebb fel­sőruházati cikkért nem kell már beutaznunk Tarjánba vagy Pásztora. — A még nagyobb felelős­séggel való ellátás lehetősé­geit keressük minden téren. Kisterenyén ruházati textil­üzlet megnyitását tervezzük a bútorbolttal szemben. A lakosság településfejlesztési hozzájárulásának háromne­gyedét a bátonyterenye! ta­nács a kereskedelmi ellátás javítására fordítja. Készül a fedett piac létesítésének ter­ve. Több új pavilonsor meg­építése is napirenden van. — Azon fáradozunk, hogy a körzetközpont szerepe von­zó legyen. Nagy lemaradást kell pótolnunk. Tudjuk, nem megy máról-holnapra, mert az üzlethálózatra — a kevés kivételtől eltekintve — a ko­rábbi falusias szakbolt) elleg a jellemző. A gázcseretele­pek megötszörőzésére van igény. A rákóczitelepiek nem alaptalanul kérik, hiszen hat kilométert is utaznak érte. Csitulnak a gondok, de a szemlélettel is baj van: ha az egyik település kap va­lamit, a többiek hajlamosak arra, hogy megkérdezzék, mi­ért éppen ott történt a fej­lesztés? Jövőre Nagybátony és Kisterenye között megva­Zsúíoltak a kis boltok Nemrég nyílt meg a Fekete gyémánt Áruház Árubőség a házépítők boltjának udvarán lósul a helyijáratú közleke­dés. Fontos feladat Bátony­terenye bekapcsolása a táv­hívóhálózatba. Hétszáz lakást építünk a VII. ötéves terv­ben. Bővítjük a szennyvíz­csatorna-hálózatot is. Soron kívül megoldjuk Kisterenyén a felszíni csapadékvíz-elveze­tést. Tennivalónk akad bő­ven. Ha kis lépésekkel is, de fokozatosan haladunk előre. Nem lenne teljes a keres­kedelmi ellátásról készített körképünk, ha nem kérdez­nénk meg a közvetlenül ér­dekelteket; a kereskedőket és a fogyasztókat is. Csak akkor adhatunk reális lát­leletet, ha a hivatalos állás­pontot szembesítjük a hét­köznapi tapasztalatokkal, mert az igazi minősítést min­dig a vásárlók adják meg. Következzenek hát a vélemé­nyek. Lenkey Lajosné Zsóka a 48-as számú (Csilláros) étterem föl- szolgálója:— Nagyon vegyes társaság jár hozzánk. Záróra után sokan nem akarják el­hagyni a helyiséget. Először szépen szólok, mosolygok, az­tán meglepődnek, ha feleme­lem a hangomat. Eleinte ne­hezen szoktam meg, hogy min­denki tegezi a pincéreket. Megtanultam, kivel, hogyan kell bánni. Van, aki már be­jövetelekor hangoskodik. Az erélyes rászólás segít, vagya női fegyver, a mosoly. A csúcsidő nálunk délután há­romtól fél ötág tart. Többen is jobban felöntenek a ga­ratra, ez tartja vissza a va­csorázni alkarokat. Botrány egyébként még nem volt. A verekedéseket kint intézik el. Ilyenkor elég egy csúnya né­zés és máris csattan a pofon. Fifti-fifti alapon? Sziávik Viktor, a Nógrád­ker 392-es vegyesiparcilkk- bolt vezetője: — Hiánycikk­nek számít az olcsó színes tévé, az Energomat, a Styl fűrész és a kazetta. A megrendeléseknél pitizrai is kell, mert bizony előfordul a fifti-fifti alapon történő el­osztás. Nagy az átmenő for­galmunk. Ha megáll előttünk egy busz, egymás hegyén-há- tán állunk. Aktuális lenne a felújítás, a tárgyalásokat min­denesetre megkezdtük. A vad­nyugati cimborák időnként el­Nem lehet elég „korán” kezdeni a vásárlást A napi kenyérrel hazafelé tévesztik a kocsmát és ide lépnek be. Van, amikor vá­sárolnak is ... Mi van, eltörlik az adót? — ezzel fogadott bennünket Vaspál Gyula, a 2-es számú élelmiszerbolt vezetője; majd így folytatta: — Kókuszresze­léken és babérlevelén kívül mindenünk van. Sophiane is csak időlegesen nincs. Hentes­áruból igen gazdag a válasz­tékunk: új termékünk a vag­dalt máj. Sorból is zavarta­lan az ellátásunk. Van Bor­sodi világos is. Októberben 2,4 millió forintos forgalmunk volt. Kisterenyei vagyok, de itt Bátonyban jobb az ellátás, mert több a bolt. Molnár József társadalmi ellenőr, civilben órás: — Ne­héz megfogni bárkit, mert a vevők egy része segít eltus­solni gz ügyeket. Tíz ellenőr­zésből, nyolcnál szinte min­denhol előfordul súlycsonkí­tás. Főleg húsféléknél és az italoknál. Húsz deka felvá­Gomba módra szaporodnak a pavilonok gottból két-három deka ál­talában hiányzik. A hús is gyakran zsíros. De, a boltos sem tehet sokat: ha rekla­mál, legközelebb még annyi árut sem kap. Bosszant, ha becsapnak az üzletben és ha nincs, amit keresek. Előírnám a zöldségeseknek, hogy mit áruljanak. A gyakorlat ugyan­is az, hogy minden magánke­reskedő azt árul, ami neki kifizetődő és nem azt, ami kell. Banán csak a pult alól kapható. Az ellenőrzéseknek van haszna, ha csak egy hé­tig visszafogják magukat, már megéri. Kispál Mária, a sütőipari vállalat boltjának eladója. — Jó kenyerünk van. A hét vé­gén valósággal megrohamoz­nak bennünket, ilyenkor tíz­ezer forintos. a forgalom, máskor csak hétezer. Fél há­rom után már alig jönnek. Balogh Istvánná, a vízmű­üzem szivattyúkezelője: — Elégedett vagyok a kiszolgá­lással és a mmősséggel is. Egyedül a zsemle rassz, de azt Tarjánból hozzák. A bátonyi ellátásra nem lehet panasz. Sokak Igénylik viszont a he­lyi járatú közlekedést Bátony és Terenve között. Elkelne egy crossbarközpont is. Madar Lajosné. a bátonyi ABC-bolt vezetője: — Ros­kadoznak a polcaink, dehát meggyőződhetett erről. Csak az országos hiánycikkekből — nascafé, kókuszreszelék ■ — nem tudok adni. Egy-egy ki­sebb szállítmányt kapunk ugyan néha, de egy óra alatt elfogy. Sokan kérdezik tele­fonon, hogy megérkezett-e már a háaikenyér, amelyet Kiss István, a taori pék süt. A sör­ellátás is megjelelő, (bár ott- jártunikkor Borsodi nem volt). Az egy dolgozóra jutó havi forgalom értéke 200 ezer forint. Októberben 3.3 miliő forintos volt a forgalom. A vevőkkel jó a kapcsolat. Kí­vánságukra félre is tesszük az árut. Vágvölgyi István, a Volán bátonyi üzemigazgatója tár­sadalmi ellenőr is: — A 100-as üzletben nem veszik vissza az egyliteres eoca-co- lás üveget, mert csak Peps.it tartanak. Ez a lakosságot ir­ritálja. Zöldség front on ma- szekuralom van Nagybátony­ban, mert nincs megfelelő ál­lami konkurencia. A felesé­gemtől tudom, hogy igen népszerű lett a Fekete gyé­mánt ipareikk-kisáruház. Pintér Károly, a Fekete gyémánt vezetője: — A tag­vállalatok saját mintaboltjuk­nak tekintenek bennünket, ezért biztosítják folyamatosan a jó minőségű és olcsó áruel­látást. Az első napon 300 ezer forintos volt a forgalmunk. A jövő évben már 50 milliós forgalomra számítunk. Manu- sek Gusztávné üzletvezető-he­lyettes kiegészíti ezt még az­zal, hogy a premieren hat­száz látogatójuk volt. Egyszer­re 180 kosarat adtak ki. A ve­vőtér 600 négyzetméter, a rak­tár négyszáz. Sláger a Corsó hócsizma. Újdonság a francia modellű Szigó cipő. — Kere­settek a gyermekoverallok, dzsekik, a Lewis és a Rangers farmernadrágok, a reklámáron kapható blúzok és a maradék szövetanyagok. Az eljáró ve­vőket akarják „megfogni”. Szentes Sándor, a házépítők boltja vezetője: — Az induló­készletünk tízmillió forint volt tavaly szeptemberben. Most 18 milliós a készletünk. Ha­vonta átlagosan tízmilliót for­galmazunk (ötmillióra tervez­ték). Ilyen széles profilú bolt nincs Nógrádban. Ezalatt az áfész két TÜZÉP-telepet is megszüntetett. Nagy kiszerelé­sű cementen és mészen kívül mindennel szolgálhatunk. Cse­répből kevés a diszpozíció. Negyvenezer darab palát ren­deltünk Nyergesújfaluból, de nem vállalták. A kisterenyei bisztró veze­tője nem ért rá néhány perces beszélgetésre sem október 31- én délután fél kettőkor. Az ebéddel foglalatoskodott. Kü­lönben csendes volt a környék. Csak néhány „jó fazon” fröcs- csözött. sörözött. Szamosi László nagyteáto- nvi ugyan, mésis a kisterem-ei ABC előtt találkoztunk, bicik­lijét helyezte el: — A TÜZÉP- en jártam és egy füst alatt el­intéztem a bevásárlást is. A Dózsa-teiepen lakom. Nyugdí­jas vagyok. A bánya gépüze­mében voltam kőműves. A be­vásárlás az én reszortom. A mostani kiruccanás kivétel. Számomra mind’g Nagybátony marad. Nyáron Csopakról is így címeztem a levelezőlapot, mégis megkapták. Kényelmes a mi ABC-énk, udvarias a ki­szolgálás. de nem propagálom, mert akkor itt is sokan lesz­nek. Mostoha­gyerekek? Birkás Ferenc Kisterenyén él a Szomszéd utcában: — Az ABC-boltunk ellátása jó. Néha akadozik ugyan a kenyérellá­tás. Nagybátonyból jobb ke­nyeret kapunk, mint máshon­nan. Lehet, hogy ez rendelési hiba, mert nem akarják, hogy rájuk száradjon. Másik gond, hogy sok a boltban a tanuló, így érthetően lassúbb a kiszol­gálás. Zöldségfélékből, burgo­nyából lehetne gyakrabban ki­árusítás. Az autóbuszvárónak csak teteje van, oldala nincs. Befedhetnék két oldalról le­mezzel. Azért nem üveggel, mert a telefonfülkéből is rend­szerint kitörik. A közvilágítás nem teljesen megoldott a Jó­zsef Attila-lakótelepen. Előny­ben vannak a bátonyiak, r°- dig mi is fizetjük a tehót, mégis úgy érezzük: mostoha- gyerekek vagyunk. Farkas Mihályné 65 éves tősgyökeres kisterenyei lakos: — Egészség és pénz legyen, akkor minden van. Csak azt sérelmezzük, hogy nincs itt a tanács, mindenért Bátonvba 'kell utazni és helyijáratunk sincs. A Bátonyterenyén élők mind­egyike természetesen nem le­het elégedett, mert még a sző­kébb lakóterületük bűvöleté­ben gondolkoznak. Talán ma­guk sem érzik, hogy a városi­asodás felé vezető úton teszik meg az első lépéseket. Btrzafalvi Győző Fotó; Beüsse Péter

Next

/
Thumbnails
Contents