Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-02 / 232. szám

Várakozással tekint a nemzetközi közvélemény a reykjaviki munkatalálkozó elé losni Fái látspiása Bersoian Losoncai Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke két­napos látogatást tett Borsod- Abaúj-Zemplén megyében. Szerdán, látogatásának má­sodik napján, a megye veze­tőinek kíséretében Sátoralja­újhelyre utazott. A városi pártbizottság székházában Ska. pinyecz Gyula, a városi első titkár és Kazsimérszki Ferenc a városi tanács elnöke fogad­ta és tájékoztatta a történel­mi nevezetességű zemp’éni város és környéke társadalmi, gazdasági helyzetéről. A tájékoztatót követő város­néző séta során az Elnöki Ta­nács elnöke megtekintette a műemlék épületekben gazdag belvárost, a napokban átadott 8 tantermes korszerűen fel­szerelt új általános iskolát. A látogatás következő állo­mása Széphalom volt. Losonczi Pál ott elsőként a Kazinczy- mauzöleumot kereste fel és koszorút helyezett el Kazin­czy- Ferenc síremlékén. A program Sátoraljaújhe­lyen folytatódott. Az Elzett Certa gyárban Losonczi Pál meghallgatta Szilágyi ■ László vezérigazgató beszámolóját az ez év januárjában önállósult vállalat helyzetéről, munkájá­ról. A beszámolót követő üzem­látogatás után a gyár egyik fiatal dolgozója — Orosz Jó­zsef szakmunkás, a csiszoló- műhely meo-csoportvezetője — látta vendégül saját otthoná­ban az Elnöki Tanács elnökét.' Borsod-Abaú.j -Zemplén me­gyei látogatásának befejezése­ként az Elnöki Tanács elnöke részt vett és felszólalt Sátor­aljaújhely várossá nyilvánítá­sának 725. évfordulója alkal­mából rendezett jubileumi ta­nácsülésen. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, az Elnöki Tanács, a kormány üdvözletét tolmácsolta a város minden lakóiának, sok sikert kívánt nekik a következő, évek mun­kájához. lakóhelyük további gyarapításához, szépítéséhez. Az ünnepi tanácsülés után, amelyen díszpolgári címet és Pro Urbe-kitüntetéseket is át­adtak, Losonczi Pál elutazott Borsod megyéből. Mihail Gorbacsov felszólalása egy tudományos tanácskozáson Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan Reykjavikban munka- találkozót fognak tartani, s ennek szovjet vélemény sze­rint munkai égkörben, felesle­ges külsőségek nélkül kell le- zajlania — jelentette ki keddi sajtótájékoztatón Borisz Pja- disev. a szovjet külügyminisz­térium szóvivője. Közlése szerint a közbülső csúcstalálkozó céljai és napi­rendje: a helyzet közvetlen értékelése és világos javasla­tok megfogalmazása annak érdekében, hogy néhány, a nukleáris fegyverzetekkel kapcsolatos területen előrelé­pés történjen. Napirendre ke­rül a szovjet—amerikai kap­csolatok -megvitatása is. Szov­jet vélemény szerint meg kell vitatni minden olyan kérdést — a regionális kérdéseket is —. amelyek kölcsönös érdek­lődésire tartanak számot. A közbülső találkozó Mihail Gorbacsov egyesült államok­beli látogatásának előkészüle­tét szolgálja — mondotta Pjadisey, — Ez azt jelenti, hogv amerika'i útja nem kerül le a napirendről, s annak értelemszerűen eredménnyel kell járnia. mint ezt koráb­ban is leszögeztük és most is 'kijelentjük. A szóvivő végezetül a sajtó kép viselőinek tapasztalatára (apellálva óvott a túlzó remé­nyeiktől. de a túlzott borúlá­tás3' ól is. IVT c ßcforiip-g m e?n vu p’­Vás.ial fogadták szerte a vilá­gon azt a keddi bejelentést, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan október 11— 12-én. találkozót tart az iz­r A kanadai fővárosba, Otta­wába érkezett kedden este Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tágja, külügyminisz­ter. A szovjet' külügyminisz­ter New Yorkból' érkezett hi­vatalos látogatásra Kanadába. JA többnaposra tervezett láto­gatás ailatt Sevárdnadzét fo­gadja Brian Mulroney kor- anányfő és tárgyal kanadai kollégájával, Joe diánkkal. Megérkezése után Sevard- Badze az újságírók kérdéseire Válaszolva azt mondta a szov­landi fővárosban. A munka­találkozón kidolgozhatják egy olyan csúcstalálkozó alapjait, amely már konkrét eredmé­nyekhez vezet a fegyverzet- csöikkemtés terén — tűnik ki az első nyilatkozatokból. Steingrimur Hermannsson. a házigazda Izland miniszter­elnöke kijelentette: örömmel és büszikeséggel tölti el. hogy a két nagyhatalom vezetője éppen az izlandi fővárost vá­lasztotta újabb találkozója színhelyéül, ami a nagyfokú bizalom megnyilvánulása ha­zája és az izlandi nép iránt. A találkozóról szóló bejelen­tést követően tartott sajtóér- tékezletén Hermannsson el­mondta, hogy a reykjaviki szovjet nagykővettöl hétfőn értesült a helyszínire vonat­kozó javaslatról, amit rövid idő múlva elfogadott. A ta­lálkozó megtartásának konk­rét helyéről még nincs vég­leges döntés, de várhatóan a reykjavilki diplomácián ne­gyed közelében fekvő modern „Saga” Szállodáiban folytat majd megbeszéléseket a két vezető. A nemzetközi közvélemény megelégedéssel vette tudomá­sul az októberi találkozó hí­rét. s a világ azt várja, hogv a Reykjavik bau folytatódó szovjet—amerikai párbeszéd elvezet a két állam közötti kö’csönös megértéshez, előse­gíti a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezését, valamin) a hagvomrínyos fegyverkész­letek csökkentését — jelen­tette ki New Yorkban az iz­landi ENSZ-küldöttség meg­bízott vezetője. jet—amerikai kapcsolatokról, hogy azok valamelyest javul­tak néhány utóbbi fejlemény nyomán. Sevardnadze repülő­téri nyilatkozatában annak a reményének adott hangot, hogy kanadai tárgyalásai'“ áő fog­ják mozdítani a két ország közötti nagyobb együttműkö­dést mind világpolitikai kér­désekben, mind pedig a két­oldalú kapcsolatokban. Ehhez kedvező a helyzet — fűzte hozzá a szovjet külügyminisz­ter. Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök Londonban nyil­vánosságra hozott nyilatkoza­ta szerint a bejelentett mun­katalálkozó a két félnek azt az akaratát tükrözi. hogy jelentős haladást érjenek el a kelet—nyugati kapcsolatok megjavításéiban. Üdvözöljük a találkozót, ami konstruktív előrelépés egy olyan csúcsta­lálkozó irányéban, amelyet az egész vöág kíván — hangzik a nyilatkozatban. Egy magas rangú brit kormánytisztviselő, közölte, hogy Thatcher sze­mélyes üzenetet kapott Mihail Gorbacsovtól, annak tartal­máról azonban nem volt haj­landó nyilatkozni. A reykjaviki szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó hírét üd­vözölve Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet külügymi­niszter annak a reményének adott kifejezést, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak vár­ható javulása a két német ál­lam viszonyénak további el­mélyítése szempontjából is kedvező nemzetközi légkört teremt. Egon Bahr. a Német Szo­ciáldemokrata Párt (SPD) le­szerelési szakértője a legma­gasabb szintű amerikai—szov­jet kapcsolatfelvételben tör­ténelmi lehetőséget lát arra vonatkozóan. hogv előbbr'“ lépjenek esy közbülső meg­állapodás megkötése iránivá- ba. a közepes hatotávote'i-'' európai eszközök kérdeoéber A Mihail Gorbacsov javas­latára Izlandon sorra kerülő nem ' hivatalos szovjet—ame- i ritkái csúcstalálkozót tokiói ’ kormánynyilatkozat üdvözöl­te, amelyet kedden éjszaka tettek közzé. A Szovjetunió és az Egyesült Államok .között megvalósuló újabb legmaga­sabb szintű találkozó a nem­zetközi helyzet alaikuilósia szempontjából nagy jelentő­ségű, ugyanakkor létrejötté­vel elhárulhatnak a janán— szovjet csúcstalálkozó akadá­ly# Jüs a»- jeteutette. <ki Kú­rán ári..japán külügyminiszter. Nakaszone miniszterelnök azon reményének adott han­got, hogy a reykjiaivtifci talál­kozó légköre kedvezően hat majd a japán—szovjet kap­csolatok alakulására is. Ezzel összefüggéstoen kijelentette, hogy a japán—szovjet diplo­máciai kapcsolatok új raf el vé­telének 30. évfordulója. 1986. október 19-e alkalmából to­vábbi1 előrelépést kívánnak elérni a két ország viszonyá­nak javításában. Az utóbbi esztendők társa­dalmi-gazdasági változásai az élet minden területén maga­sabb mércét állítanak elénk. Tagadhatatlan, hogy ma ke­vés az, amit tegnap tettünk, s holnap még többre-jobbra van szükség. Hogyan történik ez a gya­korlatban egy munkásvidé­ken, ahol bő harmincezren élnek, s a párttagság száma megközelíti a háromezret — erről beszélgettünk Czene Jó­zseffel, az MSZMP Bátonyte- renyei Városi Jogú Nagyköz­ségi Bizottságának első titká­rával, annak kapcsán, hogy a közelmúltban a megyei párt- bizottság végrehajtó bizottsá­ga is napirendre tűzte e té­mát! — Bevezetőül, lenne szíves bemutatni a bátonyterenyei párttagság összetételét, főbb jellemzőit! — Aki valamelyest is is­meri a bátonyterenyei vidé­ket, az tudja, hogy jelentős munkásmozgalmi hagyomá­nyokkal rendelkezik, Salgó­tarján mellett a megye leg- iparosodottabb része, s több ipari üzem működik a terüle­ten. Természetesen, ez a párt­tagság összetételére is kihat, Az SZKP Központi Bizott­ságának szilárd meggyőző­dése, hogy a gyorsítás, az át­alakítás, a szovjet társadalom minőségileg új állapotának megteremtése, elképzelhetet­len az eszmei és elméleti te­vékenység élénkitése, a szoci­alizmus társadalmi viszonyai­nak tökéletesítését szolgáló lépések megbízható tudomá­nyos megalapozása nélkül — mondotta MihaM Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a szovjet felsőoktatási intézmé­nyek társadalomtudományi tanszékvezetőinek országos tanácskozásán elhangzott be­szédében. A kibontakozó átalakítás rendkívüli társadalmi felelős­séget ró a társadalomtudo­mányok egész rendszerére. A mai élet alapján gazdagítani kell a termelőerők és terme­lési viszonyok dialektikájáról, a szocialista tulajdonról, a szövetkezetekről, a népi ön­igazgatásról és a demokráciá­ról, a társadalmi tudat fej­lődéséről, a. .negatív jelen­ségek felszámolásának mód­jairól és sok egyéb kérdések­ről alkotott fogalmakat — ál­lapította meg a szónok. Hangsúlyozta: a párt szá­mit a közgazdaság-tudomány nagyobb szerepvállalására, abban a munkában, amely­nek célja a termelőerők fej­lesztése, az élenjáró technoló­giák alkalmazása, a termelé­si viszonyok minőségi javítá­sa, a gazdálkodás és az irá­nyítás formáinak megváltoz­például jelenlegi foglalkozá­suk szerint megközelítően kétharmad részük munkás és mezőgazdasági dolgozó. Záró­jelben megjegyezném, hogy a Nógrádi Szénbányák üzemei nem a mi politikai irányítá­sunk alá tartoznak, viszont a bányásznyugdíjasok nagy ré­sze az itteni lakóterületi alap­szervezetekbe „igazol át”. Nos,, ha már a jellemzőknél tartunk, a nyugdíjasok ma­gas aránya mellett további ismérv: az ingázás, a munka­helyre történő mindennapi bejárás. Aztán említhetném, hogy bár a mezőgazdaságban a szervezettség meghaladja a huszonhárom százalékot, so­kan alaptevékenységen kívüli munkát végeznek... — Ha a számok mögé né­zünk, milyen tartalmat talá­lunk? Vagyis, az összetétel miként tükrözi a párt erejét, egységét, vezető szerepét? — Szeretném leszögezni, hogy ellene vagyunk mir féle egyoldalú statisztikai szemléletnek, az MSZMP kongresszusán elfogadott el­vek érvényesítésére törek­szünk. Nevezetesen, hogy a társadalom minden rétegéből azok kerüljenek a pártba, tatása, enélkül nem lehetsé­ges a gyorsítás, s legfonto­sabb eleme, az emberi té­nyező „működésbe hozata­la”. Felhívta a figyelmet, hogy az átalakítás, az élet megújí­tása folyamatában éles, nem mindig nyílt, ám könyörtelen harc folyik az eszmék, a gon­dolkodási és viselkedési stí­lusok között. A régi nem ad­ja meg magát harc nélkül, s a skolasztikus csűrös-csava­rásban megtalálja az élet di­namizmusához való alkalmaz­kodás új formáit. Néha még a „gyorsítás” és az „átalakí­tás” fogalmait is be akar­ják szorítani a lejárt dog­mák és sztereotípiák kereté­be. A mai folyamatokat azon­ban nem lehet hozzáigazíta­ni a régi formulákhoz. Űj, következtetéseket kell levon­ni, amelyek tükrözik az élet jelenkori dialektikáját. Ezt csak alkotó légkörben lehet megvalósítani. Az igazság csak a különböző nézőpon­tok összehasonlítása, az eszr mecserék és a viták, a koráb­bi sztereótípiák felszámolása révén tárható fel. Ezért esik szó különös hangsúllyal ar­ról, hogy bátorságra, kezde­ményezőkészségre van szük­ség, az új eszmék megfogal­mazásához, a párt ezért veti fel olvan élesen az „igazság pillanatának” - kérdését, azt, hogv az életben és a tudo- mánvban is gyökeret kell vnrnip az iernzcí pnnk — mu­tatott rá Mihail Gorbacsov. akik aktívak a közéletben, szocialista módon élnek, tevé­kenységük alapján megbecsü­lést élveznek. Arra kell össz­pontosítanunk, hogy valóban élcsapat jellegű legyen ez a kö­zösség, s ez a minőségi szem­pontok előtérbe kerülését is jelenti. A párt megyei végre­hajtó bizottsága úgy fogalma­zott, hogy összetételünk, a párttagság rétegződése, felké­szültsége és cselekvő képessé­ge biztosítja Bátonyterenyén és vonzáskörzetében a politikai célok megvalósulását, a gaz­dasági és társadalmi felada­tok végrehajtását. — Tudná ezt példákkal is bizonyítani? — Talán a legfontosabb, hogy a nehezebbé vált körül­mények ellenére is sikerült elfogadtatni politikai törekvé­seinket, a tervhez közelálló- an teljesíteni főbb gazdasági­politikai céljainkat, s ebben a párttagság nagy szerepet töl­tött be. Csak utalok a haris­nyagyár átszervezésére, a nyugdíjasok helyzetére, a te­rületi irányítás változásával kapcsolatos politikai teendők­re. Ugyanakkor, a kedvező tapasztalatok mellett azt is látjuk, hogy néhány területen A társadalomtudósok leg­főbb feladata ma az, — foly­tatta a szónok —, hogy fel­számolják az élet támasztot­ta követelményektől való elmaradást. Az elméletnek a gyakorlat előtt kell járma, a jelenségeket szélesebb ösz- szefüggéseikben, mélyebben kell szemlélnie, meg kell lát­nia azt „amit betakart az idő”. A tudományra ott és azért van szükség, ahol formálni, nevelni, fejleszteni lehet a fiatalságnak azt a képességét, hogy önállóan és alkotó mó­don gondolkodjék — hívta fel a figyelmet. Mindenütt el kell érni,' hogy az újat kereső, az alko­tó, az átalakítás élvonalá­ban haladó emberek szaba­dabban érezzék magukat, gyümölcsözőbben dolgozhas­sanak, és jobban éljenek. Ez vonatkozik a termelésre, a tudományra, a művészetekre, és a társadalmi tevékenység minden területébe — hang­súlyozta a szónok. A főtitkár végezetül emlé­keztetett rá: áz átfogó, nagy­méretű és hosszú távú társa­dalmi és gazdaságfejlesztési programok végrehajtása el­képzelhetetlen a társadalmi,' műszaki és természettudomá­nyok képviselői közötti együtt­működés erősítése nélkül. A túlzott, a nagyon szűk szako­sodás, a más tudományos te­rületeken elért eredmények figyelmen kívül hagyása je­lentősen fékezheti az egész tudomány, így a társadalom-, tudományok fejlődését. a kommunisták nem kellőkép­pen képviselik és hajtják vég­re a határozatokat, hiányzik az igény egy részüknél a por litikai műveltség gyarapításá­ra, s nem törekszenek elég­gé a tömegekkel való kapcso­latok erősítésére, kamatozta­tására. E diagnózis a tovább­lépés módját is jelöli: ezeket javítanunk kell. — Nyilván a jobbítás egyik lehetősége, hogy adott párt- szervezetek korábban említett mérce alapján döntsenek ar­ról. kit vegyenek be soraikba. Vajon, mindig valóban az ar­ra legalkalmasabbak nyernek felvételt? — Erre törekszünk, dehát természetesen egyetlen ajánló sem rendelkezhet azzal a ké­pességgel, hogy évekre előre megmondja, kikből lesznek az elkötelezett, elvhű kommu­nisták. Tulajdonképpen a munkahelyre belépés napjától kellene kezdődnie a párttag­gá nevelésnek, a kommunis­táknak oda kell figyelniük a fiatalokra, törődni velük, meg­bízni, próbára tenni őket, em­berileg, szakmailag egyaránt. Aztán, akik arra megfelelő­ek, ösztönözni, ajánlani. Az igazi nevelési lehetőség csak ezután kezdődik, amikoris már a közösség egésze, a sza­bályzati rend, a pártprogram szellemében gondoskodik a belépő emberi és szakmai ké­pességeinek kamatoztatásáról. Ezért valamennyi párttag sze­mély szerint is felelős — Mit mutat a gyakorlat? Sikerű! ezeket az elveket megvalósítani? Bsstí kommentár Biztató jelek Várakozás, megelégedettség, reménykedés — így lehetne talán a legtömörebben összefoglalni a világ szinte minden tájáról érkező hírek tartalmát, azokat a hivatalos, nemegy­szer kormánynyilatkozat-szintű reagálásokat, amelyek a jö­vő heti Reagan—Gorbacsov találkozó bejelentése nyomán születtek. S a megkönnyebbülés jogos is, hiszen feszültség­től, kölcsönös vádaskodástól terhes hetek után röppent vi- fággá a reykjaviki találkozó híre. A két külügyminiszter, Shultz és Sevardnadze négyszeri találkozója, a beható tárgyalások bebizonyították, hogy kellő rugalmassággal, a közös, valóban jelentős kérdések előtérbe helyezésével el lehet hárítani a kétoldali viszonyt zavaró !bármilyen akadályt, örvendetes tény, hogy most már a Da- niloff-, illetve Zaharov-ügy kellemetlen ballasztjától mente­sen készülhet a két államférfi a jóval lényegesebb, az egész emberiség jövőjét érintő ügyek megtárgyalására, arra, hogy a tavalyi genfi csúcs szellemében folytassák a megegyezés lehetséges területeinek felkutatását, mindenekelőtt a fegy­verzetkorlátozás terén változatlanul fennálló ellentétek fel­számolását, vagy legalább is szűkítését. A munkatalálkozónak beharangozott izlandi csúcs; épp &yen szempontból igazán jelentős. Tükrözi ugyanis,, hogy mindkét fél érdekelt egy leendő megállapodás megkötésében, s ennek érdekében adott esetben hajlandó bizonyos enged­ményekre is. A nagy kérdés, hogy mekkora esélye van a sikerre a szovjet pártfőtitkárnak és az amerikai elnöknek? Hiszen a — nevezzük így „közbülső csúcsra” — nyilván­valóan azért vari szükség, mert az egyéb két- és többoldalú tárgyalási fórumokon mindeddig nem tudtak áttörést elérni e két felet szembeállító kérdésekben. Moszkvában változatla­nul azt vallják, hogy a következő, Washingtonba tervezett csúcson érdemi megegyezést kellene elérni, akár a nukleáris robbantások moratóriuma, akár a közép-hatótávolságú raké­ták. akár az űrfegyverkezés témakörében. A reykjaviki csúcs bejelentése azért számít egyértelműen biztató jelnek, mert — a meglevő, emlitett nézetkülönbségek ellenére — esélyt mutat arra, hogy a legégetőbb kérdések­kel kapcsolatban előrelépés történhet. Ez megteremtené a lehetőséget Gorbacsov soron levő amerikai útjához, s az ott kötendő átfogó jellegű egyezmények aláírásához. Ha ez való­ra válik, akkor az eddig jobbára csupán, gejzírjeiről és vul­kánjairól ismert kis északi. szigetország, Izland a nemzet­közi béke és biztonság szempontjából kiemelkedő fontosságú politikai színhellyé válna. Szegő Gábor 2 NöGRÁD — 1986. október Z, csütörtök Sevardnadze Kanadában Előtérben a minőségi köveie'mányek BeszéSfetés a bátonyterenyei pártépítés tapasztalatairól

Next

/
Thumbnails
Contents