Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-19 / 272. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Csalók, trükkök, áldozatok A magyar büntetőjogból hiányzik a szélhámos, a szélhámosság fogalma. A BTK ezt csak így ismeri: csalás. Ma valakire azt mondjuk, hogy szélhámoskodott, mégis tudjuk, milyen büntetendő cselekményt követett el. A Kék fényben gyakran szerepelnek ilyen bűnügyek — nem véletlenül. Éppen az egyik leggyakoribb bűncselekményfajta az, hogy valaki felülteti embertársát — anyagi előnyért. A legkönnyebben mindig azzal lehet szélhámoskodni, amiből hiány van. Vagyis a köznyelv szerint a „hiánycikkel”. És mi a hiánycikk napjainkban? Ugyebár a lakás, a gépkocsi, az alkatrész, a pacal, a telefon vagy a dollár... A svi- hák rendelkezik némi ügyességgel is — hiszen enélkül nem tudna mások pénztárcájához férkőzni —, s gyakran van valami lenyűgöző, bámulatba ejtő a trükkjeiben: hogyan juthatott az eszébe? Emlékezzünk csak a „telefonos Lacikára”, aki úttörővezetőnek adta ki magát, jutalom-autóbuszt és örömet szerzett úttörőgyerekeknek, s közben maga is jól szórakozott. Meg anyagi hasznot szerzett. Bár a szélhámosról tudjuk, hogy börtönt érdemel, mert bűncselekményt követett .el, valahogy nem- tartjuk olyan megvetendőnek, mint például a tolvajt. Ám a szélhámos olyan bűnt követ el, amelyhez a legtöbbször tevékenyen közreműködő áldozatok is kellenek. Ezek az áldozatok lehetnek jóhiszeműek is, sőt hivatásuknál fogva olyanok, akik segíteni akarnak elesett embertársukon, — lásd megint csak „telefonos Lacika” történeteiből a becsapott papokat, — ám sokszor olyanokat ültetnek fel, akik a szélhámos ajánlataiban mindjárt a saját hasznukat keresik. Nem tudom, emlékszik-e még a tisztelt olvasó a brixolos bácsira, akinek az esetét jó másfél-két évtizeddel ezelőtt mutattuk be a Kék fényben. Sokáig beszéltek róla az emberek. Pedig nem tett mást az öreg, mint vásárolt — akkor — 50 forintért öt csomag Brixol légtisztítót. Aztán felcsapta a telefonkönyvet, s kiírta egy csomó vállalat címét. Elindult az öt új Brixollal, s megfigyelte, melyik hivatal mellékhelyiségeiben használnak ilyet. Jelentkezett a gondnokságon, hogy a Brixolt jött kicserélni. Persze, hogy megörültek neki, hiszen nem kellett vacakolni a Brixol-cse- rével. Csak öt forinttal volt több, mintha üzletben vették volna, s elmaradt a sok utánajárás. Az első hivatalnak három olyan mellékhelyisége volt, ahol ezekkel a dobozokkal szagtalanították a levegőt. A mi brixolos bácsink bement, s mind a hármat kicserélte újakra. Ám a régieket betette a táskájába. A gondnokságon kapott egy utalványt, hogy a pénztárban felvehet 45 forintot a három Brixol-cseré- ért. Fel is vette. A következő címen négy helyiségben kellett Brixolt cserélni. Az öreg feltett két újat és két régit. A négy régi ismét bekerült a táskájába, és ettől kezdve már csak régi Brixola volt. Dehát •ki ellenőrzi, hogy a mellékhelyiségben milyen Brixol kerül a falra? Több száz fővárosi hivatal, vállalat és intézmény vette igénybe a brixolosszol- gáltatást, és egy se volt, ahol ne örültek volna a brixolos bácsi megjelenésének. így aztán nem kellett az öregnek mást csinálnia, mint hivatalról hivatalra járnia és cserélnie a régi Brixolt a régire. Persze, minden dobozért felvette a 15 forintot. Később derült ki, hogy a brixolos bácsi már ötször ült csalásért. A korábbiak ugyan nem voltak ilyen ötletesek, de többet fizettek. Hasonló esetek azóta is többször előfordultak. S bár a rendőrség az ilyen csalókat elég nehezen tudja elfogni, mégsem kértük a nézők segítségét hollétük felderítéséhez, mert tudjuk, hogy csak olyan tettesek elfogásához nyújtanak szívesen segítséget, akiknek nagy a társadalmi veszélyességük. A mi ez irányú bátortalanságunk egy kicsit jelzi is a közfelfogást, amely azonnal hajlandó a telefon után nyúlni, ha egy gyilkos, rabló vagy betörő hollétéről tud, ám nem ilyen készséges, a „szél- hámiák” elkövetőinek felderítésében. Valaki egyszer megkérdezte tőlem, érdemes-e egy egész társadalommal hajszoltatni néhány bűnözőt, elvégre azért van a rendőrség, hogy elfogja őket. Nincs a világnak egyetlen rendőrsége sem, amely képes lenne a társadalom közreműködése nélkül elérni a legcsekélyebb eredményeket is. Így igaz ez a kapitalista társadalmakban is, ahol pedig „az én házam, az én váram” felfogás eléggé uralkodó. A mi közösségi társadalmunkban még inkább érdekelt mindenki, hogy a büntetőtörvények megszegői mielőbb lelepleződjenek, még ha kisebb bűncselekmények elkövetőiről is van szó. Az olyan típusú csalók elfogását, mint a brixolos bácsi, vagy a tengerészruhába bújt házasságszédelgő, — ugyanúgy kell segítenünk, mint azokét. akik a legsúlyosabb bűncselekményeket követték el. Mert a „telefonos Lacika” sem csupán jó tettnek látszó „szélhá- miákat” csinált — zsebre vágott ő 100 ezer forintokat is. Csalással. Nehézségek a dunai hajózásban Kettős akadályt kell le- küzdenie a Szigetköznél és a Gönyű alatti szakaszon a dunai hajózásnak: gázlók és köd együtt nehezíti a vontatóhajók és uszályok kormányosainak munkáját. Keddre az idei év egyik legalacsonyabb vízállása alakult ki a Felső-Dunán, Rajka és Szob között. Ezen a 160 kilométeres szakaszon 11 gázló és két hajózó útszűkület található. Néhány gázlóban mindössze 150 centiméteres volt a vízmélység, ami azt jelentette, hogy az uszályokat csak kétharmados terheléssel lehetett vontatni. A gázlókban négy kotróhajó — három csehszlovák és egy magyar — dolgozik két műszakban. Nemzetközi megállapodás alapján az idén mintegy 200 ezer köbméter kavicsot kotornak ki a gázlós mederszakaszokból. A köd is lassítja a hajózást. Bár a legtöbb vontatóhajón radarberendezést használnak, mégis nagy óvatosságra van szükség. Nemegyszer fenn is akadnak a kavicszátonyokon, de mindig sikerült saját erővel levontatni a hajótesteket. A biztonságot szolgálja, hogy két magyar és két csehszlovák kitűzőhajó is megerősített szolgálatot tart Rajka és Szob között, és időben jelzik a vízállás változásait a vontatóhajók kormányosainak. Telt házzal a szórakoztató programok A közönség és a szervezők elképzelései találkoztak a József Attila Művelődési Központ szórakoztató programjai kapcsán. Az idei őszön az igényes kikapcsolódás jegyében lezajlott könnyűzenei koncertek, a közeljövőben sorra kerülő varieté- és kabaréműsorok a nagytermi, színházi előadások kiegészítői kívánnak lenni. A művelődési központ ugyanis, köztudottan ' mindössze egy bérletes színházi sorozatot hirdetett meg az idén. A szórakoztató programok elsősorban azoknak ajánlottak, akik bérlet híján a szervezett színházlátogatásból kimaradtak. A megyében ez év májusában indítottuk az általános iskolás gyermekek golyvaszürését. A pedagógusok és gyermekek, valamint a szülők érdeklődése hívta fel a figyelmünket arra, hogy ismertessük a vizsgálat lényegét, célját és az ezzel kapcsolatos teendőket. A golyva —. vagy strúma — a pajzsmirigy megnagyobbodását jelenti. A pajzsmirigy a nyakon, a légcső két oldalán helyezkedik el, egészséges emberen nem tapintható. A szervezet belső elválasztású mirigyrendszerének egyik tagja, jódtartalmú hormonokat termel, melyek legfontosabb hatása az alapanyagcsere és a növekedés szabályozása. A pajzsmirigy hormontermelését és vérkeringésbe való jutását az agyalapi mirigy serkentő, illetve gátló hormonja irányítja. A pajzs- mirigy hormontermelésének alap- feltétele, hogy megfelelő mennyiségű jód (0.2 rng/nap) és életfontos fehérje kerüljön a szervezetbe. Ha valamilyen okból csökkent a jódbevitel, a pajzsmirigyben kevés jódtartalmú hormon képződik, csökken a hormon mennyisége a vérkeringésben is. A csökkent vér- hormonszint hatására az agyalapi mirigy serkentőhormonja úgy hat vissza a pajzsmirig^re, hogy azt fokozott működésre készteti. Ennek következtében, a pajzsmirigy szövetsejtjei is megszaporodnak, a pajzsmirigy tapinthatóvá válik. A mérsékelt jódhiánnyal kapcsolatos golyva tehát a szervezet védekező mechanizmusa, mely nem jár kóros működésváltozással, és Egészségünk védelmében Az iskolás gyermekek golyvaszűrése kóros klinikai tünetekkel sem. Csupán figyelmeztető jel arra. hogy a szervezet számára az optimális jódbevitelt biztosítani kell. Ezt a golyvatipust, mely a kisiskolásoknál jelentkezik a leggyakrabban, endémiás golyvának nevezi a szakirodalom. (Endémia = egy-egy földrajzi területen gyakran előforduló betegség.) A KÖJÁL az elmúlt évben vizsgálta a megye területén az ivóvíz jódtartalmát. Az igen alacsony jód- tartalom hívta fel a figyelmet arra, hogy számítani lehet endémiás golyva megjelenésére. A szűrővizsgálat célja tehát a golyva-, vagy strúmabetegség kialakulásának megelőzése. A megelőzés módja: jódozott konyhasó használata a gyermekintézményekben és a háztartásban. A kereskedelemben kapható jódozott konyhasó 25 mg káliumjodldot tartalmaz kilogrammonként. Rendszeres használata fedezi a napi jód- szükségletet. Emellett, nagyon lényeges az egészséges. le’nérjedús táplálkozás, mert az endémiás golyva nem csupán jódhíánybetegség, hanem különböző, főleg táplálkozási tényezők által kiváltott tünet- együttes, melynek közös támadás- pontja a jódanyagcsere központjának tekinthető pajzsmirigy. Eddig 9300 általános iskolás gyermek szűrővizsgálatát végeztük el. Golyvásbeteg gyermeket nem találtunk, tapintható pajzsmirigy viszont egyes helyeken, igen magas arányban fordult elő. A gyermekek gyógyszeres kezelésre nem szorulnak, elegendő a jódozott konyhasó fogyasztása ahhoz, hogy a folyamat megálljon, illetve visszafejlődjön a tapintható pajzsmirigy. A szűrővizsgálatot az Országos Közegészségügyi Intézettel együtt, végezzük, így mód nyílik arra, hogy az egszerű fizikális vizsgálatot laboratóriumi vizsgálómódszerrel is kiegészítsük. Jelenleg, folyamatban van a tej jód tartalmának meghatározása is. A továbbiakban kerül sor a vizsgált gyermekek egy részénél a jód- ürítés mennyiségi mérésére. Ezt úgy szeretnénk megvalósítani, hogy egy-egy város vonzáskörzetében kijelölünk két iskolát, ahonnan a tanulóktól vize'etmintát fogunk kérni. Erre azért van szükség, mert a közeljövőben egy olyan rutin laboratóriumi vizsgálati módszert fognak kidolgozni, melynek segítségével az endémiás golyva diagnosztizálása egyszerűbbé és pontosabbá tehető. Vizsgálatainkhoz kérjük a továbbiakban is a pedagógusok, a szülők és a gyermekek megértését és segítségét. Dr. Mede Erzsébet Kényelmes elhelyezést nyújt Salgótarjánban a mlzserfai szociális otthon új részlege, ahol 63 időskorú szakszerű felügyeletét látják el. — kj — A falu varrónője Hatvannégy évét meghazudtolva kerékpározott fürgén hazafelé Szvetlik Mihályné erdőkürti otthonába. Fehér festékfoltos kezével nyitotta ki kapuját. — A temetőből jövők — szabódott, ahogy kezére nézett. — Néhány közeli rokonom sírján újra kellett rajzolni a lekopott betűket — mondta, s ahogy keresztül mentünk udvarán, két macska és kutyája szaladt elébe. Szobája hímzésekkel van tele; díszpárnák, térítők, faliszőnyegek árulkodnak tulajdonosuk ügyességéről, türelméről, mert mindaz, amit csak a szem lát, kézimunka. — Ácsáról kerültem Kürtre, idejöttem férjhez. A párnákon, ruhákon lévő hímzések ezt mutatják. Gyermekkoromban szerettem meg nagyon a rajzolást, az elemi iskolám falát sokszor díszítették az én képeim. Akkoriban sokan bántak jól a ceruzával. Emlékszem, volt egy osztálytársam, aki olyan szép huszárt festett, hogy majd meg szólalt. Mi, lányok inkább virágokat, koszorúkat vetettünk papírrá, ruhára, majd utána ki is varrtuk. Voltak ügyesebbek, legtöbbször azokhoz vitte minden asszony és lány a kötényét, ruháját, hogy rajzoljon elő valamit. — Itt, Erdőkürtön pedig idehordják a ruhadarabokat. — Igen. Amikor viseletben járt még mindenki, akkor az én rajzaimat hímezték ki az asszonyok. Aztán az egész erdőkürti pávakor ruhájára rajzoltam virágokat. Itthon sokát hímezek magam is. Szeretem a pávás-, a babás- pámákat — mutatott rá két hímzett vánkosra —, ezeket mind magam készítettem. — Azt mondják, ruhákat is varr, szoknyákat ráncol. — Itt áll ez a régi Csepel — tette rá kezét varrógépére. Igaz, lábbal kell hajtani, de így jobban érzem, mikor kell gyorsabban, mikor lassabban. Kötényeket, pruszlikokat, sőt még főkötőket is csináltam rajta, isten tudj’ mennyit, az egész falunak .. . Főkötőt sze_ rettem a legjobban készíteni, talán mert pontos, aprólékos munkát kívánt, meg olyan jó volt látni az utcákon már messziről, hogy ki a lány és kinek van már férje. Én magam 1944-ben léptem frigyre, azóta viselek a fejemen főkötőt, és eszembe se j-utott még soha hajadonfőt kimenni, akár még csak az udvarra is! — Ennyire ragaszkodik a hagyományokhoz? — Sajnálom, hogy a régi szokások lassan teljesen kivesznek, nemcsak az öltözködésben. Az unokáimnak van még ugyan népviseletük, de ők csak maszkabálba veszik fel februárban, iskolájukban. Akkor áll rajtuk szépen a szoknya, ha ón öltöztetem fel őket. Élvezik ugyan a sok ruhát, de már csak játéknak tekintik az egészet. Ha mi, öregek meghalunk, gondolom szokásaink csak feljegyzéseken. ruháink fényképeken, arcunk pedig csak gyermekeink emlékezetében maradnak meg... Egy darabig. Vankó Magdolna Uj orvosi rendelő Szurdokpüspökiben (Tudósítónktól.) Új létesítménnyel gazdagodott Szurdokpüspöki, egy 4.7 millió forintos beruházással épült egészségügyi intézményt adtak át a közelmúltban. Szükség volt az új rendelő megépítésére, mert a régi rendelő épületének felújítása már nem lett volna gazdaságos. Most itt kapott helyet az orvosi rendelő, a nő- és gyermekvédelmi tanácsadó és két szolgálati lakás is. A jövőben lehetőség nyílik arra, hogy egy fogorvosi rendelő is a lakosság rendelkezésére álljon itt. Ezzel az új intézménynyel megoldódott az egy helyen történő egészségügyi ellátás, mivel ezt megelőzően két helyen volt az orvosi rendelés, a nő- és gyermekvédelmi tanácsadás A kivitelezési munkát az apci termelőszövetkezet épí-' tőesoportja végezte. A község lakosságától társadalmi munkát nem igényelt, pedig előzetesen, közel 7'jO ezer forintnak megfelelő társadalmi munikafelajánlás történt. A beruházás költségeit a községi tanács az öt éven keresztül tartalékolt saját fejlesztési alapjából és a településfejlesztési hozzájárulás egy részéből finanszírozta. A központi fűtéses épület egészségügyi eszközeinek bővítésére, a megyei tanács kétszázezer forint támogatást nyújtott. Az intézményben már folyik a rendelés. A lakosság a rendelő környezetét szebbé tevő társadalmi munkát vállalt és ezeket majd az elkövetkező hét végeken tejesíti is. (kerekes) NÓGRÁD- J 986. november 19^ szerda 5
