Nógrád, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-05 / 261. szám
A p;ac » lamnon*... QJJ vasipari termékek- ; Saigőtarjönboi Fe’hasznáMák Látványosan fejlődik a Vasipari Kutató és Fejlesztő Vállalat salgótarjáni kísérleti telepének munkája. Az itt dolgozók 60 milliós árbevételt értek el az elmúlt évben, s az idén 80 milliós terv teljesítésére vállalkoztak. Az eredmények azonban minden várakozást felülmúlnak, ugyanis a mindössze 70 főnyi kollektíva kilenc hónap alatt 83 milliós árbevételt könyvelhetett el. A siker összetevőiről dr. Dianovszhi Gyula főmérnökkel beszélgettünk. A nagy tapasztalatú szak. ember elmondta: számukra a piac a támpont, a . hazai acél-, vas-, réz- és alumíniumkohászat igénye szabja meg a tevékenységüket. Munkájuk két csoportra osztható: egyrészt: új termékeket kísérleteznek ki, másrészt gyártják ezeket az új termékféleségeket. Az utóbhi egy évben több. mint húsz témában végeztek kísérleteket, méghozzá a remélt eredményességgel. A telep technikai felszereltsége kiváló és a szakembergárda hozzáértése is jó. Hogy mást ne említsünk: olyan ellenőrző mérőműszerrel is rendelkeznek, amely néhány másodperc alatt akár húszféle alkotóelemet is képes kimutatni a vizsgált fémből. A kísérletek a minőségi és nemesacélok előállítására irányulnak. Kikísérleteztek például olyan acélt, amely pli*sz 1300 fők hőmérsékletet is kibír. A gyártó a Borsodi Ércelőkészítő Műnek szállítja az ebből az acélból készített rostélyelemeket. éves szinten, mintegy 100 tonnát. A magas sa is kísérleti stádiumban van. Egyelőre csak Miskolcra szállítanak ilyen ötvözött acélokat, s a húsiparban alkalmazzák az ebből gyártott gépalkatrészeket. A szürke öntvények előállítására is büszkék lehetnek a telep szakemberei, hiszen megoldották az erre vonatkozó feladatot. Az öntvényből saját célra készítik a kokil- lákat. Különböző alakos öntvények kísérleteit is végzik a „boszorkánykonyhában”. Ezek a króm-, a molibdén-, és a mangánöntvények. A króm- és a moliodénöntvényre az NSZK-bóI jelentkezett vevő, amely már önmagában is elismerés. Az igazi eredmény, hogy a kutatók nemcsak kikísérletezik az új ötvözőelemeket, hanem gyártanak is előötvöze- teket. Munkájukkal a nehézéi a könnyűfémek gyártásának skáláját egyaránt bővítik. Hozzávetőlegesen ötvenféle termék előállítását végzik a telepen, az idén. mintegy ezertonnás mennyiségben. A legjelentősebb hazai megrendelők: a Lenin Kohászati Művek, az Ózdi Kohászati Üzemek, a Dunai Vasmű, a Székesfehérvári Nehéz Fémmű, a Székesfehérvári Könnyű Fémmű, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár, a Soroksári Vasöntöde, valamint a Rába M agy ar Vagon- és Gépgyár". Napjainkban sfí. export még nem számottevő a kollektíva termelésében; mindössze Svájcba szállítanak dezoxidólószert, amelyet az acélgyártásnál használnak. A főmérnök nem titkplt beszélt arról, hogy, miközben ütemesen növelik a termelést, erőteljesen csökken az energiafethaszná- láisuk. A fajlagos villamos- energia-felhasználás 60 százalékkal mérséklődött, miután beépítették a fázisjavító kondenzátort. Mivel csúcsidőben sokba kerül az áram, ezért délután nem üzemeltetik a legnagyobb teljesítményű villamos kemencét, csak délelőtt és éjszaka. A kisebb' kapacitású berendezéseket ugyanakkor három műszakban működtetik. Összességében az 1 forint árbevételre jutó energiaköltség 18 fillérről hat és fél fillérre csökkent egy év alatt, melyhez nem kell kommentár. A telepen olyan termékeket állítanak elő, amelyek nagyrészt hutladékanyagokból készülnek, illetve importot pótolnak. A vasnikkelt például akkumulátorhuljadékból gyártják. ívkemencében, alacsony széntartalommal, a korábbihoz képest, korszerűsített technológiával. Az ebből elérhető idei árbevétel 17 millió forintra tehető. Az importkiváltás értéke legalább 35 millió forintra rúg ez évben. Réz előötvözetből 71, alumínium előötvözetből 10 tonnát gyártanak. Dr. Dianovszki Gyula elmondta: az idei árbevételük eléri majd a 100 millió forintot. Jövőre 110 millió elérését tervezik. A cél: nyere- ségoróentáltan termelni! Az elképzelés végrehajtásához most már. adottak a feltételek. A létszámot 100 főre szándékozzák növelni, ezért várják a vegyész, kohász, gépész és elektromos szakembereket. mangántartalmú büszkeséggel a hulladékot — Importot, pótolnak acélok különlegesen kopás- állóak —. ennek az előáHítáTöbb jó minőségű tatabányai brikett A Tatabányai Szénbányák bvikettgyárának dolgozói október végéig hatvanezer tonna brikettet gyártottak időarányos tervükön felül. A tíz hónap alatt 540 000 tonnát készítettek a szénnél magasabb fűtőértékű ég .tartósabb tüzelőanyagból. A brikett túlnyomó többsége első osztályú termék volt. A minőség javítása érdekében a gyártáshoz magas fűtőértékű importszenet is felhasználtak. Növeltek az úgy nevezett gyöngybrrkett ará- nyá>t. a darabonként mindösz- sze 13—18 grammos gyöngy- brikettből az év eleje óta 154 000 tonnát állítottak elő. Ez iparj felhasználósra és a háztartás« tüzelőberendezések fűtésére egyaránt alkalmas, jól helyettesítheti az importból származó rostáit daraszenet. A gyártás fokozására, a termelékenység növelésére tó néhány hatásos intézkedést vezettek be a tatabányai gyárban. Rendszeresítették. a fo- (lyaimatos munkarendet, szombaton és vasárnap is termelnek. e minden vasárnap egy műszakot a gépek karbantartására- fordítanak. Ünnep! húsellátás Kiegyensúlyozott, zavartalan ellátást ígér november 7-ére és az azt követő két szabadnapra a Budapesti Húsnagy- kei eskedelmd Vállalat. Egy hónapja készülnek ama, hogy folyamatos legyen a húsáruk kiszállítása; megfelelő tartalékot képeztek, s ügyeleti szolgálatot állítottak be. A gép- kocsiparkot tartalék járművekkel egészítették ki. Ha szükséges. naponta többször is szállítják a húst. a húskészítményeket az üzletekbe. A vállalat Budapestre és a Dunakanyarba, mintegy félezer üzletbe padit húsárukat. Azt tervezik, hogy az ünnepet megelőző napon, csütörtök délig a megrendelt tételeket maradéktalanul kiszállítják. Három napra sertéshúsból mintegy 1000, marhahúsból csaknem (300, vegyes1 húskészítményből 400. szárazárukból 50. zsírból pedig 200 tonna hagyja el a nagykereskedelmi telepet. Mintegy 50 tonna margarint és 100 tonna étolajat is eljuttatnak a boltokba. A keresett zsírszafonnából 40 tonnát visznek az üzletekbe. Mintegy 150 tonna konyhakész. bontott sertést és marhahúst előkészítve szállítanak a szállodákba, az éttermekbe ás vendéglátóhelyekre. Környezetvédő erdősítés a Velencei-tónál A Velencei-tavi regionális rendezési terv alapján a Mezőföldi Állami Erdő- és Vad- gazdaság a tó vízgyűjtő területén eddig 1250 hektár közjóléti és védelmi erdőt telepített. A sivár k »kopárokon. egykori birkalegelőkön az elmúlt másfél évtizedben 40- féle szárazságtűrő f.a — juhar, kőris-, fekete- és erdeifenyőfajták — és 30-féle cserje — köztük galagonya, kökény, vadrózsa, som — honosodott meg. A telepítést olyan gondosan végezték el. hogy egyetlen hektár pótlására sem voM szükség. A következő fiz évben további eiter hektár kopárast erdősítenek. A vízfolyások és a vöz- mosáso^ területek környékét cserjékkel telepítik be, hogy ezek mintegy szűrőként védjék a művelés alatt álló területek- rőj mosódó vegyi anyagoktól a Velencei-tó vízvilágát. Papíráradat a tsz-ekben A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben négy évvel ezelőtt a nem fizikai munkát végzők aránya alatta maradt a 10 százaléknak, tavaly viszont már 16 százalék fölé emelkedett. S e növekedés elsősorban nem abból származott, hogy az üzemekben több lett a felsőfokú végzettségű vezető, az adminisztrációval foglalkozók tábora gyarapodott ily’ látványosan. Nem véletlenül. A tsz-eket is érintő hatályos pénzügyi jogszabálygyűjtemény vaskos kötet: 256 oldalon csak a szabályok száma és megjelenésének ideje olvasható. A kizárólag csak a közös gazdaságokra vonatkozó jogszabályok meghaladják az ezerötszázat, s szinte naponta látnak napvilágot, újabbak. A megállíthatatlanul áramló szabályok, rendelkezések, belső utasítások már-már fékezik a termelőmunkát is, hiszen oly’ dzsungelt alkotnak a határban, amelyen szinte lehetetlen átlátni. Elnök, főkönyvélő legyen a talpán, aki képes mindezeket nyomon követni, naprakészen kezelni. Nem kevésbé bonyolult a számviteli rendszer. Ez főképpen abból adódik, hogy a gazdaságokban kénytelenek kétféle könyvelést vezetni. Azért, mert a jelenlegi hivatalos számviteli mechanizmus elsősorban az állami irányítást és ellenőrzést hivatott szolgálni. A tsz-ek tehát párhuzamosan könyveinek: egvet készítenek maguknak, amiből pontos információkat kapnak a gazdálkodás napi helyzetéről, egy másikat pedig a felsőbb szervek részére. De nemcsak e területen van párhuzamosság. A gazdaságok általában — évente becsületesen kitöltik a Központi Statisztikai Hivatal jelentőtömbjét, amelynek adatlapjai a két évvel ezelőtti 138 oldalról mára 149-re szaporodtak. Csakhogy a KSH-val tudatott számokra mások is kíváncsiak, ugyanezeket, az adatokat megkéri a MÉM, a Magyar Nemzeti Bank. a Pénzügyminisztérium is. De kérdeznek, adatszolgáltatást kérnek mások is. A Közlekedési Minisztériumnak például a tsz-ek évente kétszer kötelesek beszámolni a gépparkjuk helyzetéről, teljesítményéről. S hogy e részletes jelentés elkészítése milyen munkát követel? A gazdaságokban bizony egy-két ember csak azzal foglalkozik, hogy na ponta összesíti a menetleveleket, lrigyűjtvén, hogy a ffpek mennyit futottak, üresen és rakománnyal, fold-, aszfalt- és pormentes úton. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal ee évben a tsz-ek vezető állású dolgozóinak alapbéréire volt kíváncsi, ezeket az adatokat meg is kérte az összes tsz-től, ahelyett, hogy a megyei tanácsoktól szerezte volna be, ahol ugyanis tudtak volna e kérdésekre válaszolni. De az üzemekhez érkeznek olyan kérdések is, amelyekre akkor sem tudnak pontosan felelni, ha akarnának. Mert például honnan tudná ma egy gazdaság, hogy öt-tíz év múlva mit fog a földjein elvetni, milyen vállalkozásba kezd majd, ha nem ismertek az akkorra vonatkozó szabályozók? A gazdaságok legtöbbjében a belső szabályzatok terjedelme eléri az 50—100 oldalt, de akad olyan is, ahol a négyszázat. S e dokumentumokban a legtöbb helyet az amúgy is kötelező munkavédelmi szabályok foglalják el. A tsz-ekben számos bizottság működik, amelyek többnyire jól szolgálják a szövetkezeti demokráciát, az önkormányzat erősítését. De nemegyszer e bizottságok párhuzamos, így teljesen fölösleges tevékenységet is végeznek, ami idő- és energiapazarlás. A közösségi tanácskozások, fórumok mindegyikéről precíz jegyzőkönyvet kell vezetni, dokumentálni kell tehát a demokratikus működést. Ezt igénylik ugyanis az ellenőrző szervek. Hogy ezzel is gyarapszik a papírmunka? Nekik nem számít. De egyre több a gazdaságokban az ilyen-olyan felelős, a megbízott is — tűzvédelmis, polgári védelmis, munkavédelmis —, akik elsősorban nem azért kapnak rendszerint függetlenített posztot, mert a tsz-vezetés ezt indokoltnak érzi, hanem mert a felsőbb szervek ezt megkívánják. „Üjabban gyors ütemben haladunk a kincstáriasodás irányába. Az adminisztráció munkájának nagyobb részé ± ma már nem a gazdaságvezetésnek van szüksége. Burjánzik a külső szervek indokolt, vagy indokolatlan adatigénye”. E mondatok a TOT második kongresszusára készült beszámolóban olvashatók. Az időpont: 1972. Négy évvel ezelőtt a negyedik kongresszus már szigorúbban fogalmazott: „A mezőgazdasági szövetkezetek még sok területen kénytelenek eleget tenni a túlzottan aprólékos szabályozási, számviteli és elszámolási előírásoknak. Ez a kötöttség az elmúlt években alig oldódott, sőt, sok tekintetben erősödött. Még mindig túlzott információs igény terheli az üzemeket... Ezen a helyzeten a jövőben határozottan változtatni kell.” 1/ ellett volna, hiszen a bürokrácia azóta sem kisebbedéit, ellenkezőleg — sok tsz-vezető alátámasztja ezt — tovább burjánzóit. S csak remélhető, hogy a szövetkezetek decemberi, ötödik kongresszusa után a már korábban is sürgősnek tartott „határozott változtatás” nem fog ismét erejét vesztetten kihunyni. Ruhagyári milliók Berki Ferencivé vasalónő keze alól százszámra kerülnek ki a friss termékek Eredményesen dolgozó nagyvállalataink egyike a Salgótarjáni Ruhagyár, ahol az idén 450 millió forint értékű terméket gyártanak a hazai és külföldi megrendelők számára. A piac által támasztott igen magas minőségi követelményeket csak a jól képzett szakembergárda szorgalmas munkájával tudják kielégíteni. A meglevő partnereiket, közöttük természetesen a határainkon túli vevőket csak kiváló színvonalon készült termékeikkel tarthatják meg, ehhez a vállalati kollektíva összefogása elengedhetetlen. Képeinken az eredményesen gazdálkodó üzem dolgozói közül mutatunk be néhányat. Tarnóczi Judit diszpécserként egy munkaszalagot irányít. Orosz Márta a fiatal szakembergárda egyik képviselője Puporka Hilda a termelésben részt vevők teljesítményét, közöttük Pesti Ildikó teljesítményét méri. Kirísics Lajosné és Dudás Józsefnc a készáruk minőségét ellenőrzik. — képek: kulcsár — NO GRAD — T986. november 5., szerda H. I, 3
