Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-05 / 261. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Megyék „kézfogása" KISTELEPÜLÉSEK köz­életi fórumain gyakran szóvá tették az elmúlt években: az otszágutakon csalhatatlanul észre lehet venni, hogy hol van a megyehatár. A bizo­nyíték nemcsak az út minő­ségének hirtelen változása volt, a határt még a havat takarító gép sem lépte át. Az utóbbi évek örvendetes vál­tozásai azonban egyre több gyakorlati példával érzékel­tetik: a megyék közötti „tá­volság” csökkent. Mind gya­koribb a hétköznapok együttműködése, amely a föld­rajzi adottságokra, a hasonló feladatokra alapoz. Az éssze­rűség és a hatékonyság je­gyében, jól szolgálva a me­gyék lakosságának ellátását. A közös teendőket formai­lag is csokorba kötötte Nóg- rád és Pest megye, amikor a közelmúltban aláírták a két tájegység együttműködési megállapodását. A feladat­meghatározáskor abból indul­tak ki, hogy a két megye száz kilométeres szakaszon hatá­ros egymással. Pest megye északi és északkeleti részén a térségbe 14 település tarto­zik, s ezeken csaknem 65 ezer ember él. Nógrád megye dé'i és délnyugati részén tizen­öt település határos Pest me­gyével, a lakónépesség pedig 19 ezer. Érdemes egy pillan­tást a térképre vetni. Az érintett települések közül tizenegy — Hont, Drégelypa- lánk, Nagyoroszi, Diósjenő, Nógrád, Berkenye, Szendehely, Gsagárd, Keszeg, Nézsa és Nógrádsáp — a rétsági kör­zethez tartozik. Galgaguta a balassagyarmati, míg Va- nyarc. Erdőkürt és Kálló a pásztói körzet része. A szomszédság, a földrajzi elhelyezkedés jó lehetőséget teremt az együttműködésre, ugyanakkor ezt az országos közutak, a vasutak és az energiavezetékek is indokol­ják. A Börzsöny, illetve a Dunakanyar összehangolt fejlesztése ugyancsak közös érdeke mindkét megye taná­csának. A dokumentum alá­írását szolgáló előkészítő be­szélgetésen a megyei vezetők egybehangzóan aláhúzták: az alapvető cél az érintett tér­ségek fejlődésének kölcsö­nös elősegítése, a lakosság életkörülményeinek javítása. A lehetőségeket sokoldalúan jelzik a közös feladatok spe­ciális területei. Meghatározó a VII. ötéves terület- és te­lepülésfejlesztési terv teendői­nek egyeztetése, a teljesítés figyelemmel kísérése, ezen be­lül számos konkrét feladatot tűz ki az együttműködési megállapodás. Tovább kíván­ják például fejleszteni a két megye határ menti' térségei­ben az egészségügyi ellátást szolgáló kapcsolatokat. En­nek hasznát pedig jól érzé­kelteti. hogy például a balas­sagyarmati és a váci kórház műszerbeszerzésének koordi­nálása anvagi előnyt jelent mindkét félnek. Hasonló a helvzet az időskorúak szociális otthoni elhelyezésében. Ki­alakultak a középfokú oktatási intézményekbe való beisko­lázások keretei is. Eíkerirt Pest meeve Nógrád roevvei tanulóknak 157 helyet biztosít az Intézményeiben, Nógrád viszont i°ű diákot fogad a szomszédból. A SZÉLES KÖRŰ lehető­ségeket érzékelteti, hogy a megállapodás szerint egyezte-, tik a műsor- és kiállítási programokat, elősegítik- a képzőművészek bemutatkozá­sát, a népművészeti együtte­sek és előadóművészek ven­dégszereplését. Törekszenek a szentendrei és a rétsági nemzetiségi báziskönyvtárak szakmai együttműködésére, a két megye szakigazgatási szervének közös munkája érinti a testnevelést és a sportot is. Gazdasági előnyökkel is jár a vízvédelem, az ár- is a helyi vízkárelhárítás közös rendszerének kidolgozása, megteremtik az Ipoly szabá-^ lyozási munkálataival kap- kancsolatos szükséges koor­dinációt is. A célkitűzés sze­rint a megyehatár közelében található településeken a víz­ellátás összehangolt fejlesz­tésére törekszenek. Olv’ mó­don, hogy a közműellátást egymás víztermelő kapacitá­sának igénybevételével oldja meg Pest és Nógrád megve. A sor még hosszasan foly­tatható. Annak jeleként, hogy a megállapodást alapos elő­készítő munka előzte meg. Ért bizonyítja, hogy a közös teendők tervében épp úgy helyet kapott a tájegység adottságából eredően — ,i bo­gyós | gyümölcsök termeszté­sének fejlesztése, mint a Gall ga vidékén a meliorációs munkák tervezésében és ki­vitelezésében való együttmű­ködés. S a további lehetőségek? Természetvédelmi területek megóvása; a kommunális, ter­melési és veszélyes hulladé­kok gyűjtése: útkezelői fel­adatok egyeztetése; üdülőte­rületek fejlesztése; közleke­dési kapcsolatok javítása: menetrend tervezetek egyez­tetése: a tanácsi kereskedel­mi vállalatok egvüttműkö- dése: a tüzelő- és építőanyag- ellátással kapcsolatos felada­tok — íme. néhánv példa a közösen’ járandó útra A példatár még fgv sem teljes. A két mesve vezetői egyébként is úgy ta’tiok- az egvüttműködés: megállapodás nem merev dokumentum, ha­nem nvitottság jellemzi, Mindig igazodik az időszerű­séghez. az riiabb szükségle­tekhez és lehetőségekhez. A folvamatos figvelemmel kísé­résre pedig iő lehetőséget kiről az az elhatározás, hoev a két me«ve tanácsának y°g- j-ohnHó bizottsága az povü+f működési meeáPapodásban fordaitak teljesítését tanács­ciklusonként értékeli. AZ ELLÁTÁSÉRT érzett közös felelősség a gyökere az útkeresésnek, a közös gon­dolkodás jó szolgálatot te­het a rendelkezésre álló anya­gi javak hatékony felhasz­nálásának is. — Ezt a meg­állapítást számos példával is alátámasztotta a dokumen­tum aláírását megelőző be­szélgetés. S ennek jegyében szorgalmazták azt is Pest és Nógrád megyék első számú vezetői: haszonnal járhat, ha Pásztó és Gödöllő, illetve Rét- ság és Vác vezetői is tisztáz­zák. csokorba kötik közös te­endőiket. Azokat, amelvek alapvetően szolgálják a ..kőzet fogó” me­gyék lakosságát. K. G. A pásztói Vöröskereszt tárgyalta Hit mutatnak a szűrővizsgálatok? A Magyar Vöröskereszt pász­tói váro&i vezetősége a közel­múltban értékelte az egészség- nevelésre. -megelőzésre törek­vés együk konkrét módját, a szűrővizsgálatok tapasztalatait. Mindenki számára ismert és köztudott a nőgyógyászati szű­rések fontossága, ám ezek szervezése, propagálása még sok kívánnivalót hagy maga után. Pásztó térségében gon­dot jelent a nyugdíjasok és a háztartásbeliek megnyerése, még olyan településeken is — pl. Mátraszőlős — ahol csak­nem tíz éve minden esztendő­ben tartanak szűrést. A vizs­gálatokon legtöbben a 30—50 év közötti korosztályból vesz­nek részt, amely köszönhető a személves agitációnak. vala­mint az onkológiai előadások­nak. Jellemző, kialakult gya­korlat. hogy egy-egy terület szűrése után gyors értékelés­re kerül sor, s az érintetteket rövid jdőn belül megkeresik a gyógykezeléssel kapcsolat­ban. Ebben az évben augusz­tus végéig Pásztó térségében 2165 nő szűrését végezték el. s a megjelentek húsz százalé­kánál találtak valamilyen el­változást. A városi Vöröske­reszt munkájában előrelépést jélentett, hogy az utóbbi évek­ben olyan községekben is szerveztek szűrést, ahol koráb­ban soha nem volit. Ezek közé tartozik Tar. Csécse. Ecseg. Bér és Szirák. A gyerekek körében már általánossá vált a fogászati szűrés, melynek tapasztalata: igen rossz a fiatalság fogatnak állapota. Ennek bizonyságául néhány számadat; Taron a múlt évben 217 gyerekből 215- néi .találtak valamilyen prob­lémát. Jobbágyiban 320 tanu­lóból 200-at szűrtek ki. Szirá- kon 140 fiatal közül nyolcvan­nál kellett további kezelést végezni. A közvélemény-kuta­tás során az is kiderült, hogy a kiskorúaknak mindössze 40 százaléka mossa rendszeresen a fogát. Sajnos. a felnőttek példamutatása, a helytelen szo­kások tovább öröklődnek. A szűrővizsgálatokkal kap­csolatos javaslatok közül né- háiny. Ami a nőgyógyászati szűréseket illeti; a körzeti or­vosoknak nagyobb agjtációt keli kifejteni a változó kor feletti nők körében a vizsgá­latok fontosságáról, a szűrés előtt feltétlenül szükség van a felvilágosító előadásokra. A munkahelyi vezetők nem min­den esetben veszik jó néven, ha a dolgozók szűrővizsgála­ton vesznek részt. Nemcsak a nőket, de a vezetőket is meg kell győzn; ennek jelentőségé­ről. A szűrés helyét, illetve az ehhez kapcsolódó feltételeket kellő körültekintéssel keli előkészíteni. S mi a teendő a fogápolás, a szájhigiéne javítása érde­kében? Legyen minden isko­lának állandó fogorvosa — hangzott a megállapítás. A szűrések rendszeressé tételé­vel. a személyes példamutatás­sal, felvilágosító munkával megelőzhető a fogak károso­dása. Hazai fejlesztésű utcaseprő gép Elkészítették az első hazai tervezésű út- és járdatisztító gépet a barcsi Unitech Szö­vetkezetben. Az NDK-gyárt- mányú Multicar-alvázra épí­tett szerkezetnek két, hidro- motorral hajtott forgókeféje van, amelyekkel a fordulé- kony, könnyen irányítható kis jármű a városok járdáit, az úttesteket tisztítja. Nagy teljesítményű porszívója fel­szippantja az útjába kerülő hulladékot, faleveleket. Mun­ka közben nem ver nagy port, mert locsolóberendezőse vizet permetez a seprűk alá. Hasonló kommunális gé­pet szocialista országban ed­dig még nem készítettek. A barcsi szövetkezetben a ter­vek szerint, januárban kez­denek hozzá a 20 darabból álló első sorozat gyártásához. Az autósok azt mondják; senki sem kerülheti el a maga gumidefektjét. Le­het, hogy valaki tíz évig elfurikázik defekt nélkül —, hogy aztán egyetlen délelőtt három szeget gyűjtsön be. Fel kell hát készülni erre a kellemetlen­ségre is. A csomagtartóból nem hi­ányozhat a jó pótkerék, a jól működő kocsiemelő, egy üzemképes pumpa, 3—4 komplett kerékszelep, sapkával. De. ott kell lennie a szerelővasnak, a kerékanyakulcsnak, a porsapkapattin- tónak, s lehetőleg egy-két új belső gu­minak is. A menetközbeni defekt első jele a kocsi kígyózó, imbolygó „úszása”, majd egyik irányba való húzása. Később ütemes kerékdobogás, -ugrálás követ­kezhet, rosszabb esetben durranás és a kocsi irányból való kitörése. A defektes kocsit kikuplungozVa, a vészvillogtatót bekapcsolva, nem fé­kezve, (esetleg csak a fékpedálra lé­pegetve, vagy motorfékezve, visszakap­csolva), állítsuk le lehetőleg az útnak a defekttel ellentétes oldalára úgy, hogy a hibás kerék az úttest maga­sabb, szilárdabb részére kerüljön. Nagy forgalmú vagy szűk úton azonban vá­lasszuk a defekt oldalával azonos pad­kát. Helyezzük ki az előírt 'távolságra a vészjelző háromszöget, s kezdjünk munkához. A kerékcsere műveleteinek szigorú sorrendje van Fékezzük be a kocsit kézifékkei, s szedjük elő a pótkereket, a szerszámokat, az emelőt. Vegyük le a porsapkát (a dísztárcsát), lazítsuk meg a kerékanyákat. Emeljük fel óva­tosan a kocsit, amíg a hibás kerék forgatható. Hajtsuk le a kerékanyákat egészen, s vegyük: le a defektes kere­ket, helyére emelvén a pótkereket. Hajtsuk fel az anyákat a szorulásig, engedjük le a kocsit, s csak ezt köve­tően húzzuk meg az anyákat szorosra. Helyére kerülhet a dísztárcsa is. En­gedjük le, (vagy pumpá’juk feí) az új kereket az előírt nyomásra, közben el­lenőrizzük a saelepeket, a szelepsapkát.' Közlekedésbiztonság Á defektes kocsi Rakjuk helyére a megtisztított hibás kereket, s a legelső adandó alkalom­mal javíttassuk ki. Sokkal kellemetlenebb a rövid időn belül bekövetkező második defekt, mert akkor már nem elég a kerékcsere, nincs más hátra, neki kell állni meg­keresni a defekt okát. s megszüntetni a hibát, hogy tovább mehessünk. Mielőtt a tömlőt kiszerelnénk a le­emelt kerékből, jelöljük össze a kö­penyt és a tárcsát. Ez a művelet kü­lönösen fontos a centírozott, kiegyen­súlyozott kerekeknél. Ezután fektessük le a kereket a földre. Vegyük le a szeiepsapkát, csavarjuk ki a szelepet (gondosan eitéve mindkettőt). A kö­peny kibontását mindig a szelepnél kell kezdeni. Ahhoz, hogy'a köpeny pere­mét át tudjuk emelni a szerelővassal a keréktár csa /szélén, a köpeny pere­mét a szeleppel ellentétes oldalon be kell nyomnunk a tárcsa mélyágyába. E benyomás után a szelepnél óvato­san bedugjuk a szere'ővasat a tárcsa és a köpeny pereme közé (ügyelve ar­ra, hogy a tömlőt ne csípjük be). A szerelővas elfordításával a köpeny pe­remét kiemeljük., és a szerelővasat eb­ben a helyzetben kezünkkel tartva rögzítjük. Ezután a másik szerelőva­sat kb, 10 centiméterrel az elsőtől be­dugjuk a tárcsába és ezzel további da­rabon kiemeljük a köpeny peremét. Az első szerelővasat most kivesszük és áthelyezzük, majd újabb fogásokat ve­szünk mindaddig míg a köpeny pe­reme már a kerék felénél nagyobb da­rabon ki van szabadítva. Ezután már kézzel is be tudjuk fejezni a művele­tet. Ügyeljünk arra, nehogy túl nagy fogást vegyünk, mert az erőltetésnél a köpeny pereméneik drótbetétje megsé­rülhet. Most már kivehetjük a töm­lőt, ami akkor megy a legkönnyebben, ha a szelepet rögzítő anyát oldjuk utoljára. A kivett tömlőn már csak azért is meg kell keresnünk a lyukat, vagy ha­sadást, hogy annak okát „visszakeres­hessük” a köpeny belsejében. Ha ugyanis megtaláltuk és elhárítottuk a köpenyt ért, sérülést, újabb, hibátlan tömlőt tehetünk a kerékbe. (Az út men­ti gumijavítást, -foltozást csak végső esetben javasoljuk, feltéve, hogy van is hozzá készletünk.) Az összeszerelés megkezdésénél a tömlőt behintőporozva tegyük be a köpenybe. A szeleptűt csavarjuk visz- sza, és kevés levegőt fújjunk a töm­lőbe, hogy kissé kigömbölyödjön. A kö­penyt az ősszej kiöléshez fordítjuk, majd az abroncsra helyezzük, s a sze­lepet átfűzzük a tárcsa furatán, és az anyával rögzítjük. Ezután a szelep­pel szemben a köpeny peremét a tár­csába „tapossuk” mindaddig, amíg meg nem feszül, majd megfordulunk és két lábbal a keréken állva, a köpeny peremét ka’apáccsal ütögetve. körben á keréktárcsa pereme alá helyezzük Eközben ügyeljünk arra. hogy a tár­csa peremét ne,sértsük meg. Annyi levegőt pumpáljunk a kerékbe, hogy a köpenyen keresztül már érezhető le­gyen a tömlő kerekedése. majd a ke­reket többször a földhöz ütjük, hogy a tömlő elrendeződjön. Ezután a kere­ket felpumpáljuk az előírt nyomásra. Bizony, nem ártana, ha a kerékcse­re műveletét, no meg a tömlő kicse­rélésének nem éppen könnyű munká­ját valaho> megtanítanák, megmutat­nák a kezdő autósoknak. Ennek hi­ányában azonban magunk is trénin­gezhetünk e témában. B. I. A második év végén Ismét divatban a vasút (?) Fennállásának második év­fordulójához közeledik a MÁV- TOURS-hálózat. A MÁV ve­zérigazgatója 1985. január el­sejei hatállyal hozta létre a .MÁV Idegenforgalmi és Szál­lítmányozási Igazigatóságot, s alakította ki körzeti és területi irodáit Az új utazási szerve­zet alapvető elve a rendelke­zésre álló vasúti személyszál­lítási kapacitás fokozottabb kihasználása, a népes, de min­denkor színvonalas tömegtu­rizmus népszerűsítése. A MÁVTOURS salgótarjáni területi irodája a külső pálya­udvaron. vagy ahogyan a köz­nyelv használja, a nagyállo­máson található. Bartha Má- tyásné, aki már korábban je­lentős tapasztalatokat szerzett az utaztatásban, az idegenfor­galmi ügyintéző. Feladata — többek között — a' bel- és külföldi egyéni és csoportos utazások közvetítése, igények szerinti szervezése, a fizető­vendég-látás. az útlevél- és vízumügyintézés. — Kik és főként hová vet­ték igénybe eddig a MÁV­TOURS szolgáltatásait? — A vasutasokon kívül szí­vesen utaznak velünk az is­kolások. a Nógrádi Szénbá­nyák dolgozói, főként a kis- erenyei üzemből. Nyáron Vár­náiban jártak 40 fős csoport­tal. A nógrádiak egyénileg is nagy kedvvel látogatják a me­leg vizes fürdőhelyeket, példá­ul Gyula. Harkány. Zalakaros fürdőit. Sokan érdeklődnek a nosztalgiavonatok iránit; egy szerelvény már Salgótarjánban is járt, az emberek nagy örö­mére és csodálatára. — Hogyan igyekszik az iro­da a részvételt ösztönözni? — Például üzletpolitikai kedvezményeket adunk a bel­földi csoportos utazásokhoz, már 10—19 fő között is. Kü- lönkedvezményeket nyújtunk az aktív és nyugdíjas vasutas dolgozóknak. — November közepén és végén egy-egy népesebb cso­port utazik Lengyelországba, Katowíczébe. Chorzówba. M;- lyen más lehetőség kínálkozik még a MÁVTOURS-nál az ér­deklődőik számára? — Érdekesnek ígérkeznek hét végi pihenő és disznótoros programjaink, falusi üdülteté­seink valamint a karácsonyt és szilveszteri kínálataink, pél­dául Kecskeméten. Debrecen­ben. Miskolcon. A Magas-Tát- rába sízőknek szervezünk uta­kat. A MÁVTOURS Nógrád me­gye legfiatalabb utazási iro­dája eddigi munkájával be- yáítoN.. az alapításához fűző­dő várakozásokat, s bizonyá­ra egyre népszerűbb lesz a casútii turizmus is. Kiváltkép­pen akkor, ha az utasok ér­dekei! szem előtt tartva, meg­bízható szolgáltatásokat nyúj­tanak. jó színvonalon. (ok) Baleseti ok Figyelmetlenség — műszaki hiányosság A salgótarjáni öblösüveg­gyár ■ baleseti statisztikája ez év első kilenc hónapjában a múlt év azonos időszakához képest, javulást mutat. Amíg az előbb említett időszakban 135. addig az év első- három negyedéyében 119 balesetet' je­gyeztek a statisztikában Az elveszett munkanapok száma csaknem százzal csökkent. A balesetek zöme kézsérü­lés, döntő részük a kézi gyár­egység feldolgozó üzemében fordult elő Ennél kevesebb balesetet szenvedtek a dolgo­zók az automata gyáregység feldolgozó üzemében. Sajnos, a biztosított védő* kesztyű nem ad elég bizton­ságot. Korábban osztrák gyártmányút használtak, ami jobban védte a dolgozókat a sérülésektől. Valutahiányra hivatkozva, megszüntették be­hozatalát A balesetek kivizsgálásakor megállapították, hogy több esetben figyelmetlenség miatt következett be a sérülés, más. kor meg műszaki hiányossá­gok voltak az előidézők. NÓGRÁD — 1986. november 5-, szervo

Next

/
Thumbnails
Contents