Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-11 / 240. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NÓGHAO MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M É'G Y E t- TÁN A C S L X R JA XLII. ÉVF., 240. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1986. OKTÓBER 11., SZOMBAT Megkezdődött az ipari szövetkezetek IX. kongresszusa Pénteken Budapesten, az építők székhazában megkezdő­dött az ipari szövetkezetek IX. kongresszusa. A 250 ezer szövetkezeti tag képviseletében 675 küldött tanácskozik. Az elnökségben foglalt helyet, Maróthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se. a kormány több más tagja, a szövetkezeti mozgalom, a társadalmi és tömegszervezetek számos vezetője. A kong­resszuson Nógrád megye ipari szövetkezeteit 8 küldött kép­viselte. Jelen volt Ozsvárt József, az MSZMP Nógrád Me­gyei Bizottságának titkára, Devcsics Miklós, a Nógrád Me­gyei Tanács elnöke. Lendvai Istvánnak, az OKISZ elnökhelyettesének megnyitója után Köveskúti Lajos, az OKISZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést az Ipari Szövet­kezetek Országos Tanácsának beszámolójához. Hangsúlyoz­ta: az elmúlt öt évben — az 1981-ben megtartott VIII. kongresszus óta — az ipari szövetkezetek jelentős eredmé­nyeket értek el. a növekedés szolgáltatásban, a termelésben és az exportban egyaránt je­lentős volt. Az építőiparban viszont elmaradt a teljesítés a tervezettől, több építőipari szö­vetkezet fejlődése megtorpant, illetve visszaesett. A szövetkezetek kívánatos műszaki színvonaléit a VI. öt­éves tervidőszakban megvaló­sított mintegy 14 mflliárd fo­rint értékű beruházással sem lehetett elérni, bár a fejleszté­si. a technológiai. a beruházá­si gondokat az elmúlt néhány évben valamelyest enyhítette a lízingtevékenység, különö­sen a könnyűiparban. A VII. ötéves tervidőszak első évének várható eredmé­nyeiről szólva az OKISZ el­nöke rámutatott: a fejlődést jellemző legfontosabb mutatók kedvezően alakulnak. Növeke­dett az export, s szélesedtek a kooperációk. Az év első hat hónapjában az ipari szövetke­zetek 2,1 milliárd forint érté­kű javítási-szolgáltatást vé­geztek a lakosság részére. 8.6 százalékkal nagyobb értékűt, mint az elmúlt év első felé­ben. A szóbeli kiegészítésit köve­tően Németh László, a fel- ügyelőbiaottisóig elnöke tett jelentést a kongresszusnak. A beszámoló felett; vitában felszólalt Maróthy László is. Elöljáróban köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, s át­adta az MSZMP Központi Bizottsága, a kormány, vala­mint Kádár János személyes üdvözletét. Hangsúlyozta, hogy a magyar társadalom építésében, a szocialista gaz­daság fejlesztésében jelentős szerepük van a szövetkeze­teknek, ezért nagy várakozás előzi meg a szövetkezeti szö­vetségek kongresszusait, ame­lyek sorát most az ipari szö­vetkezetek tanácskozása nyit­ja meg. Ez a kongresszus olyan öt évről adhat számot, amelynek során a nehézsé­gek ellenére, figyelemre és elismerésre méltó eredmé­nyek születtek. A kormány elnökhelyettese ezután a nemzetközi élet leg­újabb fejleményeiről szólt, részletesen elemezve azokat a körülményeket is, amelyek a gazdasági környezet hatása­ként a tnagyar vállalatok, szövetkezetek munkáját, ered­ményességét is befolyásolják. A gazdaság egészének tel­jesítményét értékelve, Maró­thy László kifogásolta, hogy gyakran tapasztalható a köl­csönös megértés hiánya. Az egységes cselekvés alapvető feltétele, hogy a gazdaság különböző szintjein dolgo­zók ne mutogassanak egy­másra, se fölfelé, se pedig le­felé — húzta alá. Az ipari szövetkezetekről szólva kiemelte, hogy terme­lésük növekedése az ipar egészéhez képest, kétszer na­gyobb volt. Végezetül a gazdaság előtt álló feladatok végrehajtásá­hoz kérte az ipari szövetke­zetek segítségét, felelősség­teljes, tevékeny közreműkö­dését. A vitában felszólaló küldöt­tek a helyi sajátosságok érzé­keltetésével elemeztek a szö­vetkezeti mozgalom elmúlt öt­évi tapasztalatait, az elkövet­kező időszak feladatait. Ki­emelték az érdekképviselet megerősítésének fontosságát, s annak szükségességét, hogy a szervezetfejlesztést a gazda­ságpolitikai célokkal és fel­adatokkal összhangban tovább folytassák, szem előtt tartva a népgazdasági, a szövetkezeti és az egyéni érdekeket egya­ránt. A szövetkezetek gazdasági munkáját értékelve a küldöt­teknek egybehangzóan az volt a véleményük, hogy a. nagyobb feladatok teljesítéséhez az ed­digieknél megalapozottabb döntésekre és a szabályozás tökéletesítésére van szükség, s nem nélkülözhető a segítség a kellő anyagi-műszaki felté­telek megteremtéséhez. Az egyszerűbb szövetkezeti formákban általában az átla­gosnál jövedelmezőbben dol­goznak. s különösen a válla­lati kooperációk aránya jelen­tős. Az átalakulás, szétválás útján létrejött kisszövetkezetek magasabban kvalifikált szak­emberekkel. színvonalasabb ve­zetéssel. esetenként kedvezőbb technikai felkészültséggel ren­delkeznek. mint a hagyomá­nyos szövetkezetek. Gondot jelenj azonban, hogy kevés fi­gyelmet szentelnek tevékeny­ségük korszerűsítésére, gazdál­kodásuk eredményének több­nyire csak igen kis hányadát fordítják műszaki fejlesztésre. Az építőipari szövetkezetek képviselői előnyösnek tartják a versenytárgyalások széles körű elterjedését, am; a költ­ségek csökkentésére, a határ­idők rövidítésére, a termelé- kenvség fokozására és a mi­nőség javítására ösztönzi a vállalkozókat. Szóvá tették azonban, hogy a versenyek tisztasága nem kielégítő sem a versenveztetők. sem a ver­senytársak részéről. Gyakoriak a komolytalan ajánlatok, s a megalapozottan vállalkozások. (A kongresszus szünetében című írásunk a 2. oldalon.) Magyar—szovjet kormányközi bizottság elnökeinek találkozója Marjai József és Alekszej Antonov, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudomá* nvos együttműködési kor­mányközi bizottság társelnökei a KGST végrehajtó bizottság ülésének időszakában, október 8—9-én Moszkvában tárgya­lásokat folytattak a magyar— szovjet gazdasági kapcsolatok Időszerű kérdéseiről. A tár­gyalásokon — a két ország kormányszervei képviselőinek, szakértőinek a bevonásával — megvizsgálták többek kö­zött a közös vállalatok alapí­tását, valamint a magyar és a szovjet üzemek, intézmények közötti’ közvetlen kapcsolatok létesítését szabályozó doku­mentumok előkészítésének helyzetét. Megállapították, hogy a két ország közötti igen jelentős, az évi 10 milliárd rubelt megközelítő áruforgalom tel­jesítése összességében rendben folyik. A bizottság elnökeinek ta­lálkozója őszinte, elvtársi lég­körben, a két ország népgaz­dasági terveinek megvalósítá­sát szolgáló, az egyetértésben hozott gyakorlati intézkedé­sek jegyében folyt le. Marjai József miniszterel­nök-helyettes pénteken haza­érkezett Moszkvából. A gyermekek ép fogazatának megőrzése érdekében nagyszabású egészségügyi program zajlik megyénkben. Ennek keretében október elejétől általánossá vált, hogy valamennyi településünk bölcsődéjében és óvodájában fogszuvasodás elleni gyógyszerrel látják el a kicsinyeket. A fluortartalmú pirulák naponkénti szedése mellett természetesen elen­gedhetetlen a rendszeres szájápolás, amelynek szoktatására a gyermekintézmények mel­lett a családnak is fokozott gondot kell fordítani. Képünk a káliéi óvodában készült, ahol Gazsó Viola vezető óvónő a fogak szakszerű tisztítására tanítja a gyerekeket. — kulcsár — Kiállitásmegnyitó, cigánytáncház Folytatódnak a salgótarjáni C'gánynapok Szentandrássy István,' festő- és grafikusművész kiállításá­nak megnyitásával folytató­dott tegnap délután a ci­gánynapok programsorozata, a salgótarjáni ifjúsági-műve­lődési házban. A fiatal képzőművészt Cho- li Daróczi József író, az Or­szágos Cigány tanács elnöke mutatta be az egybegyűltek­nek, aki az eredeti tehetség útkeresésének és magára ta­lálásainak stációit — közel tíz esztendeje — kíséri figye­lemmel. A tizenhárom alkotás olaj­barna, melegbarna alapba belekarcolt festmény-grafi­kák — egy mai értelmiségi töprengései; szembenézése a múlttal, jelennel és saját ma­gával. Élete szomorú líraként jelenik meg a vásznon, úgy, hogy azokban az egyetemes cigányság fájdalma, gondja is tükröződik. A tárlat megnyitása után Lakatos Menyhért: Angárka és Busladarfi című meséjét mutatták be a Petőfalvi Általános Iskola diákjai, majd a berceli és a karancs- sági cigány hagyományőrző csoportok műsora következett. A pénteki program a salgó­tarjáni táncházban ért véget, ahol a népművészet ifjú mes­terei, a Kaly Jag együttes mutatkozott be a cigánytánc­ház résztvevőinek. Ma is számos • művészeti és szórakoztató program várja a cigánynapokra érkező érdek­lődőket. Délelőttre a gyere­keket várják a József Attila Művelődési Központ Lurkó- kuckójába, ahol többek kö­zött a kosárfonás és az agya­gozás titkaival ismerkedhet­nek. E napon, ugyancsak dél­előtt ismerkednek egymás tevékenységével Pest, Sza- bolcs-Szatmár, Borsod, Heves és Nógrád megye cigányklub' jai. A bemutatkozás, tapasz­talatcsere vasárnap is folyta­tódik. Délután négy órától a klub­teremben cigány költők és írók találkozója lesz, Lakatos Menyhért, Osztojkán Béla, Szepesi József, Rostás Farkas György, Choli Daróczi József és Kovács József részvételé­vel. Este hét órakor pedig a színházteremben a cigány- néptánc és -népzene estje kerül megrendezésre, ahol fellép Balogh Béla és együttese, a nagyeesedi Fekete Szemek együttes, valamint a népmű­vészet ifjú mesterei: a Kaly Jag együttes. Újítási hónap a kohászatban Egyenletesen magas színvo­nalú az újítómozgalom a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek­ben. Általánosságban meg­állapítható: mind jelentő­sebbek az újítások, egyre nö­vekszik az általuk elért gazda­sági eredmény. A nem kal­kulálható újítások hozzájá­rulnak a szervezés ésszerűsí­téséhez, a munkakörülmények javításához, a baleseti forrá­sok megszüntetéséhez. A szo­cialista brigádok továbbra is motorjai a mozgalomnak, tagjaik nyújtják be a leg­több újítást, s ezen belül a korábbinál több a női és a fiatal újító. Az elmúlt kilenc hónapban 370 ötletet vetettek papírra a vállalat újító kedvű dol­gozói. Közülük 249 - újítást vezettek be a gyakorlatban. A megtakarítás meghaladta a 18 millió 860 ezer forintot. Az újítók összesen 1 millió 505 ezer forint újítási díjban ré­szesültek. Az eredmények tehát elis­merésre méltóak. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az ez irányú tartalékok még távol­ról sincsenek kiaknázva. Ép­pen ezért hirdette meg az SKÜ gazdasági vezetése és szakszervezeti bizottsága az újítási hónapot, amelyet ok­tóberre írtak ki. A közreadott felhívás szerint a cél: az újí­tómozgalom fejlesztésének elősegítése,' a vállalat gazda­sági eredményeinek fokozá­sa. Az októberben benyújtott és megvalósított újitások a hasznosságuk alapján külön- díjazásban részesülnek. A kalkulációs alapon értékelt újítások esetében az ötlet­gazda minden 100 ezer fo­rint nyereség után kap ezer forint jutalmat. A legeredmé- nyesebb újító, akinek a leg­több javaslatát bevezették, ezer forint jutalomban ré­szesül. Ugyancsak ezer fo­rintot vehet át majd a leg­eredményesebb hői, illetve 30 éven aluli újító, s az, aki a legjelentősebb munkavé­delmi újításnak a gazdája. Az értékelést az erre a fel­adatra kijelölt szakemberek, bői álló bizottság fogja elvé­gezni, s ezt követően fizetik ki a díjakat a legsikeresebb újítóknak. Mai számunk . tartalmából: Nincs visszaforduío (3. oldal) A NÖGRAD Palotáshalmon (5. oldal) ■■■■■nHBanRaMEA A Zichy alkotóközösség kiállítása (7. oldal) Hazai tájakon (8. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents