Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-09 / 238. szám

A reykjaviki találkozó előli Marxista—katolikus A nyilatkozatok eredményt remélnek Szeretnénk remélni, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan közelgő reykjaviki ta­lálkozója lehetővé teszi a szovjet—amerikai kapcsola­tok javulását, s számottevő eredmények elérését a koz­mikus és nukleáris fegyver­zetekkel kapcsolatos tárgya­lásokon — jelentette ki szer­dán Moszkvában Anatolij Dobrinyin. Az SZKP KB tit­kára ,.A munkásmozgalom és korunk” című nemzetközi tu­dományos konferencia meg­nyitóján mondott beszédében hangsúlyozta: a találkozóra vonatkozó megállapodást olyan események előzték meg, ame­lyek tükrözik azt a világszer­te egyre erősödő meggyőző­dést, hogy ideje konkrét, gya­korlati lépéseket tenni az atomháborús veszély elhárítá­sára. A Szovjetunió hajlandó meg­vitatni Ázsiában elhelyezett rakétái számának csökkenté­sét. de ennek a kérdésnek a megoldása csak az európai ügyektől elkülönítve képzel­hető el — jelentette ki szer­dán az izlandi fővárosban Va- lentyin Falin, az APN szov­jet sajtóügynökség elnöke. Falin, valamint Vitalij Zsur- kin, a moszkvai Amerika-ku- tató intézet igazgatóhelyette­se és Vitalij Kobis, az SZKP KB munkatársa a reykjaviki Saga Szállóban berendezett sajtóközpontban tájékoztatta a Gorbacsov—Reagan talál­kozó helyszínére érkezett új­ságírókat. Szovjet megítélés szerint a találkozó előtt a következő három fő feladat áll: Mihail Gorbacsov amerikai látogatá­sának előkészítése; a kialakult helyzet közvetlen elemzése és az előrelépést szolgáló irány­elvek egyeztetése az európai közepes hatótávolságú raké­ták, a hadászati támadófegy­verek és az űrfegyverek vo­natkozásában ; a kétoldalú kapcsolatok áttekintése és a regionális viszályokkal össze­függő problémák megvitatása — fejtette ki Zsurkin. Valamelyest mérsékelni pró­bálta Reagan elnök keddi ki­jelentéseinek hatását egy szerda reggeli nyilatkozatában Schultz amerikai külügymi­niszter, Reagan ugyanis azt mondotta, hogy amennyiben a Szovjetunió „nem hajt végre jelentős változást az emberi jogok érvényesítésében, nem lesz megfelelő a politikai lég­kör a tartós eredményekhez”. Bár az elnök kijelentéseit el­sősorban az amerikai jobbol­dal megnyugtatására szánta, azok igen kedvezőtlen vissz­hangot váltottak ki az izlandi találkozó küszöbén. Schultz szerdán reggel az ABC televíziónak adott nyi­latkozatában szükségesnek tar­totta leszögezni, hogy Reagan kijelentései nem jelentik pél­dául a leszerelési kérdések megoldásának elodázását ilyen indokokkal. „Az ilyen szer­ződések megkötése a mi ér­dekünket is szolgálja, ezért folytatjuk a munkát” — mon­dotta a külügyminiszter. A külügyminiszter megismé­telte, hogy a közepes hatótá­volságú nukleáris eszközök csökkentése terén az Egyesült Államok lát lehetőséget az ideiglenes megállapodásra a Szovjetunióval. Izland üdvözli a küszöbön- álló legmagasabb szintű szov­jet—amerikai találkozót — je­lentette ki szerdai sajtóérte­kezletén Matthias Mathiesen izlandi külügyminiszter. Büsz­kék vagyunk arra — mondta —, hogy részt vehetünk abban a folyamatban, amely remé­nyeink szerint lehetővé teszi a két nagyhatalom kapcsola­tainak javítását, és ezzel hoz­zájárul a béke megszilárdítá­sához az egész világon. A miniszter sikert kívánt a tár­gyalófeleknek. KISZ-kűIdöttség Szófiában Eszmecsere ÉDOSZ­tisztségviselőkkel (Folytatás az L oldalrólJ A jövedelmezőség növelését ez alkotó energiák felszabadí­tásában látják. Ezért szorgal­mazzák a válilalaiti önállóság széles körű kiterjesztését. Sze­repet vállalnak a termékek minőségének jaívftásáibál. to­vábbá köaös érdekeltségek megteremtésén fáradoznak. El­mondta, hogy a kongresszus óta részeredményeket éritek el. Ezt a munkát tovább kívánják folytatni, és következetesein végigvinni. Szólt az ágazat sa­játosságáról is. A termelő- gazdálkodó egységek nagy többsége ipari, a kisebbik ré­sze pedig a mezőgazdasági szabályozók alapján látja el feladatát. Hámori Csabának, a KISZ KB első titkárának vezetésé­vel szerdán Szófiába érke­zett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának küldöttsége. A delegáció a Dimitrovi Kom- szomol KB meghívására tesz baráti látogatást Bulgáriá­ban. A magyar delegációt And­rej Bundzsulov, a Dimitrovi Kommunista Ifjúsági Szövet­ség KB első titkára és köz­vetlen munkatársai fogadták a szófiai repülőtéren. A KISZ KB küldöttsége megkoszorúzta a Georgi Di- mitrov-mauzóleumot, majd megkezdte tárgyalásait a Bolgár Kommunista Ifjúsági Szövetség vezetőivel. Csudomir Alekszandrov, a BKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára szerdán Szó­fiában fogadta Hámori Csa­bát, a KISZ KB első titká­rát, aki küldöttség élén tar­tózkodik Szófiában. A bolgár politikus tájékoz­tatta a magyar vendéget azokról a feladatokról, ame­lyeket a bolgár kommunis­ták és dolgozók hajtanak végre a- BKP XIII. kongresz- szusán elfogadott határoza­toknak megfelelően. A talál­kozón nagyra értékelték a bolgár és a magyar ifjúsági szövetségnek a két nép kö­zötti barátság és sokoldalú együttműködés elmélyítésé­hez való hozzájárulását. A találkozón részt vett Andrej Bundzsulov, a Dimit­rovi Komszomol KB első titkára. párbeszéd A társadalom és az etikai értékek címmel tizenöt or­szág marxista és katolikus tu­dósainak részvételével három­napos nemzetközi szimpózium kezdődött szerdán Budapes­ten, a nemzetközi kereskedel­mi központ tanácstermében. A tudományos tanácskozás védnökei: a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöksége és a vatikáni nem hívők titkár­sága. Az eszmecsere lebonyo­lítását az MTA Filozófiai In­tézete és a római pápai Ger­gely egyetem vállalta. Szentágothai János akadé­mikus köszöntötte a résztve­vőket, majd Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke tartott megnyitó beszédet. Le­szögezte: a mostani tanácsko­zás nem a különbségek kon­frontációját és nem is az ösz- szebékíthetetlen összebékí- tésének feladatát tűzte maga elé. A mai világ nemzetközi politikai, világgazdasági és társadalmi feszültségekkel ter­hes, robbanásveszélyes köze­gében életfontosságú a biza­lom és a megértés, a barát­ság légköre és az ezek meg­alapozásához nélkülözhetet­len párbeszéd. Az erkölcsi kér­désekben is fennálló nézetkü­lönbségeknél jóval több és alapvetőbb nézetazonosság is elérhető, felszínre hozható a marxisták és a katolikusok párbeszédei során. Paul Poupard bíboros, a vatikáni nem hívők titkár­ságának vezetője az eszmecse­re katolikus résztvevőinek ne­vében mondott megnyitó be­szédet. Hangsúlyozta: a Vati­kán támogatja a két nagy vi­lágnézet képviselői közötti dialógust, hiszen az egyház szándéka elősegíteni a hívők és nem hívők folyamatos pár­beszédét. Meggyőződését fejez­te ki, hogy az emberek képe­sek túllépni a világnézeti meg­osztottságon, s — hangoztatta —, hisz e dialógus értelmé­ben, hasznosságában. Utalt arra, hogy a párbeszéd kiter­jed az emberiség legnagyobb közös problémáira: az igazsá­gosság, az emberek, a népek közötti szolidaritás kérdései­re. a legszegényebbek, az el­nyomottak védelmére, a nem­zeti kultúrák tiszteletben tar­tására és az emberi környezet­tel összefüggő nézetekre. Kü­lön kiemelte a békéről, a né­pek közötti bizalom megvaló­sításáról folytatandó eszme­csere jelentőségét. Hangoztat­ta: annak érdekében kell mun­kálkodni, hogy eltűnjön az embereket, embercsoportokat sújtó diszkrimináció minden fajtája, s megvédhessék az emberiség életében oly fontos erkölcsi értékeket. A szimpóziumon a két fél egy-egy képviselője bevezető előadást tartott. Lukács József akadémikus az MTA Filozófiai Intézetének igazgatója kiemelte: erkölcsi­leg is jelentős tett az, hogy a marxista és a katolikus tudó­sok vállalják ezt a vitát. Meg­győződését fejezte ki, hogy a gazdasági, a politikai, a kato­nai erők mellett a marxisták és a katolikusok eszméi ere­jének nemcsak jelentős, ha­nem adott esetben perdöntő szerepe is lehet a konfliktu­sok megoldásában. A továbbiakban szólt a hagyományos erkölcsi érté­kekről, az egyéni erkölcsi cse­lekvésről. Kiemelte: a szocia­lizmus ma számos nehézség­gel küzd. Felvállalt program­ja azonban éppen az: megva­lósítani egy olyan társadalmi átalakulást, amelynek eredmé­nyeként fokozatosan kibonta­kozhatnak az ember nembeli tulajdonságai, társadalmiságai tudatossága, kreatív munka­végző képessége, egyetemessé­ge és szabadsága. Eduard Huber, a pápai Gergely egyetem professzora előadásában többek között utalt arra, hogy a társada­lomban az emberek együtt­működéséhez olyan közös cé­lokra és szabályokra van szükség, amelyeket meghatá­rozott értékek fűznek össze. A szabályok rendszere azonban csak akkor lehet hatékony, ha azokat a résztvevők többsé­ge felügyelet és kényszer nél­kül is tiszteletben tartja. Ezért olyan értékek kellenek, ame­lyeket a többség magáévá tesz. A szimpóziumon hat téma­kört dolgoznak fel: a résztve­vő tudósok kifejtik álláspont­jukat emberfelfogásukról, az emberi autonómia és az er­kölcsi felelősség kérdéséről, az emberi kapcsolatokról és viszonyokról, az erkölcsi ér­tékekről, a munka problema­tikájáról, valamint a társa­dalmi együttélés és együttmű­ködés lehetőségeiről, céljairól. A tanácskozás első napján az ember marxista és keresz­tény felfogása témakörében Tadeusz Jaroszewski, a Len­gyel Tudományos Akadémia filozófiai intézetének osztály- vezetője és Jean Ladriere. a lőweni katolikus egyetem f;!o- zófiaprofesszora tartott elő­adást. Az ember autonómiáját és felelősségét marxista és keresztény nézőpontból Ancsel Éva akadémikus, egyetemi ta­nár, illetve Vittorio Possenti, a milánói Szent Szív katolikus egyetem filozófiai professzo­ra világította meg. A délutá­ni eszmecserébe bekapcsolódott Franz König bíboros, az oszt­rák püspöki kar volt elnöke is. Nyilatkozott a lelőtt amerikai szállítógép életben maradt tagja Szovjet csapatkivonás Afganisztánból Október 15-tői megkezdik és a hónap folyamán befeje­zik hat szovjet ezred kivo­nását Afganisztánból — je­lentette szerdán a TASZSZ szovjet hírügynökség a szov­jet honvédelmi minisztérium­ra hivatkozva. A korlátozott létszámú, szovjet csapatkontingens — Managuában kedden bemu­tatták a sajtó képviselőinek a lelőtt amerikai szállítógép egyetlen életben maradt tag­ját, Eugen Hafenfufot. Hafenfuf a nyilvánosság előtt elismerte, hogy katonai tanácsadóként dolgozott Sal­vadorban. Innen indult el két amerikai társával, va­lamint egy eddig ismereti«; állítólag nicaraguai sze­méllyel annak a szállítógép­nek a fedélzetén, amelyet a nicaraguai légvédelem a Costa Rica-1 határ közelében lelőtt. Elmondása szerint a gép szállítmányát a Costa Ri­cából tevékenykedő nicara­guai ellenforradalmároknak szánták. Esti kommentár A szakszervezet segíteni kí­ván abban, hogy a belföldi te­vékenység zöme ne legyen veszteséges, s a termékek 65 százalékát kitevő szabad ár­ban érvényesüljön a különbö­ző költségnövekedés Végül el kívánják érni, hogy a vál­lalatok a tőkésexoort után iá ró támogatást ne utólag kapják, hanem előre ismerjék meg a lehetőségeket. A tájékoztatót követő kér­dések az alábbiak voltak: az süj felállás az irányításban mi­ként segíti a központi veze­tőség munkáját? A szocialis­ta munka verseny megújulá­sában milyen országos ta­pasztalatok vannak? Mi vár­ható a jövő évi keresetszabá­lyozásban? Hogyan lehet megakadályozni, hogy a vá­góállatokat kivigyék a me­ggyéből? Három érdekvédelmi szervhez tartoznak, de amikor segíteni kell, nem tudják ki­hez forduljanak? Az üdítő­italoknál elért nyereséget az elvonások ielentősen csök­kentették. az árak viszont hem változtak, mi várható e tekintetben? Milyen intézke­désekre kell számolni a bér­lés létszámgazdálkodásban? Az ú,i vállalatirányítási rendszer több területen ellentmond a SZOT és a Minisztertanács üze­mi demokratizmus kiszéle­sít ésével kapcsolatos állás­foglalásának. Sor kerül e az előbbiek korrigálására? A kérdésekre dr. S'ilágvi í^ászió részletesen válaszolt. Marjai József megbeszélése az új-zélandi vasút elnökével Marjai József miniszterei- már találkozott. Megvitat- nök-helyettes kedden a Par- ták az azóta történt előre- lamentben fogadta Ross haladást a magyar—új-zélan- Sayerst, az új-zélandi vasút di vasúti együttműködésben elnökét, akivel augusztusi új- és áttekintették annak jövő- zélandi látogatásának során beni lehetőségeit. amely az Afgán Demokrati­kus Köztársaság kormányá­nak kérésére tartózkodik az országban — fenti egységei­nek kivonására a szovjet ve­zetés döntésének értelmében kerül sor. Ezt az elhatározást Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára jelentette be 1986 júliusában vlagyivosz- toki beszédében. M agyar—iráni kapcsolatok Hazánk és Irán között az államközi kapcsolatok rende­zettek. A két ország diplomá* ciai viszonyának kezdetei a második világháború előtti időkre nyúlnak vissza. A vi­lágégés idején szünetelt a két ország közötti viszony, ame­lyet 1951-ben újítottak fel. A Magyar Népköztársaság az iszlám forradalom győzelmét követően az elsők között is­merte el az iráni kormányt, majd — 1979. április 1-jei ki­kiáltása után — az Iráni Isz­lám Köztársaságot. Magas szintű politikai kap­csolat felvételére első ízben 1982 februárjában került sor, amikor iráni jószolgálati kül­döttség látogatott Magyaror­szágra. A kontaktussorozat a külügyminiszterek közötti vé­leménycserével vette kezde­tét: 1983 novemberében Vár- konyi Péter tett eleget partr 2 NŰG6ÁD — 1986. október 9L, csütörtök nere meghívásának, s viszon­zásul, egy évvel később Ve- lajati külügyminiszter vendé­geskedett Budapesten. 1979. és 1985. között több miniszteri és miniszterhelyettesi tárgyalá­son vitatták meg a gazdaság, a kereskedelem, a közlekedés, a mezőgazdaság és az egész­ségügy mindkét felet érintő kérdéseit. Miniszterelnöki szin­tű találkozóra első alkalom­mal a közeli napokban nyílik lehetőség, amikor is Mir Ho- szein Muszavi kormányfőt Budapesten köszönthetjük. A fejlődő országok között — a hetvenes évek elejétől — Irán az egyik legjelentősebb kereskedelmi partnerünk: a forgalom különösen az 1979— 82. közötti években emelke­dett számottevően. Magyaror­szág elsősorban alapanyago­ka és félkész termékeket szál­lít a közel-keleti országba: gé­pi berendezés, hengerelt áru, alumíniumtermék, kábel, elekt­romos cikk, gépjárműgumi, ve­gyi anyag; élelmiszer, orvosi műszer, gyógyszer, mezőgaz­dasági gép. kerékpár szerepel exporttermékeink között. A magyar üzletekben keresettek az iráni cipők, szövetek és -ruhaneműk, s jut a pultokra a közel-keleti ország mazso­laterméséből is. Jelentős a nyersolaj-behozatal is. Az iráni kormányfő mosta­ni látogatása várhatóan to­vábbi lépést jelent a kapcso­latok bővülésében. Kulturális kapcsolatainkban legnagyobb jelentősége az oktatásban kialakult együtt­működésnek van. A magyar egyetemeken, főiskolákon csaknem 30 iráni ösztöndíjas folytat felsőfokú tanulmányo­kat. A kultúrához kapcsolódó­an érintkezésünk korai sza­kasza — a X. századból fenn­maradt történeti források sze­rint — sem múlt el nyomta­lanul: több száz szavunk, pél­dául az asszony, vagy a híd is, iráni jövevényszó. (MTI) Kínos incidens A tagadás egyértelmű és általános. Semmi közünk hozzi — így lehetne összefoglalni a hivatalos amerikai intézmé­nyek és személyek nyilatkozatát. Akik az elmúlt órákban a nicaraguai határ közelében lelőtt fegyverszállító gépről fej­tették ki véleményüket. Elhatárolta magát az esettől az USA külügyminisztériuma éppúgy, mint a Pentagon vezetése vagy a titkosszolgálat. A kifogások persze meglehetősen átlátszóak, hiszen a managuai kormány ellen harcoló kontrák utánpótlását szál­lító repülő személyzete amerikai állampolgárokból állt, s pilótája is Salvadorban szolgált katonai tanácsadóként. Az a megoldás pedig, hogy a felszerelést vivő gépek névleg „független kisebb légitársaságokhoz” tartoznak, s a számlát is „magánszemélyekből álló csoportok” állják, aligha té­vesztheti meg a közép-amerikai válság történetét jobban ismerő megfigyelőket. Előfordult már ilyen közvetett be­avatkozás számtalanszor, különösen ameddig a washingtoni törvényhozás húzódozott a kontráknak szánt százmillió dől-1 láros anyagi és katonai segély megszavazásától. De hát nyilvánvaló, hogy nem olyan apró dolgokról van szó, mint a fegyverszállító gépek hovatartozása vagy a piló­ták nemzetisége. A lényeg, a Reagan-adminisztráció el­szántsága a sandinista kormányzat helyzetének aláásására és lehetőség szerinti megdöntésére. Változhatnak a módsze­rek és az eszközök, a cél azonos maradt: gazdasági, diplo­máciai és katonai lépések sorozatával elérni, hogy a Nica­raguában győzelemre jutott forradalom ne terjedhessen to­vább a kényes stratégiai helyzetű karibi térségben. Hiába érzékelhető az amerikai közvélemény tekintélyes részének aggodalma, sőt az Egyesült Államok számos szövetségesé­nek fenntartása, a Fehér Ház álláspontja az elmúlt hóna­pokban sem módosult. Noha épp most jutott el a nicaraguai rendszer egy fontos választási ígéretének, az új alkotmány kidolgozásának szakaszáig, amely az „össznemzeti egyetértés kialakítására” vonatkozó washingtoni követeléseknek is megfelelhet. Az alaptörvény egy részét már végleges for­mába öntötték, s a parlamenti vita során messzemenően fi­gyelembe vették és veszik az ellenzéki pártok véleményét is. A körülmények aligha kedveznek a békés belső fejlődés­nek. A repülőgép-incidens csak egyetlen apró esemény abban az engesztelhetetlen harcban, amelyet a sandinistaellenes erők a managuai kormányzat ellen folytatnak, s amelyben — biztosra lehet venni — a mostani kínos eset sem készteti visszakozásra a Fehér Házat. Béka Sva

Next

/
Thumbnails
Contents