Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-10 / 239. szám
Márkás lámpák márkás árért Ar TCO írószer Szövetkezet salgótarjáni "üzemegységének tevékenységéi közül kiemelkedik a kapcsolók, és jelzőlámpák gyártása. NSZK-beli licencvásárlás tette lehetővé számukra i 8 2t voltos, valamint 220 voltos áramkörökbe iktatható termékek előállítását, amelyeket elsősorban a járműgyártó és -karbantartó ipar hasznosít. A hazai piac ellátásán túl tőkésmegrendeléseknek is eleget tesznek, NSZK-beli partnereiknek példáiul az idén a szerződésben rögzített mennyiség kétszeresét, így összesen 250 ezer nyugatnémet márka értékű elektromos alkatrészt szállítanak. Hupcsík Arpádné exportra szánt jelzőlámpákat készít HyM Pálné és munkatársai aprólékos gonddal állítják ösz- ne a parányi alkatrészeket Befejeződött a napraforgó betakarítása Nemes üártos 9 £?Atm?2MÜ? cikk sorozata A?fiÚüVüiŰSVAIM Vf7A 9. fi konszolidálódás folyamata Továbbra sincs jelentős változás az őszi mezőgazdasági munkák idén sajátos menetében: a talaj előkészítése és a vetés nagy nehézségeket okoz, mivel a túlságosan kiszikkadt talaj ellenáll az ekének. Emiatt a szokásosnál lényegesen lassabban haladnak a jövő évi termést megalapozó agrotechnikai műveletekkel. A betakarítás a növények többségénél, jó ütemű, semmi sem hátráltatja a kombájnok I folyamatos járatását. Üjabb j fontos ipari növény, a napraforgó betakarítása fejeződött be, az itt felszabadult gépeket a továbbiakban más növényi kultúrákban használják. Negyven-ötven napja nem volt említésre méltó csapadék az országban, és mivel a nyári idény is aszályos volt, a talajok szinte utolsó nedvességtartalékukat is elveszítették. Hatalmas porfelhőt húznak maguk után a szántó traktorok, jeléül annak, hogy az ekék, a kiszáradt földből nagyobb földrögöket szakítanak ki. Ily módon úgynevezett mechanikai talaj-előkészítésre van csak lehetőség. Biológiailag beérett talajt kevés helyen találni az országban. A mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei huzamosabb ideig vártak az elsőre, ám mivel az tartósan késik, kénytelenek gyorsítani a vetési munkákat. A rozs és az őszi árpa vetőmagjának lassan már mindenütt a talajban lenne a helye és nem lehet kése- delmeskedni a búza vetésével sem. Mivel annak optimális ideje október 25-ével bezárul és addig mindenütt végig kellene menniük a vetőgépeknek. A tapasztalatok szerint a legtöbb helyen, a szó szoros értelmében a porba vetik a kenyérgabonát, számítva arra. hogy az egyszer csak-csak megérkező eső végre megteszi a hatását. A napraforgó betakarítása országszerte véget ért. A fontos ipari növény jó • termést adott, ’ a növény átlagos olaj- tartalma hozzávetőleg olyan, mint tavaly volt. A minőség is megfelel az ipar igényeinek. Különösen az javított a termésátlagon, hogy a növénytáblákat az idén — a nagy szárazság következtében — elkerülték a gombafertőzések. A napraforgó termőterülete valamivel nagyobb voit a tavalyinál. Vége felé jör a rizs aratása, ez a tenyészidőszakban vízben álló növény, kihasználva a napsütéses időjárást, szintén meghálálta a termelők fáradozását. A kukorica termő- területének csaknem felét törték már le, tavaly ilyenkor csak 20 százalékát; a termés az idén az átlagosnál lényegesen hamarabb érett be, ezt a folyamatot siettette a kánikulai forróság. Gondban vannak viszont a cukorrépa betakarításánál A száraz ta- - laj valósággal fogva tartja a növény gumóit, amelyek gyakran kettészakadnak a betaka- rít^gép feszítése nyomán, ezért a répatáblákra jól jönne egy kiadós eső. a z eszmei-politikai zűrza” varos állapotot 1957 tavaszára fokozatosan a tisztulás folyamata váltotta fel. Lassan és persze nem ellentmondások, visszaesések nélkül a félrevezetett, megtévesztett tömegekben is tapasztalható volt a kijózanodás. Vége volt már a disszidálási hullámnak is, amely több mint 200 ezer magyar állampolgárt vetett idegenbe. (Egyötödük néhány hét vagy hónap múlva visszatért.) A normális rend helyreáSá- sában, a konszolidálási folyamat kibontakozásában jelentős szerepe volt, annak, hogy a ( párt és a kormány miközben nagyon határozottan fellépett minden ellenforradalmi cselekedet, és az ellen- forradalmi szellemet konzerválni próbáló új taktika (mindenekelőtt a munkástanácsoknak hatalmi-politikai szervekké alakítása) ellen, megértéssel kezelte, és a vitát, a tömeges felvilágosító szót alkalmazta a téves eszmélj hatása alá került tömegek tisztánlátása érdekében. A felszabadítást követő első évek óta soha olyan pezsgő, türelmes, kommunista politikai tömegmunka nem folyt az országban, mint ezekben a hónapokban! Erre annál is inkább nagy szükség volt, mert a tömegek bizalmának visszaszerzéséért a régi mulasztásokat is helyre kellett hozni. Az 1948-as fordulat után a pártvezetés — különböző" hibás meggondolásokból és a sikerektől meg- részegülten — nem érzékelte, hogy a magyar társadalomban bizonyos polgári eszmék és illúziók csak háttérbe szorultak, de a felszín alatt tovább élnek és hatnak. így aztán nem is vitték végbe a nacionalizmus, a különböző har- madikutas-nézetek, a vallásos világnézet mélyreható elemzését, és főleg nem alakították ki azt, hogy miképpen kell velük marxista módon vitába szállni, hogyan lehet velük befolyásukat csökkentő, eredményes eszmei küzdelmet folytatni. A jelszószerű nagyhangú és dogmatikus szellemű kinyilatkoztatások, az „ellenséges eszmék ellen” nem pótolták ezt a mulasztást, sőt ezek, különösen az értelmiség körében, inkább a kétkedést, olykor a megbélyegzett nézetek iránti szimpátiát növelték. A politika torzulásai pedig kedvező talajt teremtettek a téves eszmék és hordozóik számára, az ellenforradalom zavaros eseményei tovább hatványozták hatásukat (például a nacionalizmusét és szovjetellenességét!) még olyan körökre (párttagokra) is kiterjesztve azt, amelyek korábban szemben álltak1 velük. A konszofí d'áefőr. ak és a párt tömegbefolyása növelésének fontos eszköze volt a rendteremtés a szakszervezetekben is. Ennek állomása volt a szakszervezetek országos tanácskozása 1957. január végén. Az ellenforradalmi, revizionista befolyás utat tört magának a munkásosztály e tradicionális szervezeteiben is. Mindenekelőtt a szakszervezetek függetlenségének jelszavával kellett szembenézni. Ez rokonszenves volt sok öreg szaki szemében, mert emlékeztek a Rákosi-féle vezetőségnek lépéséire. amelyek elrabolva a szakszervezetek autonómiáját, azokat az állami feladatok puszta végrehajtóivá próbálták degradálni. T isztázni kellett tehát a szakszervezetek helyét, feladatát az újjáformálódó szocialista rendben. A párttól, mint a szocialista építés vezető erejétől független — vagyis politikamentes — szakszervezeti mozgalmat elvetette a SZOT-nak ez az ülése. Nyomatékosan állást foglalt viszont a szakszervezetek önállósága mellett. Önállóan saját hagyományaiknak megfelelően és saját eszközeikkel kell küzdeni ők a szervezett dolgozók követeléseiért és céljaiért, hatványozott , erőt fordítva az érdekvédelmi munkára. Minél erőteljesebben és eredményesebben képviselik tagságuk napi és távlati érdekeit a szakszervezetek, annál inkább hozzájárulhatnak a párt. politikájának érvényesítéséhez a bérből és fizetésből élők körében. A szakszervezetek döntésének a hátterét és realitását az adta meg, hogy az MSZMP változtatott az MDP-nek a szakszervezetekkel kapcsolatos elvein és gyakorlatán. Határozat született, hogy pártszervek és -szervezetek semmiféle szinten nem hozhatnak kötelező döntést a szakszervezetek egészére vagy annak valamelyik alapszervezetére. A párt vezető szerepe csak a benne dolgozó kommunisták közreműködése révén érvényesülhet a szakszervezetekben. Vagyis e vonatkozásban is a fő eszköz a meggyőzés. Nem kevésbé égető gond és bonyolult feladat volt a párt ifjúsági politikájának kimunkálása. Közismert, hogy az ellenforradalmi eseményekbe, tetszetős, megtévesztő jelszavak és programok nyomán igen nagy számban sikerült fiatal embereket bevonni. November 4-e után, részben már az események idején, az egységes ifjúsági szervezet, a DISZ felbomlásából létrejött rétegszövetségekbe tömörítették az ifjúságot. Külön szervezete volt az ifjúmunkásoknak, a paraszt-ifjúságnak, az egyetemistáknak és a középiskolásoknak. 1957 erejére ezekben a szervezetekben a kommunisták, vagy az MSZMP politikai irányvonalát magukévá tevő .erők lettek a hangadók. A pártvezetés azonban úgy Látta, hogy a rétegszervezeteken keresztül az ifjúság befolyásolása, szervezése, nevelése nem valósítható meg megfelelő szinten és állást foglalt a párt egységes ifjúsági szervezetének létrehozása mellett. Ezt az álláspontot még a kommunistái ifjúsági vezetők egy részével is csak viták árán sikerült érvényesíteni, mert sokan vallották, hogy a rétegszervezeteken át jobban el lehet jutni a| fiatalsághoz, érdeklődését és érdekeit ezeken keresztül meggyőzőbben lehet képviselni. Végül is az egységesítő álláspont kerekedett felül és március 21-én. a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján megtartotta alakuló ülését a KISZ. A konszolidálódás jelei az élet normális rendjének visz- szaállásában is mutatkoztak.1 Míg 1956 decemberében az egy évvel azelőtti időszakhoz képest az ipari termelés csak '30 százalékos volt. 1957. első három hónapjában a megfelelő 1956. évi három hónapnak már 80 százalékát érte el. Az év második negyedében már 96 százalékos volt az arány. A mezőgazdaságban ütemesen folyt a munka. Megemlítendő, hogy még a termelő- szövetkezetekben sem okozott jóvátehetetlen károkat az ellenforradalom. Igaz, hogy az 1956. októberi 3 ezer 954 tsz- ből, amelyekben a családok száma 235 ezer 571, a taglétszám 298 ezer 474, az összterület 2 millió 268 ezer 175 katasztrális hold volt, 2 ezer 570 maradt, 96 ezer 940 családdal, 122 ezer 296-os taglétszámmal, és 1 millió 187 ezer 2Í9 hold területtel. De ez az ellenforradalom okozta vihar nagyságához mérten meglepően kedvező kép volt. A termelőszövetkezeti mozgalom, szembesülve a rendkívüli politikai nyomással, sőt a gátlástalan erőszakkal is, ellen- állóbbnak mutatkozott mint bárki hitte, és a nyugati károgó prófécia hirdette. Gyökerei tehát egészségesek és kitéphetett« nek voltak! A belső helyzet tu-lajdoirt ” képpen páratlanul gyors megszilárdulásának megkapó demonstrációja volt az 1957-es május elseje, különösen a budapesti tömegdemonstráció és nagygyűlés.' Négyszázezer budapesti vonult fel a Hősök terére. Joggal mondhatta a gyűlés szónoka, Kádár János: „Ha a harc eredményeit számba1 vesszük, megállapíthatjuk,' anélkül, hogy az önteltség bűnébe esnénk, hogy eredményeink igen jelentősek... Vara nálunk még hiányosság an.v- nyi, hogy kölcsön is tudnánk adni belőle. De ha a november harmadika anarchikus viszonyaira gondolunk, amikor a dühöngő ellenforradalom és imperialista irányitó gazdái már kezükben érezték a hatalmat és az egész országot, amikor a szocializmus ügyéhez hű hazafiak üldözött vadakká váltak saját hazájukban. amikor a népgazdaság teljesen megbénult állapotban volt, és így nézünk vissza a megtett útra, nem tévedünk, ha megállapítjuk; hogy a fő irány, amelyet azóta követünk, feltétlenül helyes és nagyok az eredmények.” (Következik: Az országos Vártértekezlet.) •*s//ssss/s/ss/ssss/sssssssss///ssss/ss//fs/.’;//ASss//sss/Y/ss/-j*vss/s?sfssssss/svsj’Ssssss*f/ssssSTSs/sssjirr*ssss<rssssss/r's*rs**/srsffsyss/sxnfssfS7ys/-sss*vs*s**f/f4Xs/stíS/'ffm. Lovász Tiborné minőségellenőr képek: — kulcsár — Hordók feszített vasbetonból Borok, gyümölcslevek, szörpök és más folyékony élelmiszerek, valamint folyékony ipari nyersanyagok tárolására egyaránt alkalmas, feszített héjszerkezetű vasbeton hordók gyártására rendezkedik be a Beton- és Vasbetonijrari Művek dunaújvárosi gyára. Az új. vékony falú és kellően rugalmas hordó az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet szolgálati szabadalma. Héjszerkezetét két részből ragasztják össze, éSf ugyancsak ragasztással illesztik bele a kör alakú betonlapokat. Belsejét — rendeltetésétől függően — vegyszerálló műgyantával vonják be, ezáltal nemcsak élelmiszerek, hanem akár veszélyes hulladékok tárolására is alkalmas. Az első 25 köbméteres mintapéldányt már elkészítette a dunaújvárosi gyár, s folyamatban van alkalmassági bizonyítványának kiállítása. Tesztelését a Budapesti Kertészeti Egyetem borászati tanszékére bízták. A felsőbb szerv is segített Egészségesebb munkakörülmények az Ipoly Bútorgyárban A balassagyarmati Ipoly Bútorgyárban évente nagy összegeket fordítanak a munkások munka- és egészségvédelmére. Tavaly ez a pénz még nem érte el az 1 millió forintot, erre az esztendőre viszont már 1,2 milliót szánnak az előbbi célokra. Ez az összeg a VII. ötéves terv hátralevő éveiben folyamatosan emelkedik. A balassagyarmati gyárban, valamint a szécsényi fa kábeldobokat előállító üzemben az idén 15 könnyű sérü* léses baleset történt, kevesebb, mint az elmú’t év hasonló időszakában. Ebből 9 Szécsényben, a korszerűtlen szállítási útvonal miatt következett be. A szakszervezeti bizottság látva a gondokat, megkérte felettes szervét. hogy anyagilag is támogassa a munkavédelmi intézkedések megvalósítását. A kollektíva a kért összeget megkapta. Ennek megfelelően ebben az évben megkezdték a szécsényi üzem területének és külső útvonalainak aszfaltozását. A munkálatokat előreláthatólag még ebben az évben befejezik. Még a nyár folyamán felülvizsgálták a por-és faforgács- elszívó berendezéseket. A szakemberek jónak ítélték a védőeszközök állapotát én hatékonyságát. A Columbia-bútorosalsátel gyártása is jelentős javulást hozott a munkavédelemben. Ugyanis a pácoló üzemrészben olyan technológiát vezettek be, amely az eddiginél egészségesebb munkát biztosít. Saját erőből tervezték meg és építették át az elszívóberen- dezést. Csupán néhány ezer forintos anyagköltség terhelte A nehéz fizikai munka megszüntetését tette lehetővé a korpuszprés átalakítása; amely segített a szekrényelemek megfelelő módon történő rögzítésében. Egyébként ai gyár vezetői továbbra is nagy figyelmet fordítanak az egyéni védőfelszerelések előteremtésére, valamint az üzem- egészségügy fejlesztésére. E» w bobbira ebben &y. esztendő- ben 110 ezer forintot saatmakí a szociális kiadósokra tervei zeit összegből. a gyár kasszáját. WQGfiAD — «któhw- Ml. pÁcttafc
