Nógrád, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-06 / 235. szám

Túlle^esííjk válleiürsdkoi Síküveggyár! brigádok a műn ka verseny ben Ez is a síküveggyárban történt. Szombaton a Zagyva—III. kemencéjéből leengedték a íorró, folyékony üveget, hogy hozzáláthassanak a várhatóan három napig tartó, naponta átlagosan 400 szakembert foglalkoztató felújítási munkálatokhoz. A salgótarjáni síküvegyár vágóüzemének szocialista bri­gádjai kivétel nélkül részt vesz­nek az Üvegipari Művek ve­zetése által kezdeményézett és a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójá­nak tiszteletére indított két­szakaszos jubileumi munka- versenyben. A kollektívák jói dolgoznak, s jelentős részben hozzájárulnak a gyári szintű feladatok végrehajtásához. A Szorgalom az üzem leg­kiegyensúlyozottabb brigád­ja. Gazdasági munkája átla­gon felüli. Túlteljesíti ter­vét. javította a minőséget, csökkentette a veszteséget. Elsősorban ennek a közösség­nek köszönhető, hogy a sík­üveggyár túlszárnyalja tőkés- export-kötelezettségét. A „szor­galmasok” a kommunista mű­szakon 5 ezer négyzetméter exportüveget termeltek, s több száz óra társadalmi mun­kát végeztek az exportüvegek csomagolásánál és vágásánál. A nagy hagyományokkal rendelkező László Jenő Szo­cialista Brigád a megszokott magas színvonalon dolgozik. Exportvállalásainak eleget tett. Ezen túlmenően nagyobb mennyiségű üveget vágott a társüzemeknek, mellyel hoz­zájárult az árbevétel növelé­séhez. A kollektíva a vágó­gépek karbantartásába is be­segít, s hét végi túlórák vál­lalásával hozzájárul a belföl­di ellátás biztosításához. A Clara Zetkin brigád te­vékenysége sokat javult az utóbbi időszakban. Túlteljesí­tette időarányos vállalását Mindenkor határidőre, meg­felelő minőségben elvégezte a tőkésországokba szállítandó üvegek csomagolását. A bri­gád jelentős óraszámú társa­dalmi munkával járult hozzá a termelési célkitűzések el­éréséhez. Az Univerzál brigád átla­gos havi teljesítménye 105 százalék. Társadalmi munká­ban főleg az exportüvegek csomagolásából vette ki a ré­szét. A Frankel Leó nevét vi­selő kollektíva sokat fejlődött az elmúlt évekhez képest. A vállalásainak eleget tett. A kommunista műszakon 3600 négyzetméter exportüveget csomagolt be és indított út­jára. A Fortuna Szocialista Bri­gád az elmúlt évi tevékenysé­ge alapján ezüst fokozatot ér­demelt ki, s az idén még ma­gasabbra állította a mércét önmagával szemben. Ennek megfelelően teljesítette, il­letve túlteljesítette felajánlá­sának időarányos részét. Em­lítésre méltó, hogy tagjai az exportüveg zsugorfóliás cso­magolásánál 224 óra társa­dalmi munkát végeztek. A Furák Teréz brigád gaz­dasági munkája kimagasló­an jó. Nemcsak a mennyisé­gi túlteljesítésre, hanem a minőség javítására is ki­emelt gondot fordít. Azzal, hogy a gyárba beérkező im­portüvegek csomagolóanyagát összegyűjtötte és ismét fel­használta, jelentős értékű ni- kecellt takarított meg. A kö­zösség gyárkapun kívüli tevé­kenysége iis példamutató, tag­jai együttjárnak kirándulni^ múzeumba, moziba, társadal­mi és politikai rendezvények­re. A két újonnan alakított bri­gád, a Lenin és a Nógrádi Sándor nevével dolgozó kol­lektívák sem okoznak csaló­dást. Különösen az előbbi bri­gád 105—110 százalékos havi teijesitménye érdemel emlí­tést. / Csak kilencszázan... Nemes János 9 BmumzMiSS cikksorozata 6 Az ellenforradalom tüzeben 1/ ádór János 1957 júniu- hatására — vissza vonatta az ^ sálban aiz MSZMP orszó- intézkedést, sőt felszólította igos értekezletén így jellemez- budapesti szervezeteinek egy te az ellenforradalmat meg- részét — valamint a DISZ út- előző évek hatását a párttag- ján annak tagságát is —: ve- sáigira és a tömegekre: „Nyií- gyenek részt a tüntetésein, vóinváló, hogy a tervezésben, hogy ott ők adhassák meg a a 'törvényesség megsértésében, hangot. Ez az „álljunk az élé- a pairasiztpalitikáiban 1953 jú- re” elképzelés nem is volt niusáibain feltárt bizonyos hi- olyan rossz. Lengyelországban báik nagyion nagy kért okoztak ugyanezekben a napokban a pártnak, az országnak és a nagy méretben — vagyis nem népnek is. De azt hiszem, ki- egyszerűen egy tüntetésre szű- jelenthetem, hogy az eredeti kítve — lényegében ez tőr- hibáknál tízszer nagyobb kárt tént. Az új pártvezetés, az ot- okozott az. ami a kijavításuk tani nagy társadalmi megmoz- körül történt. Mert a párttag- dulós élére állít, és némi jofab- sá'g is. asz orsizáig népe is miiin- oldali kitérés után, sikerült den körülményeik között meg- neki a robbanást elkerülve, a értette és megérti, hogy a pántot és az egész társadal- munka hibákkal, néha súlyos mat visszavezetni a kétfron- hibá'kkail is jár. de azt soha- fos harc, a megújulás útjára, sem fogják megérteni, és nem Csiakihogy az MDP-nek ekkor is fogják a vezetőknek megbo- nem volt ereje és ideje sem csátani. ha a felismert, meg- egy ilyen bonyolult akció le­nevezett, ország-vitáig előtt is- folytatásához, mert és látott hibáikat újból A tüntetésnek — amely a megismétlik. Ez megsemmisí- lengyel változásokkal való szo- ti a pártvezetés tekintélyét, lidanzálás címén indult. és az ország vezetésének tek-in- ezért a Bem-szóbornál kezdő- télyét. és ezért mondom, hogy dött — az élén a Nagy Irwre- az 1953-ban feltárt hibáknál csoport, illetve irányzatéinak nagyobb károkat okozott a hívei álltak. De nagyon hamar párt és a tömegek kapcsolata- felülkerekedtek a tüntetők ban az a huzavona, ami há- közt meghúzódó, szervezett rom esztendőn keresztül a hi- szélsőjobboldali elemek. és báik kijavítása körül folyt.” nemcsak nacionalista és szov- Az éllen forradalom az 1956. je t ellenes jelszavakat han- október 23-i tömegtüntetéssel Soztattak, hanem_ letépték a kezdődött. Az előzmény az v°rös zászlót, kivágták a nem- volt. hogy október 6-án óriá- lobogóból a népköztársa­si tömegek demonstratív rész- ®®®i címert, gyűlölködést^ szí­vétele kíséretéiben temették el to ttok a karhatalmi erőkkel Rajik Lászlót és mártírtársait szemben. Először a rádió a budapesti Kerepesi úti te- s*ék'háiza, majd a__páirt niaipi- metőben. A párttagság meg- lapjának szerkesztőségi épüle- rendülése és morális bűntu- te. s a telefonközpontok felé data. tovább fokozódott. Októ- irányították ^ a tüntetőket. E bér közepétől mind lázasabb helyeken már fegyveres cso- lett a légkör az egyetemeken P°rtoik is feltűntek. A fogy­ás főiskolákon, éjszakáiba nyúl- vécékét és szállítóeszközöket, talk a vitáik, amelyeken a raktáraikból, ^ laktanyáikból, hangadók a Nagy Imre-csoport rendőrőrsökről, üzemőröktől tagjai és hívei voltak. A leg- erőszakkal szerezték meg. így különbözőbb burkolt, sőit nyílt indult a fegyveres támadás — rendszer-, párt-, szovjetéibe- amely természetesen valarni- nes követelések és felhívások Item formában koordinálva fogalmazódtak meg pontokba volt és nem nélkülözte a ka- foglalva, amelyeket röpiraton tornai és helyi ismereteket sem is terjesztettek. Október 22-én — mindenekelőtt a Magyar pedig a Budapesti Műszaki Rádió mint az egész országot Egyetem diákgyűlése másnap- besugárzó hírközlő szerv és ra tüntetésre hívta a többi ni®6 fontos intézmények ellen, egyetemet is sőt lényegében a ■^z'e*c ® fegyveres akciók rend- főváros egész ifjúságát. kívül veszélyesék voltak, mert A (pártvezetés — amelynek az ellenforradalmi elemek egy, legiprominensebb tagjai ofctó- a résztvevők nagy tömegét^ te­her 23-án reggel .érkéz tek visz- kiütve egészen más indítékú, sza belgrádi tárgyalásaikról — szándékú, lényegében politikai megint rosszul értékelte a teHoSű tüntetés mögül tény­helyzetet. és ingadozónak mu- kedtek. A tüntetőik szinte a tetkozott. Először a beiügy- sza szoros értelmében a tes- miniszterrel betiltatta a tűn- tűkkel, tömegükkel óvták az tetést, majd néhány óra múl- ellenforradatmar fegyverese- va — tiltakozások és nyomás két. akik ezeket a valódi cél­jukat nem ismerő, forrófejű, nacionalista jelszavakkal meg­tévesztett fiatalembereket az­után igyekeztek bevonni cso­portjaikba, fegyveres akcióik­ba. Gerő Ernő helyett Kádár Já­nost választotta első titkárrá. Egyben Nagy Imire és hívei kényszerítő nyomására békés eszközökkel. fegyverletételre való felhívással próbálta a felkelést felszámolni. A kato­nai akciót leállították, és ez­zel persze a fegyveres erők tagjait bizonytalanná tették és demoralizálták is. Az ellenfccradalmárok vi­szont — a párt szervezetlensé­gét és a vezetés bénultságát látva — erőre kaptak, és most indultak csak igazán roham­ra. Nagy Imre és csoportja is erősítette pozícióit, és azt kezdte el szorgalmazni, hogy a felkelést nyilvánítsák „nem­zeti demokratikus forradalom­má”. A KV egy ideig ellen­állt. de végül október 28-án engedett, ezzel a párt dezor- ganiizálása teljessé vált. Nagy Imre rádióny ii a tkoza tóiban nyomban hírü-l adta. hogy a ..forradalom’' elérte célját, a fegyveres erőknek tűzszüneti parancsot adtak. a felkelők osztagait beillesztették az ál­lami fegyveres testületekbe, tárgyalásokat kezdtek a szov­jet haderőknek Magyarország­ról való kivonulásáról. Az el­lenforradalmi erők a tűzszüne­tet a pártbizottságok, intézmé­nyek, üzemek megrohamozá­séra használták fel. és nem egyszerűen beépültek a fegy­veres erőkbe, hanem átvették azok vezetését. Kiszabadítot­ták a börtönök foglyait, egy­általán nem megkülönböztet­ve a köztörvényeseiket és a politikai okokból elítélteket. A bűnözők hamar feltűntek a fegyveres csoportokban. Az utcákon és az üzemekben, in­tézményekben megkezdődő tit az embervadászat, illetve a kommunisták üldözése, első­sorban Budapesten, de vidé­ken is ilyen módon bontako­zott ki az ellenforradalom. Október 30-án Nagy Imié bejelentette az egypártrend- szer megszűnését. Üjra alakúié talk az egykori koalíciós {Jár­tok — iközitük a szociáldemok­rata pánt is — visszaállít a koalíciós kormányzati rend­szer. és még tucatnyi szélsőé jobboldali párt működésbe l éé petit és kaparintott kezébe sa jé tóorgánumot is. Ugyanezen a> napon az MDP KV elnöksége is kimondta a párt feloszlatá­sát, helyette Magyar Szocia­lista Munkáspárt néven új párt alakult. Az intézőbizottságnak Kádóir János is tagja lett. Ezen a naipon támad ták meg a leggátlösíailanabb lumpen- elemekből verbuválódott ellen-1 forradalmi osztagok a buda­pesti pártbizottságot, és mi­után azt elfoglalták — a kor­mány semmit sem tett annak érdekében, hogy megvéd jék az ostromlottaikat — bestiális ke­Lesz-e megújulás? Évről évre KISZ-titkárok jönnek, mennek, alapszerve­zetek oszlanak fel, s ala­kúinak újjá. Nemigen talál! ják a helyüket a mezőgaz­daságban dolgozó KISZ- esek. Három éve még ezer­háromszázán voltak. Most már csak kilencszázan. A megye összes KlSZ-tagjai- nak 4,4 százalékát jelentik. De lehetnének többen is. A szervezettség mindössze 22 százalékos. A téeszekben, állami gaz­daságokban dolgozó KISZ- esek körében fellelhető je­lenségek, gondok jól követ­hetők a két legnagyobb vá­ros, Salgótarján és Balas­sagyarmat vonzáskörzeté­ben. Az előbbi térségben öt, az utóbbiban tíz ilyen alap­szervezetet tartanak nyil­ván. Jelenleg. Ezt feltétle­nül hozzá kell tenni, mert a kép gyakran változik. Az elmúlt évben például — az érdemi munka hiánya mi­att — feloszlott a szandai téesz alapszervezete. A lit- kei is ugyanerre a sorsra jutott, mert a „kiöregedett” tagok kilépték. Aztán, jöt­tek úi fiatul do'gőzök, s az idén augusztusban új alap- szervezetet alakítottak. Ba­lassagyarmat környék' nat téeszfcőj is t árom esetbe i be szelhet ünk megalakul is- ról, vagy Újjáalakulásról. Ez a sok mozgás egyfelől jelzi, hogy van igény a KISZ-életre, másfelől vi­szont sejteti, hogy nehezen találnak járható útra ezek a fiatalok. Segítséget sem igen kapnak. A járási KISZ-bizottságok megszű­nésével kicsit magukra ma­radtak. A mezőgazdasági fiatalok sajátos körülmé­nyei ezekhez igazodó mun­kaformákat igényelnek, s ezekben a korábban csak üzemi, középiskolás KISZ- életet irányító városi bi­zottságok — melyeknek ha­táskörébe kerültek a köz- igazgatás átszervezésével — sem járatosak. Sok más miatt is mond­ható, hogy igen mostoha kö­rülmények között dolgoznak ezek a KISZ-esek. A szer­vezeti éle’ rendszertelensé­gét — sok ezé esett erről a megye’ küldöttértekezlet élelmiszer-gazdasági szek­ciójában is — legtöbben az­zal magyarázzák, hogy a mezőgazdasági munkák kampányszerűek, idényben egész embert és sokkal többet követelnek napi nyolc óránál. A KISZ-esek gyakran és szívesen vállal­nák túlmunkát a feszített időszakokban. Persze, más­ta ilyenkor nem jut idő. Sok helyütt küszködnek azzal is, hogy egy-egy alap­szervezet tagjai egymástól távol levő munkahelyeken dolgoznak. Szügyben, Cser- hátsurányban például egy helyen csupán négyen dol­goznak az alapszervezet tag­jai közül. A közösségi élethez szükséges hely, klub is hiányzik a legtöbb esetben. A gyarmati térség­ben például csak a nógrád- kövesdiek rendelkeznek jól t.-f.zerelt klubbal. Eddig csak gondokról esett szó, de hiba lenne el­hallgatni a jó kezdeménye­zéseket. Mert azok is van­nak. Érdekes és értékes vállalkozás például a Ma- gyarnándor körzetében megalakult fiatal értelmi­ségiek tanácsa. Ifjú agrár szakemberek kis csoportja ez, amely a gazdasági épí­tőmunka segítésének egy új formájával próbálkozik. Arra Vállalkoztak, hogy megvizsgálják a környék gazdaságaiban egy-egy ága­zat helyzetét — ilyen volt például a szarvasmarha­tartás —, s javaslatokat dol­goznak ki a továbbfejlesz­tésre. A fiatalok alkotó kedvét kihasználják a Magvarnán- dori Állami Gazdaságban és az érsekvadkerti téesz- ben is, ahol újítási bizott­ságuk működnek — -ered­ményesen. Salgótarján környékén az utóbbi időben megnőtt a fiatal agrár szakemberek száma, akik nemcsak mun­kahelyükön kerültek fele­lős beosztásba rövid időn belül, hanem a helyi KISZ- alapszervezetek életének is aktív részesei. Nagy szük­ség is van rájuk, mert a vezetőn rengeteg múlik. S még közel sem mondható általánosnak, hogy a leg­rátermettebbek kerülnek a közösségek élére, akik meg­felelően képzettek is ahhoz, hogy partnerei lehetnének a gazdasági vezetőknek, s ké­pesek lennének a fiatalok érdekemen képviseletére. A megújulás szele — ha nem is túl áttörően — azért érződik a mezőgaz­daságban dolgezc KISZ- esek között is. Az új és az újjáalakult alapszervezetek azt sejtetik, van igény a változásra. Biztató jel az is, hogy az utóbbi időben a párt jobban odafigyel a fi? talok közösségeire, tá­mogatja azokat. Hosszú út vezet azonban még* odá­ig, hogy a mezőgazdasági üzemekben — mind a fiata­lok, mind a gazdaságveze­tés körében — megfelelő rangot érjen el a KISZ. Kovács Erika A pórt1- és az állam vezetés ” eközben megint habozott és késlekedett az ellenlépések megtételében. A központi ve­zetőség egész éjjel ülésezett, sebtében visszavette soraiba és a Politikai Bizottságba is Nagy Imrét, és kinevez tette mimisizterelnökfcé. Aztán nem­csak magyar alakulatokat mozgósított a védelemre, ha­nem statáriumot rendelt el, kijárási tilalmait léptetett élet­be. és a szovjet hadsereg be­avatkozását Is kérte. Nagy Im­re ekkor még e rendszabályo­kat helyeselte, a fegyveres lázadást ellenforradalmi jel­legűnek nyilvánította. Október 25-én végre kibon­takozhatott volna az ellentá­madás. amelyet a KV által ki­küldött katonai bizottság nem­csak a fővárosi karhatalmi erőkkel, hanem vidékről is felvezényelt alakulatokkal akart végrehajtani. A KV ülé­se ezen a napon, a tehetetlen­nek bizonyult és népszerűtlen A Nagykunság Árpád-kori települését, a hétszáz éves Kunhegyest vasárnap köszön­tötték a tájegység testvérvá­rosainak kulturális követei. Az ünnepi díszbe öltözött nagyközségben —> amelynek hiteles történetét 1286-tól jegy­zik, ismerik — először a tur- kevei városi fúvószenekar és gyetlienséggel legyilkolták a pártmunkásokat és az őrséget A Nagy Imre-kormány órá­ról órára egyre inkább jobb­ra hajtott. November 1-én a koirmányelinök. aki átvette a külügyi tárcát is. rádióbeszéd­ben jelentette be, hogy Ma­gyarország kilépett a Varsói Szerződésből, semlegesnek nyilvánítja magát, és kéri, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete tűzze napirendjére a magyar kérdés megtárgyalá­séit. A szocialista rendszer ez­" zel nemcsak ae országon belül rendült meg, hanem Nagy Imréék koalíciós szövet­ségben és a régi feudális- burzsoá rend híveinek aktív támogatósával megváltoztatni tervezték a Magyar Népköz- társaság nemzetközi pozíció­ját is. Szabad utat nyitva ez­zel rs egy buírzeoá restauráció előtt. (Következik: A lorradalmé munkás-paraszt kormány) a karcagi úttörők fúvósegyüts tese adott térzenét. Ezt kö­vetően a művelődési otthon­ban a túrkevei, a karcagi, a kunszentmártoni, a kunhegve- si és a helyi hagyományőrzői együttesek találkozójára, be­mutató előadására került sor, A sporttelep is mozgalmas volt ezen a napon. NÓGRÁD — 1986. október 6., hétfő 3 Kunhegyesi köszöntő 1 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents