Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-08 / 237. szám

83w«*;s«'M§4b1c fl barátság őt esztendeje SZAMOT VETNI, számot adni az elmúlt öt esztendő munkájáról — ez az, ami ezekben a napokban, hetek­ben az MSZBT-tagcsopor- tokat leginkább foglalkoztatja. A baráti szálak mélyben gyö­kereznek, a baráti kapcsola­káról. A névválasztás Is tűk- te. Ezek szerint továbbra is a rözi, hogy nem újabb irányító tagcsoportok feladata, hogy szervről van szó. Célunk az volt, hogy a tagcsoportok kö­zötti színvonalbeli különb­reálisán mutassák be a poli. tikai, gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális együtt- ségeket csökkentsük, a tar- működést, a Szovjetunióban talmi sítsük tennivalókat egvsége- tá.iékoztatott Grosch tok a Szovjetunióval ezerszí- Tamás, maid azt is hozzáfűz­nűek. A magyar—szovjet ba­ráti társaságok azon munkál­kodnak. hogy ápolják, szoro­sabbá fűzzék a két' nép kö­zötti testvéri viszonyt, egy­más életének, mindennapjai­nak m°',isr”“’'ését. Az MSZBT közelgő VITT. országos értekezlet jó al­kalom az eddigi tevékenység értékelésére, az elkövetkezen­dő időszak feladatainak meg­jelölésére. Salgótarjánban október negyedikén került sor arra a megyei értekezlet­re. ahol az MSZBT ügyvezető elnökei és az irányító párt- szervezetek titkárai adtak számot a VII. országos érte­kezlet óta végzett barátsági munkáról és választották meg a küldötteket a VIII. or­szágos értekezletre. Milyenek a tapasztalatok a megveszékhelven. milyen tartalmi és formai változások történtek a fél évtized alatt? Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk Vincze Bélával, a városi pártbizbttság mun­katársával és Grosch Ta­mással, az MSZBT városi munkaközösségének vezető­jével. — Hadd kezdiem a szerve­zeti rné'tr.sftásokknl. Az MSZBT VII. országos érte­kezlete után, 19R2-ben hoztuk létre Salgótarjánban a váro­si munkaközösséget, amely arra hivatott, hogy az addig egymás, ói külön, külön mun­kálkodó csoportok '(vékony­ságét össtehar'go’ia; irányít­sa Tagjai az MSZBT ügyve zető elnökei, akik évente több alkalommal >ndszeresen ülé­seznek. megbeszélik a közös feladatokat, programokat és taoasztalatokat cserélnek a saját területükön folyó fnun­te: — örvendetes, hogy szer­vezetileg is izmosodtunk az elmúlt öt év alatt. Sorainkba lépett a Petőfalvi Általános Iskola, az egészségügyi szak­közép- és szakiskola, a Szám­viteli és Pénzügyi Főiskola valamint az ötvözetgvár kol­lektívája. így jelenleg a hu­szonöt városi tagcsoport több mint harmincezer embert fog­lal magában. — EZ RENDKÍVÜL je­lentős számadat különösen ak­kor. ha a politikai munka ol­daláról vizsgáljuk — kaD- csólódott a beszélgetésbe Vincze Béla. — A mozgalom nártiránvftását a városi nárt- bizottság az elmíilt években következetesen végezte. A pártszervezeteket elsősorban arra orientáltuk, hogv az MSZBT által szervezett ren­dezvényeket (előadások, fóru. mok, baráti találkozóki tá­mogassák. hiszen azok lói il­leszthetőek a tftmegpolttlkai munka rendszerébe, a Szov­jetunióhoz fűződő már megle­vő kapcsolatok elmélvítésé- be. az eszmei-icjeológiai ne­velőmunkába Hogv a nárt- szervek m<»«nvirp használlák ki a mozgalom ezen lehető­ségeit. erre csak egy példa. A város kilenc nagyüzemé, ben találkozunk az MSZBT aktivistáival. Űgv hiszem, folyó szocialista építést Népszerűsíteni szükséges azt a harcot, amelyet a Szovjet­unió és a szocialista közös­ség fejt ki a béke megóvása érdekében. Segítenünk kell a Nógrád és Kemerovo me­gyék közötti testvéri kapcso­latok további elmélyítését, kü­lönös tekintettel arra, hogy ez a kapcsolat jövőre lesz húszéves. A nagv október szel­lemét a 70. évforduló kap­csán fel kell használni arra, hogv a közvélemény az eddi­ginél jobban megismerje a Szovjetunió életét, kulturális értékeit. A feladatok közül a következőket kell kiemelni. MINT AHOGYAN tették azt az eddigiekben is. Fel­sorolni is sok lenne azokat az évfordulós ünnepségeket, baráti találkozókat, rendez­vényeket, amelyek a Szovjet­unióhoz kötik a nógrádi em­bert. Az elmúlt években igen sokan utazhattak jutalomképpen szovjet váro­sokba. Több ü /. -*m testvérkap­csolatban áll kemerovói gyá­rakkal. Az iskolai tagcsopor­tok ugyanakkor — egyre több jó kezdeményezéssel — a ne­velési, oktatási célkitűzé­sek teljesítéséhez — többek között az orosznyelv-nkmtás- hoz. a levelezéshez adnak se­gítséget. S végezetül néhány konkrét, emlékezetes esemény. A békehónap, a szoviet kultú­ra hetének programjai. a az ügyvezető elnökségeknek Gagarin.évfordulós nagy szerepük van abban, hogy ma a közvélemény dön­tő része tisztán látja azt. hogv eredményeink, országunk el­ismerése elválaszthatatlan a Szovjetunióhoz fűződő szö­vetségi és testvéri viszonyok­tól. — Ami a feladatokat Illeti, azt, a Politikai Blzottsá® ioag. február 11-i ülésén rögzftet­unneo. ségek. és a személyes ismerő­sök, Ivan Bagvul követsé- gi tanácsos, a kemerovói új­ságírók, akik alig pár hete jártak nálunk, és mindazok, akiknek neve ott díszíti az Iskolai knn»l<tív!Sk. az üze­mek szocialista brigádiair-' vendégkönyveit, fémjelzik azt, hogv a barátság hídja egyre szélesedik. TBar a teho Urfl — alighanem télzás nélkffl minősfl- betők így a salgótarjáni állapotók. Őszintén szólva nem is nagyon érthető, hogy a teljes összegű, ötszáz forintos — ha­vi átlagban alig több mint negyven forint! —településfej­lesztési hozzájárulás miért válthat ki ilyen indulatokat. Mindenesetre tény: a teho mindennapi beszédtéma, a men. tesítési kérelmekkel és a személyes reklamációkkal ostrom alá veszik a tanácsot. A rohamot a szakigazgatási apparátus még jelentős túlmunkával, otthoni tevékenységgel sem győzi. A háttérről, az okok és magyarázatok nyílt feltárásáról váltottunk szót dr. Sándor Gyulával, Salgótarján Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának titkárával, Tőzsér Zol­tánnal, akit a minap nevezett ki a tanács testületé a lemon­dott dr. Juhász Tibor helyére a pénzügyi, terv- és munka­ügyi osztály élére, valamint Gordos Károlyné adócsoport­vezetővel. A véleményeket az alábbiakban kíséreljük meg összefoglalni. Kezdjük az elején! Az első sem, ha a tanácsi apparátus nekifutásban úgy tűnt: a la. kosság szívesen adja ötszáz forintját saját környezetének fejlesztésére. A településfej­lesztési hozzájárulás beveze­csak ezzel foglalkozna, holott mindenki előtt nyilvánvaló, hogy sok más egyéb fontos munka sem tehető félre. A tanács, persze 'gyeksz.k a téséről intézkedő tanácsren- maga módján gyorsítani a» delet ezzel együtt kompro­misszumok eredménye. A vég­ügymenetet. Példának okáért: más osztályok és csoportok is eredményben ott van a tanács segítenek az adócsoportnak, javaslata és a lakosság véle- jelentős mennyisegű a túl- ménye is. Így a teho összege munka, ne a egyszer otthon a javasolt ezer forint helyett ötszáz lett, más esetben — például az egyedülálló nyug­díjasoknál további kedvezmé­nyeket biztosítanák. A tanácsrendelet rész­leteiben tehát széles kö­rű párbeszéd hozta meg a kö­zös nevezőt. Mire és mennyi — e kérdésekre 1200 aktíva is a teh o - ad m! n i T tr ár ! öt 'ég­zik. A hatalmas számú ügy­ben a döntést elodázza, hogy a tanácsi apparátus — teljes joggal — megalapozottan kí­ván határozatot hozni. A for­mai döntésnek semmi értel­me, a határozatok kimondá­sához alapos információk kellenek. Ez az oka, hogy so­kereste a lakosság körében kan nem olyan gyorsan kap­a választ. A személyes véle­ménycserét kiegészítették a szórólapok, jött a szavazat­gyűjtés, majd a nyugalmi ál­lapot. Minden rendben levő­nek látszott, elkezdődött 18 nak választ, mint szeretnék. Az ügy illetékesei pedig azt tartják szem előtt, ha kése­delmes intézéssel is, de áll­jon meg a döntés elhamarko­dott határozatok kimondásé. ezer határozat kiktildéseyOly’ val kár volna tetézni a bajt. módon, hogy az utóbbihoz tá­jékoztatót is mellékeltek: ki é3 milyen indokkal kérhet mentességet a fizetési köte­lezettség alól. Hiányos adatközlés Háromezer hatszáz kérdem Most pedig „áll a bál”. Be­érkezett több mint 3600 men­tességkérés, az apparátus pe. dig képtelen a gyors és fo­lyamatos munkavégzésre, a reklamálók rohamának ki­Fclbonthotő a szerződé* Mennyi a lakbériiátralék ? Az átlampolgári fegyelme- — Valószínű. Szigorítani dés megszüntetése végett. Er­zetlenség egyik mutatója, mi- *s kívánjuk A jogszabály le­képpen tesznek eleget a bér- hetőséget ad arra, hogy aki lók lakbérfizetési kötelezett- rendszeresen és visszatérően cégüknek. Az utóbbi idők hí­rei arról szóltak, hogy — or­szágos viszonylatban — egy­re több a lakbérhátralék ösz- szege. Ml a helyzet e téren Salgótarjánban? — Erről kér­deztük Palásthy Tamást, az IKV házkezelőségi osztályá­nak vezetőjét. ' — A városban hat és fél ezer tanács! bérlakás kezelő­je az IKV. Az Idei első fél évben a bérlők összesen 240 ezer forint lakbért nem fi­zettek be. Ez az összeg dup­lája a tbvaiy év végi hátra­léknak. Elmondható tehát, hogy a városban is növekedett a lakbérhátralék. — Mit tesznek önök a hát­ralékos lakbér beszedése ér- dekében? — A lakbéreket a lakóktól a házfelügyelők szedik be és a lakbérekkel ók számolnak el a házkezelőségek díjbesze­dőinél. A házfelügyelő és a díjbeszedő Is legalább két- három alkalommal megkísér­li a/ esedékes lakbért be­szedni... — Es, ha nem sikerül? — Akkor mi felszólítást küldünk ki. amiben felhívjuk a bérlőt- hogy a lakbért nyolc napon belül fizesse be. el­lenkező esetben bírósági úton érvényesítjük igényünket. nem fizeti á lakbért, az el­len bírósági eljárást kezde­ményezzünk a bérleti szerző­re eddig csak igen ritkán volt példa, ám az idén már hat bérlővel szemben kértük a bíróságtól a lakásbérleti szerződésének megszünteté­sét. ‘ Zs. A. Az objektív okokra hivat­kozva tehát megértést kérnek a tanácsi vezetők. A beveze­tőben emlitett i'let jkeseKkel természetesen azokat a bizo­nyos okokat is sorra vettük, amelyek a félreértéseknek, a reklamációknak, a késedel­mes ügyintézésnek a tóvása'. Az egyik, a jelenlegi adó­nyilvántartás rendszerében keresendő, amely igen sok állására. Annak ellenére, terví^ mindÄ benY ° felismerve6261 a* feladat ^ágnAí Arról van szó, nagyságai munkaerő átcsopor- hogy a nyilvántartás rend- ?J?«gít!Lgoi “ere ueyan helyben meg­tosílássál tdmogatts még van a feldolgozás azonban annak végrehajtását. A fel- ££ ,®t történlk A tefizeté borzolt kedélyek kifejezésére ^^Kz^sának” ho t alkalom nyílott a minap tar- szü az ótíutásl lde1e. s ha tott városkörzet! tanácsko- valaki befizette a t'eho zásokon ,s, e fórumokon ét de az már csa* a móso_ ugyancsak sokan foglalkoz- dik félévl adófve* jelent tál- a tehoval. meg, akkor esetleg kétszer is Ennek kapcsán néhány kér- kellett a tanácsra mennie, dést elkerülhetetlenül tisz- Bármilyen furcsán hangzik tázni kell. Az emberek tü- is, ez ma a technika hátránya relmetlenek, ezért az élre kí­vánkozik, hogy a háromezer, hatszáz mentességkérés el­bírálása nem lehetséges har­minc nap alatt. Még akkor — Nem túlzottan nyos ez az eljárás? méltá­— s ennek a levét az érin­tettek nem egyszer válogatott gorombaságait, a szakappara fus dolgozói isszák meg. Sok nézeteltérésnek forrá­'/////////////. — Hogy mi lenne a be­szélgetés címé? Búcsú az iro­dától? Dehogy ' akarok én bú­csúzni. Nem megy az ilyesmi egyik napról a másikra. Igaz, az idén betöltőm az ötven­ötödik évemet, év végén nyug­díjba kerülök, de már most kaptam három ajánlatot itt. a tanácson belül. Ezek közül az egyik éppen a jelenlegi munkahelyem, az ügyfélszol­gálati iroda, ahol csökkentett munkaidőben dolgoznék. Alex! Józsefné, vagy aho­gyan a legtöbb ügyfél ismeri. Ági néni ekképp vélekedik, amikor a nyugdíjba vonulá­„Mindenki gondjába beleélem magam !■■■ Először az ingatlankezelő vál- Talán azért nem, mert . én lalatnál dolgoztam. aztán mindig mindenkinek a bajá­1969. augusztus elsején át- ba, kínjába beleéltem magam, hoztak a Salgótarjáni Városi Ügy gondolkodtam, mi lenne, Tanácsra. ha jómagam lennék az ügy­- Ezek szerint önt jól kép- tél helyében? Nekem is jól zett. megbízható . embernek esne a támogatás. Mindössze tartották7 egyszer voltam négy hónapig táppénzben’ de akkor sem bír­, .. , . . ,, — Hogy minek tartottak, tam kj otthon, beteg lábbal suról faggatom. A beszé.getest azf nem tudom, de tény. hogy jártam a hivatalba. Szeren­percenkent meg kell szakita- az új munkahelyen óriási ön- esésnek mondhatom magam, nunk,, hiszen a panaszosok, képzésnek vetettem alá ma- mert nemcsak az emberekkel gam. Minden tanácsi rende- tudtam szót érteni, a főnöke­letet. állásfoglalást; hivatalos jm is segítőkészek voltak, min­okményt áttanulmányoztam, denben "támogattak. Segítettek mert tudtam, az emberek sze- a gyerekem nevelésében, gon­a tanácsot kérők nincsenek tekintettel arra. hogy az ügy­félszolgálati iroda főelőadója a -.sajtónak” nyilatkozik. Jönnek az emberek gyors retete önmagában kevés eh-' dozásában. O most egyébként egymásírtánban. az egyik a nyugdíja ügyében. a másik arról érdeklődik, az élettársa után jár-e neki családi pót­lék. megint más állattartási gondtoit meséli. És Alexl Jó­zsefné mindenre kapásból mondja a választ. nyugtat, biztat, jó tanáccsal szolgál. Szinte bámulatos. ahogvan egvik területről a másikra vélt. — Nincs ebben semmi cso­da. Életem nagy részét az emberek ügves-bajos dolgai­nak intézésére szenteltem. hez a feladathoz. Naprakész­nek- jól felkészültnek kellett lennem, hogy az ügyfeleket útba igazíthassam Később el­végeztem a középfokú állam- igazgatási iskolát is. de igazi mesterré —. ha annak tekint­hetem magam — a gyakor­lat tett. — Nem volt fárasztó, ide­gileg kimerítő a szinte egész napi foglalatosság, később a hét végi ügyeletek? Az em­berek panaszainak állandó orvoslása? a megyei tanácson dolgozik, államigazgatási szakembert neveltem belőle. — Elismerték-e a munká­ját? — A fizetésemeléseknél hát­rányba kerültem, mert nem volt főiskolai, egyetemi vég­zettségem. Ami az er­kölcsi elismerést illeti, mi­vel a szakszervezeten belül a HVDSZ területi bizottsá­gában tevékenykedtem SZOT­Engem nem fárasztón, kitüntetést kaptam. Az állam- igen jut ideje.. igazgatás kiváló dolgozója va­gyok. Alexi Józsefnét az, ismerő­sök az utcán is gyakran meg­szólítják. Soha nem hivat­kozik arra, most nem ér rá, sietős az útja. Megszokta, hogy hosszú évtizedek óta a lakosság szolgálatában áll. A saját dolgaira ezért nem is sa a hiányos adatközlés. ha napi száz mentességi kére» lem érkezett a tanácshoz, a feldolgozás akkor is nehéz, ha minden szükséges adat rendelkezésre áll. S ha nincs adat, akkor — mielőtt a ké­relmet az egészségügyi és szo­ciális bizottság elbírálná —* újra vissza kell küldeni egy adatkérő lap kíséretében. Csak a példák kedvéért; felsoroltunk néhány olyan esetet is, amikor a kérelmek nem a valós helyzetet tük­rözik. Ennek utána kell jár­ni, ismét csak késleltetve az ügyintézést. Tehát: az egy f5- re jutó jövedelemről nyilat­koznak, a bekért jövedelem- igazolások azonban mást tar­talmaznak : egyedülállónak vallja magát az is, ahol együttélők vannak: a fizetett gyermektartásdíjat mindig közlik, a kapottat azonban nem. Mindenesetre elgondolkodj tató tény, hogy a zsebet né­hány forinttal terhelő hozzá­járulás elkerülése érdekében milyen trükkökre is képesek néhányan. Aztán érdekes mó­don a jövedelembevallásnál nem jelentkezik a fizetőven­déglátó-szolgálatból, az albér­letből származó jövedelem. Egyetlen salgótarjáni polgár dolgozik gmk-ban, legalábbis a teho kapcsán bevallott jö­vedelem szerint. Sokan sérelmezik például; hogy a bérhézban lakók csak 75 százalékot fizetnek, illetve azt, hogv a tehót nem jöve­delemarányosan szabták ki.' A településfejlesztési hozzá­járulás alapelveit magasabb jogforrások mondták ki, ezt fölösleges számon kérni hely­ben. A gondok forrásának azon­ban még mindig nincs vége.’ Felsorolni nem is igen lehet, de meg kell még említeni: a teho révén 5500 olyan új adó­zó van, aki eddig nem állt kap­csolatban az adóhatósággal. Ez egyrészt azzal járt, hogy nem értették a kiküldött eí- számolólapokat, másrészt je­lentősen felduzzadt az ügy­félforgalom. Téves címzés — okokkal A leghevesebb indulatokat talán az váltotta ki, amikor tévesen ment ki valakinek a teho befizetésére felszólító határozat. A tanács ez ügyben kellően önkritikus: rossz a saját tulajdonú és a bérlaká­sok^ rögzítése. A „téves cím­zésnek” azonban mégis csak alapvetően az állampolgári fegyelem, illetve fegyelmezet­lenség a forrása. Köztudott, hogy a tulajdonátruházást har­minc napon belül be kell je­lenteni. S hogy ez. ügyben mi­lyen mulasztások vannak, az most derült ki, amikor adó­köteles lett a korábban adó­mentes ingatlan. Salgótarján­ban évente átlagosan 1800 tulajdonban van változás, s ennek csupán 10 százalékát jelentik be. S amikor p teho ügyintézésével emberfeletti munkát végzőket szidjuk, gondoljunk arra is. hogy egy évben az állampolgári mulasz­tás, a tulajdonváltozás beje­lentésének elmulasztása mi­att 3000 adóív „megy vissza”. Nem egyszer ezzel: a címzett ismeretlen. A kuszaságok kibogozása egv tucatnyi emberre vár. Dolgozhatnak éjjel-nappal, a beérkezett több mint 3800 mentesítési kérelemből eddig csak egyharmadnál sikerült pontot tenni az ügy végére, ír Itt tartunk most. A meg­nyugvást hozó, széles körű de­mokratizmusra alapozott elő­készítés és döntés után fel- borzolódtak a kedélyek. Az okok a fentiek alapján sok. rétűek: épp úgy van benne némi tanácsi mulasztás, mint nagvfokú állampolgári fe­gyelmezettség, meg nem értés, elhárítotton külső té­nyező. A ipegértés és a tü­relem helyett pedig könnyebb szidni a tanácsot. A tanácsot, amelyet Igen sokan egyszerű­en azonosítanak a szakigazga­tási szervvel. Holott: a la­kosság megkérdezése után a tanács testületé — a választolt tanácstagok — alkották meg a tanácsrendeletet. A szakigaz­gatási szerv pedig az. említett körülmények között igyekszik, hogy ennek érvénvt szerezzen. Kelemen Gábor 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents