Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-11 / 240. szám

Egyszerűbb

eurocsekk-rendszer

1987. Január 1-től az eddiginél jóval szélesebb körben, 6 egyszerűbben válthatják be b Magyarországra érkező külföldiek eurocsekkjeiket.

Mind általánosabb a tőkésországokban, hogy a külföldi tótra indulók nem készpénzt, hanem — ezt helyettesítő — csekket vagy hitelkártyát visznek magukkal. A Magyarországot felkereső nvugat-eu- rópai turisták jelentős része eurocsekket kíván beváltani. Ez Európa legnépszerűbb pénzt helyettesítő eszköze elsősorban a nemzetközi turistaforgalomban, de több nyugati országban belső fizetési eszközként is elfogadják, illetve használják.

Az európai tőkésországok bankszövetségei hozták létre ezt a csekk-kártyával garantált csekket, mely beváltható valamennyi európai országban a valutabeváltó helyeken, illetve fizetésre is felhasználható a valutát elfogadó üzletekben, szállodákban. Hazánkban pillanatnyilag mintegy 1400 helyen váltják be az eurocsekket, amit maximum 130 dollár, vagy 400 márka, vagy ennek az értéknek megfelelő holland forintra állíthatnak ki a külföldiek.

Jelenleg csak a Magyar Nemzeti Efenkban számolják el ezeknek a csekkeknek az ellenértékét.

Tavaly csaknem 700 millió forint értékben váltottak át nálunk eurocsekket. A növekvő csekkforgalom indokolja e pénzügyi rendszer egyszerűsítését: a Magyar Nemzeti Bank által aláírt nemzetközi megállapodás, az úgynevezett eurocsekk-csomagterv alapján 1987. január 1-től a hazánkban tartózkodó külföldiek kizárólag forintra állíthatják ki az eurocsekket, melyet a korábbinál jóval szélesebb körben használhatnak fizetőeszközként. Az állami, a szövetkezeti és a magánszektorban levő üzletek, szolgáltatóhelyek egyaránt elfogadhatják a maximum 9000 forintra kiállított eurocsekket. Természetesen csak ott érdemes kitenni az üzletre a csekk elfogadását jelző EC-emblé- mát, ahol az idegenforgalom intenzitása ezt indokolja.

A Magyar Posta kapott megbízást a csekkek központi elszámolására. Január 1-től a kijelölt postahivatalokban lehet az eurocsekk férinteí- lenértékéhez hozzájutni, mégpedig akár készpénzben, akár saját átutalási betétszámlára vagy bankszámlára utalva azt. Az üzletektől a napi bevétellel együtt készpénzként fogadja el a hivatal az eurocsekket. A posta egyezteti a belkereskedelmi szervekkel, hol várható nagyobb tömegű eurocsekk-beváltás, s az igényeknek megfelelően jelöli ki a 3200 postahivatal közül azokat. amelyek eurocsekk-elszá- molással is foglalkoznak majd.

A forintban kiállítható eurocsekk bevezetése sfcámos előnnyel jár. A külföldinek egyszerűbbé válik a dolga: a mostaninál jóval több helyen fizethet eurocsekkel, nem kell sorba állnia a beváltóhelyeken, s nem kell bonyolult átszámításokat végeznie, hiszen a magyar árnak megfelelő forintértéket írhatja a csekkre. Csökken a valuta feketepiaci élettere, ugyanakkor nő azoknak a boltoknak, szolgáltatóhelyeknek a forgalma, amelyek nem fogadhatnak el külföldi valutát, vagy arra kiállított csekket. Az is kedvező, hogy az eurocsekket elfogadók bürokrácia nélkül, igen egyszerűen juthatnak pénzükhöz.

Szovjet exportra kerülő divatos pólók szállítás előtti minőség-ellenőrzését végzi Hegedűs Kálmánná és munkatársa a Senior Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében.

—RT—

Nemes János ti SXBICtttLVBtnSS

cikksorozata MHtóMfctifitiíltift tfr7A

ÍO. Az országos partértekezlet

A

z Országgyűlésnek az eh vizsgálja, bevált-e az új poli- lenforradalmat követő tikjai iránwnnal éje összegez_

első, 1957. május 9-én kezdődő ülésszakán, a Kádár János vezetése alatt álló, új tagokkal kibővített kormány megválasztásával véget ért az állami „ideiglenesség”. A forradalmi munkás-paraszt kormány féléves tevékenységéről Kádár János számolt be. iA jövő feladatairól szólva, erőteljesen hangsúlyozta a közélet demokratizálásának 'szükségességét. Szóba egy elvi kérdés is: a pártrendszer ügye.

Kétségtelen, hogy 1948 után a koalíciós pártök hasznosán tevékenykedhettek volna tovább, de a régi pártvezetőség ezt a lehetőséget megakadályozta. Egy évtized után „a történelmet nem lehet visz- szaforgatni”, különösen, mert

tikai irányvonal, és összegezze ennek a politikának végrehajtásában . szerzett tapasztalatokat.

A kétfrontos harc elvének elfogadása, és még inkább alkalmazása kérdésében — az „általában egyetértünk” hangoztatása mellett — tulajdonképpen november 4-től kezdve folyt a kimondott, vagy kimondatlan vita a pártaktíva, a párttagság körében. Voltak, akik csak részben ismerték fel és el a szektás, dogmatikus hibák szerepét az ellen- forradalmi lázadás kirobbanásában, és túlnyomóan a revizionista csoport ténykedését, felelősségét jelölték meg, mint okot.

Ennek megfelelően „keményebb” politikát követeltek az MSZMP-től, és a vezetésnek

az el lep fórra dalom napjaink- szemére hányták engedékeny- ban a partok újjáalakulása a gégét. Mások, másik egyoldalúsággal, a revizionista hibákat lebecsülve, csak a szekta- rianizmust okolták, sőt, gyakran az egész felszabadulás utáni évtizedben a tévedéseket látták túlsúlyban. Ezek „engedményekké!” gondolták az új vezetés tömegbefolyását növelni, és még a Nagy Imre- csoporttal való „kiegyezést” is szorgalmazták volna.

polgári restaurációs törekvések jegyében ment végbe, és az esetleges pártviszályok az olyan nagyon szükséges nemzeti egységéi szétszaggatták volna. . 1

„Magától értetődően az alapvető elvi állásfoglalás, amely a koalícióra vonatkozik, nem zárja ki, ellenkezőleg, feltételezi és megkívánja, hogy a közügyek intézésében ne csak kommunisták vegyenek részt.” — E kijelentésnek

vitának új lendületet

nyék, a lázadás táptalajának tekinthetjük, Révai József kétfrontos harc helyett lényegében egyfrontost akart a pártra erőltetni. Révai cikke tiltakozó hullámot váltott ki a Népszabadság hasábjain. Az egyik hozzászóló igen találóan fogalmazott: „Nagy Imre példátlan osztályárulása nem lehet menlevél Rákosi Mátyás számára.”

Egyébként a hírlapi vitának rendkívül pozitív vonása volt —, amely az új szellemet demonstrálta —, hogy nyíltan folyt, és-nemcsak a párt vezetői, vagy ismert publicisták kaptak szót, hanem egyszerű párttagok is. S nem kevésbé új és örvendetes jelenség volt, hogy a cikkírót, illetve a hozzászólókat tévedéseikért nem átkozták ki, nem is minősít- gették, bélyegezgették mindenféle jélzővel. Ebben a vitában is kiderült, hogy az MSZMP az eszmei harcot mindig a helytelen nézetek, nem pedig azok képviselői ellen folytatja.

Az országos pártértekezleten a vita tovább folytatódott, főleg Révai József felszólalása nyomán. Révai azt fejtegette, hogy különbséget kell tenni a jobb- és baloldali elhajlás között.

Révai „József nézetei, amelyeket a pártértekezlet viszhat héttel később az MSZMP régi pártvezetés egykori tagjáadott Révai Józsefnek, a szautasított, valójában segíországos értekezlete mintegy intézményesített biztosítékot adott, amikor határozatban szögezte le: „A párt építésével szorosan összefüggő kórnak — egyébként a magyar és a nemzetközi mozgalom kitűnő ideológusának és jó tollú publicisztájának — fellépése. A Népszabadság 1957.

dés annak az elvnek gyakor- március 7*i számában Eszmei lati érvényesítése, hogy ha- tisztaságot! címmel cikket írt, zánkban á párttisztség kivéte- amelyben sok helyes részlettették azt, hogy a kétfrontos harc fontosságát még inkább megértse a párt közvéleménye. Kádár János válaszbeszédében nyíltan szemébe vágta Révainak, hogy a „bukott vezetőség zászlaját lobogtatta meg”. A pártegységet a decemberi határozat alapján és

lével minden közfunkciót pár- megállapítás mellett, hamis és szellemében kell felfogni

tonkívüli is betölthet.” Ennek az elvnek érvényesítése — három évtized tapasztalata mutatja — a magyar társadalmi éleinek olyan alapfeltétele lett, amely nemcsak a közélet demokratizmusát határozta meg.

védeni, vagyis a régi vezetésnek nincs helye ebben, annak hibái nem menthetők.

Ennek megfelelően fogalmazódott meg az országos értekezlet határozata is, hangsúlyozva: „rendkívül fontos;

különösen a párt újjászervezésének folyamatát, megszüntesse az ideiglenességet, megembert Az fdö sodrában

I

Mi ragasztja az

a szülőfaluhoz?

A föld talán, melynek eső tatán! illatát szomjasan szívja magába, vagy egyszerűen csak a kalandvágy hiánya? A déd- szülők hagyatéka, vagy az eltökéltség. hogy ott kell tenni

Nincs visszaforduló

a-Jobbi

tagdíjat.

faluba összeszedni a tagfelvételi kérela legtöbbet, ahol a napvilágot meket. Tőle jobban senki sem megláttuk? . Dudok Jánost- ismerte a dúlőutakat a kö:r- nemigen foglalkoztatják ilyen nyéken. Szándékában sincs,

kérdések, ö erdőkürti. Csak hogy az akkori életet nehe- ennyj a válasz. Gyerek fővel zebbre fesse a valóságosnál, gazdasági, cselédként, ifjúkor- Esténként' taggyűlésekre járt. ban kőbányászként, pártmun- szenvedélyesen agitált a Máltásként. mint meglett ember termelőszövetkezeti vezetőként, — ma a káliéi közös gazdaság elnökhelyettese — végezte és végzi a dolgát. Vele nem estek meg rendkívüli, anekdotaként szárnyaló történetek. Erőn felül sohasem vállalt. de amire a felével biccentett. el is végezte. Nem várt cselekedeteiért hátbave- fegetést. csillogó érmeket, írendkívüli jutalmakat.

gyár Dolgozók Pártja politikája mellett. Ösztöne azonban azt súgta: valami nincs rendben. Kósza hírek terjengtek. megszaporodtak a rendkívüli eligazítások.

— Te gyerek! Nagy baj lehet. Hallgattam a rádiót éjszaka. s mintha lövöldöztek volna — fogadta egyik hajnalban a gépállomásom az idős kommunista. Bámai János. Hívta azonnal a járást.

lenforradalmat — emlékszik vissza a nagy próba napjainak taktikájára. Az emberek fejében teljes volt a zűrzavar. Feloszlott a termelőszövetkezet. vitték a gabonát a magtárból. A közös vagyon iránt felelősséget érzők egyet tehettek: megmérték és felírták, ki mennyit cipelt el. Hívatták.

— Akarjuk a véleményed ismerni. Tudod-e, hogv milyen szervezetben dolgoztál? — szegezték neki a kérdést.

— Most is abban a szervezetben dolgozom. Mondjátok meg ki ellen, milyen rosszat tettem? A hibát ne az elvben keressétek, hanem az egyes

mondta halkan Dudok János.

— Hallottátok Mindszenty beKi is hát Dudok János, akit ahonnan nyugalomra intették, szód ét ? Tudjátok mit jelent a szeszorult a szíve. Száz hek- (p megye déli részének közsé- azt sem engedélyezték. hogy magántulajdon visszaállítása? táron csak a gaz termett.

„ .élben majd mindenki szemé- szétossza a községben levő jtyesen ismer? .szabharcos” kispuskákat rend— Nekem is a felszabadó- fenntartó erőt szervezve. „Le- fás hozta mer az úl élet re- gyetek nyugodtak!” — ennyi fnénvét Fiatalok voltunk , és volt az üzenet. De ki mutat|elke«edtünk. Építettünk ma- jjcadárraitat. bontott anvaeból (gépállomást, töltött fegyverrel cirkáltunk a lugoszláv határon aztán Itthon traktorra Cltünk — teli emez szerényen ipev nemzedéket. Hívták a bel- tóíri szervekhez. Nemet mondott mert szüleiről ,-g gondoskodni kellett Hívták a pásztói iárási oárthizottsávra politikai rnunka+ármiRk. I“°nnel rn^rt a* ó i társad ni óra építéséből aktívan szerette volna kivenni részét. Az öt- ypnos ^vekben a párt czerve- yé^évei alkozott Pitvmall],atkr>„ felölt kenákoáriára. el- pedálozotit páaaitóra. a**án elhat türelmet, amikor a gépál— Nehezen mozdultunk. Furcsa volt, hogy saját gépekkel rendelkeztünk, miközben

150 lófogattal nem tudtunk mit kezdeni. Érkeztek az intenzív búzafaiták. a műtrágya, szerfás istállókat építettünk. Az

A nagybirtokot, a föld elvételét. Ha ezt akarjátok. hát harcoljatok érte. de nélkülem!

. Megérkezett a hír a munkás-paraszt forradalmi . kormány megalakulásáról, s a lomás dolgozóinak egy része nagvszáiúak. a hőzöngők. a

elzavarta a munkáját egyéb- megtévesztettek többse«« kezd- emberek néha alig hittek a ként tisztességesen végzó és te felismerni- a szocializmus szemüknek — idézi fel emlé- sz. erén ven élő igazgatót? A építésének útján nincs visz- keit. Meséli, hogy. érv-egy közte ttflegességet a traktorosok sznforduló. gyűlés utón sok idős paraszt

másik fele akadályozta meg. Dudok Jánosra ismét ke- egyenesen a magtároshoz sie- ..Miféle doloe ez? Munkás a meny munka várt. Tagia lett tett. — Te vetted át? Tényleg munkás ellen?” — nyilait Du- a pórt úiiászervezésére alakult annyi termett, amennyit az el- dok Jánosba a felismerés. A lárási intézőbizottságnak. A nők mondott? — kérdezték faluban ellenforradalmi in- köm verd falvakban m!r|denhni hitetlenkedve, s a választ né- nács alakult, szolgálati feev- talált pilléreket az AtWMP mi büszkeséggel vették tudoverét elvették, gyűlés gyűlést e'araraervezote létrehozásához, másul Húsz-huszonöt mázsa nökhelvetteshek. Meglehet.

nem rajongják körül a szókimondó embert. Csak tisztelik. .. • ;

M. • Szabó Gyufa

követett. Pedig csennet sem volt n*p— Mi nem szólhattunk. A szerű a dolga. A oárt iránti pártmunkásokat lehurrogták, bizalom m« wend ült az em- Olyan embereket készítettünk berek várakoztak. De n«m fel a beszédre, akik szimpati- fiit ölbe tett kézzel például zálfcak velünk, pkik az első Bámai János. aki néhány

igen veszélyes alaptételből indult ki. Mivel a revizioniz- mus az adott pillanatban a fő veszély —. hiszen az bizonyult az ellenséges elemek szövetségesének az ellenforradalmi periódusban — helytelenítette, hanem a párt és a tömegek, hogy (szerinte) a párt propa- hogy soha többé sem jobbra, a vezetés és a tömegek kap- gandájában és N gyakorlatában sem balra ne engedjük eltér- csőlátónak, a kölcsönös biza- eluralkodott a szektás-dogma- rítení a pártot a helyes útról”, lomnak erős pillére is. tikus hibák bírálata. Megint csak az MSZMP ve*

A június 27—29-i országos Vagyis, feledve, vagy élha- vetésének új szellemét és stí- pártértekezlet feladata az nyagolva azt a tapasztalatot, lusát mutatta, hegy az előadói volt, hogy áttekintve a no- hogy amennyiben a revizio" beszéd, majd a felszólalások vember 4-e óta megtett utat, nista elhajlást a tudatos el- ős a zárszó is nagyon sokat

lenforradalmi, ' restaurációs foglalkozott, mint az előreha- erők szövetségesének, akkor a !adás nagy veszélyével, a ve- szektás politikát az esetné- zetők körében újra lábra kapó elbizakodottsággal. Kádár János emlékeztetett arra, hogy a hatalom meghódítása után a hibák gyökere az az illúzió volt, hogy az ellenséggel könv- nyűszerrel el lehet Tbánni, és a tömegek mindennapi megnyerése ügyünk számára nem fontos dolog. Pedig állandóan figyelemmel kell kísérni a lakosság hangulatát, véleményét, értékelését a pártról, nehogy hibába essünk.

„Tessék most kimenni a városban az utcára, vagy falun / a főtérre akár ünnep-, akár hétköznapon, vagy vegyenek részt pártrendezvényen, ezrek és ezrek mondják, hogy éljen a párt, éljen a népköztársaság, éljen a szovjet-magyar barátság. De, ha annak idején az ellenség elfelejtette. hogy Magyarországon százezrek vannak a szocialista forradalom mellett —, ha nem is láthatók —, mi ne kövessük el ugyanazt a hibát. Tudnunk kell, hogy, ha április 4-én, vagy május elsején 700 ezer. 800 ezer, 900 ezer ember tüntet céljaink és elveink mellett, ez nem azt jelenti, hogy nincsenek olyan tömegek az országban, amelyek még az ellenség ideológiai, politikai befolyása alatt vannak. Csak ma nem annyira aktívak és nem annyira láthatók. ,Ez is arra figyelmeztet, hogy ne bízzuk el magunkat.”

C józan szemlélet, amely “ párosult a tömegek megnyeréséért folytatott harc elvi és gyakorlati kérdéseinek részletes taglalásával, a legértékesebb jellemzője volt az országos pártértekezletnek, és mindinkább úrrá váló sajátossága az MSZMP egész tevékenységének.

(Következik: A munkásosztály és szövetségesei)

zetet alakított. Ök bíztak és tudták, hogy ez helyes, hiszen, aki egyszer belekóstolt a közös gazdálkodásba, napról napra érezhette előnyeit.

Volt. ami nem sikerült a pártmunkásnak. Új-majorban sokadszor járta végig a házakat. megígérték, hogy este'ösz- szejönnek és megalakítják az alapszervezetet, okok 'miatt volt Mást küldtek helyette, ő pedig Béren ugyanezt a feladatot egy nap alatt elvégezte.

A járási pártbizottságon 1968-ig dolgozott, onnan került a káliéi téesz függetlenített párttitkárának. majd egy

kerüljenek vezető tisztségbe, hiszen a siker gyümölcsét közösen élvezzük — jegyzi meg, s példát említ, amikor egyszer beleavatkozott a műszakiak dolgába. Rendelésre hegesztettek. s megszólította az ifjú beosztottját, hogy baj van a minőséggel. „Nem ért maga ahhoz, elnök elvtárs 1” — hangzott a reprika. „Nem? No, gyerünk a műhelybe!” A hegesztők megmutatták, mit kifogásolt jogosan pár órája az elnök. „Én csak két esetben szólok beie a munkáitok- Személves ba: ha elmulasztjátok az ellehetetlen. lenőrzést, vagy ha igazaim van!” — mondta Dudok János a beosztottjának. Mindenki tanult az esetből,..

Kisétálunk a pártiházból. Az októberi nap lassan már erejét. veszíti. Tekintetünk, megakad a több család számára

emberek cselekedeteiben! — év múlva az erdőkürti ga,zdar- is alkalmas, készülő házakon.

ság elnökének választották. Amikor bejárta a határt ösz— Az egyik a brigádvezetőnk lányáé, a másik apja is a téeszben dolgozik. Az ötezer hektáros termelőszövetkezet tisztes megélhetést nyújt azoknak, akik becsülettel dolgoznak. Még akkor is. ha nálunk sem ismeretlenek a hullámvölgyek. a hibák — magyarázza csendesen.' — Néha az az érzésem, az első traktort jobban óvtuk, mint a

mostani, milliós gépeket. Jobban kellene magunkénak érez- nünk. ami a miénk, amit véréi tékes munkával előteremtettük. ..

Komótosan ballag a gazdaság irodaháza felé. Nincs öles termete a másfél évvel a

nyugdíj korhatár előtt levő «*!gabonatermés nagy szó volt akkoriban. S az is. hogv .Dudok János fiatal, egyetemet, főiskolát végzett szakemberekkel bástyázta körül magát.

— Azt vallottam, hogy tőtedult Keresztesre,' Garábra, perctől kezdve elítélték az el- családdal új termelőszövetke- lem csak tanultabb emberek

NÓGRÁD — 1986. október 11„ szombat

♦