Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-10 / 239. szám

Márkás lámpák márkás árért Ar TCO írószer Szövetkezet salgótarjáni "üzemegységének tevékenységéi közül kiemelkedik a kapcsolók, és jelzőlámpák gyártása. NSZK-beli licencvásárlás tette lehetővé számukra i 8 2t voltos, valamint 220 voltos áramkörökbe iktatható ter­mékek előállítását, amelyeket elsősorban a járműgyártó és -karbantartó ipar hasznosít. A hazai piac ellátásán túl tő­késmegrendeléseknek is eleget tesznek, NSZK-beli partne­reiknek példáiul az idén a szerződésben rögzített mennyi­ség kétszeresét, így összesen 250 ezer nyugatnémet márka értékű elektromos alkatrészt szállítanak. Hupcsík Arpádné exportra szánt jelzőlámpákat készít HyM Pálné és munkatársai aprólékos gonddal állítják ösz- ne a parányi alkatrészeket Befejeződött a napraforgó betakarítása Nemes üártos 9 £?Atm?2MÜ? cikk sorozata A?fiÚüVüiŰSVAIM Vf7A 9. fi konszolidálódás folyamata Továbbra sincs jelentős vál­tozás az őszi mezőgazdasági munkák idén sajátos meneté­ben: a talaj előkészítése és a vetés nagy nehézségeket okoz, mivel a túlságosan ki­szikkadt talaj ellenáll az eké­nek. Emiatt a szokásosnál lé­nyegesen lassabban haladnak a jövő évi termést megalapo­zó agrotechnikai műveletek­kel. A betakarítás a növények többségénél, jó ütemű, semmi sem hátráltatja a kombájnok I folyamatos járatását. Üjabb j fontos ipari növény, a napra­forgó betakarítása fejeződött be, az itt felszabadult gépe­ket a továbbiakban más nö­vényi kultúrákban használják. Negyven-ötven napja nem volt említésre méltó csapa­dék az országban, és mivel a nyári idény is aszályos volt, a talajok szinte utolsó ned­vességtartalékukat is elveszí­tették. Hatalmas porfelhőt húznak maguk után a szántó traktorok, jeléül annak, hogy az ekék, a kiszáradt földből nagyobb földrögöket szakíta­nak ki. Ily módon úgyneve­zett mechanikai talaj-előké­szítésre van csak lehetőség. Biológiailag beérett talajt ke­vés helyen találni az ország­ban. A mezőgazdasági nagy­üzemek szakemberei huzamo­sabb ideig vártak az elsőre, ám mivel az tartósan késik, kény­telenek gyorsítani a vetési munkákat. A rozs és az őszi árpa vetőmagjának lassan már mindenütt a talajban len­ne a helye és nem lehet kése- delmeskedni a búza vetésé­vel sem. Mivel annak optimá­lis ideje október 25-ével be­zárul és addig mindenütt vé­gig kellene menniük a vető­gépeknek. A tapasztalatok sze­rint a legtöbb helyen, a szó szoros értelmében a porba vetik a kenyérgabonát, szá­mítva arra. hogy az egyszer csak-csak megérkező eső vég­re megteszi a hatását. A napraforgó betakarítása országszerte véget ért. A fon­tos ipari növény jó • termést adott, ’ a növény átlagos olaj- tartalma hozzávetőleg olyan, mint tavaly volt. A minőség is megfelel az ipar igényei­nek. Különösen az javított a termésátlagon, hogy a növény­táblákat az idén — a nagy szárazság következtében — el­kerülték a gombafertőzések. A napraforgó termőterülete va­lamivel nagyobb voit a tava­lyinál. Vége felé jör a rizs aratása, ez a tenyészidőszakban víz­ben álló növény, kihasználva a napsütéses időjárást, szin­tén meghálálta a termelők fá­radozását. A kukorica termő- területének csaknem felét tör­ték már le, tavaly ilyenkor csak 20 százalékát; a termés az idén az átlagosnál lénye­gesen hamarabb érett be, ezt a folyamatot siettette a ká­nikulai forróság. Gondban vannak viszont a cukorrépa betakarításánál A száraz ta- - laj valósággal fogva tartja a növény gumóit, amelyek gyak­ran kettészakadnak a betaka- rít^gép feszítése nyomán, ezért a répatáblákra jól jönne egy kiadós eső. a z eszmei-politikai zűrza­” varos állapotot 1957 ta­vaszára fokozatosan a tisztu­lás folyamata váltotta fel. Lassan és persze nem ellent­mondások, visszaesések nél­kül a félrevezetett, megté­vesztett tömegekben is ta­pasztalható volt a kijózanodás. Vége volt már a disszidálási hullámnak is, amely több mint 200 ezer magyar állampolgárt vetett idegenbe. (Egyötödük néhány hét vagy hónap múlva visszatért.) A normális rend helyreáSá- sában, a konszolidálási folya­mat kibontakozásában jelen­tős szerepe volt, annak, hogy a ( párt és a kormány miköz­ben nagyon határozottan fel­lépett minden ellenforradal­mi cselekedet, és az ellen- forradalmi szellemet kon­zerválni próbáló új taktika (mindenekelőtt a munkásta­nácsoknak hatalmi-politikai szervekké alakítása) ellen, megértéssel kezelte, és a vi­tát, a tömeges felvilágosító szót alkalmazta a téves esz­mélj hatása alá került töme­gek tisztánlátása érdekében. A felszabadítást követő első évek óta soha olyan pezsgő, türelmes, kommunista politi­kai tömegmunka nem folyt az országban, mint ezekben a hónapokban! Erre annál is inkább nagy szükség volt, mert a tömegek bizalmának visszaszerzéséért a régi mulasztásokat is hely­re kellett hozni. Az 1948-as fordulat után a pártvezetés — különböző" hibás meggondo­lásokból és a sikerektől meg- részegülten — nem érzékelte, hogy a magyar társadalomban bizonyos polgári eszmék és illúziók csak háttérbe szorul­tak, de a felszín alatt tovább élnek és hatnak. így aztán nem is vitték végbe a nacio­nalizmus, a különböző har- madikutas-nézetek, a vallásos világnézet mélyreható elem­zését, és főleg nem alakították ki azt, hogy miképpen kell velük marxista módon vitába szállni, hogyan lehet velük be­folyásukat csökkentő, ered­ményes eszmei küzdelmet folytatni. A jelszószerű nagy­hangú és dogmatikus szelle­mű kinyilatkoztatások, az „el­lenséges eszmék ellen” nem pótolták ezt a mulasztást, sőt ezek, különösen az értelmiség körében, inkább a kétkedést, olykor a megbélyegzett néze­tek iránti szimpátiát növel­ték. A politika torzulásai pe­dig kedvező talajt teremtettek a téves eszmék és hordozóik számára, az ellenforradalom zavaros eseményei tovább hatványozták hatásukat (pél­dául a nacionalizmusét és szovjetellenességét!) még olyan körökre (párttagokra) is kiterjesztve azt, amelyek ko­rábban szemben álltak1 ve­lük. A konszofí d'áefőr. ak és a párt tömegbefolyása növelé­sének fontos eszköze volt a rendteremtés a szakszerveze­tekben is. Ennek állomása volt a szakszervezetek országos tanácskozása 1957. január végén. Az ellenforradalmi, re­vizionista befolyás utat tört magának a munkásosztály e tradicionális szervezeteiben is. Mindenekelőtt a szakszer­vezetek függetlenségének jel­szavával kellett szembenéz­ni. Ez rokonszenves volt sok öreg szaki szemében, mert emlékeztek a Rákosi-féle ve­zetőségnek lépéséire. ame­lyek elrabolva a szakszerveze­tek autonómiáját, azokat az állami feladatok puszta vég­rehajtóivá próbálták degra­dálni. T isztázni kellett tehát a szakszervezetek helyét, feladatát az újjáformálódó szocialista rendben. A párttól, mint a szocialista építés ve­zető erejétől független — vagyis politikamentes — szakszervezeti mozgalmat el­vetette a SZOT-nak ez az ülé­se. Nyomatékosan állást fog­lalt viszont a szakszervezetek önállósága mellett. Önállóan saját hagyományaiknak meg­felelően és saját eszközeikkel kell küzdeni ők a szervezett dolgozók követeléseiért és céljaiért, hatványozott , erőt fordítva az érdekvédelmi munkára. Minél erőteljeseb­ben és eredményesebben kép­viselik tagságuk napi és táv­lati érdekeit a szakszerveze­tek, annál inkább hozzájárul­hatnak a párt. politikájának érvényesítéséhez a bérből és fizetésből élők körében. A szakszervezetek döntésé­nek a hátterét és realitását az adta meg, hogy az MSZMP változtatott az MDP-nek a szakszervezetekkel kapcsola­tos elvein és gyakorlatán. Ha­tározat született, hogy párt­szervek és -szervezetek sem­miféle szinten nem hozhatnak kötelező döntést a szakszer­vezetek egészére vagy annak valamelyik alapszervezetére. A párt vezető szerepe csak a benne dolgozó kommunisták közreműködése révén érvé­nyesülhet a szakszervezetek­ben. Vagyis e vonatkozásban is a fő eszköz a meggyőzés. Nem kevésbé égető gond és bonyolult feladat volt a párt ifjúsági politikájának ki­munkálása. Közismert, hogy az ellenforradalmi esemé­nyekbe, tetszetős, megtévesztő jelszavak és programok nyo­mán igen nagy számban si­került fiatal embereket be­vonni. November 4-e után, részben már az események idején, az egységes ifjúsági szervezet, a DISZ felbomlásá­ból létrejött rétegszövetsé­gekbe tömörítették az ifjú­ságot. Külön szervezete volt az ifjúmunkásoknak, a pa­raszt-ifjúságnak, az egyetemis­táknak és a középiskolások­nak. 1957 erejére ezekben a szervezetekben a kommunis­ták, vagy az MSZMP politi­kai irányvonalát magukévá tevő .erők lettek a hangadók. A pártvezetés azonban úgy Látta, hogy a rétegszervezete­ken keresztül az ifjúság be­folyásolása, szervezése, neve­lése nem valósítható meg megfelelő szinten és állást foglalt a párt egységes ifjúsági szervezetének létrehozása mellett. Ezt az álláspontot még a kommunistái ifjúsági vezetők egy részével is csak viták árán sikerült érvénye­síteni, mert sokan vallották, hogy a rétegszervezeteken át jobban el lehet jutni a| fia­talsághoz, érdeklődését és érdekeit ezeken keresztül meggyőzőbben lehet képvi­selni. Végül is az egységesítő álláspont kerekedett felül és március 21-én. a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján megtartotta ala­kuló ülését a KISZ. A konszolidálódás jelei az élet normális rendjének visz- szaállásában is mutatkoztak.1 Míg 1956 decemberében az egy évvel azelőtti időszakhoz képest az ipari termelés csak '30 százalékos volt. 1957. első három hónapjában a megfele­lő 1956. évi három hónapnak már 80 százalékát érte el. Az év második negyedében már 96 százalékos volt az arány. A mezőgazdaságban üte­mesen folyt a munka. Megem­lítendő, hogy még a termelő- szövetkezetekben sem okozott jóvátehetetlen károkat az el­lenforradalom. Igaz, hogy az 1956. októberi 3 ezer 954 tsz- ből, amelyekben a családok száma 235 ezer 571, a taglét­szám 298 ezer 474, az összte­rület 2 millió 268 ezer 175 katasztrális hold volt, 2 ezer 570 maradt, 96 ezer 940 csa­láddal, 122 ezer 296-os tag­létszámmal, és 1 millió 187 ezer 2Í9 hold területtel. De ez az ellenforradalom okozta vi­har nagyságához mérten meg­lepően kedvező kép volt. A termelőszövetkezeti mozgalom, szembesülve a rendkívüli po­litikai nyomással, sőt a gát­lástalan erőszakkal is, ellen- állóbbnak mutatkozott mint bárki hitte, és a nyugati ká­rogó prófécia hirdette. Gyöke­rei tehát egészségesek és ki­téphetett« nek voltak! A belső helyzet tu-lajdoirt ” képpen páratlanul gyors megszilárdulásának meg­kapó demonstrációja volt az 1957-es május elseje, különö­sen a budapesti tömegde­monstráció és nagygyűlés.' Négyszázezer budapesti vo­nult fel a Hősök terére. Jog­gal mondhatta a gyűlés szó­noka, Kádár János: „Ha a harc eredményeit számba1 vesszük, megállapíthatjuk,' anélkül, hogy az önteltség bűnébe esnénk, hogy eredmé­nyeink igen jelentősek... Vara nálunk még hiányosság an.v- nyi, hogy kölcsön is tudnánk adni belőle. De ha a novem­ber harmadika anarchikus viszonyaira gondolunk, ami­kor a dühöngő ellenforrada­lom és imperialista irányitó gazdái már kezükben érezték a hatalmat és az egész or­szágot, amikor a szocializmus ügyéhez hű hazafiak üldözött vadakká váltak saját hazá­jukban. amikor a népgazda­ság teljesen megbénult álla­potban volt, és így nézünk vissza a megtett útra, nem té­vedünk, ha megállapítjuk; hogy a fő irány, amelyet az­óta követünk, feltétlenül he­lyes és nagyok az eredmé­nyek.” (Következik: Az országos Vártértekezlet.) •*s//ssss/s/ss/ssss/sssssssss///ssss/ss//fs/.’;//ASss//sss/Y/ss/-j*vss/s?sfssssss/svsj’Ssssss*f/ssssSTSs/sssjirr*ssss<rssssss/r's*rs**/srsffsyss/sxnfssfS7ys/-sss*vs*s**f/f4Xs/stíS/'ffm. Lovász Tiborné minőségellenőr képek: — kulcsár — Hordók feszített vasbetonból Borok, gyümölcslevek, ször­pök és más folyékony élel­miszerek, valamint folyékony ipari nyersanyagok tárolására egyaránt alkalmas, feszített héjszerkezetű vasbeton hordók gyártására rendezkedik be a Beton- és Vasbetonijrari Mű­vek dunaújvárosi gyára. Az új. vékony falú és kellően ru­galmas hordó az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet szol­gálati szabadalma. Héjszerke­zetét két részből ragasztják össze, éSf ugyancsak ragasztás­sal illesztik bele a kör alakú betonlapokat. Belsejét — ren­deltetésétől függően — vegy­szerálló műgyantával vonják be, ezáltal nemcsak élelmi­szerek, hanem akár veszélyes hulladékok tárolására is al­kalmas. Az első 25 köbméteres min­tapéldányt már elkészítette a dunaújvárosi gyár, s folyamat­ban van alkalmassági bizo­nyítványának kiállítása. Tesz­telését a Budapesti Kertészeti Egyetem borászati tanszéké­re bízták. A felsőbb szerv is segített Egészségesebb munkakörülmények az Ipoly Bútorgyárban A balassagyarmati Ipoly Bútorgyárban évente nagy összegeket fordítanak a mun­kások munka- és egészségvé­delmére. Tavaly ez a pénz még nem érte el az 1 millió forintot, erre az esztendőre viszont már 1,2 milliót szán­nak az előbbi célokra. Ez az összeg a VII. ötéves terv hát­ralevő éveiben folyamatosan emelkedik. A balassagyarmati gyár­ban, valamint a szécsényi fa kábeldobokat előállító üzem­ben az idén 15 könnyű sérü* léses baleset történt, kevesebb, mint az elmú’t év hasonló időszakában. Ebből 9 Szé­csényben, a korszerűtlen szál­lítási útvonal miatt követke­zett be. A szakszervezeti bi­zottság látva a gondokat, meg­kérte felettes szervét. hogy anyagilag is támogassa a munkavédelmi intézkedések megvalósítását. A kollektíva a kért összeget megkapta. En­nek megfelelően ebben az év­ben megkezdték a szécsényi üzem területének és külső út­vonalainak aszfaltozását. A munkálatokat előreláthatólag még ebben az évben befeje­zik. Még a nyár folyamán felül­vizsgálták a por-és faforgács- elszívó berendezéseket. A szakemberek jónak ítélték a védőeszközök állapotát én ha­tékonyságát. A Columbia-bútorosalsátel gyártása is jelentős javulást hozott a munkavédelemben. Ugyanis a pácoló üzemrész­ben olyan technológiát vezet­tek be, amely az eddiginél egészségesebb munkát biztosít. Saját erőből tervezték meg és építették át az elszívóberen- dezést. Csupán néhány ezer forintos anyagköltség terhelte A nehéz fizikai munka megszüntetését tette lehetővé a korpuszprés átalakítása; amely segített a szekrényele­mek megfelelő módon törté­nő rögzítésében. Egyébként ai gyár vezetői továbbra is nagy figyelmet fordítanak az egyé­ni védőfelszerelések előte­remtésére, valamint az üzem- egészségügy fejlesztésére. E» w bobbira ebben &y. esztendő- ben 110 ezer forintot saatmakí a szociális kiadósokra tervei zeit összegből. a gyár kasszáját. WQGfiAD — «któhw- Ml. pÁcttafc

Next

/
Thumbnails
Contents