Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-18 / 271. szám

Mai számunkban: Kettős portré (3. oldal) Tv-vélemény ti. oldal) Elfelejtik a régi kutakat Taron (5. oldal) Szurdi István köszöntése Szurdi István nyugalmazott belkereskedelmi minisztert 75. születésnapja és párttagságá­nak 50. évfordulója alkalmából hétfőn Kádár János, az MSZMP főtitkára köszöntötte. Jelen volt Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára. Lázár György fogadta Szonomin Luvszangombót ' Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn a Par­lamentben fogadta Szonomin Luvszangombo miniszterel­nök-helyettest, a magyar— mongol gazdasági és műszaki- tudamányos együttműködési kormányközi bizottság mon­gol tagozatának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű meg­beszélésen részt vetí Czinege Lajos mini sz lereinofc-hely et- tes. a bizottság magyar társ­elnöke, jelen volt Dangászu- rengijn Szaldán, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Ülést tartott a TOT A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa hétfőn Szabó István elnökletével, Budapes­ten ülést tartott. A testület megvitatta a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom hely­zetéről és feladatairól szóló elemző anyagot, amely részét képezi majd a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa dokumentumának. A mezőgazdasági terméiő- szövetkezeteK V. kongresszu­sát 1986. december 12—13-ra, Budapestre hívták össze. VILÁG PROLETÁRJAI EGYES ÜIJETEK1 NOGRÁD A2 MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF.. 271. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. NOVEMBER 18., KEDD Jubileumi megemlékezés a szénbányászat államosításáról Apró Antal mondott ünnepi bi idei Az Ipari Minisztériumban hétfőn ünnepi megemlékezést tartottak a szénbányászat államosításának 40. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen ott voltak az államosítással lét­rehozott egykori Magyar Állami Szénbányák veteránjai, az emlékezetes széncsaták képviselői, a Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett bányászok, Kossuth-, Állami és Eötvös Loránd-díjasok. Részt vett a megemlékezésen Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Ballai László, az MSZMP KB osztályve­zetője, ott voltak a bányászszakszervezet és a MTESZ ve­zetői. Havrán István, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Apró Antal, az MSZMP KB tagja — aki annak idején munkásképviselőként vett részt az államosítás nemzetgyűlési vitájában — mon­dott ünnepi beszédet. Apró Antal, az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a bányászokat és az ünnepség résztvevőit. Be­vezetőben felidézte a 40 év­vel ezelőtti történelmi ese­ményekhez fűződő személyes élményeit, egyebek között a Nemzetgyűlésnek azt az ülé­sét, ahol mint fiatal munkás- képviselő kifejtette a Magyar Kommunista Párt álláspont­ját a bányák államosításáról, a törvénytervezet jelentőségé­ről. Rövid történeti visszate­kintésben vázolta a felszaba­dulás • utáni gazda­ságii, politikai viszonyokat, az ország demokratikus újjászü­letését szolgáló reformokért folytatott harcokat. Hangsú­lyozta, hogy a forradalmi át­alakulás első saraiban ott voltak a bányászok is. — Mi már a bányák álla­mosításáról szóló törvény előkészítése során, sőt előbb, az 1944 decemberében meg­alakult Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front programjá­ban, majd az Ideiglenes Nemzetgyűlésben tervbe vet­tük az államosításokat — folytatta. Ennek megvalósítá­sához azonban erőt kellett gyűjteni A Magyar Kommu­nista Párt széles körű felvi­lágosító munkával tájékoztat­ta a bányászokat és az or­szág közvéleményét az álla­mosítás fontosságáról. Javas, latunkat támogatta a ma­gyar szakszervezeti mozgalom is. A népgyűléseken támoga­tást kapott a két munkás­párt, a baloldali blokk a la­kosságtól, a bányászoktól és a többi munkásoktól egyaránt. A lerombolt ország újjáépíté- ■ se volt a cél, de ez nem í ment simán. Ezekben a ne- | héz hónapokban indult mag j a széncsata a tatabányai bá- I nyászok kezdeményezésére, amelyet széles körű szervező- munkával bontakoztatott ki a kommunista párt. — A Magyar Kommunista Párt már 1944. november 30- án nyilvánosságra hozott programjában követelte, hogy „állami tulajdonba kell ven­ni a föld méhének kincseit és azokat az iparvállalatokat, amelyeket a köz érdeke, . a nyerészkedés kiküszöbölése érdekében szükségesnek tart: a bányákat, villany telep eket, kőolajforrásoikat, baaxiit- és ércbányákat. — Már 1945 júliusában lát­tuk, hogy számos helyen spe­kulációt folytatnak a szén­nel, ezért született meg a döntés a szénertéfeesítes ál­lami irányításáról. Ezzel meg­szűnt e fontos energiahordo­zó szabadpiaci -értékesítése és az iparügyi miniszter a szük­ségletek alapján döntött az elosztásról. Ezt kívánta ak­kor az egész ország érdeke. Az MKP javaslatára szén- kormánybizottságokat. hoz­tak létre, amelyekben a bá­nyászszakszervezet vezetői is képviseletet kaptak. Ilyen bi­zottságok működtek Ajkán, Kazincbarcikán, Dorogon, Óz- don, Pécsett, Salgótarjánban és más helyeken. — A szénbányák áflamo- sitásáról szóló törvény előké­szítése során sokféle nézet csapott össze. Az MKP a bá­nyavállalatok es a bányaüze­mek teljes államosítását kö­vetelte. A bányák államosítá­sának javaslata í946. május 25-én, a Nemzetgyűlés elé került. A nemzetgyűlési vitában a többi párt is belátta, hegy el­engedhetetlen a széntermelés állami kezelésbe vétele. A szénbányászat államosításá­ról szóló törvény elfogadásá­nak fejlődésünkben történel­mi jelentősége volt, s ezt az eltelt negyven év is igazolta. — Most, negyven év után is — mondotta — tisztelettel emlékezünk a szén csaták hő­seire, az első bányászsztaha­novistákra, a Kossuth-díja- sokra, a veteránokra, azokra, akik becsülettel megtettek mindent azért, hogy az or­szág talpra álljon, legyen mindig elegendő szén, fűtő­anyag. — Jól tudjuk valamennyi­en — mondotta —, hogy az államosítás óta többször is kritikus helyzetbe került szénbányászatunk, voltak ke­serű napjaink, heteink, hó­napjaink, de mindig kilábal­tunk e gondokból. A négy évtized során több bányász­generáció váltotta egymást és rr.a már szinte el sem kép­zelhető az egykori bányász- sors. Mindvégig megmaradt azonban: a bányászszolidari­tás, a bányászbecsület. Kor­mányunk legutóbb újabb ked­vezményeket adott a magyar szénbányászatnak. Ma is szükség van a bányászokra wgyanúgv.. ahogy negyven év­vel ezelőtt volt. Most, ami­kor a bányák államosításá­nak évfordulójáról, a mun­káshatalomért vívott harc győztes csatáira emlékezünk, azt kívánom, hogy a magyar bányászat töretlenül fejlőd­jön tovább, szolgálja még so­káig a magyar ipar, a nép­gazdaság törekvéseit — fejez­te be beszédét Apró Antal. Apró Antál beszéde után Kapolyi László ipari minisz­ter köszöntötte a bányászokat. Hangsúlyozta, hogy az egyko­ri széncsaták hősei és az ál­lamosításért folytatott poli­tikai harcok résztvevői példát mutattak munkásöntudatból, szakmaszeretetből és politikai helytállásból. Az utánuk kö­vetkező bányászgenerációk is sikerrel folytatták elődeik munkáját. Helytállásukra ma is szükség van, hiszen a kö­zelmúlt eseményei is bebizo­nyították: akárhogyan vál­tozzon a világban a kőolaj ára. a hazai szenet nem nél­külözheti az ország. Ezután Kapolyi László ki­tüntetéseket adott át veterán bányászoknak, majd fogadást adott a kitüntetettek tisztele­tére. Takarékosság és környezetvédelem jegyében Előkészületek a téli közlekedésre Merőben újszerű változások nem várhatók a megye zavar­talan téli közlekedésének biz­tosításában. A korábbinál ugyan nagyobb hangsúlyt kap a takarékosság és a környezet- védelem, de ez sem ellensú­lyozza az esetleges rendkívüli időjárás miatt kialakuló gon­dokat. Röviden így summázhat­nánk annak a megbeszélés­nek a gondolatmenetét, me­lyet hétfőn tartottak Salgó­tarjánban a téli fölkészülés­ben érdekelt szervek képvi­selőinek. Azaz hogy csak a meghívottak egy részének, mivel a tanácsok java nem küldte el megbízottját az esz­mecserére. A szokásokhoz hí­ven elsőként Szakos Pál, a B’ "’ ->“sti Közúti Igazgató­ság "koordinációs üzemmér­nökségének főmérnöke adott tájékoztatást az előkészületek­ről. Mint elmondta, a gépszemle november 10-én megtörtént; a 6 db hómaró, a 11 hóeke és a 28 szórógép állapota kifo­gástalan, leszámítva a hordo­zójárművek magas életkorát. Szólt a közelmúltban megtar­tott oktatásról is, melyen a járművek vezetőit képezték ki a korábbinál takarékosabb és környezetkímélőbb sózási technológiára. Feladatuk a megye mintegy 945 kilométe­res úthálózatán a zavartalan közlekedés biztosítása. Ezen belül is kiemelt teen­dőjük a 284 kilométer hosz- szúságú „őrjáratos rendsze­rű’" utak síkosság elleni vé­delme. mint néldául a 21-es, 2-es számú főútvonalaké, il­letve a rrum kés járatok miatt előre sorolt útvonalak biz­tonságossá tétele. Az említett vonalakon — szükség esetén teljes hosszúságban szórnak érdesítő anyagot és sót. Szem­ben az ún. rayonos utakkal, melyeken csak a belesetveszé* lyes helyeken terítenek szóró­anyagot. S bár a statisztika szerint az „őrjáratos” utakon for­dult elő nagyobb számú bal­eset, nem szabad elfelednünk, hogy a rayonos út nagy része csúszós marad — mondotta Szakos Pál. A védekezés egyéb formáit is számba vette, ám elszomorító, hogy a megye közútjai mellett mindössze 7,3 kilométeren telepítettek hó­védő erdősávot és hórács is mindössze 17 kilométeres sza­kaszon nyújt védelmet. Ugyan­akkor a hófúvástól veszélyez- • tetett utak hossza eléri a 124 kilométert. Az ügyeleti rendszer 2-szer 12 órás váltással gondoskodik a hatékony útkarbantartás­ról, síkosságmentesítésről. Különösen a rayonos vonal ellátásában nyújthat segítsé­get számukra a Nógrád Vo­lán diszpécserszolgálata, ha­sonlóan a tavalyi gyakorlat­hoz. Telefonügyeletük száma megegyezik a tavaly közre­adottal: a salgótarjáni köz­ponti üegyelet elérhető a 10-411, a salgótarjáni üzem- mérnökség a 11-337, a balas­sagyarmati ügyelet a 312-es számon. Hosszabb túrára ké­szülődök figyelmébe ajánljuk az Ütinform 227-052-es te­lefonszámát. A tájékoztatót, követően a meghívottak mondták el ész­revételeiket. A Nógrád Volán képviselője kiemelte, hogy hétköznap reggelente 300 au­tóbuszt indítanak megyeszerte, melyeken 15—20 ezer utas kö­zelíti meg munkahelyét. Ezért kérte a közúti igazgatóságot, tegyen meg mindent a zavar­talan utasforgalom érdeké­ben. Az elmúlt év szeptemberében a Beszterce-lakótelepi Általá­nos Iskola pedagógus KISZ-aíapszervezeténck tagjai vállal­ták, hogy az iskola tanulói részére havonta egy alkalommal — szombatén délelőtt — kúlPníiBző játékos veté*’v 't szerveznek. Fell ő képen Kiszely Erika tanárnő irányításával Pál Krisztina te Világ Melinda nyolcadikos tanulók játék a betűkkel játékkal versenyeznek. Alsó képen az alsó tagozatos diákok Zsolnai Béláné vezetésével játékokat tanainak.-Rigó­Kádár János látogatása a Népszabadság szerkesztőségében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára hétfőn látogatást tett a Népszábadság szerkesztősé­gében! Tájékoztatót hallga­tott meg a lap munka járói, és a baráti találkozó kereté­. ben elbeszélgetett a szerkeszd tőség munkatársaival. Kádár Jánost elkísérte Be- . recz János, a Központi Bi- i zottság titkára és Lakatos Ernő, a KB osztályvezetője. (MTI) A végrehajtó bizottság tárgyalta Egyszerűbb megoldásod a hatósági maakábao Ülést tartott tegnap Balas­sagyarmat Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A tes­tület elsőként megtárgyalta az egyes állami tulajdonban lévő építési, illetve üdülőtel­kek tartós használatba adá­sáról készült előterjesztést és kijelölte azok tulajdonosait. Ezután dr. Petrik János, vb-titkár számolt be a vég­rehajtó bizottságnak a ható­sági munka színvonaláról és a középtávú korszerűsítési feladatokról. A tanácsi appa­rátusban és azok intézményéi­nél az elmúlt időszakban je­lentős korszerűsítés tapasz­talható, amelyet a kor köve­telményeihez való igazodás, az egyszerűbb megoldásokra való törekvés jellemez. A hatóságok évente, közel 17 ezer ügyet bírálnak el, ezenkívül tavaly 10 ezer ha­tósági bizonyítványt és 8300 hatósági igazolványt adtak ki. A beszámolási időszakban az ügyintézés gyorsult. A ha­tározattal zárult ügyek több mint ötven százalékát 15 na­pon belül intézik a szakigaz­gatási szervek. A közelmúlt tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az állampol­gárok mind növekvő köre kötelezettségeinek késve, il­letve csak külön felszólításra tesz eleget, (pl. adók, lakbé­rek). Az ügyfélfogadási idő­tartam többszöri módosítás után, lehetővé teszi a válla­lati-üzemi dolgozók munka­időn túli fogadását, ügyeik intézését. A végrehajtó bizottság meg­vitatta a jövő korszerűsítési fel a da'Óit, a szakigazgatási munkában, amelynek alapja a szocialista demokrácia ki- szélesítése, a tanácstagi mun­ka nép Képvisel etd jellegének erősítése, a lakosság bevoná­sa a közösségi célokat szol­gáló döntések végrehajtásába. A testület ezután személyi kérdésekben döntött. Borbás Attilát, a végrehajtó bizott­ság egyhangúlag kinevezte a városgazdálkodási vállalat igazgatójává. A napirendek sorát a decemberi tanácsülés előkészítése ■zárba. Ú’abb szaküzletek Salgótarján kereskedelmi el­látásának helyzetéről és a VII. ötéves tervi fejlesztésekről adott tájékoztatót hétfőn dél­után a fogyasztók városi ta­nácsának ülésén Salgótarján­ban a megyei népfrontbizott­ság tanácskozótermében Le- venda József né, a városi ta­nács vb termelésellátó-fel- ügyeleti osztályának vezetője. Az elmúlt évek kereskedel­mi fejlesztései azt eredmé­nyezték, hogy jelenleg Salgó­tarján kereskedelmi ellátott­sága jobb mint a városi átlag, és a megyeszékhelyek között is, az ezer lakosra jutó eladó­tér nagyságát tekintve, az el­ső öt között található. A ke­reskedelmi fejlődést jelezte a VI. ötéves terv időszakában a Mérleg úti üzletsorok, a Gor- kij-telepi szaküzletek és a Beszterce-lakótelepi szolgálta­tóház megnyitása. Ma az alapellátásban nin­csenek fehér foltok a város­ban, de a peremvárosrésze­ken még több korszerűtlen élelmiszerbolt található. Így például teljes felújításra vár a somoskői és a rónafalui üz­let. A VII. ötéves terv egyik jelentős feladata újabb szak­üzletek létrehozása a város- központban. Az 1990-ig szóló tervek között szerepel a nyu­gati városrészben egy szövet­kezeti áruház építése és egy sétáló-bevásárló utca kialakí­tása is.

Next

/
Thumbnails
Contents